Keresztszalag-szakadás áttekintés

A térdben két keresztszalag található, amely elszakadhat:

• Az elülső keresztszalag (angol rövidítéssel ACL vagy LCA – anterior cruciate ligament) a térd első részén található, gyakran sérülő szalag.
• A hátsó keresztszalag (angol rövidítéssel PCL vagy CLA – posterior cruciate ligament) a térd hátsó részén található, ritkábban sérülő szalag.

Az elülső keresztszalag gyakran szakad el, de enyhébb esetben is legalább szalaghúzódás alakul ki. A hátsó keresztszalag ritkábban szakad el, de húzódása már gyakoribb.

Mindkét keresztszalag a térd stabilitásáért felelős. A szalagok X-alakban kötik össze a combcsontot és a sípcsontot, ezáltal biztosítják a térdízület stabilitását és mozgékonyságát is – sérülésük esetén ez a stabilitás és mozgásképesség veszik el.

A térdszalag szakadása leggyakrabban sportolóknál jelentkezik, különösen olyankor, ha hirtelen irányváltás, megállás, rosszul sikerült ugrás vagy rossz talajérintés történt. A legnépszerűbb ilyen sportok a:

• foci
• kosárlabda
• síelés – a téli síszezonban különösen gyakori ez a betegség.

A keresztszalag-szakadás során sokszor pattanó hangot lehet hallani a térdben – ebből tudhatjuk, hogy szakadásról és nem csupán erős húzódásról van szó. Ettől függetlenül olyankor is lehet szó keresztszalag-szakadásról, ha nem hallunk pattanó hangot.

A pattanó hang után a térd gyakran bedagad, instabillá válik és olyan fájdalmas, hogy sok esetben nem lehet ráállni. Hátsó keresztszalag-szakadás esetén a tünetek sokszor nem olyan erőteljesek, azonban ez a sérülés is hosszú hónapokra megkeserítheti az életet.

A szalagszakadást minden esetben reumatológus vagy ortopéd-traumatológus szakorvosnak kell megvizsgálni, mivel ebből dönthető el, hogy milyen kezelési módra lesz szükség. Enyhébb esetben a pihentetés és aktív gyógytorna rehabilitáció is elég lehet, amely során visszanyeri a térd az izomerejét és stabilitását. Súlyosabb esetben műtéti kezelésre van szükség, amelyet komolyabb rehabilitációs kezelés követ.

Rendelőnkben az elülső és hátsó keresztszalag-szakadás kórházi ellátás utáni első kivizsgálását reumatológus vagy fájdalomterapeuta szakorvosunk végzi. 

Azonnal szeretné elkezdeni esetleges keresztszalag-szakadása kezelését? Töltse le otthoni keresztszalag-szakadás kezelési útmutatónkat!

Keresztszalag-szakadás kezelése rendelőnkben

A keresztszalag-szakadás kezelését rendelőnkben nem-operatív módon végezzük. Ez azt jelenti, hogy műtéti kezelés nélkül, világszínvonalú szakmai rehabilitációs protokollok segítségével kezeljük a keresztszalag-szakadásokat.

Természetesen a nem-operatív kezelés csak olyankor végezhető el, ha ténylegesen nincs szükség műtéti kezelésre – műtéti kezelés szükségessége esetén partnerorvosaink közül javaslunk megfelelőt, majd műtét utáni rehabilitációra várjuk vissza Önt.

A keresztszalag-szakadás műtét nélküli kezelési módja rendelőnkben a következő:

I. Szakorvosi vizsgálat

Minden esetben az első lépés reumatológus vagy ortopéd főorvosaink által végzett szakorvosi vizsgálat. A vizsgálat célja a keresztszalag-szakadás észlelése (igazolása) és a terápiás javaslat elkészítése.

A szakorvosi vizsgálat lépései az alábbiak:

1. Szóbeli vizsgálat. A szóbeli vizsgálat során az orvos a sérülés kialakulásának menetéről és a tünetek fejlődéséről kérdez. Ezek mentén a kivizsgáló főorvos tisztázó kérdéseket tehet fel, amelyek segítenek a fájdalmak kialakulásának felismerésében.
2. Fizikális vizsgálat. A fizikális vizsgálat során a szakorvos tapintással és nyomással átvizsgálja a teljes térdet. A vizsgálat célja a fájdalmas pontok és mozdulatok megtalálása – ebből fogja tudni az orvos, hogy pontosan mi és milyen mértékben sérült.
3. Mozgástesztek. A mozgástesztek olyan vizsgálatok, amely során különböző térdspecifikus mozgásokat kell végezni. A vizsgáló szakorvos ezek alapján meg tudja állapítani, hogy pontosan milyen sérülés van a térdben és annak környékén.

A szakorvosi vizsgálat végén a szakorvos a legtöbb esetben ki tudja mondani, hogy keresztszalag-szakadásról vagy más problémáról (és ha igen, milyenről) van szó.

Előfordulhat, hogy a diagnózis igazolására képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat kell elvégezni, ilyenkor partnerintézeteinkhez irányítjuk pácienseinket. Ezáltal a kivizsgálás a lehető leggyorsabb és legkényelmesebb.

Az orvosi diagnózis legkésőbb a szükséges képalkotó vizsgálatok elvégzése után elkészül. Ezután kezdődhet a rehabilitációs kezelés.

II. Rehabilitációs kezelés

A szakorvosi diagnózist követően rehabilitációs kezelésre van szükség a keresztszalag-szakadás gyógyításához. Rendelőnkben a tökéletes eredmény elérése érdekében ennek lépései az alábbiak:

1. Állapotfelmérés. Minden rehabilitációs gyógytorna kezelés részletes állapotfelméréssel kezdődik. Ez még részletesebb, mint az orvosi állapotfelmérés. Az állapotfelmérés célja, hogy pontosan feljegyezzék a kezdeti állapotot – mivel ehhez lesz mérhető a rehabilitáció eredménye. Az állapotfelmérés eredményét minden esetben - közérthető formában - pácienseink is megkapják.
2. Személyes rehabilitációs kezelés. Abban az esetben, ha olyan súlyos a keresztszalag-szakadás, hogy nem tudunk lábra állni, olyankor személyes gyógytorna kezelésre van szükség. Ennek során passzív mozgatásokkal és izomerősítéssel el kell jutni odáig, hogy saját lábunkon be tudjunk jönni a rendelőbe (akár segédeszközökkel).
3. Otthoni rehabilitációs kezelés. A kezdeti személyes kezelések után a rehabilitáció otthonunkban folytatódik – de a kezét ilyenkor sem engedjük el! Rehabilitációs gyógytornászaink folyamatosan követik állapotát és az aktuális állapotnak megfelelően személyre szabják a kezelést.
4. Záró állapotfelmérés. A kezelés kezdetén kiírt rehabilitációs időtartam végén egy záró állapotfelmérés készül, amely teljes egészében megegyezik a kezdeti állapotfelméréssel. A két állapotfelmérés különbségeként pontosan számszerűsíthető, hogy milyen mértékű állapotjavulást ért el a páciens és a rehabilitációs gyógytornász a kezelés során.

Rendelőnk rehabilitációs módszertana kiváló eredményekkel képes gyógyítani, mivel szabályokra épül, de még így is minden esetben egyéni igényeinkre szabható.

III. Kiegészítő kezelés

Előfordulhat, hogy a rehabilitáció során kiegészítő kezelésre van szükség – leggyakrabban fájdalomcsillapítás céljából.

Ezek legtöbbször az alábbiak lehetnek:

• Fizikoterápia. A fizikoterápia lényege, hogy természetes energiák (lézer, ultrahang, gyengeáram) segítségével, gyógyszermentesen csökkenthessük a fájdalmakat. Fizikoterápiás módszereinket az egyedi igények szerint alkalmazzuk a keresztszalag-szakadás rehabilitációja során.
• Injekció. Injekciós fájdalomcsillapító kezelés reumatológus és fájdalomterapeuta szakorvosaink alkalmazhatnak abban az esetben, ha a rehabilitáció alatt olyan erősek a fájdalmak, hogy rontják az életminőséget és lassítják a terápiát.

Kiegészítő kezelésekre sok esetben nincs szükség, azonban fájdalomcsillapítás szempontjából nagyon fontos elemei lehetnek a terápiának.

Keresztszalag-szakadás tünetei

Mindkét fajta (elülső és hátsó) keresztszalag-szakadás tünetei nagyon hasonlítanak egymáshoz. A leggyakoribb tünetek az alábbiak:

• Pattanó hang. Általában a sérülés pillanatában a legerősebb és leghangosabb a pattanó hang, amely a térdből jön. Ezt a hangot általában csak a sérült páciens hallja hangosan a csontos hangvezetésnek köszönhetően, kívülről legtöbbször nem hallható a hang. A sérülést követően az elszakadt vagy erősen meghúzódott keresztszalag továbbra is adhat ki pattanó hangot. Ez egyértelműen a sérülés jele.
• Erős fájdalom. Ha bármely keresztszalag elszakad, az általában nagyon erős fájdalommal jár, amely különösen az érintett lábra való ráálláskor jelentkezik. A fájdalom sok esetben olyan erős, hogy lábra sem tudunk állni. Ez a fájdalom gyakran a sérülés után a legerősebb, nem közvetlenül a sérülés után. A fájdalom miatt gyakran alakul ki bicegés is, ha a sérülés nem olyan erős, hogy ne tudnánk ráállni.
• Bedagadás. Egy szalagszakadás után a térd gyorsan és nagymértékben be szokott dagadni. A test így próbálja védeni a sérülést. Ilyenkor lehetőleg egyáltalán nem szabad mozgatni a térdet, amíg azt nem vizsgálta meg szakértő orvos.
• Mozgáskiesés. Ha bármely keresztszalag elszakad vagy akár csak meghúzódik, olyankor általában azonnali mozgáskiesés jelentkezik: a térd teljes kinyújtása vagy behajlítása szinte lehetetlenné válik. Sok esetben minden térdmozdulat súlyos fájdalmakkal jár.
• Instabilitás. Mivel a keresztszalagok felelnek a térd stabilizálásáért, ezért ezek szakadása vagy húzódása azt okozhatja, hogy bizonytalanul vagyunk csak képesek ráállni sérült lábunkra. Súlyosabb, teljes szakadás esetén akár egyáltalán nem vagyunk képesek terhelni térdünket.

A fenti tünetek elülső keresztszalag-szakadás esetén általában erőteljesen és egyértelműen jelentkeznek.

Hátsó térdszalagszakadás során a tünetek akár olyan enyhék is lehetnek, hogy észre szem vesszük a problémát.

Idővel a fájdalom egyre rosszabbá válhat és a térd stabilitása folyamatosan csökkenhet.

Mikor forduljon orvoshoz keresztszalag-szakadással?

Amennyiben olyan térdsérülése volt, amely akár csak kicsit is hasonló tüneteket mutat, mint a fent bemutatottak, mindenképpen forduljon szakértő reumatológus vagy ortopéd szakorvosainkhoz kivizsgálásra.

Erre azért van szükség, mivel a térdsérülések gyors kezelésre szorulnak. Ha nem történik meg idejében a kivizsgálás és nem kezdik el a megfelelő kezelést, olyankor a problémák tartóssá válthatnak például egy rossz összeforrás vagy helytelen mozgásminta kialakulása miatt.

A térdízület rendkívül összetett, csontokból, ínszalagokból, lágyrészekből és izmokból áll, amelyeket kizárólag szakértő orvos tud megfelelően megvizsgálni és ez alapján megfelelő kezelés biztosítani.

Keresztszalag-szakadás fajtái

A keresztszalag-szakadásnak két fajtája van, mivel két keresztszalag található a térdekben. A szakadás két fajtája az alábbiak lehetnek:

• Elülső keresztszalag-szakadás. Az elülső keresztszalag a térd első részén a combcsontot és a sípcsontot összekötő, X-alakú szalag. A szalag feladata, hogy függőlegesen összetartsa a térdízületet és megakadályozza a térd oldalirányú mozgását. Ha ez a szalag elszakad, olyankor a térd alapvető stabilitása vész el.
• Hátsó keresztszalag-szakadás. A hátsó keresztszalag feladata szintén a térd stabilizálása. Ez is egy X-alakú szalag, amely a combcsontot és a sípcsontot köti össze, csak éppen hátulról. Ez a szalag elsősorban azért felel, hogy a térdet ne lehessen túlságosan kinyújtani – azaz ’előrehajlítani’. Ez a szalag ritkábban sérül, mint az elülső párja, azonban sérülés esetén ezt is legalább olyan odafigyeléssel kell kezelni, mint az elülső keresztszalagot, mivel csak a két keresztszalag együttes működésével tud helyesen működni a térd.

Keresztszalag-szakadás okai

A szalagok, így a keresztszalagok is, olyan erős szövetek, amelyek csontokat kötnek össze egymással. A térd elülső és hátsó keresztszalagjai mindketten X-alakban keresztezik egymást a térdben és a combcsontot kötik össze a sípcsonttal – ezzel biztosítva a térd stabilitását.

A keresztszalagsérülések leggyakrabban bizonyos sporttevékenységek miatt alakulnak ki, de egyéb okok is okozhatják a szakadást. Leggyakrabban az alábbi okok miatt alakul ki a sérülés:

• Hirtelen irányváltás. Ez a mozdulat a gyors tempó- és irányváltást igénylő sportokban a leggyakoribb. Ilyen népszerű sport például a foci és bizonyos küzdősportok.
• Terhelt forgatás. Ha egy testsúllyal megterhelt lábon próbálunk fordulni, olyankor könnyen sérülhetnek a keresztszalagok. Ez síelés közben nagyon gyakori, mivel a lábak egy merev cipőben vannak, így a keresztszalagok fordulás esetén könnyen megsérülhetnek.
• Rossz talajfogás. Ha ugrásból rosszul érkezünk a talajra, olyankor is könnyen meghúzódhat vagy akár el is szakadhat az elülső vagy a hátsó keresztszalag. Ez a fajta sérülés gyakori kosárlabdázók és röplabdázók között.
• Hirtelen megállás. Ha futásból nagyon hirtelen kell megállni, olyankor a térdre hatalmas erők hatnak, amelyek rossz esetben akár el is szakíthatják valamelyik keresztszalagot. Ez a fajta mozgás nem része közvetlenül a sportoknak, azonban futók, kosárlabdázók, focisták esetében gyakran előfordul a hirtelen megállás miatti keresztszalag-szakadás.
• Külső hatás. Természetesen nem csak egy rossz mozdulat, hanem egy külső behatás is okozhatja a térd rossz elmozdulását, amely akár a keresztszalagok elszakadásához is vezethet. Ez csapatsportokban és küzdősportokban viszonylag gyakori. Fociban egy elrontott becsúszás, cselgáncsban egy rosszul kivitelezett dobás, kosárlabdában egy ütközés is okozhat ilyen sérülést.
• Motorbaleset. Motorozóknál baleset esetén kifejezetten gyakori a hátsó keresztszalagszakadás. Ez azoknál a baleseteknél szokott bekövetkezni, amikor egy ütközéskor az egyik térd erőteljesen beleütődik a műszerfalba, közvetlenül a térd alatt, a sípcsontnál.

A fenti sérülési okok igazak mind az elülső, mind a hátsó keresztszalagszakadásra. Az, hogy éppen melyik szalag sérül, leginkább a sérülés irányától függ. Ha a sérülés közvetlenül a térd alatt, a sípcsontnál történik vagy erősen behajlított térdekkel sérülünk, olyankor leggyakrabban a hátsó keresztszalag sérül. Egyéb esetekben az elülső keresztszalag sérül gyakrabban.

Keresztszalag-szakadás kockázati tényezői

Több olyan tényező is van, amely növeli az esélyét az elülső vagy a hátsó keresztszalag szakadásának. Ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak:

• Nők. Az anatómiai különbségek, átlagos izomerő és hormonális hatások összessége miatt a térdszalagsérülések gyakrabban jelentkeznek nőknél, mint férfiaknál.
• Kockázatos sportok. Egyes sporttevékenységek nagyobb keresztszalag-sérülési kockázattal járnak, mint mások. A legkockázatosabb ilyen sportok a foci, a kosárlabda, a gimnasztika, egyes küzdősportok és a síelés.
• Rossz kondíció. Az edzettség hiánya jelentősen megnöveli az esélyét a keresztszalag-szakadás kialakulásának – ez persze csak olyankor igaz, ha a keresztszalagokra veszélyes tevékenységet is folytatunk.
• Rossz lábbeli. Ha sportoláshoz használt vagy akár utcai cipőnk nem illeszkedik megfelelően lábainkra, olyankor mind a keresztszalag-, mind a bokasérülések veszélye megnő. Emellett a rosszul kialakított cipők vagy a magassarkú cipő viselése is növelheti a térd- és bokasérülések kockázatát.
• Rossz sportfelszerelés. Ha a sportoláshoz használt felszerelés rosszul karbantartott, olyankor használatával nőhet a sérülésveszély. Gyakori példa a rosszul beállított kötés a sílécen, amely egy eséskor nem old le, ezzel térdsérülést okozva.
• Műfüves sportpálya. A műfüves sportpályák sajátossága, hogy a talaj megcsúszhat, könnyebben deformálódhat, mint a hagyományos talaj. Ez növeli a sérülésveszélyt, mivel a talaj instabilitása hozzájárulhat a sérülés kialakulásához.
• Motorozás. Különösen a hátsó keresztszalag-szakadás esélyeit növeli meg a motorozás, mivel a motorbalesetek egyik leggyakoribb sérülése a hátsó keresztszalag szakadása. Ehhez nem kell nagy baleset, elég egy vészfékezés vagy kisebb ütközés, amely során erősen beütjük térdünket a műszerfalba, ezzel rögtön sérülést okozva.

Keresztszalag-szakadás szövődményei

Sok esetben a keresztszalag elszakadásával együtt a térd és környéke is sérül, így a térdízület, más szalagok, izmok és csontok is gyakran együtt sérülnek a keresztszalagokkal. Ezek az összetett sérülések később szövődményeket okozhatnak.

A szalagszakadásból való felépülés után leggyakrabban az alábbi szövődmények jelentkezhetnek:

• Ízületi gyulladás. Ez a betegség azt jelenti, hogy az ízületben a csontok könnyed mozgását biztosító porc elvékonyodik és felülete érdesebbé válik. Ezáltal a térd nem tud olyan jól mozogni, bemerevedhet és tartós térdfájás alakulhat ki. Elülső keresztszalag-műtét után megnő az esélye a betegség kialakulásának. Leggyakrabban 50 év feletti nőkben jelentkezik az ízületi gyulladás a keresztszalag-szakadás szövődményeként. Megfelelő rehabilitációs gyógytornával és rendszeres mozgással csökkenthető a gyulladás kialakulásának esélye.
• Tartós térdfájás. Abban az esetben, ha a keresztszalagok kezelése valami miatt nem sikerült tökéletesen, tartós térdfájás jelentkezhet. A kezelés sikertelenségének még tapasztalt reumatológus és ortopéd szakorvosaink által nyújtott kezelés esetén is van esélye, azonban az orvosi hiba a helyes orvosválasztással kiküszöbölhető. A lehető legkorábbi kezelés és a szakértői rehabilitáció szintén segítenek csökkenteni a tartós térdfájás kialakulásának esélyeit.
• Térd instabilitás. A térdek instabilitása egy lehetséges szövődménye lehet a keresztszalag szakadásának. Az instabilitás olyankor alakulhat ki, ha a keresztszalagok a gyógyulás után sem tudnak kellő stabilitást adni a térdnek. Ezt a stabilitásproblémát szerencsére szakértő gyógytornászaink a térdet körülölelő izmok erősítésének és nyújtásának segítségével el tudják tüntetni.

Keresztszalag-szakadás megelőzése

A megfelelő edzettségi állapot sokat segíthet a keresztszalag-szakadások egy részének megelőzésében. Rendelőnk szakértő gyógytornászai – reumatológus és ortopéd szakorvosok felügyelete mellett – megfelelő gyakorlatokat tudnak adni a keresztszalag-sérülések megelőzésére.

A megelőzési módszerek az alábbiak lehetnek:

Keresztszalag-szakadás kivizsgálása

A keresztszalag-szakadás kivizsgálásában minden esetben első lépés a szakorvosi vizsgálat, amelyet szükség esetén képalkotó vizsgálatok követhetnek. A diagnózist ezek alapján reumatológus vagy ortopéd-rehabilitációs szakorvosunk állítja fel.

A különböző kivizsgálási módszerek az alábbiak lehetnek:

• Szakorvosi vizsgálat. Szakorvosi vizsgálat során reumatológus vagy ortopéd szakorvosunk először a tünetek kialakulásáról és azok okáról kérdez. Ezt fizikális vizsgálat követi, amely során az orvos tapintással megvizsgálja a térdet, abban bedagadást és érzékeny pontokat keresve. A térdet természetesen nem csak nyugalmi pozícióban, hanem különféle mozgások közben is megvizsgálja az orvos, funkcióvesztést és fájdalmas helyzeteket keresve. Minden esetben elvégzendő a járásvizsgálat, a térd teherbírásvizsgálata és az egylábas teherbírásteszt. A vizsgálat után sok esetben egyértelmű a diagnózis, de néha szükséges képalkotó vizsgálatokat is elvégezni.
• Röntgen. A röntgenvizsgálat célja keresztszalag-sérülés vizsgálatakor az esetleges csonttörés igazolása vagy kizárása. Mivel a röntgenvizsgálat azonban nem képes lágyrészek, szalagok és izmok vizsgálatára, ezért alkalmazása korlátozott a keresztszalag-problémák feltérképezésekor.
• MR-vizsgálat. Az MR-vizsgálat egy olyan diagnosztikai módszer, amely rádióhullámok és mágneses tér segítségével képes képet készíteni a térdről és annak csontjairól, ízületeiről, szalagjairól és izmairól. Az MR-vizsgálat képes megmutatni a keresztszalag-szakadás súlyosságát és az esetleges környező szövetek sérülésének mértékét.
• Térd ultrahang. A térd ultrahangos vizsgálata segít a térdízület, a térdszalagok, izmok és ínhüvelyek vizsgálatában. A vizsgálat előnye, hogy valós idejű, így akár mozgás közben is vizsgálható a térd struktúráinak egymáshoz való viszonya.
• Artroszkópia. Amennyiben a fenti vizsgálatok segítségével sem lehetett pontosan megállapítani a térdsérülés pontos okai, olyankor artroszkópos vizsgálatra kerülhet sor. Ennek során a sebész egy nagyon apró kamerával behatol az ízületbe, hogy azt belülről térképezze fel. A kamera képét a sebész valós időben látja és sok esetben meg tudja állapítani a károsodás mértékét.

Keresztszalag-szakadás kezelése

Többféle kezelési mód létezik keresztszalag-szakadásra annak függvényében, hogy pontosan milyen mértékű és milyen jellegű sérülésről van szó.

A leggyakoribb kezelési módszerek az alábbiak lehetnek:

• Otthoni kezelés
• Gyógyszerek
• Rehabilitáció
• Orvosi kezelés
• Műtét

Lássuk ezek bemutatását sorban!

Keresztszalag-szakadás otthoni kezelése

Általánosságban elmondható, hogy a keresztszalag-szakadást nem lehet csak otthon kezelni. Nagyon fontos viszont, hogy az orvosi kezelés mellett otthon, a mindennapokban is tegyünk gyógyulásunkért.

Különösen a sérülést követően (lehetőleg azonnal) nagyon fontos az alábbi kezelési módok alkalmazása. Ezek elvégzésére érdemes már az orvosi vizsgálat előtt sort keríteni és a kezelés alatt is használni őket:

• Pihentetés. A frissen sérült és még nem kezelt térdet lehetőleg nem szabad mozgatni, amíg meg nem történt a kivizsgálás. A pontos diagnózis felállítása után az orvosi javaslatnak megfelelő mértékben kell pihentetni az érintett térdeket.
• Jegelés. A keresztszalag-sérülések egyik legjobb azonnali kezelési módja a jegelés. A jeget mindig valamilyen szövetbe burkolva kell a térdre tenni, kétóránként, egyenként 20 perces időtartamokra. A jegelés sokat tud segíteni a bedagadás csökkentésében és ezáltal a fájdalomcsökkentésben.
• Borogatás. A sérült térd fáslival való körbetekerése borogatásként segít az ízület stabilizálásában és a bedagadás csökkentésében.
• Felpolcolás. A sérült térd felpolcolása abban segít, hogy ne gyűljön fel túl sok vér a mozdulatlan alsó végtagban. Fontos, hogy a térdet jól alátámasszuk úgy, hogy a térd ne feszüljön hátra.

Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja a keresztszalag-szakadás első kórházi vizsgálatát követő otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti keresztszalag-szakadás miatti panaszait. Ráadásul mindössze 7 nap alatt! (Vagy legalábbis jelentős enyhülést érhet el)

Íme:

Keresztszalag-szakadás gyógyszeres kezelése

Önmagában semmiképpen nem megfelelő, de bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerek segíthetnek a kezdeti és a gyógyulás alatt jelentkező fájdalmak enyhítésében.

Ilyen fájdalomcsillapító gyógyszer az ibuprofén vagy a naproxén is, amelyek a fájdalomcsillapítás mellett a duzzanatot és a gyulladást is csökkenthetik.

Nagyon fontos, hogy ezeket a fájdalomcsillapítókat ne szedjük több, mint két hétig és ne lépjük túl az ajánlott maximális adagolást. Ennek oka, hogy ha túl sokat szedünk ezekből a szerekből, akkor ezek veseproblémákat okozhatnak.

Rehabilitáció keresztszalag-szakadásra

A rehabilitációs gyógytorna kezelés minden esetben elengedhetetlen eleme mind az elülső, mind a hátsó keresztszalagszakadás kezelésének.

A rehabilitációs gyógytorna legtöbbször 4-12 hétig tart az alábbiak szerint:

1. Állapotfelmérés. Egyetlen terápia hasznossága sem állapítható meg, ha nincs pontos felmérés arról, hogy honnan indultunk ki. Ezért rendelőnk minden rehabilitációs kezelése alapos állapotfelméréssel indul. Ebből kiderül, hogy pontosan milyen terápiás tervre van szükség, valamint ellenőrizhetővé válik a terápia hatékonysága.
2. Személyes gyógytorna kezelés. Egy komoly keresztszalag-szakadás – amelyet esetleg meg is műtöttek – eleinte olyan fájdalmakat okoz, amelyekkel nem lehet önállóan végezni a rehabilitációs gyógytornát. Emiatt kezdetben a gyógytornász általi mozgatásra lehet szükség, amíg nem tudja önállóan is elvégezni a gyakorlatokat.
3. Önálló gyógytorna. Ha a sérülés ellenére képes valamennyire mozgatni térdét, olyankor önálló gyógytornával kezelhetők a fájdalmak. Ez lényegesen olcsóbb és kényelmesebb, mint személyesen minden nap bejárni gyógytornászunk rendelőjébe. Az önálló gyógytorna alatt is folyamatosan rendelkezésre áll a gyógytornász, hogy testi-lelki támogatást adjon a gyógyuláshoz.
4. Záró állapotfelmérés. A sikeres terápia után záró állapotfelmérésre van szükség, amely során mind a gyógytornász, mind páciens láthatja, hogy milyen eredményt értünk el a gyógytorna során.

A rehabilitációs gyógytorna lépései az egyéni állapottól függően változhatnak. Különösen súlyosabb sérülés esetén lehet szükség a rehabilitáció alatt mankó, térdmerevítő használatára.

Orvosi kezelés keresztszalag-szakadásra

Attól függően, hogy mennyire súlyos az elülső vagy a hátsó keresztszalag szakadása, a diagnózist elvégző ortopéd vagy reumatológus szakorvos többé-kevésbé aktív szerepet vállal a kezelésben.

Mivel a pontos diagnózis felállítása során a terápiás kezelés irányítása elsősorban rehabilitációs gyógytornászaink feladata, ezért kezelőorvosaink a háttérből figyelik az állapot javulását.

Kezelőorvosaink gyógytornászainkkal hetente egyeztetnek minden páciens aktuális állapotáról és szükség esetén együtt átbeszélik, ha valamilyen módosításra van szükség a kezelésben.

Így rendelőnkbe rehabilitációs kezelésre érkezve biztos lehet abban, hogy több, szakmáját kiemelkedő szinten űző szakember fogja segíteni gyógyulásában a diagnózistól a teljes gyógyulásig.

Természetesen, ha valamilyen váratlan állapotromlás következik be, olyankor orvosaink speciális, csak orvos által adható kezelési módszert is alkalmazhatnak (pl. szteroid injekció, fájdalomterápiás kezelés)

Műtét keresztszalag-szakadás kezelésére

Egyes keresztszalag-szakadások esetében szükséges lehet a keresztszalag műtéti úton való helyreállítására.

Ennek eldöntése reumatológus vagy ortopéd szakorvosunk feladata, aki ezt az első kivizsgálás után el tudja dönteni.

Amennyiben műtéti kezelésre van szükség, azt minden esetben képalkotó vizsgálattal is igazolni kell. Ennek oka, hogy a műtétnek lehet kockázata és egy műtött térd sok esetben nem tud olyan jól begyógyulni, mintha nem műtötték volna. Különösen igaz ez olyankor, ha valamilyen mesterséges pótlásra (szalag, csont) is szükség van.

A műtéti kezelésre az alábbi esetekben van leggyakrabban szükség:

• Élsportolók. Az élsportban sokszor elengedhetetlen a műtét, mivel fontos a térd tökéletes működése a sérülés után is. Ez különösen igaz olyankor, ha ugrással és gyakori irányváltással járó sportot űzőről van szó.
• Többszörös sérülés. Ha mindkét keresztszalag, a térdkalács vagy más szövetek is megsérültek, olyankor több esetben van szükség műtétre, mivel egy súlyosabb károsodás nem feltétlenül tud helyre jönni műtéti ellátás nélkül.
• Elakadó térd. Ha a sérülést követően a térd elakad a mindennapi mozgás közben, olyankor is gyakran műtéti kezelésre van szükség.

A keresztszalag-műtét során a sebész eltávolítja a sérült szalagrészt és a sérült részt egy másik ín szövetéből pótolja ki. A szalagpótláshoz felhasznált ín származhat a térd egy egészséges részéből vagy donortól is.

A műtéti eljárás után intenzív rehabilitációra van szükség. Mivel a műtét során elkerülhetetlenül sérülnek bizonyos szövetek, ezért a műtét utáni rehabilitáció sok esetben hosszabb, mint olyankor, amikor nincs szükség műtéti kezelésre.

Általánosságban a teljes műtét utáni rehabilitáció 12 hétig tart, azonban ezt követően még nem tökéletes a térd állapota. A teljes műtét előtti térdfunkció eléréséhez akár 12 hónap is kellhet.

A rehabilitációs kezelést rendelőnkben szakértő gyógytornászok, szoros orvosi felügyelettel végzik. Ezáltal biztos lehet benne, hogy a megfelelő kezekben van rehabilitációs programjainkon.

Keresztszalag-szakadás szakemberek

Keresztszalag-szakadás kezelése időpontfoglalás

Első kivizsgálásra, azonnali fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre válassza Fájdalomterápia vagy Reumatológia szakorvosi ellátás szolgáltatásunkat.

Tartós kezelésre Egyéni gyógytorna szolgáltatásunkat válassza.

Keresztszalag-szakadás kezelés árak

A keresztszalag-szakadás kezelése nem olcsó dolog, mivel sokáig tart - azonban ezen tilos spórolni!

Egy elrontott, nem szakértő kezekben végzett rehabilitáció könnyen okozhat élethosszig tartós sántítást vagy fájdalmat, akár még tartós ízületi gyulladást is.

Rendelőnk tapasztalt szakorvosai és gyógytornászai együttműködve, minden terápiát egyénre szabva gyógyítanak - így a félrekezelés kizárt.

A teljes gyógyuláshoz általában az alábbi kezelések szükségesek:

• 1 alkalom szakorvosi állapotfelmérés - ára: árlista 'Első szakorvosi vizsgálat és ellátás' pontja
• 2 alkalom szakorvosi kontroll (terápia közepe és vége) - ára: árlista 'Szakorvosi kontrollvizsgálat' pontja
• átlagosan 12 alkalom gyógytorna (állapottól függően) - ára: árlista 'Egyéni gyógytorna 1 alkalom' pontja

A pontos kezelési tervet (és annak költségét) a szakorvosi állapotfelmérés után kapja meg.

Keresztszalag-szakadás kapcsolódó cikkek

Keresztszalag-szakadás gyakori kérdések