Méhnyakrák áttekintés

A méhnyakrák egy olyan rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely a méhnyakban alakul ki. Ez a méhnek az az alsó része, amely a méhet a hüvellyel köti össze.

Messze a legtöbb esetben a betegséget a HPV (humán papillomavírus) okozza. Ennek több fajtája is van, azonban mindegyik rákveszélyes. Ezt a vírust elsősorban nemi úton lehet elkapni, kellő védekezés nélküli szeretkezés közben.

Szerencsére, a legtöbb esetben az immunrendszer akkor is le tudja győzni a HPV-t, amikor az bekerül a szervezetbe. Az esetek egy kis részében azonban a vírus akár évekig is képes túlélni a szervezetben. Ennek következményeképp egyes méhnyaksejtek rákos sejtekké válhatnak.

Aggodalomra a legtöbb esetben nincs ok. Kellően alacsonyra csökkenthető a méhnyakrák kialakulásának veszélye, ha rendszeresen részt vesz éves nőgyógyászati vizsgálaton rendelőnkben. Mindemellett. - ha teljesen biztosra akar menni - javasoljuk a HPV vírus elleni védőoltás felvételét is.

Rendelőnkben a méhnyakrákszűrést, a HPV-szűrést, illetve pozitív eredmények esetén ezen betegségek kezelését dr. Farkas Dániel és dr. Tarnai László (Phd) nőgyógyász szakorvosok végzik.

Az alábbi cikkben részletesen és nem-szakértők számára is érthetően mutatjuk be a méhnyakrák fajtáit, okait, tüneteit, kivizsgálási és kezelési módjait.

Vágunk is bele! Kezdjük a méhnyakrák fajtáival.

Méhnyakrák fajtái

A méhnyakrák fajtáit többféleképpen is csoportosíthatjuk. Ehhez először fontos megérteni, hogy milyen sejtekből épül fel a méh.

A méhnek két része van, amelyet két különféle sejt borít:

• A méhnyak belső részének nevezzük azt a részt, amely a méhhez van közelebb. Ennek falát mirigyes (glanduláris) sejtek borítják.
• A méhnyak külső részének nevezzük azt a részt, amely a hüvelyhez van közelebb. Ezt vizsgálja kolposzkópos vizsgálat során a nőgyógyász. Erről később még szó lesz. A hüvely ezen részének falát laphámsejtek alkotják.

Az a rész, ahol a kétféle sejttípus találkozik az úgynevezett átmeneti zóna.

Ennek a zónának a pontos helye nem állandó: a kor előrehaladtával, illetve szülés esetén változik a helye. Az átmeneti zóna azért fontos, mert itt kezdődik el a legtöbb esetben a rákos sejtképződés.

A méhnyak sejttípusainak ismerete azért fontos, mivel sejttípus alapján különböztethetjük meg a méhnyakrák fajtáit.

Ezek az alábbiak:

Laphámsejtes karcinóma

Ez azt jelenti, hogy a méhnyak alsó, hüvelyhez közeli részében alakul ki a rák.

A karcinóma egyszerűen annyit jelent: rák.

Ez a fajta jóval gyakoribb, mint a másik: 10-ből 9-szer pikkelyes sejtekben alakul ki a rák. Ahogy említettük, legtöbbször az átmeneti zónából indul a daganat. Majd innen terjed tovább a hüvelyi részhez közeli méhnyakra.

Mirigyrák

A mirigyrák a második leggyakoribb fajtája a méhnyakráknak.

Ebben az esetben a korábban említett, mirigyes sejtek betegednek meg. Ezek a mirigyek felelősek a méhben található testnedvek termeléséért.

Szakmailag ezt a fajtát adenokarcinómának nevezik.

Mirigy-laphámsejtes rák

Ez egy ritkább eset, amely során a daganat mind a laphámsejtes-, mind a mirigyrák elemeit magában hordozza.

--

A méhnyak rákos megbetegedése persze nem mindig jól körülhatárolható.

Ennek megfelelően a nőgyógyászat megkülönböztet előrákos állapotokat is. Az évi rendszerességgel végzett nőgyógyászati kivizsgálásnak részben az is célja, hogy legkésőbb előrákos állapotban találja meg a daganatos betegséget. Ilyen esetben ugyanis daganatszakértő nőgyógyász szakorvosunk tud segíteni a kezelésben, mielőtt még kialakulna a rák.

Mivel a méhnyakráknak nem csak egyféle állapota van, ezért általánosan elfogadott osztályozása van az ilyen daganatoknak. Ezt mutatjuk be a következőkben.

Méhnyakrák stádiumai

Hivalatosan csak akkor beszélhetünk a méhnyakrák egy stádiumáról, ha a rák jelenlétét laborvizsgálattal vagy szövettani vizsgálattal már igazolták a szervezetben.

Ön azonban már tudja, hogy van olyan előrákos állapot is, amelyet a hivatalos osztályozás nem említ.

Ha a rendelőnkben végzett nőgyógyászati kivizsgáláson ilyen előrákos állapotot derít fel a szakorvos, természetesen akkor is megfelelő kezelést biztosít.

Ha viszont a laborteszt pozítív eredménnyel jár, akkor az alábbi stádiumai lehetnek a ráknak:

Első stádiumú méhnyakrák

Ez olyankor van, ha a rákos sejtek csak a méhben találhatók meg.

Azaz a daganat semmilyen formában nem terjedt tovább a test más régióiba.

Második stádiumú méhnyakrák

Ebben a stádiumban a rák már nem csak a méhnyakban van jelen.

Ilyenkor azonban a rák még nem terjedt túl a medence falán. Ez az a rész a testben, amely a csípők közötti részt köti össze.

Harmadik stádiumú méhnyakrák

Ebben az állapotban a rák továbbterjedt a hüvely alsó harmadába is.

Az is előfordulhat, hogy a medencefalon is túllépett a daganat.

Ebben az esetben közelben levő nyirokcsomókra is átterjedhetett a rák.

Negyedik stádiumú méhnyakrák

Ilyenkor a méhnyakrák erősen elterjedt. Az elterjedt rákot áttétes ráknak is szokták hívni. Ilyenkor már messze nem csak a méhnyakban találhatók meg a rákos sejtek.

Ebben a súlyos stádiumban a rák már a húgyhólyagot, a végbelet és a test egyéb részeit fenyegeti. Vagy akár már el is kezdett bennük terjedni.

--

Nem meglepő módon, a méhnyakrák annál súlyosabb, minél előrehaladottabb stádiumban van. A túlélést csökkenti és a kezelést nehezíti, ha minél előrehaladottabb daganatai vannak.

Egy azonban tény: bármilyen méhnyakrák esetén szüksége lesz egy olyan nőgyógyász szakorvosra, aki megfelelően tudja kezelni. Erre legalkalmasabb rendelőnk daganatszakértő nőgyógyász szakorvosai, dr. Tarnai László (PhD) és dr. Farkas Dániel.

Most, hogy a betegség fázisait már ismeri, nézzük meg, hogy milyen tünetekkel jár ez a rákos betegség.

Méhnyakrák tünetei

Enyhe, kezdeti stádiumú méhnyakrák esetén a tünetek rendkívül gyengén jelentkeznek. Vagy egyáltalán nem is jelentkeznek.

A tünetek hiánya persze nem jelenti azt, hogy nem lehet jelen a szervezetében a rák.

Sőt, egészen gyakori, hogy a kezdeti stádiumokban a ráknak semmilyen érezhető tünete nincs.

Éppen ezért van szükség legalább évente egyszer eljönni daganatszakértő nőgyógyász orvosunkhoz szűrésre. Ezen vizsgálat során pontosan megállapítható, hogy van-e női nemi szerveiben daganatos megbetegedés vagy nincs.

Komolyabb, kialakult méhnyakrák esetén megjelenthetnek az alábbi kezdeti tünetek:

Hüvelyi folyás

A hüvelyi folyás sok esetben normális jelenség. Ha azonban látszólag ok nélkül kezdődik, akkor érdemes lehet felkeresni szakértő nőgyógyász szakorvosunkat megfelelő kivizsgálásért.

Méhnyakrák esetén a folyásnak az alábbi jellemzői lehetnek:

• Vízjellegű
• Véres
• Nehéz, visszataszító szag

Indokolatlan vérzés

Ha menstruációs időszakon kívül tapasztal vérzést, azt általában ki kell vizsgáltatni.

Különösen olyankor van erre szükség, ha a vérzés…

• szexuális együttlét,
• edzés,
• vagy menopauza

…után jelentkezik.

Erős menstruáció

Ha a méhnyakban elkezdődött egy rákos daganatfejlődés, olyankor a menstruáció erősebb vérzéssel járhat a szokásosnál.

Az erős vérzéssel gyakran a menstruációs időszak meghosszabbodása is jár.

--

Általánosságban látható, hogy a fenti tünetek a legtöbb nőgyógyászati betegség esetén jelentkezhetnek.

De éppen ez az a probléma, ami miatt sok esetben figyelmen kívül hagyják a méhnyakrákot: a tünetek annyira hasonlítanak más nőgyógyászati betegségek tüneteire, hogy tünetek alapján akár könnyen össze is lehetne keverni.

Éppen ezért van szükség a laboratóriumi hüvelyváladék-vizsgálatra, amelyből biztosan kiderül, ha rák okozza a tüneteket.

--

Abban az esetben, ha méhnyakból már továbbterjedt a daganat, az alábbi, komolyabb rákot előrejelző tünetek jelentkezhetnek:

Fájdalmas vizeletürítés

A fájdalmas vizeletürítés elsősorban csípő, égető érzést jelent.

Rosszabb esetben a vizeletben láthatóan is található vér.

Fontos tudni, hogy a vizeletben akkor is lehet vér, ha azt szabad szemmel nem látni. Ilyenkor kizárólag laboratóriumban végzett vizeletvizsgálattal lehet megállapítani, ha vér van a vizeletben.

Természetesen rendelőnkben a vizeletvizsgálat elvégzésére is van lehetőség.

Hasmenés

A daganat hatással lehet az emésztésre is. Ennek következtében akár hasmenés is szerepelhet a tünetek között.

Erre a hasmenésre jellemző, hogy sokáig tart. A kezelési módok is sok esetben haszontalanok rá.

Fájdalmas székelés

A székletürítés közben jelentkező fájdalom azt is jelentheti, hogy a rák átterjedt a végbélre.

Ez abban az esetben lehet, ha igazán komoly rák található meg a méhnyakban, amely továbbterjedt a végbélre is.

Ennél a tünetnél is jellemző, hogy a tünetek tartósan fennállnak, nem múlnak el maguktól.

Vérző végbél

Szintén akkor jelentkezhet ez a probléma, ha a rák átterjedt a végbélre.

A vérzést legkönnyebben székletürítés során lehet észlelni. Napközbeni pecsételő vérzés nem jellemző.

Kimerültség

A daganatos megbetegedéseknek általános tünete a kimerültség. Leginkább ez akkor fontos tünet, ha már tünetek is jelentkeznek.

A rák miatti kimerültség általában huzamosabb pihenés hatására sem múlik el.

Étvágytalanság

Ez is egy olyan tünet, ami jellemző daganatos betegségek esetén. Önmagában ez sem fontos tünet, csak akkor, ha már tünetek is jelentkeznek.

Az étvágytalanság mellett az is előfordul, hogy nagyon hamar eltelik az étellel, amikor eszik. Akár rendkívül kevés étel elfogyasztása után is úgy érezheti, hogy tele van, nem kíván többet enni.

Hirtelen fogyás

A hirtelen fogyás az egyik legfontosabb intő jele annak, hogy akár daganatos betegség is állhat a háttérben.

Elsősorban természetesen az akaratlan fogyásról beszélünk. Hirtelen fogyásnak nevezzük, ha életmód- és étrendváltás nélkül testtömegének legalább 5%-át leadta az elmúlt 6 hónapban.

Ilyen esetben mindenképpen szükség van legalább háziorvosi kivizsgálásra arra az esetre, ha rák okozná a panaszokat. Természetesen a részletes kivizsgálást rendelőnk nőgyógyász szakorvosa is el tudja végezni.

--

Általánosságban a fenti tünetek jelentkezése esetén akkor kell orvoshoz fordulni, ha legalább 2 hete jelentkeznek és nem múlnak el. Fontos tudni, hogy a nőgyógyászati rákos betegségek hasonló tünetekkel járnak: így nem lehet biztos benne a tünetek alapján, hogy mondjuk méhnyakrák vagy petefészekrák okozza-e a tüneteket.

Ha a fenti tünetek legalább 2 hete fennállnak, abban az esetben foglaljon időpontot általános nőgyógyászati vizsgálatra rendelőnkbe, ahol a szükséges szűrővizsgálatok is elvégezhetők. Egy ilyen vizsgálattal tökéletesen felmérhető, ha daganatos megbetegedés található a méhnyakban vagy másik női nemi szervben.

A tünetek megismerése után beszéljünk arról, hogy mi okozhatja a méhnyakrákot.

Méhnyakrák okai

A méhnyakban a rák úgy kezdődik, hogy az egészséges sejtek genetikai állománya megváltozik. Ez a DNS-változás okozza a rák kialakulását.

Ennek működése a következő:

A DNS tartalmazza egy sejtben azokat az információkat, amelyek megmondják a sejtnek, hogy mit csináljon. Az egészséges sejtek esetében a sejtek normális ütemben nőnek, osztódnak és halnak el.

A rákos, rossz DNS-sel rendelkező sejtek azonban nyakló nélkül szaporodnak és növekszenek. Ráadásul meg sem halnak. Ezek a folyamatosan osztódó és növekvő sejtek képzik a daganatot.

Mindeközben a rákos sejtek folyamatosan támadják a hozzájuk közel levő egészséges sejteket. Így idővel a rák továbbterjedhet a méhnyakból. Ezt áttétnek nevezzük.

Összességében tehát a rákot a méhnyak sejteinek DNS-változása okozza.

De mi okozhatja ezt a DNS-változást?

Egyértelmű bizonyíték nincs rá, de vannak olyan tényezők, amelyek jelentősen növelik az esélyét a rákos sejtek kialakulásának.

Ezeket okokként mutatjuk be. A leggyakoribb okok tehát az alábbiak:

HPV-fertőzés miatti méhnyakrák

Bizonyíték nincs rá, azonban gyakran alakul ki méhnyakrák azoknál, akik HPV (humán papillomavírus) fertőzésben szenvednek.

De az is igaz, hogy a legtöbb HPV-vel fertőzött nőben sosem alakul ki méhnyaktumor.

Amennyiben rák alakul ki, az az alábbiak szerint történik:

• Az immunrendszer nem tudja kiirtani a vírust a szervezetből.
• A HPV-vírus tartósan megtelepedik a méhnyakban
• A vírus elkezdi az ottani sejteket vírusos sejtekké alakítani
• Az átalakított sejtek rákossá válhatnak
• A rák elkezdhet szaporodni és terjedni

A fentiek elkerüléséhez van szükség legalább éves rendszerességgel részt venni rendelőnkben nőgyógyászati szakorvosi vizsgálaton. Ezt a hüvelykenet laboratóriumi vizsgálatával kell kiegészíteni, amelyet laborban vizsgálnak meg. A laborban derül ki, hogy megtalálható-e HPV a szervezetében.

Amennyiben igen, úgy nőgyógyász kezelőorvosunk megfelelő javaslattal fogja ellátni.

Természetesen további olyan tényezők is vannak, amelyek növelik a méhnyakrák kialakulását. A HPV-fertőzés azonban a legfontosabb.

Sok szexuális partner miatti méhnyakrák

A sok szexuális partner közvetetten okozhat méhnyakrákot.

Ugyanis a korábban bemutatott HPV-fertőzést szexuális együttléttel lehet elkapni.

Különösen olyankor nagy a veszélye a vírus elkapásának, ha számos szexuális partnere van. Ez nem kell, hogy egyszerre legyen: az is elég, ha rendszeresen változnak partnerei és nincs egy, állandó partner az életében.

Sok partner esetén sem kell aggódni: itt figyelni kell a megfelelő védekezésre. Elsősorban a gumióvszer az a fogamzásgátló módszer, amely a szexuális úton terjedő betegségek ellen is képes kellő védelmet nyújtani.

De nem csak a HPV-től kell félni. Nézzük, miért.

Nemi betegségek miatti méhnyakrák

A nemi úton terjedő betegségek közül a HPV-fertőzés csupán az egyik. És nem is a leggyakoribb. Ráadásul, ha valamilyen nemi betegséget kap el, akkor növekszik az esélye a HPV-fertőzés kialakulásának is.

Ezek a nemi betegségek az alábbiak:

• chlamidia
• kankó
• szifilisz
• HIV/AIDS

A nemi betegségek elleni védekezés elsőszámú módszere a gumióvszer használata. Más fogamzásgátló módszerek ugyanis nem nyújtanak kellő védettséget nemi betegségek terjedése ellen.

Térjünk át a betegségekről az immunrendszerre.

Gyenge immunrendszer miatti méhnyakrák

Természetesen a gyenge immunrendszer önmagában még nem okozhat méhnyakrákot.

Csupán arról van szó, hogy gyenge immunrendszer esetében kevésbé ellenálló a szervezet az új fertőzésekkel szemben. Ennek megfelelően a HPV-vírus is könnyebben kerülhet be és maradhat életben a szervezetben.

Jellemzően azoknak szokott legyengülni az immunrendszerük, akik valamilyen tartós betegséggel küzdenek.

Ezek közül is legjellemzőbbek az autoimmun betegségek, mivel ezek kezelésére az immunrendszert működését gyengítő gyógyszereket kell szedni.

Ha tudomása van arról, hogy legyengült az immunrendszere, akkor különösen kell figyelni arra, hogy ne kaphasson HPV-fertőzést.

Dohányzás miatti méhnyakrák

A dohányzás bizonyítottan hozzájárul számos rákos betegség kialakulásához.

Habár messze nem olyan gyakran, mint tüdőrák esetén, de méhnyakrák kialakulásakor is szerepe lehet a dohányzásnak.

Elsősorban a laphámsejtes méhnyakrák kialakulását segíti elő a dohányzás.

--

Fentiekből látható, hogy sok a kérdőjel akörül, hogy pontosan mi okozza a méhnyakrákot. Az általánosan elfogadott állaspont szerint azonban legtöbbször a HPV-vírus.

Éppen ezért, ha a HPV-fertőzést el lehet kerülni, akkor sok esetben megelőzhető a daganat kialakulása. Nézzük, hogyan!

Méhnyakrák megelőzése

Ahogy már írtuk, a méhnyakrák tudatos megelőzésében elsősorban annak van szerepe, hogy megakadályozzuk a HPV-fertőzés kialakulását. De nem minden mód szól erről.

A méhnyakrák megelőzési módszerei az alábbiak:

HPV-oltás méhnyakrák megelőzésére

A HPV-vírus elleni védőoltás felvétele akár jelentősen is csökkentheti a kockázatát a HPV-fertőzésnek. Továbbgondolva pedig így segíthet a méhnyakrák megelőzésében is.

Az oltást azonban nem lehet csak úgy mindenkinek beadni. A beadás szükségességéről és hasznosságáról kérdezze nőgyógyászati szakvizsgálat alkalmával nőgyógyász szakorvosunkat!

Hüvelykenetvizsgálat méhnyakrák megelőzésére

Az éves rendszeres nőgyógyászati vizsgálat során rendelőnkben hüvelykenetet is vesz a szakorvos.

Ezt a mintát utána laborba szállíttatjuk, amelyből ki tudják mutatni méhnyak rákos megbetegedését.

Sőt, még a korai, rákot megelőző állapot is felismerhető a teszttel. Így még idejekorán észlelhető a probléma és rendelőnk nőgyógyász szakorvosa megfelelő kezelést tud adni. Ezzel sokszor elkerülhető a daganat kialakulása.

Biztonságos szex méhnyakrák megelőzésére

A megfelelő védekezés a nemi betegségek terjedése ellen kötelező annak, aki szeretné a lehető legjobban megelőzni méhnyakrák kialakulását.

A megfelelő védekezés szempontjából fontos a fogamzásgátlás és a fertőzésveszély elkerülése is. Mindkettő eléréséhez javasoljuk, hogy bármilyen együttlét során használjon gumióvszert.

Lehetőség szerint emellett válogassa meg partnereit aszerint, hogy lehetőleg nemi úton terjedő betegséget terjesztővel ne szeretkezzen.

Dohányzás abbahagyása méhnyakrák megelőzésére

Ha eddig nem dohányzott, ezután se kezdje el.

Ha pedig dohányzik, kérje nőgyógyász szakorvosunk tanácsát arra vonatokozóan, hogy mekkora kockázattal jár az Ön esetében a dohányzás.

Mivel a dohányzás számos más betegség kialakulásában (magas vérnyomás, COPD) is szerepet játszik, ezért lehetőleg szokjon le minél hamarabb.

--

A megelőzési módok közül azonban egy sem biztos. Éppen ezért van szükség arra, hogy legalább éves rendszerességgel részt vegyen rendelőnkben nőgyógyászati szakorvosi vizsgálaton. Ennek részleteiről írunk a következő részben.

Méhnyakrák kivizsgálása

A méhnyakrák rendszeres kivizsgálása elengedhetetlen minden felnőtt nő számára. Elsősorban azért van szükség az éves rendszerességű szűrésre, mert így időben észlelni lehet a daganatot. Még mielőtt nagy lesz a baj.

Természetesen akkor is bátran fordulhat rendelőnk daganatszakértő nőgyógyász szakorvosához, ha korábban már volt méhnyakrákja és kezelésre vagy újbóli kivizsgásra van szüksége.

Rendelőnkben a méhnyakrák kivizsgálása minden esetben az alábbi lépések szerint zajlik:

Szóbeli vizsgálat

Minden egyes szakorvosi vizsgálat alapos szóbeli vizsgálattal kezdődik. Ha hiszi, ha nem, ez az egyik legfontosabb lépés a méhnyakrák megfelelő kivizsgálásában és észlelésében.

Ez elsősorban azért van így, mert a szóbeli vizsgálat során az orvos olyan kérdéseket tesz fel, amelyekkel megállapíthatja, hogy valószínűleg milyen betegsége van.

A szóbeli kérdések feltétele azért is rendkívüli fontosságú, mert ennek során Ön is elmondhatja, hogy:

• Hogyan és mikor jelentkeztek a tünetek?
• Milyen már betegségei vannak:
• Melyek a fő aggodalmai?
• Milyen más nőgyógyászati problémával kapcsolatban vannak kérdései?

Az orvossal való beszélgetés során orvosa értékes információkat kap állapotáról. Mindemellett a szóbeli beszélgetés segít abban is, hogy a vizsgálat előtt oldódjon egy keveset a hangulat.

A vizsgálatról részletesen nőgyógyászati tájékoztatónkban olvashat többet.

A szóbeli vizsgálatot a követi a testi vizsgálat.

Testi vizsgálat

A testi vizsgálat során az orvos kétféle dolgot vizsgál. Ezeket mutatjuk be sorban.

Általános testi vizsgálat

Az általános testi vizsgálat során a nőgyógyász szakorvos felméri az általános egészségi állapotot.

Erre azért van szükség, mert az egész testet érintő betegség esetén máshogy kell az orvosnak állnia a betegséghez, mint mondjuk olyankor, ha a kifejezetten csak a méhnyakban tapasztal elváltozást.

A test általános vizsgálata után következik a kívülről is látható nemi szervek vizsgálata.

Külső nemi szervek vizsgálata

Az általános vizsgálat után a szakorvos a szabad szemmel is látható nemi szervek vizsgálatára koncentrál.

Ezek az alábbiak:

• emlők. Ezeknek fontos a tapintása, jellege, esetleges elváltozásai, csomók jelenléte
• csikló
• szeméremajkak

A fenti nemi szerveket ugyan szabad szemmel is megvizsgálhatja rendelőnk nőgyógyász szakorvosa, azonban a méhnyakat már nem olyan egyszerű megvizsgálni.

Ehhez a nőgyógyász speciális mikroszkópot, úgynevezett kolposzkópot használ. Ennek segítségével alaposan szemügyre vehető a méhnyak és a hüvely.

Függetlenül attól, hogy lát vagy nem lát a kolposzkóppal az orvos, a vizsgálat folytatódik tovább.

Hüvelykenet-vétel

A belső nemi szerveket igazán alaposan csak hüvelyi ultrahanggal lehet megvizsgálni. Mielőtt azonban erre sor kerül, le kell venni a hüvelykenetet.

Ennek során az orvos a hüvelyváladékból a méhnyakból gumikesztyűvel mintát vesz. Ezt a mintát előkészítés után küldjük a laboratóriumba, ahol megtörténik annak vizsgálata.

A vizsgálattal azt lehet megállapítani, hogy találhatók-e rákos vagy kezdődő rákos sejtek a méhnyakban. Amennyiben igen, a vizsgálati eredmények függvényében nőgyógyász kezelőorvosunk további kezelést javasol.

A kenetvétel után azonban még el kell végezni a hüvelyi ultrahangvizsgálatot is.

Hüvelyi ultrahang

Hüvelyi ultrahang során a nőgyógyász szakorvos modern gépünk segítségével előképen képes megvizsgálni és megmutatni, hogy milyen elváltozás található:

• a hüvelyben
• a méhnyakban
• a petefészkekben
• a petevezetékekben
• a méhben

Ezek segítségével megállapítható a legtöbb nőgyógyászati betegség jelenléte. A vizsgálattal észlelhető az is, ha már kezdődő daganat van a méhnyakon.

Egy dolgot azonban még az ultrahang sem lát: azt, ha tünetmentes HPV-fertőzött.

HPV-teszt méhnyakrák észlelésére

A minden esetben szükséges kivizsgálás utolsó lépése a HPV-teszt elvégzése.

Érdemesebb a rendelőnkben elérhető, laboratóriumban kivizsgált tesztet elvégezni, mivel ez pontosabb és megbízhatóbb eredményt ad, mint a máshol beszerezhető gyorstesztek.

A vizsgálattal kimutatható, ha a HPV-vírus DNS-állománya megtalálható a méhnyakban. Amennyiben igen, igazoltnak vélik a HPV-fertőzöttséget.

Ha a laborból pozítív eredmények érkeznek vissza, akkor nőgyógyász szakorvosa fog tanácsot adni a további teendőkkel kapcsolatban.

--

Amennyiben a fenti tesztek méhnyakrák jelenlétét mutatják, további kivizsgálásra van szükség. Ez úgy történik, hogy valamilyen módon mintát vesznek a rákos sejtekből, majd azokat laboratóriumban vizsgálják ki.

Ezeket a vizsgálatokat rendelőnkben nem végezzük, de nőgyógyász kezelőorvosunk tud segítséget adni a vizsgálat elvégzésében, ha az első szűrővizsgálaton kiderült, hogy a méhnyakrák megtalálható a szervezetében.

--

Ezek a további kivizsgálási módok az alábbiak lehetnek:

Méhkaparás (nem mindig)

A méhkaparás egy olyan speciális beavatkozás, amely során egy kicsi, kanál alakú eszközzel a nőgyógyász szakorvos mintát vesz a méhnyak falát alkotó sejtekből.

Ezt a mintát laboratóriumban vizsgálják ki. Ha a vizsgálat eredménye aggasztó, akkor nőgyógyász kezelőorvosa fogja tájékoztatni a következő lépésekről.

Vastagtű biopszia (nem mindig)

Egy másik módszer az esetlegesen rákos sejtekből történő mintavételre az ún. vastagtű biopszia.

Ez egy olyan módszer, amely során egy tűvel nyúl be a szakorvos a méhnyak mélyebb rétegeibe és onnan vesz mintát.

Ezeket a sejtmintákat laboratóriumban vizsgálják meg.

Az eljárás egy komolyabb diagnosztikai beavatkozás, amelyet sokszor teljes altatásban kell végezni. Éppen ezért nőgyógyász kezelőorvosunk csak akkor javasolja, ha erre feltétlenül szükség van.

--

Abban az esetben, ha fenti mintavételi eljárások is igazolják a méhnyakrák jelenlétét, olyankor szükség lehet olyan vizsgálatokra, amelyek pontosan megállapítják, hogy milyen kiterjedt a rák. Ezzel állapítható meg teljesen pontosan az, hogy milyen stádiumban tart a rák.

Képalkotó vizsgálatok (nem mindig)

A képalkotó vizsgálatok, amelyeket nőgyógyász kezelőorvosa javasolhat, amelyekkel megállapítható, hogy hova és milyen mértékben terjedt el a rák a méhnyakból.

Ezek a képalkotó vizsgálatok lehetnek:

• röntgenvizsgálat
• CT-vizsgálat
• MR-vizsgálat
• PET-CT vizsgálat

A pontos vizsgálati módszer kiválasztása szakorvosi feladat és jelentősen függ az aktuális egyéni állapottól.

--

A fenti módszerek bemutatásából látható, hogy pozitív diagnózis esetén számos vizsgálatra lehet szükség annak érdekében, hogy megállapítsák a méhnyakrákot és annak súlyosságát.

Mindezzel azonban még csak addig lehet eljutni, hogy megtudjuk milyen súlyos a probléma.

A megfelelő kezelési módszereket a most következő fejezetben olvashatja el:

Méhnyakrák kezelése

A méhnyakrák kezelési módjának megválasztása számos tényezőtől függ. Ilyen tényezők:

• méhnyakrák stádiuma
• más betegségek jelenléte
• életkor
• egyéni preferenciák

Az alábbi kezelési módokat javasolhatja nőgyógyász kezelőorvosunk a betegség kezelésére:

Műtét méhnyakrák ellen

A korai méhnyakrákok ellen a legbiztosabb módszer a rákos szövetek műtéti úton történő eltávolítása.

Annak megállapítása, hogy pontosan milyen típusú műtétre van szüksége, rendelőnk daganatsebész nőgyógyászának feladata.

A műtéti eljárás megválasztása az alábbiaktól is függ:

• Mekkora a daganat?
• Milyen stádiumú a rák?
• Akar-e még teherbe esni?

A kérdésekre adott válaszoknak és az orvos javaslatának megfelelően az alábbi műtéti kezelési módokat alkalmazhatják:

Daganatkimetszés

Erre akkor van lehetőség, amikor a daganat még igen apró.

Ebben az esetben egy műtéttel el lehet távolítani a teljes rákos szövetet.

A műtét során ilyenkor egy tölcséralakú darabot vágnak ki a méhnyakból, de a méhnyak többi részét értintetlenül hagyják.

Az eljárás nagy előnye, hogy utána is lehetséges teherbe esni.

Méhnyakeltávolítás

Korai méhnyakrák esetén a sebészeti beavatkozás során elég lehet, ha csak a méhnyakat és néhány környező szövetet távolítanak el.

Ebben az esetben a méh továbbra is ép marad, így lehetséges teherbe esni a műtét után is.

Méheltávolítás (hiszterektómia)

A legtöbb esetben már a korai méhnyakrákot is teljes méheltávolítással kell kezelni.

Ez azt jelenti, hogy teljesen kimetszik:

• a méhnyakat
• a méhet
• a hüvely egy részét
• és a közeli nyirokcsomók egy részét.

Sok esetben ez a radikális beavatkozás képes meggyógyítani a méhnyakrákot úgy, hogy az többször ne alakulhasson ki.

Egy nagy hátránya azonban van: a méh eltávolítása után többé nem lehetséges teherbe esni.

Mivel ilyen komoly műtétre van szükség már kezdeti méhnyakrák esetében is, ezért rendkívüli fontosságú a rendelőnkben éves rendszerességgel elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálat. Ezzel még időben észlelhető a méhnyakrák, így elkerülhető, hogy méheltávolításra vagy komolyabb kezelésre legyen szükség.

Sugárkezelés méhnyakrák ellen

A sugárkezelés egy olyan eljárás, amely során nagyenergiájú energiasugarakat engednek a testbe. Ezek leggyakrabban röntgensugarak vagy protonok, amelyek megölik a rákos sejteket.

A sugárkezelést szinte mindig kemoterápiával együtt alkalmazzák, amelyről a következő részben írunk.

Bizonyos esetekben műtét után is javasolhatja a nőgyógyász szakorvos. Erre elsősorban akkor van szükség, ha nagyobb a kockázata annak, hogy később visszatérjen a daganat.

A sugárkezelésnek több fajtája van:

• Külső sugárterápia esetén a sugarat kívülről irányítják a méhnyak felé.
• Belső sugárterápia esetén egy radioaktív anyaggal töltött eszközt helyeznek néhány percre a hüvelybe.
• Kombinált terápia esetén belső és külső sugárterápiát is alkalmaznak.

Abban az esetben, ha még nem kezdődött el Önnél a menopauza, akkor a sugárkezelés lehet, hogy megkezdi azt. Ezért feltétlenül szükséges a kezelés előtt döntést hozni arról, hogy szeretne- e még gyereket vállalni. Amennyiben igen, nőgyógyász szakorvosa javasolhat olyan módszereket, amelyekkel megőrizhetők a petesejtek. Így a sugárkezelés után is vállalhat gyereket.

Kemoterápia méhnyakrák ellen

A kemoterápia egy gyógyszeres kezelési módszer. Ennek során olyan gyógyszereket adnak be a testben, amelyek megölik a rákos sejteket.

A gyógyszer lehet szájon át is szedni, másik lehetőségként pedig vénán keresztül is be lehet adni injekcióval. Időnként egyszerre mindkét módszert alkalmazzák.

Abban az esetben, ha a méhnyakrák kiterjedtebb, a kemoterápiát más kezelési módokkal együtt szokta javasolni a nőgyógyász kezelőorvosunk. A kombinált kezelési módszer leggyakrabban sugárkezelést takar, mivel a gyógyszer erősíti a sugár rákölő hatását.

Rendkívül kiterjedt rák esetén szükség lehet nagy adag kemoterápiára, mivel ilyen esetben csak ezzel enyhíthetők a tünetek és csak így állítható meg a rák terjedése.

Célzott terápia méhnyakrák ellen

A célzott terápia olyan gyógyszerek alkalmazását jelenti, amelyek kifejezetten a rákos sejtek gyengeségeire építve pusztítják el azokat.

Azzal, hogy ezeket a gyengeségeket támadja a gyógyszer, a rákos sejtek szépen lassan meghalnak.

A célzott terápiát gyakran alkalmazzák együtt kemoterápiával is. Előrehaladott méhnyakrák esetén ezt a módszert is javasolhatja nőgyógyász kezelőorvosa.

Immunoterápia méhnyakrák ellen

Ez egy olyan gyógyszeres kezelési módszer, amely segít az immunrendszernek felvennie a harcot a méhnyakrákkal.

Erre azért van szükség, mert az immunrendszer gyakran nem támadja meg a rákos sejteket. Ennek az az oka, hogy a rákos sejtek képesek olyan fehérjéket termelni, amelyek miatt az immunrendszer nem észlelni a rákos sejteket ellenségként.

Az immunoterápia éppen ezt akadályozza meg.

Méhnyakrák esetén azonban ezt a fajta kezelést csak akkor szokta javasolni daganatszakértő nőgyógyász kezelőorvosunk, ha a rák már jelentősen elterjedt és más kezelési módok hatástalannak bizonyultak.

Palliatív terápia

A palliatív terápia a gyógyításnak egy olyan ága, amely elsősorban a komoly, tartós betegségekben szenvedők fájdalmainak és tünetinek enyhítését tűzi ki célul.

Az ilyen kezelésre lehet tekinteni kiegészítésként az oki kezelési módokra, amelyeket fentebb bemutattunk.

A tudományos eredmények alapján a palliatív terápiával javítható az életminőség és megnövelhető a daganatos betegek élettartama is.

Rendelőnkben a palliatív ellátásban is tudunk segíteni. Csapatunk az alábbi személyekkel tud hozzájárulni tünetei enyhítéséhez:

• Nőgyógyászati ellátáson rendszeres konzultációk során folyamatosan követik állapotát. Orvosával mindig meg tudja beszélni, hogy milyen kihívásai vannak. Az orvos pedig minden eszközt bevet, hogy a panaszokat enyhítse.
• Fájdalomterápiás ellátás keretein belül szakorvosunk abban tud segíteni, hogy daganatok miatti tartós fájdalmait enyhítse. Ez egy nehéz feladat, mivel olyan gyógyszert kell választani, ami kellően hatékony, nem zavarja a daganatkezelést és lehetőleg nem okoz mellékhatásokat.
• Gyógytorna rehabilitációs ellátás során gyógytornászaink személyre szabott kezelési tervvel segítenek az aktív, mozgékony élet megőrzésében. Ez különösen fontos elem, mert a rendszeres mozgás gyógyító erejű. Emellett rendkívüli mértékben növeli az életminőséget is. Minden gyógytornászunk orvosi felügyelet mellett dolgozik a legjobb eredmények elérése érdekében.

--

Fentiekből látható, hogy a méhnyakrák észlelése és kezelése sem egyszerű feladat. Éppen ezért van szüksége olyan nőgyógyász kezelőorvosra, aki szakértő a női daganatok terén. Rendelőnk nőgyógyász szakorvosa éppen ezen a területen rendelkezik országos szinten elismert tapasztalattal.

A rendelőben zajló nőgyógyászati ellátásról az alábbi oldalon tájékozódhat részletesen.

Méhnyakrák szakemberek

Rendelőnkben a méhnyakrák kivizsgálását és szükség esetén történő kezelését a nőgyógyászati szakma elismert szakorvosa, dr. Farkas Dániel és dr. Tarnai László (PhD) végzik. Műtét szükségessége esetén a doktor urak tudnak segíteni a műtéti ajánlás elkészítésében.

A doktor urak bemutatkozását, rendelési idejét és a róluk írt véleményeket a képekre kattintva olvashatja.

Méhnyakrák kapcsolódó cikkek

Méhnyakrák időpontfoglalás

Az alábbi online űrlap segítségével azonnal időpontot foglalhat méhnyakrák kivizsgálására és kezelésére:

Méhnyakrák kezelés vélemények