A lúdtalp egy népszerű téma, mivel igen sokan szenvednek ettől az elváltozástól.

Annak érdekében, hogy megérthessük a lúdtalpat, tisztáznunk kell a láb részeit. Amikor lúdtalpra gondolunk, leginkább a lábra, mint alsó végtagra gondolunk.

 Az alsó végtag 3 részből áll:

• lábfej
• lábszár
• comb

A lábfejen két boltozat, egy hosszanti és egy haránt irányú boltozat is található.

Ezek a boltozatoknak feladata, hogy a nagy igénybe vételnek kitett lábfejet tehermentesítse ruganyosságával.

Ugyanúgy, mint az épületeken levő boltívek esetében, a láb boltozata is tehermentesíti és tartja a test súlyát.

A lábboltozatot a lábszár izmai és a talp szalagjai tartják ívesen.

Ha ezek az izmok és szalagok gyengék, nem tudják megtartani a boltozatot és kialakul a lúdtalp, beszédesebb nevén a harántsüllyedés.

A lábfej boltozatos szerkezete nem adott a születés pillanatától kezdve.

A gyermek fejlődése során fokozatosan alakul ki a lábboltozat. Általában a láb boltozatos szerkezete 4-5 éves korra alakul ki.

Ez még csak kezdetleges állapot, a végső boltozat 10-12 éves korra alakul ki. Ekkorra kialakul a felnőttkori lábboltozat és ennek megfelelően a terhelési felszínek.

Fontos a korok közötti különbségtétel, mert a gyermekkori boltozatsüllyedést még nem nevezzük lúdtalpnak, hiszen könnyen kinőhető.

Éppen ezért nem érdemes lúdtalpra gyártott boltozatos cipőket venni kisgyermekeknek.

Habár a lúdtalp nem mutatható ki biztosan 10-12 éves kor előtt, sokszor látható egy esetleges későbbi lúdtalp kialakulása.

Ekkor szerencsére még lehet alakítani a fejlődő szervezetet és megelőzhető a felnőttkori lúdtalp.

Gyermekek számára különösen ajánlottak az alábbi gyakorlatok:

• mezítláb járás otthon és szabad földön
• köves talajon (strandon) mezítláb járás
• füvön járás

Ilyenkor a talp izmai sokkal több és sokféle ingert kapnak, így az izmok jobban dolgoznak.

A sok inger miatt több a visszajelzés is, ezáltal pontosabban fejlődnek ki a szükséges izmok.

A normál, egészséges láb 3 ponton támaszkodik:

• a sarokcsonton
• az egyes lábujj alatti párnán
• az ötös kislábujj alatti párnán

Ezt egy háromszögként képzelhetjük el. Ez egy stabil egyensúlyi helyzet úgy, mint a háromlábú szék esetében is.

 A lábfejnek két boltozata az alábbiak szerint épül fel:

• A harántboltozat a lábközépcsont fejecsének ívében van.
• A hosszanti boltozat a saroktól indul és összeköti az egyes és ötös ujjak párnácskáit. 

A lúdtalpas láb tulajdonképpen a harántboltozat süllyedését jelenti. Ez egy kisebb-nagyobb mértékű ellapulás.

Ezt úgy lehet mérni, hogy a normál boltozat 1,5 centiméteres magasságához képest milyen magas a lúdtalpas boltozat?

A súlyosságot általában 0,5 centiméterenként skálázzuk. Extrém esetben a harántboltozat magassága 0, tehát teli talpon állunk.

Lúdtalp esetén a láb belső oldala a talaj felé dől és a talpunk bőre rálapul a talajra, kifekszik.

Ilyen esetben gyakran lép fel fájdalom.

Ennek oka a láb statikai tartásának, a hárompontos támaszkodásnak, megváltozása. A panaszok enyhe fájdalomtól egészen a legvégső járásképtelenségig terjedhetnek.

Lúdtalpról igazából akkor beszélhetünk, ha a harántsüllyedés következtében jelentkeznek a járulékos tünetek.

Ez a tünetek a lábtövet tartó szalagok ellazulása és ezáltal a lábfej izmainak túlfeszülése. A gyenge szalagok miatt a lábizmok többet dolgoznak, idővel elfáradnak, marad a lúdtalp.

Ez sokszor egy ördögi kör, amelyből látszólag nem lehet kitörni. A lúdtalpról betegségként akkor beszélünk, ha tüneteket – fájdalmat – is okoz.

Ezek a tünetek:

• lábmerevség
• láb terhelési oldalának fájdalma
• sarok kifelé dőlése
• sarokfájás
• fájdalmas lábujjhegyre állás
• lábduzzanat
• lábdagadás
• talpi ínhüvelygyulladás
• csonthártyagyulladás

A fájdalmak miatt sokszor jelentkezik ún. antalgiás tartás, ami a testtartás korrigálását jelenti a fájdalom következtében úgy, hogy az új tartás okozza a lúdtalpat.

A lúdtalp életünk bármely szakaszában kialakulhat.

Lúdtalp kialakulásának hátterében állhat egy kisebb sérülés, általános mozgásszervi rendellenességek.

A szalagok és izmok egysége helyezik lábunkat egy funkcionális egységbe. Ennek következtében, ha a kettő bármelyike változik, az változtatja a másikat is.

Ennek a funkcionális egységnek a működése miatt a bokavillára nehezedő teljes testsúly a sarokcsontra és az előlábra helyeződik át.

A járásfunkció megfelelően tud működni a láb csontjai alakjának, elhelyezkedésének, egymáshoz való helyzetének, lábunk jellegzetes alakjának, a boltozatoknak, a szalagoknak és az izmoknak köszönhetően.

Ez a láthatóan rendkívül összetett rendszer, ha megbomlik, megváltoztatja az összes részelem működését is.

A láb mozgásait erős szalagrendszer és izomzat teszi lehetővé, azonban terhelés következtében, illetve túlterhelés hatására ezek ellapulhatnak.

Túlterhelés esetében különböző szinten és fokban bomlik meg a  lábszerkezete.

Ez a boltíves szerkezet rugóként, lengéscsillapítóként működik és akkor okoz problémát, hogyha ez a funkcionális egység bármelyik pontban meggyengül. Ez a lábunk működőképességének a csökkenését fogja okozni.

Megbomlik az egyensúlyunk és egy ún. statikai deformitás jön létre. A rugalmas szalag- és izomrendszer ekkor nem tudja fenntartani a boltozatot és kórképek alakulhatnak ki.

Az első fajta elváltozás az újszülöttkori lúdtalp.

Ilyenkor nem beszélhetünk lúdtalpról, ugyanis még a hosszanti boltozat hiánya is elfogadható és fiziológiásnak (egészségesnek) tekinthető, majd csak később alakul ki az az izomtónus és a növekedéssel fejlődik ki, amit majd rendes talpfunkciónak, talpi boltozatnak nevezhetünk.

Tehát hiánya kétéves korig abszolút nem tekinthető kórosnak. Vannak olyan kórképek azonban, amikor beszélhetünk lábdeformitásról, dongalábak és hasonló ortopédiai elváltozások.

Az ilyen elváltozás lehet akár veleszületett, mondjuk térhiány miatt az anyaméhben. Ilyenkor a láb eldeformálódik, amikor a csontok még puhák és a szalagok lazák.

Ilyenkor az egész rendszer könnyen rögzül olyan helyzetben, amely nem fiziológiás, nem egészséges.

A pubertáskori lúdtalp akkor alakul ki, amikor a hirtelen növekedés miatt megnövekszik a testsúly, így a lábak terhelése is.

Ilyenkor elveszítjük eddigi terhelésviselési képességünket, legalábbis csökken a terhelésviselő képesség.

Ez esetben az izomzat hamar kifárad, az izomzat bemerevedik és akár görcsös megfeszüléseket is tapasztalhatunk.

Ilyenkor a lúdtalp lehet akár gyulladásos vagy ún. merev lúdtalp is. Ez izomgörcsökkel és a lábfej megfeszülésével jelentkezik.

Ezt görcsoldással, izomlazítással nagyon hatásosan lehet kezelni és visszafordítani a folyamatot. Hirtelen növés esetében gyakori, hogy a lábizmok elfáradnak, a szalagok elgyengülnek és nem tartanak már elég erősen.

 Az ilyen folyamat végső állomása a csontos deformitás kialakulása:

Csontos lábdeformitás lúdtalp esetében a porcfelszínek kopnak, elváltoznak, degenerálódnak. Ettől csontlerakódások alakulnak ki, amelyek akár szabad szemmel is láthatóak lesznek.

Mellékhatásként kialakulhatnak teljes ízületi merevségek is.

Az ilyen tünetek már a felnőttkori lúdtalphoz kapcsolhatóak és fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek  már pubertáskorban elkezdenek kialakulni.

A lábfájdalmak mellett, a láb tartáshibája miatt, a test egyéb területein is jelentkezhet fájdalom, például térdfájás, derékfájás és vállfájdalom is.

Felnőttkori lúdtalp esetében a stabilizáló rendszerek ereje és igénybevétele miatt bomlik meg a lábboltozati rendszer egyensúlya.

A lúdtalp kiváltó oka lehet:

• terhesség
• nagy túlsúly
• állómunka
• egyszerű túlterhelés (sportolók esetében gyakori)

Szerencsére a legtöbb felnőttkori lúdtalp jól korrigálható:

Vannak egyszerűbb lúdtalpbetétek, ún. szerkezeti lúdtalpbetétek, hasznos tornagyakorlatok, melyek a megfelelő izmok erősítésében segítenek.

Egy hasznos videónkban találhat ilyen gyakorlatokat:

Ezen felül vannak egyénre készített lúdtalpbetétek és sportbetétek is.

Természetesen a megfelelő cipő sem elhanyagolható, főleg azoknál, akik sokat járnak vagy állnak: az állómunkát végzők és a sportolók.

A rossz cipő akár segítheti is a lúdtalp kialakulását, ezért fokozottan figyeljünk a megfelelő cipő kiválasztására.

Még ha egy jó boltozattal rendelkező ember is elkezd rossz cipőben járni, amiben rosszul terheli a lábát, hamarosan látszanak majd a rossz jelek:

Ilyen jel a gyors cipőkopás, ha a boka gyakran megbillen oldalra.

Ebben az esetben egy kezdetben jó boka és lábboltozat is romlásnak indulhat.

A megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Vannak különféle tornák és talpbetétek, amelyek sokat tudnak segíteni.

Gyerekkorban még nagyon hasznos a sok mezítláb járás, az egyenetlen talajon járás, kavicson, nagy sima felületű kavicson, füvön járás, ugyanis a lábnak folyamatosan adoptálódnia kell az instabil vagy rücskös felszínhez is.

Ez sokat segít az izmok fejlődésén, nyújtásán, így már gyermekkorban kiküszöbölhető a későbbi lúdtalp.

A lúdtalp leggyakoribb következménye a bütyök kialakulása. 

Emellett gyakori a lúdtalp következtében kialakult kalapácsujj, a sarkantyú, a sarokcsonti tüske és a hosszanti boltozat süllyedése is. 

Bütyök esetében a harántboltozat süllyed. A süllyedés miatt az izomegyensúly megbomlik. Ennek következtében az izmok lefutásának iránya is megváltozik.

Ilyenkor az egyes, nagylábujj fejecsét a módosult izmok elkezdik kifelé húzni. Ettől a nagylábujj a középvonal felé, a többi lábujj irányába, esetleg föléjük vagy alájuk fordul. 

Ezután a lábközépcsontok fejecsén pici csontlerakódás alakul ki.

Ez már egy csontos szerkezet, amely olyan helyzetet rögzít, ami túlterheli a lábboltozatot. 

Ebben a túlterhelt helyzetben a test még több csontot igyekszik építeni, hogy stabilizálja a módosult helyzetet. Emiatt néhány esetben a  csontot borító hártya irritálódik és akár csonthártyagyulladást is okozhat.

Kívülről a bőrön bőrkeményedést is láthatunk. Extrém esetben akár tyúkszem is kialakulhat és a bőrkeményedés felülete is növekedhet. 

A bütykös láb fáradékonyabb, fáj járás közben és a cipőviselés is kellemetlenségeket okozhat.

Bütykös lábra való gyanúját ezért kezelje komolyan és keressen fel szakértő gyógytornászt.

A lúdtalp okozta bőrtünetek hasonlóak a bütyük okozta bőrtünetekhez. 

Ezek a bőrtünetek a bőrkeményedés és a tyúkszem, amelyek dörzsölés és nyomás hatására alakulnak ki.

A megváltozott lábboltozatot érő mechanikai hatások miatt alakulnak ki a tünetek.

Különlegesebb bőrtünet a sarkanytú és a sarokcsonti tüske, ami bőr- és csontlerakódás következményei.

Ilyenkor a további bőr- és csontrétegek a test védekező mechanizmusa keretében alakulnak ki, mivel olyan helyen éri a lábat terhelés, amihez nincs hozzászokva.

A harmadik következménye a lúdtalpnak a térdízületi porckopás.

Ennek menete, hogy ha lúdtalp jön létre, a lábboltozat süllyed, ami hatással van a térdízület terhelésére is.

A térd mediális (középső) része felé érezhető ilyenkor a fájdalom vagy valamilyen fizikai elváltozás, esetleg gyulladás.

Mivel a lúdtalp miatt a bokánk befelé dől, ezért térdünk -  ezt kompenzálandó - szintén deformálódik és X-láb alakul ki.

A terhelés, ahogy jön lefelé a testen, a csípőn, a térden és a bokán halad át. A térd az a testrész, amely középen van és a három közül a legmozgékonyabb, ezért a térd fog alkalmazkodni a többi testrész hibáihoz.

Mindemellett a térdfájdalom oka sokféle lehet és lúdtalpasok esetében sem feltétlen következmény a térdfájás.

Térdfájással, ha nem tudja egyértelműen az okot (például sportsérülés) forduljon reumatológushoz, mivel a fájdalom nem csak a helytelen terhelésből adódhat, hanem lehet immunrendszeri oka is.

A térdfájdalom mellett jelentkezhet akár derékfájás is. Ez azonban sokszor nem lúdtalp, hanem gerincsérv miatt jelentkezik.

A szakma leginkább egységes abban, hogy kezelni csak a felnőttkori lúdtalpat érdemes.

Fiatalabb korban főleg a megelőzésre, tornáztatásra érdemes figyelni.

Felnőttkorban lúdtalpas fájdalmak esetén ortopéd betétet érdemes csináltatni.

Az egyéni betétek sokkal hatékonyabbak, mint egy bolti sarokemelő vagy előgyártott betét. Természetesen ezeknek is van hatása, de nem feltétlenül a tökéletes irányba.

Az ortopéd betétek nem gyógyítják a lúdtalpat, csak a tüneteket szüntetik meg.

Idővel rosszabbodhat is a lúdtalp és térd- illetve csípőfájdalomhoz vezethet.

Ezért érdemes a lúdtalpat időnként tornáztatni.

Fontos, hogy a lúdtalp tornát szakmailag hozzáértő szakember írja fel, különben a hatás elenyésző lesz. Ezért lúdtalpas fájdalom esetében keressen fel gyógytornász vagy reumatológus szakembert.

Az általunk készített lúdtalp torna videót itt megtekintheti:

Természetesen egy videóban nem lehet egyénre szabott kezelést adni.

Éppen ezért lúdtalpas fájdalom esetén jelentkezzen be egyéni gyógytornára a lehető leggyorsabb eredmények elérése érdekében.

Lúdtalp otthoni kezelése

Elsőként a legtöbb betegséget érdemes megpróbálni otthon kezelni. Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja a lúdtalp otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti lúdtalp miatti panaszait.

Íme: