Ha azt gondolja, hogy egy elzáródott verőeret (artériát) mindenképpen meg kell javítani, akkor nincs egyedül. Sok évig a kardiológus szakorvosok is úgy gondolták, hogyha egy elzáródott artériát ki lehet nyitni egy ballon vagy sztent segítségével, akkor az ki is kell nyitni.
Persze van ennek értelme, de bizonyos esetekben nem biztos, hogy szükséges. Hadd fejtsük ezt ki egy páciensünk történetén keresztül.
Gábor Érelzáródás Története
Gábor egy 67 éves férfi, aki azzal a panasszal kért kardiológiai kivizsgálást, hogy komoly edzések során lassabbnak érzi magát, mint korábban. Nem volt sem mellkasi fájdalma vagy légszomja, a kitartása jó – egyszerűen csak nem képes úgy teljesíteni, ahogy szeretne.
A vizsgálat során terheléses EKG-vizsgálatot is végeztünk, amely során éppen azt vizsgáltuk, hogy el lehet-e záródva a szív verőereinek valamelyike.
A terheléses EKG-vizsgálat hasznos, de nem mindig kellően pontos. A vizsgálat során azonban erős gyanúja merült fel annak, hogy a szív egyik verőere esetleg el van záródva. Ezért CT-vizsgálatot javasolt a szakorvos, amellyel megállapítható, hogyha az erek el vannak záródva. Az eredmények alapján pedig el voltak:
A szív egyik verőere nagymértékben el volt záródva, alig folyt rajta vér. A fontos tény azonban az, hogy ez az ér a szívnek csak egy viszonylag kis részét látta el vérrel. Ebben az esetben pedig nem feltétlenül szükséges egy értágító sztent beültetése.
Akkor Kinek Van Szüksége Értágító Sztentre?
A szív verőereinek sztenttel történő értágító kezelése az egyik leggyakoribb kardiológiai műtétfajta. Erre akkor van különösen nagy szükség, ha valakinek éppen most volt szívartéria szűkülete miatti szívrohama – vagy már küszöbön áll, hogy ez alakuljon ki. Ezt akut szívelégtelenségnek hívják – amit gyakran tényleg azonnali műtéttel kell kezelni.
Van azonban az a fajta érelzáródás, amit terheléses EKG vagy szívultrahang, esetleg CT-vizsgálat során fedeznek fel. Ezt krónikus szívelégtelenségnek hívják. Ilyenkor a páciens állapota stabil – és nem feltétlenül kell műtét.
Szívroham esetén komoly előnyei vannak annak, hogy felnyitják az elzáródott eret és egy sztentet helyeznek bele. Ilyenkor tények támasztják alá, hogy ezzel csökken a halálozás és a későbbi szívkárosodás esélye.
Ez viszont nem feltétlenül igaz olyankor, amikor ugyan egy artéria elzáródott, de az nem okozott vagy nem fog a közeljövőben szívrohamot okozni. Annak ellenére, hogy az erek kitágítása sokszor feltétlenül szükséges, bizonyos esetekben a beavatkozás kockázata nagyobb, mint az esetleges előnyök.
Ebben az esetben a műtéti kezelés helyett gyógyszeres kezelés is alkalmazható lehet. Egyes kutatások már pedzegetik, hogy az ilyen gyógyszeres kezelés lehet, hogy ugyanolyan jó eredményekkel járhat, mint az értágító műtét és az utána következő gyógyszeres kezelés. A különbség „csak” az. hogy gyógyszeres kezelés esetén nem kell egy kockázatos műtétet elvégezni.
-
Összeségében mindig az érszűkületet felismerő kardiológus kezelőorvos feladata megállapítani, hogy van-e szükség sztenttel történő értágító műtétre vagy elegendő a szűkület gyógyszeres kezelése.
A döntésnél persze a kockázatokat és a várható eredményeket is össze kell vetni. Annak ellenére ugyanis, hogy a sztentelés rutinműtétnek számít, mégis van kockázata, ami nem elenyésző.
Emellett a szükséges altatás is kockázatos lehet bizonyos kockázatos pácienseknél. Éppen a kockázatok miatt rendkívül fontos a kardiológusnak eldöntenie, hogy feltétlenül szükséges-e a műtét.
A döntés, hogy kell vagy nem kell az értágító műtét egy komplex döntési sorozat. Számos olyan tényező is szerepet játszik a döntésben, amelyet egy cikkben nem is lehet leírni – ehhez egyszerűen szakorvosi tapasztalat kell.
Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen eljárjon kardiológiai felülvizsgálatra, ahol szakorvosunk kiderítheti, ha elzáródás van szívartériáiban. Ekkor pedig egyénileg segíthet eldönteni, hogy van-e szükség műtéti kezelésre vagy megfelelő a gyógyszeres kezelés.
Egy dolog van, ami semmiképpen nem működik: az, ha ki sem vizsgáltatja magát. Sajnos a legtöbb szívhalál éppen amiatt van, hogy sokan elspórolják a féléves vagy éves kardiológiai vizitet. Így nem derül ki időben, hogy egyáltalán jelen van az érszűkület. Egészen addig, amíg egyszer nem lesz túl késő.
Gábor Történetének Vége: Minden Jó, Ha a Vége Jó
Még mielőtt elfelejtjük: Gáborral közösen a szükséges kivizsgálások után végül úgy döntött a kardiológusunk, hogy nem valószínű, hogy az érelzáródása komoly szövődményeket okozhatna.
Ennek megfelelően nem volt szükség sztentes értágító műtétre, mivel ez nem csökkentette volna számottevően a szívroham kialakulásának kockázatát. Emiatt végül gyógyszeres kezelés alá került a szívbetegsége.
Először gyorsan ható és hatékony módszerekkel beállítottuk a vérnyomását és a koleszterinszintjét az elvárt értékre, majd tartósan szedhető gyógyszerekre váltottunk, amellyel még hosszú évekig biztonságosan élheti aktív életét.
Az egy éves kontrollján még mindig kicsattanó egészségnek örvendett. Ráadásul korábbi terhelés közben jelentkező gyengesége is elmúlt. És még egy kockázatos műtéten sem kellett átesnie.