Hogyan zajlik az asztma kezelése?

Az asztma (asthma bronchiale) egy gyógyíthatatlan légzési betegség, amely a hörgők krónikus gyulladásos betegsége.

 A tünetek oka a hörgők nyálkahártyájának duzzanata és a hörgők simaizomfalának gyulladása. Görcsös állapotban a kilégzés nehéz, ami fulladásos érzetet, másnéven nehézlégzést okozhat.

Az asztma szakszerű kezelése rendelőnkben az alábbi módon zajlik:

I. Felkészülés

Az asztma légzésterapeuta általi kezelésre érdemes minden korábbi tüdőgyógyászati leletet magunkkal hozni (amennyiben van ilyen)

Fontos, hogy a légzésterápiás kezelést csak akkor tudjuk megkezdeni, ha önállóan, hordozható oxigénpalack nélkül képes rendelőnkbe bejönni. 

II. Légzési felmérés

A kezelés megkezdése előtt légzésterapeuta felméri a légzés aktuális állapotát az alábbi módszerekkel:

• kikérdezés a kórtörténetről
• életminőségi kérdőív kitöltése
• rekeszizomerő műszeres mérése
• spirométeres mérés a be- és kilégzett levegő mennyiségének mérésére

A fenti mérések segítségével a terapeuta meg tudja állapítani, hogy milyen légzési szinten áll a páciens és ennek megfelelően megkezdi a terápiát.

III. Légzésrehabilitációs kezelés

A légzőtorna lehet egyedül végzett és asszisztált.

Először általában asszisztált légzést kell végezni, mert így a test megtanulja a helyes légzést. Ezt a terapeuta segítségével történik.

A kezelés alatt álló, fekvő vagy ülő helyzetben kell különböző gyakorlatokat végezni.

A kezelés végeztével a páciens házi feladatot kap, amelyet a következő kontrollig rendszeresen kell végezni. 

Bizonyos esetben ajánlott otthoni gyakorláshoz bizonyos eszközök használata, azonban ezek általában csak kiegészítők a hagyományos légzőtorna mellett.

Asztma tünetei

Az asztma elsőszámú tünete a nehézlégzés. Ennek jellegzetessége a be- és kilégzés nehézsége, amely oxigénhiány érzetével jár.

Az asztma tünetei a következők lehetnek:

A betegség komolyságától függően a tünetek jelentkezhetnek

• időszakosan
• terhelés vagy allergia hatására
• állandóan

A nehézlégzés mellett az alábbi tünetek is jelentkezhetnek:

• a tüdő sípoló hangja
• légszomj
• mellkasi fájdalom– mintha egy szalag feszítene körben
• köhögés

A fenti tüneteket sok minden okozhatja. Abban az esetben nagyobb a valószínűsége, hogy ezek az asztma tünetei, ha a tünetek:

• gyakoriak
• éjszaka és reggel rosszabbodnak
• valamilyen kiváltó okhoz kapcsolódnak (például testmozgáshoz vagy allergiához)

Abban az esetben, ha ilyen tünetei vannak, keressen fel légzésterapeuta gyógytornászt vagy tüdőgyógyász szakorvost. A légzésterapeuta gyógyszerek nélkül segít a tünetek megszüntetésében, a tüdőgyógyász pedig adhat rohamoldó és állandó gyógyszert.

Asztmás rohamok

Rövid időre az asztma hirtelen rosszabbodhat, ezt asztmás rohamnak hívják. Legtöbbször hirtelen jelentkezik, ritkábban néhány napon keresztül rosszabbodnak fokozatosan a tünetek.

A komoly asztmás roham tünetei a következők:

• folyamatos sípolás, köhögés, mellkasi merevség
• légszomj, ami megakadályoz az evésben, beszédben vagy alvásban
• gyors, felületes légzés
• gyors szívverés
• álmosság, szédülés, kimerültség vagy zavarodottság
• elkékült ajkak vagy ujjak
• ájulás

Asztma okai

Az asztma pontos okát nem ismerjük.

A nehézlégzés okai a begyulladt és érzékeny hörgők lehetnek, amelyek beszűkülnek vagy eldugulnak egy ragadós nyálkától.

Többen feltételezték, hogy az asztma okai lehetnek:

• genetikai eredetűek
• környezetszennyezésből származók
• higiéniából eredeztethetők

Ezekre azonban egyelőre nem találtak bizonyítékot.

Asztma rizikófaktorai

Több tényező is van, amely növelheti az esélyét a betegség kialakulásának. Ezek az alábbiak lehetnek:

• allergiához kapcsolódó betegség, például ekcéma, ételallergia, szénanátha
• családban gyakori asztma
• tüdőhörgőgyulladás, amelyet főleg gyerekek kapnak el
• dohányfüst
• koraszülöttség
• tartós stressz

Bizonyos embereknél munkából fakadóan is tapasztalták már a betegség kialakulását.

Asztma roham kiváltó okai

A betegség bizonyos tünetei jelentkezhetnek bizonyos kiváltó okok következtében. Az alábbi gyakori okok gyakran előfordulnak:

• fertőzések, mint a nátha és az influenza
• allergia porra, állatszőrre, pollenekre
• füst, szennyezett levegő
• gyógyszerek, különösen a gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók
• penész vagy doh
• fizikai megerőltetés

Ha tud olyan dolgokról, amelyek a tüneteket kiváltják, igyekezzen ezeket elkerülni egy asztmás roham megelőzése érdekében.

Munkával kapcsolatos asztma

Előfordulhat, hogy a tüneteket olyan anyagok váltják ki, amelyekkel munkája során érintkezik. Ezt foglalkozási tüdőbetegségnek nevezik.

Ennek a leggyakoribb okai lehetnek:

• izocianátok (kémiai anyagok, amelyet spray-kben találhatók meg)
• liszt vagy gabonapor
• fenyőgyanta
• latex
• állatszőr
• faforgács

Ennek megfelelően festők, szakácsok, pékek, egészségügyi dolgozók, állatokkal dolgozók, hegesztők esetében nagyobb kockázattal jelentkeznek asztmás tünetek.

Asztma diagnózisa

A betegség diagnózisát tüdőgyógyász szakorvos adja. Sok ember esetében a tünetek jelentkeznek először, még diagnózis előtt, ami miatt néhányan tüdőgyógyász helyett először légzésrehabiliátor gyógytornászhoz fordulnak.

Ilyenkor a légzésterapeuta megkezdheti a kezelést és kérheti tüdőgyógyász véleményét.

Egy légzésterápiás vagy tüdőgyógyászati vizit alkalmával az alábbi kérdéseket teheti fel a szakember:

• milyen tünetek jelentkeznek?
• mikor és milyen gyakorisággal jelentkeznek a tünetek?
• van-e bármilyen kiváltó oka a tünetek jelentkezésének?
• vannak-e a betegség szempontjából fontos betegségei, mint az ekcéma, allegria vagy családban másnál jelenlevő asztma?

A betegség diagnózisához az alábbi eszközöket is használhatják:

• FeNO mérés – a vizsgálat során egy gép megméri a kilélegzett levegő nitrogén-oxid tartalmát, amelyből következtetni lehet a tüdőhörgők gyulladásának mértékére
• Spirometria – ez a vizsgálat a vitálkapacitást, azaz a tüdő oxigénbefogadó-képességét méri, valamint információval szolgál arról is, hogy milyen erősen tudjuk kifújni a levegőt.
• Kilégzési csúcsáramlásmérés – a vizsgálat azt méri, hogy milyen gyorsan tudjuk kifújni a levegőt. Ezt a vizsgálatot érdemes néhány héten keresztül folyamatosan mérni, és figyelni, hogy javulnak-e az értékek a terápiával

Amennyiben tüdőgyógyász kimutatta az asztmát, allergiatesztet is el szoktak végezni, mivel a két betegség gyakran jár együtt.

Asztma kezelése

Jelenleg nem ismert gyógymód asztmára, azt csak a tünetek megfelelő csökkentésével kezelik. Megfelelő terápiával panaszmentes, aktív és normális életet lehet élni a betegséggel együtt.

A betegséget háromféleképpen lehet kezelni:

A leggyakoribb orvosi kezelési mód a gyógyszeres inhalátorok használata, amelyet légzéstornával szoktak kiegészíteni.

Az inhalátor elsősorban a rohamok kezelésében, a légzéstorna pedig a folyamatos tünetmentesítésben segíthet.

Inhalátorok asztma kezelésére

A különböző gyógyszertartalmú inhalátorok segíthetnek:

• a rohamok enyhítésében
• a tünetek rosszabbodásának megállításában

Bizonyos embereknek mindkét féle gyógyszerre szüksége lehet, ilyenkor kombinált szereket szoktak alkalmazni.

Rohamoldó asztma gyógyszerek

A legtöbb ember esetében a tüdőgyógyász rohamoldó gyógyszert ír fel. Ezek a szerek akkor enyhítik a tüneteket, amikor azok jelentkeznek. A gyógyszer alkalmazása után legtöbbször néhány percen belül jelentősen enyhülnek a tünetek.

Abban az esetben, ha több, mint heti háromszor szüksége van rohamoldó gyógyszerre, előfordulhat, hogy az orvos megelőző gyógyszert is javasol.

A megelőző szereknek lehetnek mellékhatásai, ezért csak olyankor szokták javasolni, ha mindenképp szükség van rájuk.

Megelőző asztma gyógyszerek

Abban az esetben, ha gyakran kell rohamoldó szert használnia, a szakorvosa megelőző gyógyszert javasolhat.

A megelőző gyógyszereket minden nap kell alkalmazni, annak érdekében, hogy csökkentse a tüdőhörgők gyulladását és a légutak érzékenységét. Ennek hatására a tünetek általában csökkennek és a rohamok elmúlnak.

Nagyon fontos, hogy olyankor is be kell szedni a gyógyszert, amikor nem jelentkeznek a tünetek!

A megelőző gyógyszerek szteroidtartalmúak, így azoknak előfordulhatnak mellékhatásaik:

• szájpenész
• rekedt hang
• torokfájás

Ezeket a mellékhatásokat jól meg lehet előzni, ha a gyógyszer használata után kiöblítjük szájunkat vagy fogat mosunk.

Kombinált asztma gyógyszerek

Abban az esetben ha sem a rohamoldó, sem a megelőző gyógyszerek nem segítenek a tünetek enyhítésében, kombinált gyógyszer alkalmazására lehet szükség.

A kombinált szereket minden nap kell használni, hogy a tünetek ne jelentkezzenek és jelentkezésük esetén hosszú ideig segítsenek a tünetmentesség fenntartásában.

Egyéb asztma gyógyszerek

A leggyakoribb inhalátoros kezeléseken kívül vannak egyéb gyógyszerek is, amelyek segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ezeket legtöbbször igen súlyos asztma esetén alkalmazzák.

Az alábbi egyéb orvosi módszerek léteznek a betegség kezelésére:

• tabletták
• injekciós kezelések
• műtéti kezelés

Szerencsére az inhalátoron kívül a legtöbb esetben nincs szükség másféle kezelésre.

Alternatív asztma gyógyászati módszerek

Többféle kezelési mód is van, amelyeket szokták használni asztma kezelésére, több-kevesebb sikerrel:

• légzésrehabilitációs gyógytorna – az egyik legeredményesebb
• hagyományos kínai gyógyászat
• akupunktúra
• ionizációs légtisztító berendezések
• manuálterápia
• homeopátia
• étrendkiegészítők

 A légzésrehabilitációs gyógytornán kívül nem bizonyított egyik módszer hatékonysága sem. Légzőtorna alkalmazása esetén sem szabad elhagyni a gyógyszereket, a tüneteket légzőtorna és gyógyszerek egyidőben való alkalmazásával lehet legjobban csökkenteni.

Asztma légzésrehabilitációs kezelés időpontfoglalás