Szívelégtelenség áttekintés

A szívelégtelenség, amelyet sokszor vértolulásos szívelégtelenségnek neveznek, akkor jelentkezik, amikor a szívizmok nem képesen úgy pumpálni a vért, ahogy kellene. Bizonyos betegségek, mint a beszűkült nyaki artériák (koszorúér-betegség) vagy a magas vérnyomás fokozatosan elgyengíthetik és megmerevíthetik a szívet, amely így nem tud kellően megtelni vérrel és hatékonyan pumpálni a vért.

Nem minden betegség, amely szívelégtelenséget okoz visszafordítható, azonban az elégtelenség tünetei jelentősen csökkenthetők és megfelelő kezeléssel sokáig lehet élni ilyen szívvel is. Életmódbeli változtatásokkal, például edzéssel, nátriumszegény diétával, stresszkezeléssel és fogyással növelhető az életminőség.

A szív elégtelenségének megelőzésének egyik módja az azt okozó egyéb betegségek megelőzése. Ilyen kiváltó betegségek lehetnek a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a túlsúlyosság.

Rendelőnk kardiológus szakorvosa, dr. Dancs Tamás szeretettel várja rendelésén pácienseit.

Azonnal szeretné elkezdeni szívelégtelensége kezelését? Töltse le otthoni szívelégtelenség kezelési útmutatónkat!

Szívelégtelenség tünetei

A betegség jelentkezhet folyamatos (krónikus) vagy hirtelen (akut) jelleggel.

Gyakori tünetek lehetnek a következők:

Egyéb tünetek az alábbiak is lehetnek:

• légszomj munka közben vagy lefekvéskor
• kimerültség és gyengeség
• bedagadt ödémás lábak és boka
• gyors vagy rendszertelen szívverés
• edzési terhelhetőség csökkenése
• folyamatos köhögés vagy zihálás fehér vagy véres váladékkal
• éjszakai gyakori vizelési inger
• hasvízkór
• nagyon gyors súlynövekedés vízmegtartás miatt
• étvágytalanság és nátha
• koncentrációs nehézségek és csökkent figyelem
• hirtelen, komoly légszomj és véres váladékkal járó köhögés
• mellkasi fájdalom, szívroham esetében

Mikor forduljunk orvoshoz?

Forduljon orvoshoz, ha a szívelégtelenség jeleit tapasztalja! Értesítse a mentőszolgálatot, amennyiben az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:

• Mellkasi fájdalom
• Ájulás vagy komoly elgyengülés
• Gyors és rendszertelen szívverés, amely légszomjjal, mellkasi fájdalommal vagy ájulással társul
• Hirtelen, súlyos légszomj, amely véres váladékkal járó köhögéssel jár

Habár a fenti jelek a szív elégtelenségére is utalhatnak, sok más oka is lehet fenti tüneteknek, amelyek szintén életveszélyes szív- vagy tüdőbetegségeket jelezhetnek. Ne próbálja meg saját magának megállapítani a probléma okát! A tünetek jelentkezése esetén azonnal hívja a mentőszolgálatot! A sürgősségi orvosok gyorsan stabillá tudják tenni az állapotát és megállapítják a tünetek jelentkezésének okait.

Ha korábban már diagnosztizálták valamilyen szívbetegséggel és bármely tünete hirtelen rosszabbá válik vagy új tünet jelentkezik, az akár annak is lehet az oka, hogy a betegségre nem használ a jelenlegi kezelés és rosszabbá válhatott az állapota. Ilyen tünet lehet akár az, ha néhány napon belül 2-3 kilót hízik. Új tünetek jelentkezése esetében ezért azonnal értesítse orvosát!

Szívelégtelenség fajtái

A szív elégtelensége jelentkezhet a bal kamrában, a jobb kamrában vagy mindkét oldalon. Általában a betegség a bal oldalon kezdődik, leginkább a kamrában, mivel ez a szív fő pumpáló egysége.

• Bal oldali fajta esetében a tüdőben előfordulhat folyadékfelgyülemlés, amely légszomjat okozhat.
• Jobb oldali elégtelenség esetén a folyadékfelgyülemlés jelentkezhet a hasban, lábakban, ahol bedagadást okozhat.
• Szisztolés elégtelenség jelentkezésekor a bal kamra nem tud erősen összehúzódni, így okozva szívproblémákat.
• Diasztolés elégtelenség esetén a bal kamra nem képes teljesen ellazulni és megtelni vérrel, ezért a telítődési problémáról van szó.

Szívelégtelenség okai

A betegségnek többféle oka is lehet, például az alábbiak:

A szívelégtelenség legtöbbször olyankor alakul ki, ha már valamilyen más betegség miatt megsérült vagy legyengült a szív. Ennek ellenére a szívnek nem feltétlen kell legyengülve lennie a betegség kialakulásához. Ha például a szív megmerevedik, az is okozhatja a tünetek jelentkezését.

A betegség miatt a szívkamrák megmerevedhetnek és ezért nem tudnak kellően megtöltődni a dobbanások között. Bizonyos esetekben a szívizom is károsodhat vagy meggyengülhet, ezért a kamrák kitágulhatnak egészen addig, amíg a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért a test többi részébe.

Idővel a szív nem bírja a megfelelő ütemben biztosítani a vérellátást a test összes részébe.

Az ejekciós frakció egy fontos mérőszáma annak, hogy milyen jól pumpálja a szív a vért. Általában ennek a mérőszámnak a segítségével osztályozzák a szív elégtelenségét és ez alapján irányítják a kezelést. Egészséges szív esetében az ejekciós frakció 50% felett van, azaz a kamrákba ért vérnek több, mint fele kipumpálódik a szívből minden egyes dobbanás alkalmával.

Ennek ellenére normális ejekciós frakció esetében is jelentkezhetnek az elégtelen szív tünetei. Ez a szívizom megmerevedésére utalhat, amelyet például magas vérnyomás okozhat.

Az alábbiak közül akármelyik okozhat károsodást vagy gyengülést a szívben, és annak elégtelenségét is okozhatja. Bizonyos kiváltó okok akár úgy is jelentkezhetnek, hogy nem tudunk róla:

• Koszorúér-betegség és szívroham. A koszorúér-betegség a szívbetegségek egyik leggyakoribb fajtája és ez a szív elégtelenségének egyik legfőbb oka. A betegség az artériákban lerakódott zsíros plakk miatt alakul ki, amely csökkenti a vér átfolyását és akár szívrohamot is okozhat.
• Magas vérnyomás. Ha tartósan magas a vérnyomás, a szívnek erősebben kell dolgoznia, ahhoz, hogy biztosítsa megfelelő keringést a testben. Idővel ez a többletmunka merevvé teheti a szívizmot vagy túlságosan elgyengítheti, így az nem képes megfelelően pumpálni a vért.
• Szívbillentyűzavarok. A szívbillentyűk biztosítják, hogy a vér a megfelelő irányba folyjon a szívben. A sérült billentyűk – amelynek oka lehet szívhiba, koszorúér-betegség vagy fertőzés – arra ösztönzik a szívet, hogy erőteljesebben dolgozzon, ami miatt idővel meggyengülhet a szív.
• Szívizom-elfajulás (cardiomyopathia). A szívizomkárosodásoknak többféle oka lehet, amelyek lehetnek komoly betegségek, fertőzések, alkohol- vagy kábítószerfogyasztás következményei is. Bizonyos esetekben genetikai eredete is lehet a cardiomyopathiáknak.
• Szívizomgyulladás. A szívizomgyulladás a szívizomnak gyulladásos betegsége. Leggyakrabban egy vírus okozza és adott esetben a szív bal oldali elégtelenségéhez vezethet.
• Születéskori szívproblémák. Ha születés előtt nem fejlődtek ki megfelelően a szívkamrák vagy a szívbillentyűk, a szív egészséges részeinek többletmunkát kell végezniük, amely idővel a szív károsodásához és működési elégtelenséghez vezethet.
• Szívritmuszavarok. A szívritmuszavarok eredményeképp a szív verhet túl gyorsan, extra megterhelést róva a szívre vagy túl lassan, amely szintén vezethet szívelégtelenséghez.
• Egyéb betegségek. Krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a HIV, pajzsmirigy-túlműködés, pajzsmirigy-alulműködés, hemokromatózis vagy az amiloidózis, mind vezethetnek a szív helytelen működéséhez.

A szív akut elégtelenségeinek okai közé tartoznak a vírusos betegségek, amelyek a szívet támadják, komoly fertőzések, allergiás reakciók, vérrögök a tüdőben, bizonyos gyógyszerek és egyéb teljes testet támadó betegségek.

Szívelégtelenség kockázati tényezői

Akár egyetlen kockázati tényező jelenléte elég lehet, hogy jelentkezzenek a szív elégtelen működésének tünetei, de több tényező kombinációja növeli a kockázatokat.

A kockázati tényezők az alábbiak lehetnek:

• Magas vérnyomás. A szívre nagyobb terhelés hárul, ha a vérnyomás magasabb, ezért növeli a szívproblémák kialakulásának kockázatát.
• Koszorúér-betegség. A szívbetegségek egyik leggyakoribb oka a koszorúerek szűkülete. A beszűkült erek csökkentik az oxigéndús vérrel való ellátottságot a szívben, amely meggyengült szívizmokhoz vezethet.
• Szívroham. A szívroham hirtelen jelentkezik és akkor is, ha nem halálos kimenetelű, jelentősen károsíthatja a szívet, amely így kevésbé képes pumpálni a vért.
• Cukorbetegség.  A cukorbetegség növeli a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát, amelyet szerepet játszhatnak a szív elégtelenségeinek kialakulásában.
• Gyógyszerek cukorbetegségre. Bizonyos cukorbetegségre adott gyógyszerek esetében észlelték, hogy esetenként növelik a szívproblémák kialakulásának kockázatát. Ennek elkerülése végett, ha cukorbeteg, kérje kezelőorvosa tanácsát és látogasson el kardiológiai szűrővizsgálatra.
• Egyéb gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként okozhatnak szívbetegségeket. Ilyen gyógyszerek lehetnek a non-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, bizonyos altatószerek, szívritmuszavar ellen adott gyógyszerek, magas vérnyomás kezelésére szolgáló szerek, stb. Semmiképpen ne hagyja abba rendszeres gyógyszereinek szedését kezelőorvosa tanácsa nélkül!
• Alvási apnoe. Az alvás közbeni helytelen légzés miatt a vér oxigéntelítettsége csökkenhet és növekedhet a szívritmuszavarok kialakulásának esélye, ami miatt csökkenhet a szív teljesítőképessége.
• Születéskori szívbetegségek. Bizonyos embereknél a születéskori szívhibák miatt jelentkeznek a tünetek.

Egyéb kockázati tényezők lehetnek:

• Alkoholfogyasztás
• Dohányzás
• Túlsúlyosság

Szívelégtelenség következményei

Az elégtelen szívműködés miatt kialakulhatnak szövődmények, amelyet a betegség kialakulásának okától és súlyosságától, valamint az általános egészségi állapottól és a kortól is függenek.

A következmények akár a következők is lehetnek:

• Vesekárosodás vagy -leállás. A szív helytelen működése csökkenti a vesékbe jutó vér mennyiségét, amely kezelés híján akár veseleálláshoz is vezethet. A szív miatt jelentkező vesezavarok kezelésére dialízist is alkalmazhatnak.
• Szívbillentyűproblémák. Ha az elégtelen működés miatt a szív megnagyobbodik és helytelenül működik, a szívbillentyűk is károsodhatnak, amelyek feladata, hogy szabályozzák a vér helyes folyását a szívben.
• Szívritmuszavarok is okozhatnak elégtelenséget a szívben.
• Májkárosodás. Az elégtelen szívműködés miatt előfordulhat, hogy felgyülemlik a folyadék a szívben, amely túl nagy nyomást helyez a májra. Ez a felgyülemlett folyadék sebesedést okozhat, amely rontja a máj helyes működését.

Helyes kezelés esetén sok panaszos ember tünetei javulhatnak. Ennek ellenére a szívelégtelenség akár életveszélyes is lehet. Bizonyos embereknél olyan súlyos tünetek jelentkezhetnek, hogy szívtranszplantációra vagy beültetett szívritmusszabályozóra lehet szükség.

Szívelégtelenség megelőzése

A szív elégtelen működésének megelőzésére a kockázati tényezők csökkentését érdemes alkalmazni. Ezek közül sokat lehet kontrollálni vagy akár megszüntetni bizonyos életmódbeli változtatásokkal és gyógyszerekkel.

Az alábbi életmódbeli változtatások segíthetnek a szívműködési zavarok elkerülésében:

• Leszokás a dohányzásról
• Megfelelően kezelt magas vérnyomás vagy cukorbetegség
• Rendszeres testmozgás
• Egészséges étrend
• Ideális testsúly beállítása
• Stresszkezelés

Szívelégtelenség vizsgálata

A szívműködés vizsgálatához a kardiológus szakorvos részletesen felveszi a kórtörténetet, kikérdezi a tüneteket és fizikai vizsgálatot végez. Az orvos egy ilyen vizsgálat során olyan kockázati tényezők jelenlétét keresi, mint például a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség vagy a cukorbetegség.

Sztetoszkóp segítségével a kardiológus meghallgatja a tüdőt és vértolulás jeleit keresi. A sztetoszkóp segítségével a rendellenes szívhangokat is lehet észlelni, amelyek szívelégtelenségre utalhatnak. A szakorvos a nyaki ereket is megvizsgálhatja, valamint ellenőrzi a hasat és a lábakat, hogy be vannak-e dagadva?

A fizikai vizsgálat után az alábbi műszeres vizsgálatokra kerülhet sor:

• Laborvizsgálat. Vérvétel segítségével megállapítható olyan betegségek jelenléte, amelyek szívbetegségeket okozhatnak.
• Mellkasi röntgen. A röntgenvizsgálat képes megmutatni az orvosnak, hogy a tüdőben vagy a szívben van-e tartós elváltozás. A mellkasi röntgen alkalmas egyéb betegségek felismerésére is, amelyek megfelelő szívműködés esetében is magyarázatot adhatnak a tünetekre.
• EKG-vizsgálat. E vizsgálat során elektródák segítségével mérik a szív elektromos aktivitását. Ez a módszer segít a kardiológus szakorvosnak a szívritmuszavarok és egyéb szívkárosodások észlelésében.
• Szívultrahang. A szívultrahang hanghullámok segítségével élőképet mutat a szívről. A vizsgálatból az orvos meg tudja mondani a szív méretét és alakját, valamint, hogy található-e a szíven valamilyen rendellenesség. A szívultrahang segít az ejekciós frakció mérésében, amely az egyik legfontosabb mérőszáma a szív teljesítményének.
• Terheléses EKG. A terheléses EKG lényege, hogy fizikai aktivitás alatt is megmérhesse az orvos a szív teljesítményét. A vizsgálat során szobakerékpáron kell tekerni, így észrevehetők azok a szívproblémák is, amelyek nyugalmi állapotban nem feltétlenül jelentkeznek.
• CT vizsgálat. A szív CT vizsgálata esetében kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal részletesen megvizsgálják mellkast és a szívet.
• MRI vizsgálat. Szívet érintő MRI vizsgálat esetén rádióhullámok segítségével több irányból felvételeket készítenek a szívről, amelyről így részletes képet kaphatunk.
• Coronarográfia. E vizsgálat során egy vékony cső (katéter) segítségével a lágyék vagy a kar erein keresztül a koszorúereket vizsgálják. Kontrasztanyag segítségével az orvosok megvizsgálják a nyaki erek állapotát és megkeresik az esetlegesen beszűkült vagy eltömődött ereket.
• Szívizom-biopszia. A vizsgálat során az orvos egy kis műszer segítségével az ereken keresztül kivesz egy kis darabot a szívből. Ezután a szövettel különböző vizsgálatokat végeznek, amelyekből kiderül hogy jelen vannak-e szívbetegségek.

Szívelégtelenség osztályozása

A vizsgálatok eredményeképp az orvos meg tudja mondani, hogy mi okozhatja a tüneteket és kezelési programot javasol a szív kezelésére. Annak érdekében, hogy meghatározhassa a legmegfelelőbb kezelést, az orvos a következő kategóriákba oszthatja a szív elégtelenségének szintjét:

• I.fokú elégtelenség esetén nem jelentkeznek tünetek, azonban a működés nem feltétlen megfelelő.
• II.fokú elégtelenség esetében a mindennapos tevékenységek során nincsenek problémák, azonban megerőltetés hatására kifullad vagy kimerül.
• III.fokú elégtelenség jelenléte esetén már a mindennapos tevékenységek sem mennek gond nélkül
• IV.fokú elégtelenség esetén már pihenés közben is légszomjjal küszködik.

Az orvosok a fenti osztályozó rendszert használják azért, hogy időben megállapíthassák a kockázati tényezőket és időben elkezdhessék a szükségesen komoly kezelést.

Szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség egy krónikus betegség, amely életfogytig tartó kezelést igényel. Ennek ellenére megfelelő kezeléssel a tünetek javíthatók és a szív akár erősebbé is válhat. Helyes kezeléssel akár az élettartam is növelhető és csökkenthető a hirtelen szívproblémák kialakulása.

Bizonyos esetekben a szívbetegségeket a mögöttük meghúzódó okok kezelésével is lehet gyógyítani. Például, egy rossz szívbillentyű megjavítása vagy a gyors szívverés kezelése visszafordíthatja a szív elégtelen működését. A legtöbb esetben azonban az elégtelenség kezelése a gyógyszerek és – szükséges esetekben – gyógyászati segédeszközök megfelelő alkalmazásával valósul meg.

A betegség kezelésére négyféle irányt követhetünk:

• Gyógyszeres kezelés
• Műtéti kezelés és gyógyászati segédeszközök
• Palliatív kezelés
• Otthoni kezelés

Ezek leírását lássuk most sorban!

Gyógyszerek szívelégtelenségre

A szívproblémák gyógyítására az orvosok legtöbbször különböző gyógyszerek kombinációit alkalmazzák. A tünetektől függően az alábbiak közül egy vagy több gyógyszert javasolhat a kardiológus:

• ACE gátlók. Ezek a gyógyszerek segítenek a szisztolés szívelégtelenségben szenvedőknek a hosszabb és tartalmasabb életben. A gyógyszer maga értágító hatású, amely csökkenti a vérnyomást és javítja a vérkeringést, ezzel csökkentve a szív megterheltségét.
• Angiotenzin-receptor blokkolók. Ezek a gyógyszerek nagyon hasonlóan hatnak az ACE gátlókhoz. Általában olyan betegeknél alkalmazzák, akiknek valamilyen okból nem adhatnak ACE gátlót.
• Bétablokkolók. Ez a gyógyszer csökkenti a szívritmust, a vérnyomást és szisztolés szívprobléma esetén akár vissza is fordíthatja a szívkárosodást.
• Vízhajtók. Ezek a gyógyszerek abban segítenek, hogy ne halmozódjon fel felesleges víz a testben. Ezzel csökkenhet a tüdőben felhalmozódó folyadék is, amely könnyebb légzéshez vezethet. Mivel a vízhajtók csökkentik az ásványi anyagok szintjét, ezért gyakran táplálékkiegészítőkkel együtt írják fel az ilyen gyógyszereket. A megfelelő ásványi anyag szintet vérvételen időnként ellenőrizni szokták.
• Aldoszteron-antagonisták. Ezek a gyógyszerek olyan vízhajtók, amelyek segítenek a káliumszint megtartásában, valamint egyéb hasznos hatásai is vannak. Különösen szisztolés szívelégtelenségben szenvedőknek szokták ezt a gyógyszert javasolni. A gyógyszer akár veszélyes szintekig is emelheti a káliumszintet, ezért az orvos káliumszegény étrendet javasolhat.
• Inotrópok. Ezek az intravénásan beadott gyógyszerek a komoly szívbetegeknek vannak, akik kórházban tartózkodnak. A gyógyszer javítja a szívműködést és segít a megfelelő vérnyomás fenntartásában.
• Digoxin. Ez a gyógyszer növeli a szív összehúzódásának erősségét és lassíthatja a szívverést. A gyógyszert leggyakrabban szívritmuszavarok esetén ajánlják, például pitvarfibrilláció esetén.

A megfelelő kezeléshez a fenti gyógyszerek közül akár többnek a szedésére is szükség lehet. Az orvos előírhat másfajta gyógyszereket, például mellkasi fájdalom, magas koleszterinszint kezelésére vagy vérrögképződés ellen. A kezelőorvosnak időnként szüksége lehet a megfelelő dózisok módosításában, ezért rendszeres kontrollvizsgálatokra lehet szükség.

Abban az esetben, ha a tünetek hirtelen rosszabbodnak, akár kórházi tartózkodásra is szükség lehet.

Műtétek szívelégtelenség kezelésére

Bizonyos esetekben szükség lehet műtéti kezelésre, amely megoldhatja a problémát, amely szívelégtelenséget okozott. Az alábbi kezelések is szóba jöhetnek:

• Bypass-műtét. Ha komolyan elzáródtak a főverőerek, bypass-műtétre kerülhet sor. Ennek során egy lábból vagy karból kimetszett érdarab segítségével az elzáródott ér köré egy másik eret helyeznek be, amely segít, hogy a vér akadálymentesen folyhasson a szívbe.
• Szívbillentyű műtét. Ha a szív elégtelenségének oka egy rosszul működő szívbillentyű, műtét keretében megkísérelhetik annak megjavítását. A sebész a beavatkozás során újra összeillesztheti a szétesett darabjait a szívbillentyűnek vagy levághatja róla a felesleges darabokat. Bizonyos esetekben egy tartógyűrűt is illeszthetnek a billentyű köré, amely megakadályozza a későbbi állapotromlást. Bizonyos esetekben nincs szükség nyílt műtétre, hanem minimál invazív vagy artroszkópos úton is megoldható a műtét.
• Pacemaker. A pacemaker egy kis eszköz, amelyet a mellkasba ültetnek és egy dróton keresztül összekötnek a szívvel. A gép figyeli a szívritmust és ha rendellenességet észlel, akkor elektromos áram segítségével visszaállítja a helyes szívműködést.
• Reszinkronizációs terápia. Ez a fajta pacemaker a szív mindkét alsó kamráját szabályozza, hogy azok hatékonyabban legyenek képesek pumpálni a vért. Sok esetben a szívproblémák mögött a szív elektromos működésének hibája is megjelenik. A szívbe ültetett gépek ezeket az elektromos zavarokat képesek kiküszöbölni.
• Kamrapumpák. Ez a beültethető szerkezet abban segít, hogy a kamrákból megfelelő erősséggel pumpálódjon ki a vér a testbe. Ezt a szerkezetet a hasba vagy a mellkasba ültetik és összekötik a meggyengült szívvel. Ezeket az eszközöket akár transzplantáció helyett is alkalmazhatják, ha nem találnak megfelelő donort vagy szívátültetésre nincs lehetőség.
• Szívátültetés. Bizonyos emberek esetében olyan komoly a szívelégtelenség, hogy a műtétek vagy a gyógyszerek sem segíthetnek. Ebben az esetben szívdonor segítségével szívátültetésre kerülhet a sor. Mivel nehéz alkalmas donort találni, ezért az átültetésre sokszor sokat kell várni. Előfordulhat, hogy a várakozási időszakban a gyógyszeres terápia vagy műtétek javítják az állapotot és nem lesz szükség átütetésre. A műtétet nem lehet mindenkin elvégezni és komoly előzetes vizsgálatokon kell átmenni ahhoz, hogy biztonságosan kivitelezhető legyen a műtét.

Palliatív kezelés szívelégtelenségre

A kezelőorvos úgy dönthet, hogy szükség van palliatív kezelésre a kezelési terv részeként. Az a fajta orvosi kezelés azt célozza meg, hogy csökkentse a tüneteket és növelje az életminőséget. Komoly vagy halálos betegség esetén a palliatív ápolás sokat segíthet a tünetek enyhítésében, a fájdalomkezelésben, a légszomj, a kimerültség és a nátha, valamint egyéb tünetek enyhítésében.

Abban az esetben, ha az állapot addig rosszabbodik, ahol már a gyógyszerek sem tudnak segíteni és műtéti kezelésre sincs lehetőség, hospice kezelésre szorulhat a páciens. Ez egy különleges ápolási mód a végső stádiumú betegek részére. A hospice kezelés során akár otthon is történhet a kezelés a család közelében. A kezelés érzelmi, lelki, szociális támogatást is ad, mind a pácienseknek, mind szeretteiknek.

Szívelégtelenség otthoni kezelése

Elsőként a legtöbb tünetet érdemes megpróbálni otthon kezelni. Így van ez a nem túl komoly szívelégtelenséggel is.

Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja a szívelégtelenség otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti szívelégtelenség miatti panaszait.

Íme:

Szívelégtelenség szakorvosok

A szívelégtelenség kivizsgálását és kezelését az országban top 10-es kardiológusunk, dr. Dancs Tamás végzi. Bemutatkozását és rendelési idejét a képre kattintva olvashatja el:

Szívelégtelenség időpontfoglalás

Szívelégtelenség kivizsgálására és kezelésére válassza "kardiológiai szakorvosi vizsgálat + szívultrahang" szolgáltatásunkat!