Angina áttekintés

Az angina egy fajta mellkasi fájdalom, amelyet a szívbe jutó csökkent vérellátás okoz. A szívtáji szorító fájdalom gyakran a koszorúér-betegség egyik tünete.

Az angina, amelyet angina pectorisnak is hívnak, gyakran szorító, nyomó, nehéz, merev érzetként jelentkezik a mellkasban.

A legtöbb ilyen jellegű mellkasi szorítást megélő ember úgy érzi, mintha egy satuba fognák a mellkasát vagy egy nagy súlyt tennének rá.

A fájdalom jelentkezhet mindenféle előzmény nélkül vagy rendszeresen is. Mindkét esetben szükséges kardiológiai kivizsgálás és (esetleg) rendszeres kezelés.

Habár a mellkasi szorító érzés, az angina, egészen gyakori, mégis néha nehéz lehet megkülönböztetni egy sima mellkasi fájdalomtól vagy akár egy emésztési zavar okozta fájdalomtól.

Abban az esetben, ha ok nélkül, hirtelen mellkasi fájdalma jelentkezik, azonnal keressen fel sürgősségi ellátóközpontot vagy értesítse a mentőszolgálatot!

Rendelőnkben az angina kivizsgálását és kezelését dr. Dancs Tamás kardiológus szakorvosunk végzi.

Azonnal szeretné elkezdeni anginája kezelését? Töltse le otthoni angina kezelési útmutatónkat!

Hogyan zajlik az angina kezelése rendelőnkben?

Az angina egy rohamokban jelentkező, általában mellkasi fájdalommal és egyéb tünetekkel járó betegség, amely mindenképpen kardiológiai kezelést igényel, mivel kezeletlenül akár szívrohamhoz is vezethet.

Rendkívül fontos a betegség felismerése is, amelyet megfelelő kardiológiai kivizsgáláson lehet észlelni.

Az angina szakszerű kezelése rendelőnkben az alábbi módon zajlik:

I. Fizikális vizsgálat

A kardiológusaink általi angina kivizsgálás először fizikális vizsgálattal kezdődik. Ennek keretein belül a szakorvos minden esetben:

• megméri a vérnyomást
• ellenőrzi a pulzust a test különböző részein

Ezután az orvos a kórtörténetről (saját és közeli rokonság) tesz fel kérdéseket, valamint felírja, hogy milyen tünetek szoktak jelentkezni. 

Ezeken felül feljegyzés készül egyéb tartós betegségekről, valamint a kardiológus átnézi az esetlegesen rendelkezésre álló korábban készült leleteket.

II. Diagnosztikai vizsgálat

A fizikális vizsgálat a legtöbb esetben nem elegendő a betegség megállapítására, ezért diagnosztikai vizsgálatokra van szükség.

Rutinkivizsgálás és állapotfelmérés során az alábbi diagnosztikai vizsgálatokat szokták elvégezni kardiológusaink:

• Nyugalmi EKG. A vizsgálat lényege a szív elektromos jeleinek vizsgálata. Segítségével felderíthetők az anginán kívül jelentkező szívproblémák, például szívritmuszavar vagy szívelégtelenség.
• Terheléses EKG. Amennyiben a szakorvos szeretné megnézni, hogy terheléssel milyen a szívműködés - amely angina esetén kifejezetten gyakori - akkor terheléses vizsgálatot végez. Ennek során szobakerékpározás alatt mérik a szív elektromos jeleit és a vérnyomást.
• Szívultrahang. Ultrahangos képalkotással megállapítható, ha szívmegnagyobbodás vagy szívizomkárosodás áll fenn, például egy korábbi (akár nem is észlelt) szívroham miatt. A vizsgálat segítségével a szívbe bejutó erek áramlását is lehet vizsgálni, így megállapíthatja a szakorvos a koszorúér-szűkületet, amely az angina elsőszámú oka.

A diagnózis végével a legtöbb esetben megfelelő kezelési javaslatot tud adni a szakorvos.

Bizonyos esetekben egyéb kardiológiai diagnosztikára lehet szükség, ebben az esetben az orvos ajánl olyan helyet, ahol el lehet végezni a további vizsgálatokat.

III. Gyógyszeres kezelés

Abban az esetben, ha a kardiológus szakorvos angina jelenlétét igazolja vagy sejti, a legtöbb esetben gyógyszeres kezelést ír fel.

A betegség előrehaladottságának és az általános egészségi állapotnak megfelelően többféle gyógyszer választhat az orvos a kezelés megkezdéséhez.

A gyógyszeres kezelések általában tartósan tudnak segíteni a tünetek enyhítésében és a rohamok gyakoriságának csökkentésében. 

Néhány havonta a gyógyszeres kezelés felülvizsgálata szükséges, amely történhet személyesen és online konzultáció keretein belül is.

Angina tünetei

Az angina tünetei elsősorban mellkasi fájdalommal, diszkomforttal járnak, amelyet kiegészíthet nyomó, szorító vagy égő fájdalom is.

Bizonyos esetekben a mellkasi fájdalom mellett:

• nyakfájás
• karfájdalom
• vállfájás
• hátfájás
• állkapocs fájdalom is jelentkezhet.

Egyéb tünetek is jelentkezhetnek:

• szédülés
• kimerültség
• hányinger
• nehézlégzés
• izzadás

A fenti egyéb tüneteket kardiológus által sürgősen ki kell vizsgáltatni, mivel így lehet megállapítani, hogy stabil angina, instabil angina áll fent vagy szívrohamot jeleznek előre a tünetek.

Anginás roham

Anginás rohamnak vagy anginás epizódnak nevezzük azt, amikor a mellkasi fájdalom és az egyéb tünetek jelentkeznek. Tulajdonképpen a tünetek jelentkezése minden esetben anginás rohamot jelent.

A tünetek jelentkezhetnek enyhébb formában is, amelyet pihenés és a gyógyszerek beszedése 5 percen belül lecsökkent. Ez a stabil anginás roham jellemzője.

Komolyabb esetben a roham akár 30 percig vagy tovább is eltarthat és sem pihenés, sem gyógyszer nem segít. Ezt instabil anginás rohamnak nevezzük és sürgősségi ellátást igényel.

Ha ilyen roham jeleit tapasztalja, hívja a mentőszolgálatot és kérjen sürgős segítséget!

Angina fajtái

Az anginának 3+1 fajtája van:

• stabil angina
• instabil angina
• változó angina
• női angina

Lássuk ezek bemutatását sorban!

Stabil angina 

A stabil angina a leggyakoribb fajta mellkasi szorító érzés.

Általában olyankor jelentkezik, ha kifáradunk és pihenéssel általában elmúlik. Például, hegyre felfelé való sétálás közben vagy hideg időjárás alkalmával jelentkezhetnek a tünetek.

A betegség ezen fajtájának az alábbi jellemzői vannak:

• Leginkább olyankor jelentkezik, amikor a szívnek nagyobb terhelést kell elbírnia, például sportolás, lépcsőzés közben
• A tünetek jelentkezése általában megjósolható és a fájdalom jellege hasonlít az általános mellkasi fájdalmakhoz, amelyek időnként jelentkezhetnek.
• Rövid ideig jelentkeznek a tünetek, általában legfeljebb 5 percig
• Pihenés vagy megfelelő gyógyszer hatására a roham elmúlik

A tünetek jelentkezésének komolysága, időtartama és típusa egyénenként változhat.

Új vagy másféle tünetek jelentkezése egy komolyabb fajta angina kialakulását is előre jelezheti, amely lehet például instabil angina vagy szívroham is.

Instabil angina

Az instabil angina egy sürgősségi tünet, amelyre azonnali sürgősségi kardiológiai kezelés szükséges, mivel szívrohamot jelezhet előre!

Rendelőnkben sürgősségi ellátást nem végzünk, ezért sürgősségi tünetekkel forduljon a mentőszolgálathoz!

Az instabil angina jellemzői a következők:

• Pihenés közben is jelentkezhet
• Másféleképpen vagy más tünetekkel jelentkezik, mint az enyhébb, stabil fajta
• Hirtelen jelentkeznek a tünetek
• Általában komolyabb és hosszabb rohamokat okoz, mint stabil párja. A roham akár 30 percig vagy tovább is tarthat
• Magától és megfelelő gyógyszertől sem mindig múlik el
• Szívrohamot jelezhet előre

Változó angina (Prinzmetal angina)

A betegség változó fajtája ritka. A betegségnek ezt a fajtáját a szív artériáinak görcse okozza, amely időszakosan csökkenti a szívbe jutó vér mennyiségét, ezzel okozva a tüneteket.

A betegség jellemzői az alábbiak:

• Általában pihenés közben jelentkezik
• Gyakran komoly rohamot okoz
• Megfelelő gyógyszer hatására elmúlhat

Női angina

Nők esetében az angina tünetei máshogy jelentkezhetnek, mint férfiakban. Emiatt előfordulhat, hogy a nők később keresnek fel szakértő kardiológust a tüneteikkel és később kapnak megfelelő kezelést.

Például, mellkasi fájdalom gyakran jelentkezik nőknél is angina esetében, azonban gyakran más tünetekkel együtt vagy nem túl erőteljesen. Ebből sokan úgy érezhetik, hogy a tüneteket valami más okozza és így nem a megfelelő orvoshoz fordulnak segítségért.

Nők esetében az alábbi tünetek is jelentkezhetnek a mellkasi fájdalommal együtt:

• hányinger
• nehézlégzés
• hasfájás
• nyakfájás
• hátfájás
• állkapocs fájdalom
• szúró mellkasi fájdalom, szorító érzés helyett

Mikor forduljunk orvoshoz anginával?

Ha a rohamok alkalmával a mellkasi fájdalom több, mint néhány percig tart és pihenés vagy a megfelelő gyógyszer hatására nem múlik el, az szívroham jele is lehet. Ebben az esetben azonnal értesítse a mentőszolgálatot és kérjen segítséget!

Olyankor, ha a mellkasi fájdalom újonnan jelentkezik, fontos, hogy kardiológus szakorvos megfelelő vizsgálatok során megállapítsa, hogy mi okozhatja a fájdalmat. A pontos diagnózis után az orvos megfelelő kezelési módszert is javasol.

Ha már diagnosztizált anginában szenved és a tünetek megváltoznak vagy komolyabbra fordulnak, azonnal forduljon sürgősségi osztályra segítségért!

Angina okai

Az angina elsőszámú oka, hogy csökken a szívizmok vérellátása. Mivel a vér oxigént szállít a szívnek, amely a szívműködéshez elengedhetetlen, ezért akár csak egy rövid kimaradás is súlyos következményekkel járhat. A vérellátás csökkenését – ebben az esetben a szívben – ischémiának (vértelenségnek) nevezzük.

A szív vérellátásának csökkenését leggyakrabban a koszorúér-betegség okozza. A betegség során a koszorúerek - a szív nagy artériái – beszűkülnek a lerakódó zsíros plakk miatt. Ezt hívják érelmeszesedésnek.

Olyankor, amikor a szívnek éppen alacsonyabb az oxigénigénye, például pihenés közben, a szívizom még csökkent vérellátás mellett is megfelelően tud működni, anélkül, hogy jelentkezne a mellkasi fájdalom és az egyéb tünetek. Azonban akkor, ha megnő a szív oxigénigénye, például sportolás közben, az oxigénellátás kevésnek bizonyulhat és ez a tünetek jelentkezéséhez vezethet.

Az angina jelentkezésének okait aszerint bonthatjuk szét, hogy a betegség melyik fajtájáról beszélünk.

Stabil angina okai

A stabil angina kiváltó okai az alábbiak lehetnek:

• fizikai aktivitás. Leggyakrabban ez jelentkezik. Lépcsőzéskor, sportoláskor vagy akár sétáláskor is a szívnek több vérre van szüksége, azonban a beszűkült erek lelassítják a véráramlást, így okozva a tünetek jelentkezését.
• stressz. Nagy stressz hatására szintén jelentkezhetnek a tünetek, mivel a tartós stressz hozzájárulhat az érrendszeri betegségek kialakulásához.
• hideg időjárás. Hideg időben a perifériás erek a karokon és a lábakon beszűkülnek, hogy csökkenjen a test hővesztesége. Ez megnöveli a szív oxigénigényét, amelyet azonban a beszűkült koszorúerek miatt a szív nem tud felvenni. Ez anginás roham jelentkezését okozhatja.
• dohányzás. A dohányzás károsítja az ereket, így a koszorúereket is. Dohányzás hatására az egyébként is beszűkült koszorúeret további károsodások érhetik, amelyek miatt könnyebben kialakulhat egy anginás epizód.

Instabil angina okai

Az instabil angina okai az alábbiak lehetnek:

• Trombózis. Olyankor, ha az érelmeszesedés során lerakódott zsíros plakk leszakad vagy vérrögök jönnek létre, könnyedén érelzáródás alakulhat ki a beszűkült koszorúérben. Emiatt hirtelen és nagymértékben csökken a szívizmok vérellátása. A vérrögök okozhatnak részleges vagy teljes elzáródást is a szív ereiben.

Az instabil angina gyakran rosszabbodik és nem múlik el pihenés és a szokásos gyógyszerek hatására. Ha a vérkeringés nem javul gyorsan, a szív oxigénszintje nagyon lecsökkenhet és szívroham kialakulásához vezethet.

Az instabil anginás epizód nagyon veszélyes, ezért jelentkezése esetén azonnal értesíteni kell a mentőket!

Változó angina okai

A változó angina oka a koszorúér egy hirtelen görcse, amely időszakosan beszűkíti az eret. A szűkület miatt a szívbe nem jut elegendő vér, amely komoly rohamot okozhat.

A tünetek leggyakrabban pihenés közben, éjszaka jelentkeznek.

A rohamok általában csoportosan, egymást követően jelentkeznek. Ezek okai lehetnek:

• stressz
• dohányzás
• gyógyszerek, például migrén elleni gyógyszerek, amelyek érszűkítő hatásúak
• kábítószerek, például a kokainfogyasztás

Angina lelki okai

A szívvel kapcsolatban sok nyelvi játékot használunk: örömünkben majdnem kiugrik a szív, bánatunkban szinte megszakad.

Ennek oka, hogy a szívműködés gyorsan és szinte mindig reagál az aktuális lelkiállapotra. Ennek megfelelően a szív verhet gyorsabban vagy lassabban az érzelmi és fiziológiai állapotnak megfelelően.

A szívverés ütemét részben hormonok szabályozzák, amelyek emocionális változás hatására is felszabadulhatnak. Ennek eredménye, hogy akár egy súlyos érzelmi változás miatt – egy arra érzékeny szervezetben – kialakulhat az angina és a vele járó mellkasi fájdalom és egyéb tünetek.

Fontos megjegyezni, hogy a betegségek általában testi és lelki okok összességeként alakulnak ki, így nem mondhatjuk egyértelműen, hogy egy betegségnek lelki oka van. Emellett a lelki trauma miatt jelentkező betegségekre általában a páciensnek korábbi hajlama van vagy egészségügyi állapotából fakadóan könnyebben kaphatta el az adott betegséget.

Angina kockázati tényezői

Az alábbi kockázati tényezők járulhatnak hozzá ahhoz, hogy valakiben kialakuljon a koszorúér-betegség és ezáltal az angina:

Angina szövődményei

A mellkasi fájdalom, amely anginás roham során jelentkezik, kellemetlenné tehet bizonyos mindennapi tevékenységeket, mint például a járást vagy a sportolást.

Ennek ellenére a tüneteknél sokkal súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak, elsősorban szívroham.

A szívroham jelei és tünetei az alábbiak lehetnek:

• Nyomás, teltségérzet vagy szorító fájdalom a mellkas közepén, amely több percig is eltarthat
• Mellkasból kisugárzó fájdalom, a vállakba, karokba, hátba vagy akár a fogakba és az állkapocsba
• Folyamatosan erősödő mellkasi fájdalom
• Hányinger és hányás
• Tartós fájdalom a has felső részében
• Nehézlégzés
• Hideg verejtékezés

Ha a fenti tünetek bármelyike együtt jelentkezik mellkasi fájdalommal, azonnal értesítse a mentőszolgálatot szívroham gyanújával!

Angina megelőzése

Az angina bizonyos szintű életmódváltással megelőzhető lehet. Az alábbiak olyankor is segíthetnek, ha már kialakult a betegség és szeretné elkerülni a tünetek rosszabbá válását.

A betegség megelőzésében az alábbiak segíthetnek:

• Leszokás a dohányásról
• Rendszeres vérnyomás-és koleszterinszintmérés. Esetleges cukorbetegség kivizsgálása.
• Egészséges étrend és testsúly
• Rendszeres mozgás – kardiológus szakorvos engedélyével. Heti legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgás ajánlott, kiegészítve heti kétszer minimum 10 perc izomerősítéssel és heti három alkalom 5-10 perces nyújtással.
• Stresszcsökkentés
• Alkoholfogyasztás csökkentése
• Évi rendszerességű influenzaoltás a vírusfertőzés okozta szívbetegségek megelőzésére

Angina diagnózisa

Az angina megfelelő kivizsgálásához az orvos először fizikális vizsgálatot végez és kérdéseket tesz fel a tünetekről. Az orvos a családi kórtörténetről és kockázati tényezők jelenlétéről is kérdezhet.

A fizikális vizsgálat után többféle olyan diagnosztikai vizsgálat van, amelyet a kardiológus kezelőorvos elvégezhet. Ezek az alábbiak:

EKG-vizsgálat angina felismerésére

A szív minden egyes dobbanását egy elektromos jel váltja ki, amelyet a szív speciális sejtjei hoznak létre.

 EKG-vizsgálat során ezeket az elektromos jeleket vizsgálja az orvos egy műszer segítségével.

A szívműködés ütemének megfelelően az orvos arra igyekszik rájönni, hogy a szíven átfutó véráramlás lelassult vagy megszakadt-e, illetve, hogy helyes-e a szívműködés.

Terheléses EKG angina felismerésére

Bizonyos esetekben könnyebb lehet felismerni az anginát olyankor, ha a szív keményebben dolgozik.

Ennek érdekében olyan terheléses EKG-vizsgálatot lehet végezni, amely során szobakerékpáron tekerve folyamatos terhelés mellett lehet vizsgálni a szívet. A vizsgálat alatt a szív elektromos jeleit és a vérnyomást folyamatosan mérik.

Ha valaki nem terhelhető mozgással, speciális gyógyszerek segítségével dolgoztatják meg a szívet és így vizsgálják annak teljesítőképességét és az angina jelenlétét.

Szívultrahang angina felismerésére

A szívultrahang ultrahanghullámok segítségével készít élő mozgóképet a szívről.

A kardiológus szakorvos az így készült felvételeket használhatja az anginával kapcsolatos problémák vizsgálatakor, például a szívizomkárosodást, amely az elégtelen véráramlás következtében.

Mellkasi röntgen angina felismerésére

A mellkasi röntgen képet készít a szívről és a tüdőről.

Ennek a vizsgálatnak elsődleges célja, hogy egyéb betegségek jelenlétét vizsgálja az orvos, illetve segítségével megállapítható az esetleges szívmegnagyobbodás.

Laborvizsgálat angina felismerésére

Bizonyos enzimek szépen lassan bekerülnek a vérbe, ha a szív egy szívroham miatt megsérült. Ezeknek az enzimeknek a jelenléte vérvizsgálat során utalhat arra, hogy már volt a páciensnek szívrohama.

Koronarográfia angina felismerésére

Koronarográfia során röntgenes képalkotással vizsgálják a szívben található ereket. Szívkatéterezés esetén ezt a vizsgálatot (számos más vizsgálattal együtt) kötelezően el kell végezni.

Koronarográfia alatt olyan anyagot fecskendeznek a szív ereibe, amely röntgenfelvételen látható. A vizsgálat során gyors egymásutánban több röntgenképet készítenek, ezáltal a szív ereinek működését részletesen lehet vizsgálni.

CT angina felismerésére

A szív CT-vizsgálata során egy gépbe kell befeküdni, amely a test körül röntgenfelvételeket készít a szívről és a mellkasról. A felvétel megmutatja, ha a szív bármely ere beszűkült vagy szívmegnagyobbodás áll fenn.

MR-vizsgálat angina felismerésére

A szív MR-vizsgálata során egy nagy, csőszerű gépbe kell befeküdni, amely részletes képeket készít a szívről, annak szerkezetéről és a körülvevő erekről.

Angina kezelése

Angina kezelésére szerencsére sokféle módszer van. A kezelési módszerek lehetnek:

• gyógyszeres kezelés
• életmódváltás
• műtéti kezelés

A kezelések célja a tünetek komolyságának és gyakoriságának csökkentése, valamint a szövődmények, mint a szívroham, kialakulásának csökkentése.

Ha instabil anginája van vagy a tünetek a megszokottól eltérő formában jelentkeznek, azonnal forduljon a mentőszolgálathoz szívroham gyanújával!

Angina kezelése gyógyszerekkel

A legtöbb esetben az egyszerű életmódváltás nem szünteti meg a tüneteket, ezért gyógyszeres kezelésre is szükség van. Az alábbi gyógyszereket javasolhatja a kardiológus kezelőorvosa:

• Nitrát típusú értágítók. Nitrátokat gyakran használnak angina kezelésére. A nitrátok ellazítják és kitágítják az ereket, ezáltal több vér jut a szívizmokba. A gyógyszerre szükség lehet mellkasi diszkomfort esetén vagy a tüneteket kiváltó tevékenység (pl. sportolás) előtt, valamint tartós, megelőző jelleggel. A leggyakoribb ilyen gyógyszer a nitroglicerin tabletta, amelyet a nyelv alatt kell feloldani.
• Aszpirin. Az aszpirin csökkenti a véralvadást és hígítja a vért, így téve könnyebbé a vér átfolyását a szíven. A vérrögök megelőzése a szívroham kialakulási esélyét is csökkenti. A gyógyszeres kezelést kizárólag kardiológus szakorvos javaslatára szabad elkezdeni!
• Véralvadásgátlók. Bizonyos gyógyszerek gátolják a véralvadást, így csökkentve a vérrögök kialakulásának kockázatát.
• Béta-blokkolók. Ez a gyógyszertípus az adrenalin működését gátolja, ennek eredményeképp a szív lassabban és kisebb erővel dobog, ezáltal csökkentve a vérnyomást. A béta-blokkolók segítenek az erek ellazulásában, amellyel tágulnak az erek.
• Sztatinok. Ezek a koleszterinszint csökkentésére használt gyógyszerek. Használatuk segíthet a szervezetnek felvenni az erek falán lerakódott plakkban levő zsírt és segít megakadályozni az erek további elzáródását.
• Kalciumcsatorna-blokkolók. Ezek a gyógyszerek lazítják és tágítják az ereket, úgy, hogy ellazítják az ereket körülvevő izmokat. Ez növeli a szívbe jutó vér mennyiségét.
• Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek. Magas vérnyomás, cukorbetegség, szívelégtelenség vagy veseelégtelenség esetén az orvos gyakran vérnyomáscsökkentőt ír fel. Ezeknek két fajtája van: az ACE-gátlók és az ARB-gátlók.
• Ranolazine. Ez a gyógyszer kifejezetten angina kezelésére való, más gyógyszerekkel közösen is szokták alkalmazni.

Angina kezelése műtéttel

Előfordul, hogy az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés ellenére nem sikerül megfelelően kezelni az anginát. Ilyenkor műtéti kezeléseket lehet elvégezni. Ezek az alábbiak lehetnek:

• Angioplasztika és sztent beültetés. Angioplasztika során, katéter segítségével, egy apró ballont helyeznek a beszűkült érbe. A ballon felfújásával tágíthatók az erek. Ilyenkor gyakran egy tekercset (sztent) helyeznek az érbe, amely tartósan szélesen tartja az adott eret. A műtét javítja a szív vérellátását. Olyankor használhatják ezt a műtétet, ha instabil angina jelentkezik vagy a gyógyszeres kezelés nem bizonyult hatékonynak.
• Bypass-műtét. A műtét során a test egy másik helyéről kivett artériát vagy vénát helyeznek a koszorú-ér elzáródott részére, így a vér meg tudja kerülni az elzáródást és szabadon áramolhat a szívbe.

A műtéti kezelések után minden esetben szükség van valamilyen kardiológiai rehabilitációra. Rendelőnkben szakképzett rehabilitátor gyógytornászaink szakorvosi felügyelet mellett végeznek személyes és távolról végezhető kardiológiai rehabilitációt.

Angina kezelése otthon

Elsőként a legtöbb betegséget érdemes megpróbálni otthon kezelni. Ez igaz a legtöbb, enyhe anginára is.

Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja az angina otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti angináját.

Angina szakorvosok

Az angina kivizsgálását és kezelését az országban top 10-es kardiológusunk, dr. Dancs Tamás végzi. Bemutatkozását és rendelési idejét a képre kattintva olvashatja el:

Angina kezelése időpontfoglalás

Foglaljon időpontot angina kezelésére magánrendelőnkbe!

Az alábbi űrlapon válassza a 'Kardiológiai szakvizsgálat terheléses EKG-val és szívultrahanggal' szolgáltatást és foglalja le azonnal időpontját online!

Angina kapcsolódó cikkek