Idegi eredetű tartós és akut betegségek pontos neurológiai kivizsgálása és kezelése neurológia-fájdalomterápia centrumban

Mi az és mire való a neurológia?

A neurológia egy speciális orvosi szakterület, amely az idegrendszer betegségeivel foglalkozik. A neurológus által kezelt tünetek az idegrendszer fő feladatainak hibáiból fakadnak. Az idegrendszer ezeket a fő feladatokat látja el (sorrendben):

• Érzékelés – a külvilág különböző ingereinek érzékelése (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés). Lehetséges, hogy a neurológiai panasz – leggyakrabban a fájdalom – az érzékelés hibájából fakad.
• Feldolgozás – az érzékelt információk az idegpályákon keresztül a gerincvelőbe, majd onnan az agyba jutnak. Itt az agy feldolgozza az információkat. Ha az idegpályákon vagy az agyban valami hiba van, akkor a jelentkező problémákat szintén neurológus kezeli (pl. demencia)
• Végrehajtás – az agy az általa feldolgozott információk alapján utasítást ad a testnek a reakcióra. Például, azt, hogy „meleg a főzőlap, rántsd el a kezed”. Ez a gyakorlatban a kézbe és a karba küldött idegi jelekkel történik. A végrehajtásért felelő idegi működés is meghibásodhat – ennek leggyakoribb példája a bénulás.

A fenti problémákon felül lehetséges, hogy az ún. vegetatív idegrendszerrel van probléma, amely az akaratlagosan nem működtethető szervek működéséért felel, mint a szív és a belső szervek.

Fentiekből látható, hogy a neurológiai egy rendkívül széles orvosi szakterület, azonban az alábbi gyakori neurológiai betegségek az összes lehetséges betegség nagy részét lefedik:

• Fejfájásszindrómák (pl. fejfájás, migrén)
• Gerincből eredő fájdalmak (pl. isiász, gerincsérv, lábzsibbadás)
• Idegkárosító betegségek (pl. cukorbetegség, agyvérzés, sclerosis multiplex, Parkinson-kór)
• Agyi sérülések és betegségek (pl. vírusos agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, fejsérülések)

Mivel az idegrendszerrel rendkívül sokféle probléma adódhat, ezért különböző neurológiai szakterületek foglalkoznak a fenti betegségekkel:

• Fejfájásszindrómák – fájdalomterapeuta és neurológus
• Gerincből eredő fájdalmak – fájdalomterapeuta
• Idegkárosító betegségek – neurológus és neurofiziológus
• Agyi sérülések és betegségek – neurológus

Hogy pontosan milyen tünetek esetén melyik szakorvoshoz érdemes elsőként fordulni, a későbbiekben bemutatjuk.

Neurológiai tünetek

A neurológiai tünetek rendkívül sokfélék lehetnek, mivel több, mint 600 ismert neurológiai betegség létezik. Éppen ezért nem lehet minden egyes tünetet bemutatni, ezért az alábbiakban a leggyakoribb tünetekkel mutatjuk be, amelyeket tapasztalva valamelyik neurológiai orvosi szakág orvosához érdemes fordulni:

Fejfájás

A fejfájás az egyik leggyakoribb neurológiai tünet – és az egyik legérdekesebb is: ugyanis a mai napig nem ismert, hogy pontosan mi az oka a fejfájásnak.

A legtöbb embernek időről időre van egy-egy fejfájása. Szerencsés esetben ez magától vagy gyógyszerek hatására elmúlik.

A probléma akkor kezdődik, ha a fejfájás nem múlik el még gyógyszerek hatására sem. Akkor is problémás a helyzet, ha a gyógyszerek csupán rövid ideig képesek enyhíteni a panaszokat.

Mikor kell orvos fejfájásra?

Általános szabályként akkor, ha a korábban használt kezelési módszerek nem megfelelők a fejfájás kezelésére. Legtöbbször erre akkor van szükség, ha a fejfájás heti legalább 3 alkalommal jelentkezik vagy olyan erős, hogy semmilyen gyógyszer nem tudja csökkenteni.

A fejfájásról és a leggyakoribb fejfájásszindrómákról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja.

Érzékvesztés

Az érzékvesztés a legtöbbször rendkívül ijesztő tünet. Ilyenkor az történik, hogy a test egy részén egyszer csak elveszik az érzékelés.

Leggyakrabban az ujjak és a lábujjak érintettek érzékvesztéssel. A panaszok oka a legtöbb esetben mozgásszervi eredetű – azaz az érzékelésért felelős érintett ideget nyomja valami. Ezekben az esetekben a panaszokkal fájdalomterapeuta szakorvost kell felkeresni.

Tartós idegkárosodással járó betegség esetén is jelentkezhetnek a tünetek – például cukorbetegség esetén. Ilyenkor neurológus szakorvost kell felkeresni.

Zsibbadás

A zsibbadás kialakulásának oka hasonlít az érzékvesztéshez: a zsibbadó részen az érzékelésért felelős ideget megnyomja valami vagy károsodtak az idegpályák, ami miatt az ideg téves zsibbadó érzést kiváltó jeleket küld az agynak.

A zsibbadás normális jelenség: ülés, alvás, fekvés közben időről időre a legtöbb ember tapasztalja.

Orvoshoz akkor szükséges fordulni vele, ha látszólagos ok nélkül és tartósan jelentkezik a zsibbadás.

Leggyakrabban a kéz és a láb szokott zsibbadni:

• A kéz zsibbadásról részletesen itt írtunk
• A lábzsibbadásról részletesen itt írtunk

Általánosságban a zsibbadás oka háromféle lehet, amelyet három különböző szakorvos kezel:

• Mozgásszervi - ekkor fájdalomterapeuta szakorvosra van szükség
• Idegi – ekkor neurológus szakorvosra van szükség
• Keringési – ekkor angiológus szakorvosra van szükség

Amennyiben nem tudja pontosan, hogy milyen eredetű lehet a zsibbadás, forduljon fájdalomterapeuta szakorvosunkhoz, mivel ő rendelkezik olyan átfogó képesítéssel, amely segítségével bármelyik kiváltó ok esetén fel tudja állítani a megfelelő diagnózist, meg tudja kezdeni a kezelést és szükség esetén további vizsgálatot javasol.

Sugárzó fájdalom

A sugárzó fájdalom azt jelenti, hogy a test egyik részén van a probléma, de egy másik részen jelentkezik a fájdalom.

Messze leggyakrabban mozgásszervi problémák esetén jelentkezik a sugárzó fájdalom. Főleg olyankor, amikor a gerinc valamelyik része sérül. Ilyenkor a gerincnél a kilépő ideg begyullad vagy becsípődik, aminek következtében az adott ideg végén jelentkezik a fájdalom.

Leggyakrabban ilyenkor egyszerre jelentkeznek az alábbiak:

• Fájdalom a gerinc környékén (derékfájás, hátfájás, nyakfájás)
• Sugárzó fájdalom az érintett részen (fenék fájdalom, lábfájdalom, kéz fájdalom)
• Zsibbadás az érintett ideg végén (kéz zsibbadás, lábzsibbadás)

Ha tehát ezeket a tüneteket tapasztalja, akkor forduljon fájdalomterapeuta szakorvoshoz segítségért, aki segít megtalálni és megszüntetni az idegi eredetű fájdalom hátterét.

Izomproblémák

Az izomproblémák egy olyan tünetcsoportot jelölnek, amelyek az idegi működés helytelen működése miatt az izmokban okoznak tüneteket. Jellemzően – ha időben megtörténik a kezelés – az idegi problémák megszüntetésével megszűnnek az izom izomproblémák is.

A leggyakoribb idegi eredetű izomproblémák az alábbiak:

Izomerőcsökkenés

Ha az izmokat beidegző idegek sérülnek, akkor az izom nem lesz képes akkora erőt kifejteni, mint korábban. A kezdeti állapotban az izomerő valójában nem csökken, csupán az idegsérülés miatt nem képes teljesen megfeszülni az izom.

Az izomerőcsökkenés oka lehet mozgásszervi eredetű – ilyenkor fájdalomterapeuta szakorvosra van szükség – vagy idegi eredetű, amely esetben neurológus szakorvosra van szükség.

Amennyiben bizonytalan az izomerőcsökkenés okában, bármelyik szakemberhez fordulhat, mivel kölcsönösen fel tudják ismerni, hogy pontosan mi okozza a panaszok okát, meg tudják kezdeni a kezelést és szükség esetén átirányítani a másik orvoshoz, ahol folytatható a terápia.

Bénulás

A bénulás mozgásképtelenséget jelent – pontosabban azt, hogy megszűnik egy adott testrész tudatos mozgatásának képessége.

Nem feltétlen kell teljes bénulásra gondolni ahhoz, hogy kezelésre legyen szükség: gyakori például, hogy gerincből eredő fájdalmak esetén a nagylábujj vagy a lábfej ideiglenesen lebénul, ha kellően komoly a gerincből kilépő ideg irritálása a derékban. Ezekben az esetekben a fenti egyéb mozgásszervi tünetek is szoktak jelentkezni (pl. derékfájás, zsibbadás). Ha ezek a tünetek egyszerre jelentkeznek, a megfelelő kivizsgálást és kezelést fájdalomterapeuta szakorvosunk fogja tudni elvégezni.

Van azonban a bénulásoknak egy komolyabb fajtája is, amely akár tartós is lehet. Ilyenkor az adott testrészt mozgató idegekben egy olyan károsodás történik, amely nem, vagy csak nagyon nehezen lehet visszafordítani. Különösen agyvérzés (másnéven stroke) esetén áll fenn a veszélye annak, hogy túlélés esetén részleges bénulás alakuljon ki, mivel ilyenkor az agyban sérülhetnek egy-egy testrész mozgatásáért felelős részek. Szerencsére a bénulások egy részénél javítható az állapot, ezért rendkívül fontos, hogyha egyszerre nem tudja mozgatni valamilyen testrészét, de mozgásszervi panaszra jellemző tüneteket (fájdalom, zsibbadás) nem tapasztal, akkor forduljon minél hamarabb neurológus szakorvosunkhoz segítségért.

Izommerevség

Az izommerevség azt jelenti, hogy a mozgásért felelős izmok folyamatosan feszesek maradnak, így korlátozva a könnyed mozgást.

Az izommerevség az egyik leggyakoribb és legkorábban jelentkező tünete a Parkinson-kórnak! Éppen ezért, ha izommerevséget tapasztal, ami miatt egyre nehezebb a hétköznapi élet és a pihenés, akkor érdemes minél hamarabb neurológus szakorvost felkeresni, aki segít megállapítani a probléma okát és annak megfelelő kezelését.

Remegés

A remegés általánosságban egy viszonylag gyakori tünet, abban az esetben, ha:

• Felfokozott az érzelmi állapota
• Magas stresszel járó környezetben van
• Láza van,
• Kimerült vagy
• Alacsony a vércukorszintje.

Éppen ezért remegés esetén megijedés előtt érdemes megnyugodni, pihenni, megvárni a láz elmúlását vagy gyorsan felszívódó szénhidrát (pl. gyümölcs) segítségével pótolni a vércukorszintet.

Ha viszont ezen tevékenységek ellenére a remegés továbbra is tartósan fennáll, akkor valószínűsíthető, hogy valamilyen idegi probléma áll a panaszok hátterében és érdemes neurológus szakorvost felkeresni.

Izomsorvadás

Az izomsorvadás az izmok fokozatos leépülését jelenti, amely során az izomsejtek fokozatosan elhalnak.

Hivatalosan izomsorvadásnak nevezik azt is, amikor az izmokat nem használja és emiatt elkezdenek leépülni (például egy törés után, amikor gipszben van a kar és nem tud mozogni). Ezek az „izomsorvadások” azonban csak ideiglenesek és megfelelő testmozgással (sok esetben speciális gyógytornával) gyorsan és maradandóan visszafordíthatók.

Sokkal nagyobb probléma azonban az ún. neurogén atrófia. Ez azt jelenti, hogy valamilyen idegrendszeri betegség miatt kezdenek el sorvadni az izmok. Ez nagyon komoly problémákat tud előidézni, ezért feltétlenül szükséges, hogy neurológus szakorvos vizsgálja ki.

Ha más tünetek nem jelentkeznek, a neurogén atrófiát abból lehet észlelni, hogy testedzés mellett is folyamatosan gyengülnek az izmok. Ebben az esetben lehet, hogy az alábbi neurológus által kezelendő betegségek egyike áll fenn:

• Amitrófiás laterálszklerózis
• Guillain-Barré-szindróma
• Gyermekbénulás
• Gerincvelői sérülés
• Sclerosis multiplex

A fenti betegségek szerencsére nem gyakoriak. Részletesen lentebb mutatjuk be őket.

Beszédzavar

A beszédzavar olyankor jelentkező neurológiai tünet, amikor az agy beszédért felelős központja sérül vagy károsodik.

Ilyenkor legtöbbször a beszédért felelős idegközpontok vagy a hangképzésért felelős izmokat beidegző idegek károsodnak, aminek eredményeképpen romlik a tiszta beszéd (artikulálás) és az összefüggő mondatszerkesztés képessége.

A beszédzavar kifejezetten neurológiai problémát jelent, amennyiben korábban nem volt semmilyen beszédzavara. Fontos kiemelni, hogy neurológiai problémák esetén elsősorban az artikulálással szokott probléma lenni.

Leggyakrabban agyvérzés és előrehaladott Parkinson-kór esetében jelentkezik beszédzavar.

Memóriazavar

A memóriazavar azt jelenti, hogy olyan dolgokat felejt el, amelyeket a memóriazavar nélküli emberek nem felejtenek el.

Bizonyos mértékű felejtés és feledékenység teljesen normális, illetve az öregedéssel járó természetes folyamat része.

Általánosságban akkor jelent problémát a memóriazavar, ha ez már akadályozza a mindennapi és önálló életvitelt, illetve a társasági összejöveteleken való részvételt.

A memóriazavar akkor igényel neurológiai kezelést, ha:

• Ugyanazokat a kérdéseket többször fel kell tennie
• Gyakori szavakat is elfelejt beszéd közben
• Rendszeresen összekeveri a szavakat (pl. asztal helyett ágyat mond)
• Lassabban képes elvégezni a rutinfeladatokat (pl. bevásárlás)
• Rossz helyre tesz dolgokat (pl. pénztárcát a ruhásszekrénybe)
• Eltéved hazafelé vagy munkába menet

Ha tehát ezeket a tüneteket tapasztalja saját magán vagy rokonán, akkor ideje neurológus szakorvoshoz fordulni segítségért.

Koordinációs zavar

A koordinációs zavarok legtöbbször a kisagyban történő kóros elváltozás eredményei.

A koordinációs zavar legtöbbször azzal jár, hogy a karjait és lábait nem tudja precízen mozgatni. Legjellemzőbben ez abban nyilvánul meg, hogy széles, bizonytalan lépésekkel sétál vagy a kézzel végzett feladatokat nem tudja pontosan végrehajtani.

Mivel a koordinációs zavar az egyensúlyra és a mindennapi életre is kihatással van, ezért a tünetek jelentkezése esetén minél hamarabb neurológus szakorvoshoz kell fordulni segítségért.

Rohamok

A rohamok olyan elektromos jelek az agyban, amelyek kontrollálatlan mozgásokat okoznak. Ha valaminek legalább 24 órás különbséggel több, mint két alkalommal jelentkezik ilyen rohama, azt legtöbbször már epilepsziaként tartják számon.

A legtöbb roham 30-120 másodpercig tart – ha pedig több, mint 5 percig, akkor sürgősségi osztályon van szükség kezelésre.

A leggyakoribb tünetek, amelyek rohamok alatt jelentkeznek, az alábbiak:

• Kezek és lábak remegése és kontrollálatlan mozgása
• Zavarodottság
• Eszméletvesztés
• Üresen bámuló tekintet

Ha fenti tünetek bármelyikét tapasztalja magán vagy hozzátartozóján, akkor feltétlenül neurológus szakorvos kivizsgálására és kezelésére van szükség.

Látászavar

A látásproblémákkal elsősorban a szemészet és a szemész szakorvos foglalkozik. Általánosságban a szem és a látás legtöbb problémájával szemész szakorvoshoz kell fordulni.

Vannak azonban olyan tünetek, amelyek esetében neurológus szakorvos kezelésére lehet szükség. Ezek az alábbiak:

• Időszakos homályos vagy ködös látás
• Kettős látás
• Összeütközés tárgyakkal vagy emberekkel
• Térlátás hiánya
• Nehézség a látottak értelmezésével
• Egyik szem látásának hirtelen elvesztése

A fenti tünetekkel érdemes minél hamarabb neurológus szakorvos fordulni (még szemész előtt). Ha bizonytalan, hogy látási panaszaival szemészhez vagy neurológushoz forduljon, akkor válassza a szemész szakorvost, mivel ő fel fogja ismerni a szemészeti és neurológiai betegségeket is.

Neurológiai betegségek

Az alábbiakban kifejezetten azokat a neurológiai betegségeket mutatjuk be, amelyek kezelésével a neurológus szakorvos foglalkozik.

A fejfájásszindrómák és mozgásszervi eredetű neurológiai betegségek kezelésével a fájdalomterapeuta szakorvos foglalkozik. A fájdalomterápiáról és a hozzátartozó betegségekről ide kattintva olvashatja részletes tájékoztatónkat.

Összesen több, mint 600 neurológiai betegség van, ezért az összes bemutatására nincs lehetőségünk. Ezért az alábbiakban a leggyakoribb és legjellemzőbb neurológiai betegségeket mutatjuk be.

Az bemutatott neurológiai betegségek a következő osztályokba sorolhatók:

Neurológiai betegségek

Az alábbiakban kifejezetten azokat a neurológiai betegségeket mutatjuk be, amelyek kezelésével a neurológus szakorvos foglalkozik.

A fejfájásszindrómák és mozgásszervi eredetű neurológiai betegségek kezelésével a fájdalomterapeuta szakorvos foglalkozik. A fájdalomterápiáról és a hozzátartozó betegségekről ide kattintva olvashatja részletes tájékoztatónkat.

Összesen több, mint 600 neurológiai betegség van, ezért az összes bemutatására nincs lehetőségünk. Ezért az alábbiakban a leggyakoribb és legjellemzőbb neurológiai betegségeket mutatjuk be.

Az bemutatott neurológiai betegségek a következő osztályokba sorolhatók:

Neurológiai eredetű betegségek

A kifejezetten neurológiai eredetű betegségek olyan problémák, amelyekkel kizárólag vagy elsősorban a neurológus szakorvos foglalkozik. A betegségeket csupán nagyon röviden mutatjuk be, a részletes leírásokat a honlap „Kezelt tünetek és betegségek” menüpontja alatt olvashatja

A leggyakoribb neurológiai eredetű betegségek az alábbiak:

Cerebrális parézis

A cerebrális parézis egy olyan tünetegyüttes, amely többféle betegség esetén jelentkezhet. Olyan tüneteket okoz, mint például:

• Mozgászavarok
• Egyensúlyproblémák
• Testtartászavarok

A problémák fő oka a mozgás idegi koordinálatlansága és az izmok gyengesége.

A betegség legtöbbször helytelen gyermekkori agyi fejlődéstől vagy agysérüléstől alakul ki. Kezelését neurológus szakorvos végzi. Megfelelő kezeléssel teljes életet lehet élni a betegséggel.

Amitrófiás laterálszklerózis

Az amitrófiás laterálszklerózis (röviden: ALS) egy fokozatosan rosszabbodó idegrendszeri betegség, amely elsősorban az agyat és a gerincet támadja. Fő tünete, hogy csökkenti az izmok tudatos irányításának képességét.

Az első tünetek legtöbbször az izomgyengeség és izomrángások az érintett végtagban, illetve beszédzavar. Fokozatosan a betegség kihat a teljes mozgatórendszerre és a beszédkészségre is, végül pedig halálos kimenetelű. Gyógymód jelenleg nem ismert rá.

A betegség szerencsére nagyon ritka, mindössze 0,05%-os gyakoriságú, amely alapján Magyarországon összesen mindössze 500 embernél lehet jelen.

Gyógyíthatatlansága ellenére rendkívül fontos a megfelelő neurológus szakorvosi kezelése, mivel így jelentősen lelassítható a betegség továbbfejlődése és sokáig teljes életet lehet élni a betegséggel.

Guillain-Barre-szindróma

Ez egy autoimmun betegség, amely során az immunrendszer elkezdi megtámadni és lebontani a szervezet saját idegeit.

A kezdeti tünetek legtöbbször izomgyengeség és zsibbadás a kezekben és a lábfejekben. Ezek a tünetek gyorsan terjednek a testben, amíg végül az egész testben elterjednek. A betegséggel a legtöbb ember kórházi kezelésre szorul, ezért különösen fontos a mihamarabbi észlelés.

Megfelelő neurológiai kezeléssel a tünetek sokszor jól csökkenthetők és a betegség időtartama lerövidíthető, azonban gyógymód jelenleg nem ismert a betegségre – meg kell várni, amíg elmúlik.

Minél hamarabb kezdik meg a kezelést, annál jobban az esélyek a gyors felépülésre. Szerencsétlen esetben a teljes felépülés akár több évig is eltarthat.

Ha tehát napról napra terjedő, folyamatos zsibbadást tapasztal a kezében, akkor sürgősen forduljon neurológus szakorvoshoz segítségért.

Meniére-betegség

Ez a belső fül egy betegsége, amely szédüléshez és halláscsökkenéshez vezethet. A legtöbb esetben csupán az egyik fület érinti.

A betegség bármely korban kialakulhat, de leggyakoribb fiatal felnőttkorban. Krónikus (azaz tartós) betegségnek számít, de kezeléssel jól enyhíthetők a tünetek és a tartós hatások az életminőségre.

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór az egyik leghíresebb neurológiai betegség. Jellemzője, hogy lefolyása alatt fokozatosan sorvadnak el az agysejtek.

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb oka a memóriazavarnak és demenciának, amely következtében fokozatosan csökken a gondolkodási, társalgási és önálló életviteli képesség.

A kezdeti tünetek a rövid távú memória zavaraként mutatkoznak úgy, hogy nem képes visszaemlékezni néhány perce történt eseményekre vagy beszélgetésekre.

Fontos minél hamarabb a tünetekkel neurológushoz fordulni, mivel a megfelelő gyógyszerekkel lassítható a betegség előrehaladása és növelhető az életminőség.

Sclerosis multiplex

Ez a betegség a központi idegrendszert (agy, gerinc) érintő tartós autoimmun betegség, melynek során az immunrendszer az idegeket borító védőréteget – a myelint – bontja le. Idővel a betegség tartós károkat okoz az idegeken.

A betegség gyakori tünete a mozgásképesség fokozatos csökkenése, idővel járásképtelenség.

Minél hamarabb fordul a betegséggel neurológus szakorvoshoz, annál jobb eredmények érhetők el a tünetek csökkentésében.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór egy lassú lefolyású betegség, amely idővel remegést, lassú mozgást, izommerevséget és egyensúlyzavarokat okozhat.

Fontos, hogy már a kezdeti tünetek (merevség, remegés) esetén megkezdje a szakértő neurológus a kezelést, mivel így jobbak az esélyei a későbbi súlyos tünetek elkerülésének.

Bell-parézis

A Bell-parézis egy ideiglenes izomgyengülés vagy -bénulás az arc egyik oldalán. A legtöbb esetben a betegség ideiglenes és néhány hét alatt jelentősen javul.

Jellemző tünete, hogy az arcizmok az egyik oldalon nem mozognak – emiatt féloldalas a mosoly és gyakran az érintett oldalon a pislogás alig érzékelhető vagy kimarad.

A kialakult betegséget minden esetben minél hamarabb neurológus szakorvosnak kell kivizsgálnia, aki megtalálja a tünetek pontos okát és megfelelő kezelést ad a panaszokra. A megfelelő kezelés ellenére a gyógyulás gyakran heteket vagy akár hónapokat is igénybe vehet.

Agyrázkódás

Az agyrázkódás oka egy hirtelen erőbehatás a fejre – például esés, rántás vagy ütés.

A tünetek jellemzően fejfájás, koncentrálási- és memóriazavar és egyensúlyproblémák.

Enyhe esetben a tünetek jellemzően 2 napon belül elmúlnak. Ha ennyi idő alatt nem múlnak el maradéktalanul a tünetek vagy hányás is jelentkezik, akkor feltétlenül forduljon neurológus szakorvoshoz, aki megállapítja a probléma súlyosságát és megfelelő kezelést alkalmaz.

Epilepszia

Az epilepszia egy neurológiai betegség, amely során az agy aktivitása egy rövid időre megváltozik és rendellenes viselkedést okoz roham formájában.

A jellemző tünetek:

• Kontrollálatlan izomrángás a kezekben és lábakban
• Meredő tekintet
• Eszméletvesztés
• Izommerevség

Epilepszia esetén a rohamok gyakran és kiváltó ok nélkül jelentkeznek, de bármilyen rohammal érdemes neurológus szakorvost felkeresni, aki segít megtalálni a probléma okát és megfelelő kezelést javasol.

Társbetegségek miatti neurológiai betegségek

Vannak olyan betegségek, amelyek elsősorban nem neurológiai eredetűek, de szövődményként gyakran okoznak neurológiai kezelést igénylő tüneteket. Ezek az alábbiak:

Agyvérzés (stroke)

Az agyvérzés elsősorban egy érrendszeri betegség, amely az agyban a vérellátás hirtelen leállása miatt alakul ki. Ez rendkívül súlyos és gyakran halálos, de túlélés esetén is gyakran okoz neurológiai tüneteket – jellemzően részleges bénulást.

A stroke utáni bénulás minél gyorsabb javítása érdekében feltétlenül szükséges minél hamarabb megkezdeni a neurológiai kezelést, amelynek kiegészítéseként legtöbbször rehabilitációs gyógytornára is szükség van.

Cukorbetegség

A cukorbetegség egy belgyógyász (diabetológus) által kezelendő tartós betegség, amely tartósan magas vércukorszinttel jár.

Ez a magas vércukorszint rendkívül káros az idegekre, amelyek így idővel károsodnak és tüneteket okoznak. Annak érdekében, hogy a neurológiai tüneteket minél jobban elkerülje, feltétlenül szükséges cukorbetegség esetén legalább évente elvégeztetni egy neurológiai kivizsgálást.

Daganatos neurológiai betegségek

A daganatos betegségeket elsősorban onkológus szakorvos kezeli, azonban a betegségek összetettsége miatt sokszor van szükség neurológus szakorvosra is a kezelésben.

Agydaganat

Az agydaganatok olyan rendellenes duzzanatok az agyban, amelyek megnyomják az agy egyes részeit és ezáltal az idegi működésre is hatással vannak.

Függetlenül attól, hogy jó- vagy rosszindulatú az agydaganat, a legtöbb esetben neurológus szakorvos kezelésére is szükség van normális hétköznapi életvitel fenntartásához.

Gerincdaganat

A gerincdaganatok kialakulhatnak a gerinccsatornán belül vagy a gerincoszlop csontjaiban is. A gerincdaganatok kezelésében onkológus, gerincsebész, fájdalomterapeuta és neurológus is részt vesz.

Fertőzéses neurológiai betegségek

Minden orvosi szakterületen vannak olyan betegségek, amelyeket különböző fertőzések okoznak. Azok a fertőzéses betegségek, amelyek az agyat támadják meg, legtöbbször neurológus szakorvos kezelését igénylik. Ezek közül a betegségek közül a leggyakoribbak az alábbiak:

Agyvelőgyulladás

Ez egy gyakran súlyos gyulladásos betegség, amelyet elsősorban fertőzésekkel lehet elkapni.

Enyhe esetben az influenzához hasonló tüneteket okoz, de akár rendkívül súlyos tüneteket is okozhat (pl. rohamok, mozgásproblémák). Egyes esetekben akár életveszélyes is lehet.

A kezelésben minden esetben neurológus szakorvos is részt vesz – súlyos esetben azonban kórházi ellátásra is szorulhat a páciens.

Agyhártyagyulladás

Ez egy olyan gyulladásos betegség, amely főként fejfájás, láz és nyaki merevség jellemez.

Legtöbbször vírusos fertőzés okozza. Egyes esetekben akár kezelés nélkül is néhány hét alatt enyhülnek a tünetek, de időnként életveszélyes is lehet, amikor kórházi kezelésre van szükség.

A minél jobb kilátások szempontjából fontos, hogy minél hamarabb elkezdje a kezelést neurológus szakorvos – feltétlenül még azelőtt, hogy kórházi kezelésre lenne szükség.

Neurológiai kivizsgálás menete

A neurológiai kivizsgálás rendelőnkben rendkívül alapos terv alapján zajlik. Ennek lényege az, hogy ennek segítségével Ön is és orvosa is biztos lehet abban, hogy a kivizsgálásból semmi nem marad ki, pontos diagnózisra vezet és ez alapján lehetőség szerint már az első vizsgálat alkalmával előírható a megfelelő kezelés.

Ez a sokat tesztelt kivizsgálási módszertan az alábbiak szerint zajlik:

Szóbeli vizsgálat

Minden orvosi vizsgálat szóbeli vizsgálattal kezdődik. Ennek elején a páciens elmondja:

• Pontos panaszait
• A panaszok kialakulásának történetét
• A kipróbált kezelési módokat (és azt, hogy melyik hogyan használt)

Ezek alapján az orvos tisztázó kérdéseket tesz fel, amelyek során egészen a probléma mélyére megy. Ezen felül olyan kapcsolódó kérdéseket is feltesz az orvos, amelyek abban segítik, hogy elkezdjen kialakítani egy képet arról, hogy milyen vizsgálatokra lesz szükség a problémák okának megállapításához.

A szóbeli vizsgálat rendelőnkben hosszabb, mint sok más rendelőben, mivel a tapasztalatok alapján az alapos szóbeli vizsgálat alatt számos olyan információ kiderül, amelyeket a vizsgálattal rohanva esetleg nem vennének észre.

Emellett a megfelelő szóbeli kivizsgálás Önnek is segít megnyugodni a további vizsgálatok előtt.

Leletáttekintés (ha vannak)

Amennyiben vannak korábbi vizsgálati vagy kezelési leletei, akkor a testi vizsgálat előtt azokat áttekinti a szakorvos.

A 2020 után készült orvosi vizsgálatokról készült leletek legtöbbször a felhőalapú EESZT rendszerből is letölthetők, azonban érdemes a személyes beállításokat előre ellenőrizni, hogy ne a rendelőben derüljön ki, ha le van tiltva az orvosi hozzáférés a fiókjában.

A legfontosabb leletek a kivizsgáláshoz az alábbiak (ha vannak):

• Háziorvosi lelet a jelen panaszokról
• Korábbi szakorvosi lelet
• Képalkotó vizsgálatok
• Laborvizsgálat (6 hónapon belüli)

Természetesen a kivizsgáláshoz nem szükséges, hogy ezek a leletek rendelkezésre álljanak - ezek hiányában is tökéletesen el tudja végezni az orvos a kivizsgálást.

Testi vizsgálat

A testi vizsgálat során a neurológus szakorvos két dolgot vizsgál:

• Általános állapot. Ez olyan testrészek és funkciók vizsgálat jelenti, mint a járás, a látás, a mozgáskoordináció vagy az egyensúlykészség.
• Specifikus állapot. Ennek során a szakorvos az éppen panaszok testrészt tapintással és szemrevételezéssel megvizsgálja.

A testi vizsgálat végére az orvos sok esetben már elég pontosan sejti, hogy pontosan mi okozza a problémát.

Mozgástesztek

A neurológiai vizsgálat – mint minden más mozgásszervi vizsgálat – mozgástesztek nélkül nem lehet teljes.

Ezeknek a teszteknek két fajtája van:

• Aktív mozgásteszt. Ezek során az orvos mutat egy mozdulatot, amit Önnek le kell utánoznia. A mozgás közben az orvos megfigyeli a mozgását és megkéri, hogy jelezze, ha panaszai erősödnek vagy enyhülnek.
• Passzív mozgásteszt. Ennek során az orvos saját kezével mozgatja az Ön panaszos testrészét. Közben fontos, hogy jelezze, hogyan alakulnak a tünetei.

A mozgástesztek segítségével a neurológus meg tudja állapítani az idegi károsodás mértékét és még pontosabban látja, hogy pontosan mi állhat a panaszok háttérében.

Mire idáig eljut az orvos, legtöbbször pontosan meg tudja mondani, hogy mi okozza a problémákat. Ilyenkor elmagyarázza Önnek, hogy mi a probléma és áttér arra, hogy milyen kezelésre van szükség.

Előfordul azonban, hogy a vizsgálatok alapján további kivizsgálási módszerek alkalmazására van szükség. Ezeket mutatjuk be a továbbiakban.

Képalkotó vizsgálatok (nem mindig)

A képalkotó vizsgálatok olyan kivizsgálási módszerek, amelyek segítségével a test belső részeit képen lehet vizsgálni.

Ezekre a vizsgálatokra akkor van szükség, ha strukturális elváltozás sejt az orvos a panaszok hátterében.

A leggyakoribb neurológiai képalkotó módszerek az alábbiak:

• MR-vizsgálat. Ennek során mágneses hullámok segítségével alkotnak képet a testről. Neurológiai vizsgálat során sokszor az agy vizsgálatára is szükség van – pl. stroke vagy sclerosis multiplex esetén.
• CT-vizsgálat. Ez egy röntgensugárzás segítségével képet alkotó eljárás, amellyel azonban pontosabb képet lehet kapni a testről, mint „sima” röntgenvizsgálattal. Főleg agyi és gerincvelői elváltozások felmérésére használják.
• Röntgenvizsgálat. Elsősorban mozgásszervi eredetű neurológiai tünetek kivizsgálására alkalmazzák. Emiatt neurológus ritkábban, fájdalomterapeuta gyakrabban kéri ezt a vizsgálatot.

Fontos tudni, hogy képalkotó vizsgálatokat az orvosi vizsgálat előtt NEM kell elvégeztetni – ugyanis a képalkotó vizsgálatok célja, hogy az orvos sejtéseit igazolja vagy cáfolja. Éppen ezért az orvosi sejtés megfogalmazása előtt nincs értelme elvégeztetni a vizsgálatot. Ráadásul sokszor felesleges is.

Idegi vizsgálatok (nem mindig)

Az idegi vizsgálatok olyan módszerek, amelyek segítségével a neurológus az idegek működését tudja vizsgálni. Ezek közül az alábbi kettőt használják a leggyakrabban:

EMG-vizsgálat

Az EMG (ElektroMioGráfia) egy olyan vizsgálat, amely az izmok elektromos jelekre adott reakcióit vizsgálja. Ezek segítségével megállapítható, hogy milyen izomjellegű neurológiai károsodás található a szervezetben.

Neurológiai vizsgálat során a vizsgálat a rendelőben szükség szerint azonnal elvégezhető.

ENG-vizsgálat

Az ENG (ElekroNeuroGráfia) egy olyan vizsgálat, amely során az idegek elektromos jelekre adott reakcióit vizsgálják. A vizsgálattal megállapítható, ha egy ideg nem működik megfelelően, illetve milyen mértékű a működéscsökkenés.

Neurológiai vizsgálat során szükség esetén azonnal elvégezhető a vizsgálat.

Laborvizsgálat (nem mindig)

Laborvizsgálatok során vérből, vizeletből vagy székletből vett minta alapján lehet megállapítani a szervezetben bizonyos (bio)kémiai anyagok szintjét.

Általánosságban neurológiai panaszok esetén főként csak akkor van szükség erre, ha valamilyen társbetegség (pl. cukorbetegség) kivizsgálására van szükség vagy a neurológus szakorvos fertőzést sejt a panaszok háttérben.

A vérvétellel történő laborvizsgálatról részletesen ide kattintva olvashatja tájékoztatónkat.

Neurológiai kezelési módszerek

A neurológus szakorvos a legtöbb esetben már az első vizsgálat alkalmával elkezdi a megfelelő kezelést. Attól függően, hogy sikerült-e megállapítani a pontos diagnózist, az orvos megfelelő kezelést javasol a tünetekre és az azokat kiváltó okokra is.

A neurológiai kezelési módszerek csoportjai az alábbiak:

Gyógyszeres kezelés

A neurológiában használt gyógyszerek olyan szájon át szedhető (bio)kémiai anyagok, amelyek az idegrendszerre hatva csökkentik a panaszokat.

Ezeknek az alábbi fajtái vannak:

Görcsoldók

Ezek a gyógyszerek elsősorban rohamok oldására valók – mint például az epilepszia.

A gyógyszeres kezelésre azért van szükség, hogy a szervezet ne melegedjen túl, ne álljon le a keringés és ne károsodjon az agy.

Jellemzően alacsony dózissal kell kezdeni, amelyet addig növelnek, amíg a rohamok teljesen elmúlnak.

Nyugtatók

A nyugtatók segítenek csökkenteni az idegrendszer „túlpörgését” (a szorongást), anélkül, hogy álmosítanának. Egyes erősebb szerek jobban hatnak, azonban álmosságot okozhatnak.

Fájdalomcsillapítók

A fájdalomcsillapítók a fájdalomérzet enyhítését célzó szerek, amelyeket elsősorban mozgásszervi fájdalom esetén szoktak alkalmazni.

Ahogy már többször írtuk, mozgásszervi eredetű idegfájdalom esetén fájdalomterapeuta szakorvosunkat javasoljuk a kezeléshez.

A legerősebb fájdalomcsillapítókról és az összes elérhető vény nélküli fájdalomcsillapítóról ide kattintva olvashatja részletes tájékoztatónkat.

Pszichoaktív szerek

Ezeknek a gyógyszereknek több fajtája van:

• Szorongásoldók – elsősorban szorongás és pánik csökkentésére
• Hangulatstabilizálók – neurológus elsősorban az idegpályák aktivitásának nyugtatására használhatja
• Antidepresszánsok – alapvetően depresszió kezelésére valók, de az idegi fájdalmak ellen is hatékonyak lehetnek

Mivel ezek erős gyógyszerek, ezért felírásuk mindenképpen alapos neurológus szakorvosi mérlegeléshez kötött.

Injekciós kezelés

Az injekciós kezelések tulajdonképpen gyógyszeres kezelések, amely során a gyógyszert injekció segítségével juttatja be az orvos a szervezetbe.

A neurológiai kórképek injekciós kezelését kizárólag fájdalomterapeuta szakorvos végzi. Ennek oka elsősorban az, hogy az injekciós kezeléseket mozgásszervi eredetű idegfájdalmak esetén lehet alkalmazni.

Az injekcióknak több fajtája is lehet:

• Idegblokád
• Szteroid injekció
• Gerincgyöki injekciók

A fenti injekciós kezeléseket rendelőnk fájdalomterapeuta szakorvosa végzi.

Kiegészítő gyógytorna kezelés

A neurológiai panaszok esetében sok esetben nem elegendő a pusztán orvosi (gyógyszeres) kezelés.

Gyakran előfordul ugyanis, hogy kiegészítő kezelésre van szükség gyógytornász által. Erre főként az alábbi esetekben kerül sor:

• Mozgásszervi eredetű neurológiai tünetek kezelésében (pl. gerincbetegségek)
• Stroke utáni rehabilitáció
• Izomsorvadással járó betegségek előrehaladásának lassítása
• Parkinson-kór előrehaladásának lassítása

A rendelőnkben zajló gyógytorna kezelésekről részletesen ide kattintva olvashat.

Otthoni kezelés

A neurológiai betegségeket elsősorban neurológus szakorvosnak kell kezelnie. Vannak azonban olyan tartós betegségek, amelyek esetében az otthoni életmódbeli változások jó hatást érhetnek el.

Ezek az otthoni kezelési módszerek az alábbiak:

• Rendszeres testmozgás. A mozgás során használt izmok és idegpályák folyamatosan megújulnak, így lassítják az idegrendszert károsító betegségek előrehaladását.
• Egészséges étrend. Különösen cukorbetegség és tartós idegkárosodást okozó neurológiai betegségek esetén rendkívül fontos, hogy egészséges étrenddel támogassa idegei egészségét.
• Relaxációs technikák. A neurológiai betegségek sok esetben túlterhelik az idegrendszert. A tüneteken ezért az idegrendszert nyugtató relaxációs technikák elsajátításával jól lehet segíteni.

A fenti otthoni kezelésekben pontos és személyre szabott tanácsot személyes vizsgálat alkalmával tud adni a neurológus szakorvos.

Miben más a 27 Sellő Neurológiai magánrendelés?

Mostanra valószínűleg sikerült megállapítania, hogy neurológiai vagy másfajta kezelésre van szüksége. Ha ezt olvassa, akkor valószínűleg a neurológia mellett döntött.

Remek! Akkor itt az ideje, hogy elmondjuk, hogy miért éppen a 27 Sellő Neurológiai magánrendelését érdemes választani más rendelőkkel szemben:

Legjobb fővárosi szakemberek

Az orvosi ellátás esetében rendkívül fontos, hogy a problémáját kompetens és kiváló szakember vizsgálja ki és kezelje. Ugyanis egy téves diagnózis vagy kezelés következményei akár élethosszig is tarthatnak: éppen ezért elengedhetetlen, hogy panaszával a legjobbak egyikéhez forduljon.

A rendelőnkben és partnereinken keresztül dolgozó szakorvosok és szakemberek esetén minden esetben elvárjuk a kiemelkedő színvonalú ellátást.

Éppen ezért ellátói hálózatunkba minden szakma képviselőiből csak a legjobbakat vesszük be. Így Ön biztos lehet abban, hogy bármilyen szakterületet is keres meg hálózatunkon belül, mindenképpen az adott szakma egy kiváló képviselője fog felelni egészségéért.

Folyamatos támogatás kivizsgálástól gyógyulásig

Rendelőnkben minden egyes ellátás során az első kivizsgálástól a tartós gyógyulásig Ön mellett állunk. Ezt elsősorban azért tesszük, mert nincs annál rosszabb, mint amikor egy orvosi vizit után kilép a rendelő ajtaján egy további kivizsgálási vagy kezelési javaslattal – de nem kapott arról tájékoztatást, hogy ezt a kivizsgálást vagy kezelést hol kaphatja meg.

Éppen ezért rendelőnk és partnereink orvosai az összes szakorvosi és kiegészítő terület között szorosan együttműködnek egymással. Így akkor is tudunk Önnek segíteni, ha komplex kivizsgálásra vagy kezelésre van szüksége.

Tömegellátás helyett valódi odafigyelés

Egy nagy állami vagy magánkórházban sokan úgy érzik magukat, mintha futószalagon történne az ellátás: a vizitidők folyamatosan rövidülnek és gyakran elveszettnek érzi magát az ember, mert nem kapja meg azt a valódi tájékoztatást és odafigyelést, amire szüksége van ahhoz, hogy pontosan megértse betegségét és magabiztosan merjen belevágni egy kezelésbe.

Rendelőnkben és partnerhálózatunkban éppen ezért olyan kisebb szakmai központokat üzemeltetünk, ahol minden egyes vizit során valóban odafigyelnek Önre az orvosok. Azaz:

• meghallgatják
• alaposan kivizsgálják
• elmagyarázzák a panaszok okát és a kezelés menetét
• megválaszolják esetleges kérdéseit

A legtöbb esetben ez az odafigyelés abban is segít, hogy gyorsabb és tartósabb eredményeket érjen el a kezelésben.

Együttműködő kezelőorvosok

A különböző orvosi szakterületek között nagy probléma az együttműködés hiánya. Emiatt páciensként sokan tapasztalják, hogy az egyik orvos szerint ez a probléma, a következő orvos szerint pedig amaz. Ez természetesen rendkívül zavaró, mivel páciensként nem csak a probléma megtalálására és kezelésére kell figyelni, hanem a különböző orvosi vélemények ütköztetése is rajtuk keresztül történik.

Ennek kiküszöbölésére rendelőnkben és partneri hálózatunkon keresztül egy olyan ellátórendszerbe kerülhet be, ahol az orvosok együttműködnek Önnel és egymással is: így mihamarabb elérve a lehető leggyorsabb és tartós gyógyulást.

Rendszerszemléletű (holisztikus) gyógyítás

Egészséghálózatunk minden egyes tagja holisztikus szemlélettel gyógyít. Mit jelent ez? Azt, hogy az orvosok nem csupán egy-egy elszigetelt tünetet igyekeznek kezelni, hanem próbálják meglátni a panaszok mögött a teljes embert – és így gyakran könnyebben és gyorsabban megtalálják a panaszok okát, mint a más szemlélettel rendelő orvosok.

Emellett szakorvosaink egymással együttműködve, egymást támogatva segítenek abban, hogy összetett betegségek esetén is minél gyorsabban meggyógyulhasson.

Kiegészítő szakmák azonnal elérhetők

A tartós sikereket elérő egészségügyi ellátás a legtöbb esetben nem csak orvosi kezelésből áll. Számos olyan kiegészítő szakma van, amelyekkel való gördülékeny munka szükséges ahhoz, hogy minél gyorsabban megtaláljuk a panaszok okát és minél gyorsabban tudjuk azokat kezelni.

Ezek a társszakmák (pl. képalkotó diagnosztika, laborvizsgálat, gyógytorna, fizikoterápia) azonnal elérhetők intézményeinkben, így nem kell az ellátóhálózaton kívülről senkit sem bevonni a kezelésbe. Ez nem csak Önnek spórolja meg a szakemberkeresésre fordított időt, hanem a kezelés sikerességét is jelentősen növeli és akár jelentősen felgyorsítja a gyógyulást is.

--

Fentiekből látható, hogy miben különlegesek a rendelőnkben és partnereinken keresztül nyújtott neurológiai és egyéb szakmai ellátások. Most már csak egy dolog van hátra: bemutatni azt a neurológus szakembert, aki megfelelő kivizsgálást és kezelést fog tudni nyújtani problémájára.

Az Ön neurológus szakorvosa & időpontfoglalás

Rendelőnk profi neurológus szakorvosai az alábbiak. Rendelési idejüket és bemutatkozásukat képekre kattintva olvashatja el.

Kérdések és válaszok: eljutott idáig és még mindig bizonytalan? – belinkelni

Ha már idáig eljutott, akkor valószínűleg nem áll távol attól, hogy időpontot foglaljon neurológiai problémái kezelésére. De lehet, hogy még van egy-két bizonytalansága, ami miatt nem teljesen biztos abban, hogy most azonnal bátran lefoglalja az időpontját.

Az évek alatt összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, amelyek felmerülnek pácienseinkben az időpontfoglalás előtt. Ezeket és a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat ide kattintva olvashatja el.