Hogyan zajlik a COPD kezelése rendelőnkben?

A COPD (teljes nevén: krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy tartós gyulladásos tüdőbetegség, amely akadályozza a levegő szabad áramlását a tüdőben.

A betegség tünetei közé tartozik a

  • nehézlégzés
  • mindennapos köhögés
  • tartós nyáktermelődés
  • zihálás

A COPD egy tartós betegség, azonban megfelelő kezeléssel jól kezelhetők a tünetek és az életminőség sem csökken jelentősen. A helyes kezelés a járulékos betegségek (tüdőrák, szívbetegségek, stb.) kialakulását is csökkenti.

A COPD kezelése rendelőnkben az alábbi módon zajlik:

copd kezelés menete

I. Felkészülés

A légzésrehabiliációs kezelésre érdemes minden korábbi tüdőgyógyász által kiállított lehetet magunkkal hozni. Amennyiben van elérhető légzésfunkciós teszteredménye, azt is hozza magával.

Fontos, hogy a légzésterápiás kezelést csak akkor tudjuk megkezdeni, ha önállóan, hordozható oxigénpalack nélkül képes rendelőnkbe bejönni

II. Légzési felmérés

A kezelés megkezdése előtt légzésterapeuta felméri a légzés aktuális állapotát az alábbi módszerekkel:

  • kikérdezés a kórtörténetről
  • életminőségi kérdőív kitöltése
  • rekeszizomerő műszeres mérése
  • spirométeres mérés a be- és kilégzett levegő mennyiségének mérésére

A fenti mérések segítségével a terapeuta meg tudja állapítani, hogy milyen minőségű a páciens légzése. Ez fontos, mivel a terápiát ennek megfelelően tudja kialakítani a szakember.

III. Légzésrehabilitációs kezelés

A légzőtorna lehet egyedül végzendő vagy fizioterapeuta által támogatott.

A kezelés során általában először asszisztált légzést kell végezni. Ennek során a terapeuta segítségével a páciens elsajátítja a helyes légzést, amellyel akár azonnal könnyebbé válhat a légzés.

A terápia alatt mind az egyénileg végzendő, mind a fizioterapeuta által támogatott gyakorlatokat álló, ülő vagy fekvő helyzetben kell végezni.

A 60 perces kezelés végeztével a páciens házi feladatot kap. Csak rendszeres gyakorlással érhető el tartós állapotjavulás. A kontrollkezelések alkalmával ezt az állapotjavulást ellenőrzi a légzésrehabilitátor szakember különböző mérések és vizsgálatok segítségével.

COPD tünetei

A COPD tünetei sokszor nem jelentkeznek egészen addig, amíg jelentős tüdőkárosodás nem történt. A panaszok idővel rosszabbodhatnak, különösen, ha a beteg nem hagy fel a dohányzással. Krónikus hörghurut esetében a leggyakoribb tünetek a:

  • mindennapos köhögés
  • nehézlégzés, különösen fizikai aktivitás alkalmával
  • túlzott nyáktermelés (az utóbbi két évben legalább évi 3 hónapon keresztül)
  • copd leggyakoribb tünetei

    A betegség leggyakoribb tünetei még nem utalnak egyértelműn COPD-re

    A betegség egyéb jelei és tünetei az alábbiak lehetnek:

    • Zihálás, „sípoló” tüdőhang
    • Mellkasi szorítás (esetleg mellkasi fájdalom)
    • Reggelente törökköszörülés a felgyülemlett nyák miatt
    • Tartós köhögés, amely során váladékot is felköhögünk
    • Ajkak vagy körömágyak elkékülése
    • Gyakori légúti megbetegedések
    • Energiahiány, fáradtság
    • Önkéntelen fogyás (késői stádiumban)
    • Boka- és lábdagadás

    Gyakori a betegségben szenvedők esetében, hogy időszakos jelleggel rosszabbodnak a tünetek. Ez az állapot rosszabb állapotot eredményez, mint a mindennapi és akár napokig is eltarthat.

    Hogyan változik meg a tüdő a betegség hatására?

    Légzés során a levegő először a légcsövön (trachea), majd a nagyhörgőkön (bronchi) halad el. A tüdőben a két nagyhörgő faágszerűen számtalan kisebb csővé osztódik szét. A kisebb hörgők legvégén találhatók a hörgőcskék, amelyek kicsi zsákokra hasonlítanak.

    A hörgőcskéknek nagyon vékony fala van és tele vannak apró kapillárisokkal (hajszálerekkel). Belégzéskor a levegőben levő oxigén ezeken a kapillárisokon keresztül jut be a véráramba. Az oxigénfelvétellel egyidőben az erek szén-dioxidot adnak le, amely az anyagcsere-folyamatok során keletkezik.

    A tüdő megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a kis hörgők és a hörgőcskék rugalmasak legyenek, ezzel segítve a levegő be- és kiáramlását. COPD során a hörgőcskék rugalmassága elvész, valamint a hörgőcskék felülete megnagyobbodik, amely által csökken a gázcseréhez szükséges tüdőfelület. Ez okozza a nehézlégzést, fulladást.

    COPD okai

    Az alábbiak lehetnek a leggyakoribb okok, amelyek közrejátszhatnak a betegség kialakulásában:

    copd okai

    A betegségnek többféle oka lehet, mégis a dohányzás messze a leggyakoribb

    • dohányzás
    • légúti elzáródás
    • füst és más irritáló anyagok
    • alfa-1-antitripszin hiány

    Lássuk ezeket sorban!

    Dohányzás

    A fejlett országokban a COPD leggyakoribb oka a dohányzás. Fejlődő országokban olyankor is előfordulhat a betegség, ha fa- vagy üzemanyagtüzelésű konyhát használnak és rosszul szellőző házban laknak.

    A dohányosok körében 20-30% azok aránya, akiknél orvosilag meg lehet állapítani a betegséget. Ennek ellenére a tartós dohányosok nagy részénél megfigyelhető csökkent tüdőfunkció az idő előrehaladtával. Bizonyos dohányosok esetében ritkább tüdőbetegségek is jelentkezhetnek.

    Fontos a diagnózis alkalmával az alaposság, mivel félrediagnosztizálhatók a tünetek, amely által akár nem hatékony kezelést is előírhatnak.

    A légúti elzáródás

    COPD esetén a légúti elzáródásoknak többféle oka lehet:

    Emfizéma (tüdőtágulat): A fent leírt jelenség, amely során a hörgőcskék károsodnak ahhoz vezethet, hogy a hörgőcskék törékeny fala tönkremegy. Ilyenkor a kisebb légutak egy része kilégzéskor összeesik, így megakadályozva a levegő kijutását a tüdőből.

    Krónikus hörghurut: Abban az esetben, ha a légcsövek begyulladnak, a gyulladás hatására beszűkülhetnek a légcsövek és a kelleténél több váladék képződhet, amely még jobban elzárhatja a beszűkült légutakat. Ebben az esetben kialakulhat tartós köhögés, amelynek célja a túlképződött váladék eltávolítása a levegő útjából.

    Füst és más irritáló anyagok

    A legtöbb esetben, amikor a tüdő károsodik és COPD alakul ki, a betegség oka a hosszú távú dohányzás. Emellett vannak egyéb tényezők is, amelyek növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát, például a genetikai hajlam.

    A cigarettafüst mellett egyéb füst is okozhatja a betegség kialakulását. Ilyenek lehetnek:

    • passzív dohányzás
    • szivarfüst
    • pipafüst
    • légszennyezés
    • munkahelyi por-, füst- és gőzbelégzés

    Alfa-1-antitripszin hiány

    A COPD-val küzdők körülbelül 1%-ánál a betegség kialakulását egy genetikus rendellenesség okozza, amely alacsony alfa-1-antitripszin (AAt) szintet eredményez.

    Ez a fehérje a májban termelődik és a vérben a tüdő védelméért felelős. Az AAt hiánya hatással lehet a máj és a tüdő működésére is. A tüdőrendellenességek nem csak dohányzó felnőttek körében, hanem gyerekeknél is jelentkezhetnek, ha az alfa-1-antitripszin hiány az ok.

    Ebben az esetben is a betegség kezelésének egy része hasonlít a hagyományos COPD kezeléshez. Emellett bizonyos esetekben az AAt fehérje pótlása segít a gyógyulásban és visszafordíthatja a tüdőkárosodást.

    COPD kialakulásának kockázatát növelő tényezők

    A betegség kialakulásának kockázatát az alábbi tényezők növelhetik:

    copd kockázati tényezői

    Az alábbi tényezők növelhetik a betegség kiakulásának kockázatát:

    • Dohányfüst
    • Asztma
    • Munkahelyi por
    • Életkor
    • Genetika

    Lássuk ezek bemutatását sorban!

    Dohányfüstnek való kitettség. A legkomolyabb kockázati tényező a krónikus hörghurut kialakulásában a tartós dohányzás. Minél hosszabb ideig és minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulására. Nem csak a cigarettát, hanem a pipát, szivart szívóknál is kialakulhat a betegség, sőt, passzív dohányzás esetén növekedhet a betegség kialakulásának esélye.

    Dohányosok, akik asztmások is. Abban az esetben, ha egy dohányos asztmás is, azaz már van egy krónikus, a tüdő gyulladásával járó betegsége, a COPD kialakulása még jobban megnövekedik.

    Munkahelyi kitettség pornak és vegyszereknek. A kémiai kipárolgások hosszú távú belégzése, valamint a tartós porban végzett munka irritálhatja a tüdőt és kialakíthat egy gyulladásos állapotot.

    Életkor. A krónikus obstruktív tüdőbetegség lassan, évek alatt alakul ki. A legtöbb embernél legalább 40 éves korig nem jelentkeznek a tünetek.

    Genetika. Az olyan genetikai rendellenességek esetén, mint például az alfa-1-antitripszin hiánya, növekedhet az esély a betegség kialakulására. Bizonyos egyéb genetikai okok is hozzájárulhatnak a tünetek jelentkezéséhez.

    COPD következményei

    A betegség jelenlétének sokféle következménye lehet. Ezek közül a leggyakoribbak:

    • Légúti betegségek
    • Szívbetegségek
    • Tüdőrák
    • Pulmonális hipertónia
    • Depresszió

    Lássuk ezek bemutatását egyesével:

    copd következményei

    Légúti megbetegedések. A COPD-ben szenvedők gyakrabban kapnak el olyan betegségeket, mint a tüdőgyulladás, az influenza vagy a megfázás. Bármilyen légúti megbetegedés még jobban megnehezítheti a légzést és további károsodást okozhat a tüdőszövetekben. A pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni évi rendszeres oltás segíthet bizonyos fertőzések megelőzésében.

    Szívbetegségek. A pontos okokat nem ismerjük, azonban a COPD növelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ideértve a szívrohamot is. Emiatt érdemes lehet a betegségben szenvedőknek évente kardiológiai szűrővizsgálatra menni. A dohányzásról való leszokás segíthet csökkenteni a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

    Tüdőrák. Azoknál, akik krónikus tüdőelégtelenségben szenvednek, növekedhet a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. A dohányzásról való leszokás ilyenkor is segíthet a kockázat csökkentésében.

    Pulmonális hipertónia. A pulmonális hipertónia, azaz a tüdőbeli artériák magas vérnyomása is kialakulhat a krónikus hörghurut következtében.

    Depresszió. A nehézlégzés megakadályozhat abban, hogy azokat az élvezetes tevékenyégeket végezzük, amelyeket szeretünk. A komoly betegséggel való küzdéssel egybekötve növekedik az esélye a depresszió kialakulásának. Ha az orvosi segítség és a légzésrehabilitációs torna mellett lelki segítségre is szüksége van, keressen fel pszichológust!

    COPD megelőzése

    Sok betegséggel szemben, a COPD okai nagyjából egyértelműek és a megelőzési tanácsok is jól követhetők.

    Mivel a betegség kialakulásának legfőbb oka a dohányzás, ezért a megelőzésben a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk vagy dohányzás esetén minél hamarabb leszokunk róla.

    Abban az esetben, ha hosszú ideje dohányzik valaki, különösen nehéz lehet leszokni róla, pláne, ha néhányszor megpróbált már leszokni, és nem sikerült.

    Fontos, hogy még az életminőség súlyos megromlása előtt leszokjunk! Ebben szakértő segítséget érdemes lehet igénybe venni, ha valakinek nehezen megy a leszokás egyedül.

    Abban az esetben, ha munkahelyén kémiai kipárolgások vagy nagy por veszi körül, fontos, hogy megfelelő légúti védelmet alkalmazzunk a tüdőkárosodás elkerülése végett.

    COPD diagnózisa

    A betegséget sajnos gyakran félrediagnosztizálják: a korábbi dohányosokat gyakran COPD-snek írják le, amikor a valóságban egyszerű elgyengülés vagy egy ritkább tüdőbetegség okozza tüdőpanaszokat.

    Ennek párja, hogy a valóban krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő pácienseket nem diagnosztizálják elég korán, így a kezelési módok már nem elég hatékonyak, mire a kiderül a betegség.

    A betegség felismerésére a tüdőgyógyász szakorvos:

    • áttekinti a tüneteket,
    • a kórtörténetet
    • az orvos a családban lévő hasonló betegségekre is rákérdezhet 
    • valamint arra is, hogy dohányfüstnek vagy egyéb tüdőirritációt okozó anyagnak volt-e kitéve a szervezete.

    A kikérdezés és a vizsgálatok alapján a pulmonológus megállapíthatja a betegséget.

    A betegség diagnózisához felhasználható vizsgálatok a következők:

    copd diagnózisa

    A betegség diagnózisában többféle vizsgálat szerepel, hogy lehetőleg ne történjen hibás diagnózis

    • Légzésfunkció
    • Tüdőröntgen
    • CT vizsgálat
    • Artériás vérgázvizsgálat
    • Laborvizsgálat

    Lássuk ezek leírását sorban!

    • Légzésfunkciós vizsgálat. Ennek a vizsgálatnak a során a ki- és belégzéskor használt levegő térfogatát mérik meg, valamint azt, hogy a tüdő képes-e elegendő oxigént pumpálni a vérbe. A leggyakoribb ilyen teszt a spirometria. Ez a módszer mind a kivizsgálásnak, mind az állapotfelmérésnek része. Segítségével már akár a betegség kialakulása előtt fel lehet ismerni a romló tüdőfunkciót és meg lehet tenni a szükséges ellenlépéseket, hogy ne alakuljon ki a betegség. A vizsgálattal a kezelés során használt hörgőtágítók hatásosságát is mérni lehet. A tüdő működésének felmérésekor sokszor mérik a vitálkapacitást (a tüdő oxigénbefogadó képességét) és a véroxigénszintet. Légzésrehabilitációs és mozgásszervi rehabilitációs gyógytorna során is az alap légzésfunkciós mérés fontos eleme a terápiának.
    • Mellkasi röntgen. A mellkasi röntgen kimutathatja a tüdőtágulatot, a COPD egyik fő okát. A vizsgálatot más betegségek kizárása céljából is el szokták végezni, például szívelégtelenség kizárására.
    • CT vizsgálat. A tüdők komputertomográfiás vizsgálata segíthet az tüdőtágulat felismerésében és annak meghatározásában, hogy érdemes-e műtéti úton kezelni a krónikus obstruktív tüdőbetegséget.
    • Artériás vérgázvizsgálat. Ez a fajta vérvizsgálat azt méri, hogy milyen jól képes a tüdő az oxigénfelvételre és -leadásra.
    • Laborvizsgálatok. A laborvizsgálatokat nem a betegség felismerésére, hanem a tünetek megállapítására és más betegségek kizárására szokták használni. Például az alfa-1-antitripszin hiányt is a vérből lehet kimutatni, amely bizonyos esetekben hozzájárulhat tüdőbetegség kialakulásához.

    COPD kezelése szakember által

    Abban az esetben, ha tüdőgyógyásza megállapította a COPD-t, szükséges megfelelő kezelést igénybe venni.

    Enyhe megbetegedés esetében légzésrehabilitációs gyógytornával és dohányzással való felhagyással szinte teljesen megszűnhetnek a tünetek.

    Előrehaladott megbetegedés esetében is a tünetek kezelésére kiválóan alkalmas a légzésrehabilitációs gyógytorna és a gyógyszeres kezelés. Az életminőség javítása szinten minden esetben elérhető, még komoly tünetek esetében is.

    A betegség kezelésésében az alábbi módszereket szokták alkalmazni:

    copd szakszerű kezelése

    A kezelési módszerek közül állapottól függően választhat az orvos.

    • Dohányzás abbahagyása
    • Gyógyszeres kezelés
    • Terápiás kezelések
    • Súlyosbodások kezelése
    • Műtéti kezelés

    Lássuk ezek részletesebb bemutatását sorban!

    Dohányzás abbahagyása

    A krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésének egyik legfontosabb lépése a dohányzásról való leszokás. A leszokás esélyt ad a tüdőnek arra, hogy javulásnak induljon és – megfelelő légzésrehabilitációs segítséggel – könnyebbé váljon a légzés. A dohányzásról való leszokás nagyon nehéz lehet, ezért kérje szakember tanácsát, ha úgy érzi, hogy egyedül nem képes rá!

    A dohányzás abbahagyása mellett a passzív dohányzás elkerülése is ajánlott, amennyiben erre van lehetőség.

    Gyógyszeres kezelés

    A COPD-t kezelő tüdőgyógyász többféle gyógyszert is javasolhat  a betegség kezelésére. Bizonyos gyógyszereket rendszeresen kell szedni, másokat csak szükség esetén.

    Hörgőtágítók. Ezek a gyógyszerek általában inhalátor formában jelennek meg és a légutak izmait lazítják el. Ez segíthet a köhögés enyhítésében és a nehézlégzés csökkentésében. A betegség komolyságától függően szükség lehet fizikai aktivitás előtti rövid távú hörgőtágítókra vagy hosszabb távú hörgőtágítóra mindennapos használatra.

    Belélegzett szteroidos gyógyszerek. Bizonyos belélegzett gyógyszerek segíthetnek a légutak gyulladásának csökkentésében és az időszakos rohamok megelőzésében. Sajnos ezeknek a gyógyszereknek mellékhatásai lehetnek, mint például véraláfutás, szájfertőzés vagy rekedtség. A mellékhatások miatt ilyen gyógyszereket csak azoknak javasolnak, akiknek valóban szükségük van rá.

    Kombinált inhalátorok. Ezek a gyógyszerek egyszerre tartalmaznak hörgőtágítókat és szteroidokat. Ezáltal az ilyen gyógyszerek megakadályozzák mind a rohamok kialakulását, mind a tartós gyulladásokat.

    Számos egyéb gyógyszer is van a betegség kezelésére. A gyógyszeres kezelés mellett szinte minden esetben ajánlott a szakember által vezetett légzésrehabilitációs gyógytorna, amelynek segítségével gyógyszerek nélkül növelhető a tüdő teljesítőképessége.

    Terápiás kezelési módszerek

    A gyógyszeres kezelés mellett az orvos javaslatára szükséges és hasznos lehet az alábbi terápiák használata:

    Oxigénterápia. Abban az esetben, ha nincs elég oxigén a vérben, további oxigénre lehet szükség. Többféle olyan eszköz van, amely segít a többletoxigént a tüdőbe juttatni. Ezek között olyan is van, amely hordozható, így könnyebb vele a mozgás. Az ilyen jellegű terápia általában csak előrehaladott betegség esetén szükséges.

    Komplex légzésrehabilitációs fizikoterápia. A légzésrehabilitációs fizikoterápia lényege, hogy az állapotnak megfelelő mozgásgyakorlatokkal növeljék a tüdő teljesítőképességét. Ennek fontos része a rekeszizom helyes használatának megtanulása és megerősítése. Személyre szabott programmal és megfelelő légzésrehabilitációs szakemberrel kiváló eredményeket lehet elérni. A komplex légzésrehabilitáció segíthet a kórházi tartózkodás megelőzésében, a mindennapi életvitellel kapcsolatos teendők egyszerűbb kivitelezésében és az életminőség emelésében.

    Súlyosbodások kezelése

    Abban az esetben is, ha megfelelő gyógyszeres és légzésrehabilitációs kezelésben vesz részt, előfordulhat, hogy a tünetek néhány napra vagy hétre komolyabbá válnak. Ezeknek a rohamoknak fontos a megfelelő kezelése, mivel kezeletlenül komoly tüdőkárosodást okozhatnak.

    A rohamok kiváltó oka lehet:

    • légúti megbetegedés
    • legszennyezés
    • egyéb gyulladást okozó tényező.

    Az okoktól függetlenül gyors orvosi segítséget kell kérni, ha:

    • szokatlan köhögési rohamok
    • megnövekedett váladékképződés
    • és erősebb nehézlégzés jelentkezik.

    A súlyosbodások kezelését további gyógyszerekkel, esetleg oxigénterápiával, súlyosabb esetben kórházi tartózkodással lehet megoldani.

    A rohamok oldását követően az orvos és a légzésrehabilitációt végző szakember módosíthatja a kezelést úgy, hogy a jövőben elkerülhetővé váljanak a rohamok.

    COPD műtéti kezelése

    Súlyos tüdőtágulat esetében, valamint olyankor, ha a gyógyszerek nem segítenek, szükség lehet műtéti kezelésre. Ennek több fajtája lehet:

    Volumenredukciós műtét. Ennek a műtétnek az alkalmával  a sebész a tüdő felső részéből a károsodott szövetek közül valamennyit kimetsz. Ennek hatására a tüdő üregében több hely lesz és az egészséges tüdőszövetek jobban tudnak működni. Emellett a rekeszizom működése is könnyebbé válhat. Súlyos betegség esetén ez a műtét javíthatja az életminőséget és növelheti az élettartamot.

    Tüdőtranszplantáció. A tüdőtranszplantáció segíthet a súlyos betegek kezelésében, azonban az átültetés komoly kockázattal jár.

    Bullektómia. Ennek a műtétnek a során a hörgőcskék elhalása miatt kialakult nagy, levegővel teli részeket távolítja el a sebész. Ezáltal nő a tüdőben a levegőáteresztés.

    COPD kezelése otthon

    Abban az esetben, ha COPD-ben szenved, vannak olyan módszerek, amelyeket otthon is alkalmazhat. Ezek segíthetnek a közérzet javításában és a tüdő károsodásának lassításában.

    • Figyeljen a légzésére! Légzésrehabilitátorától kapott gyakorlatok segítségével megtanulhatja, hogyan lélegezzen a lehető leghatékonyabban a mindennapokban. Fontos a helyes testtartás és relaxációs technikák megtanulása is, amelyekkel csökkenthetők a nehézlégzés által okozott kellemetlenségek.
    • Tisztítsa ki légutait! A krónikus tüdőbetegségek fokozott váladékképződéssel járnak, amely felgyülemlik a légutakban és onnan nehezen üríthető ki. A köhögésre való odafigyelés, sok folyadékfogyasztás és párásító használata segíthet a légutak tisztításában.
    • Rendszeres testmozgás. Légzési nehézségek esetén nehéz lehet a mozgás, azonban nagyon fontos az izmok karbantartása. Mind az általános izomerőt, mind a légzőizmok erejét fenn kell tartani ahhoz, hogy ne csökkenjen életminőségünk. Ebben személyre szabott gyakorlatokkal a légzésrehabilitátor tud hatékony segítséget nyújtani.
    • Egészséges étrend. A megfelelő mennyiségű tápanyagbevitel segíthet az ideális testsúly fenntartásában. Az alultápláltság és a túlsúly is okozhat légzési problémákat, amelyeket megfelelő étrenddel csökkenthetünk.
    • Kerülje a füstöt és a légszennyezést! A dohányzással való felhagyás mellett fontos, hogy kerüljük el a passzív dohányzást is. A szennyezett levegő, például a városokban, tovább ronthatja a tüdő állapotát. Ha tehetjük, tartózkodjunk sokat tiszta levegőn.
    • Rendszeres orvosi és légzésrehabilitációs kontroll. Abban az esetben is fontos, hogy elmenjen a felmérővizsgálatokra, ha éppen jól érzi magát. Az állapot rendszeres mérése segít abban, hogy a lehető legjobb életminőségben élhessen együtt a betegséggel.

    COPD szakemberek

    COPD légzésrehabilitációs gyógytornával történő kezelését rendelőnk gyógytornászai végzik. 

    A megjelenő oldalon válasszon a "Gyógytorna-fizikoterápia-rehabilitáció magánrendelés" pont alatt található szakembereink közül.

    COPD kezelés időpontfoglalás

    IDŐPONTFOGLALÁS


    A megjelenő oldalon válassza ki az Önnek megfelelő időpontot 
    "Egyéni gyógytornára",
    amely során teljes kivizsgálást és kezelést kaphat.

    COPD kezelés vélemények

    A rendelőnkben végzett COPD légzésrehabilitációs gyógytorna kezelésekről írt páciensvéleményeket szakértő szakgyógytornászaink profiloldalán olvashatják el.

    A megjelenő oldalon válasszon a "Gyógytorna-fizikoterápia-rehabilitáció magánrendelés" pont alatt található szakgyógytornászok közül.

    Summary
    COPD 4 oka, 3 tünete és kezelése légzőtornával [teljes útmutató]
    Article Name
    COPD 4 oka, 3 tünete és kezelése légzőtornával [teljes útmutató]
    Description
    A COPD legtöbbször dohányzás miatt kialakuló, tartós tüdőbetegség, amely nehézlégzéssel, köhögéssel jár, de jól kezelhető. Okok, tünetek, kezelési módok itt
    Author
    Publisher Name
    27 Sellő
    Publisher Logo