A gerincferdülés egy háromdimenziós rendellenesség, amely a gerinc oldalra fordulásával és csavarodásával jön létre.

A legtöbb esetben a gerincferdülésnek nem beazonosítható az oka, ebben az esetben idiopátiás (ismeretlen eredetű) gerincferdülésnek nevezzük.

Annak ellenére, hogy az okok nem ismertek, az ismeretlen eredetű scoliosis (azaz gerincferdülés) lehet öröklődő és családon belül gyakran többször megjelenhet.

Egyelőre nem találtak arra utaló nyomot, hogy genetikailag öröklődne a jelenség, habár ezt ellentétes bizonyíték hiányában nem zárhatjuk ki.

Néhányan tévesen azt hiszik, hogy nehéz zsákok cipelése (például iskolatáska) vagy oldalt fekve való alvás gerincferdülést okozhat, ez azonban nem igaz.

Kutatások alapján a lakosság körülbelül 3%-a szenved a scoliosis tüneteitől.

A ferde gerinc általában egy kicsit hasonlít egy fordított C alakra, amely a gerinc jobb oldalra való ferdülését jelenti. Ezt dextroscoliosisnak is nevezik.

A bal oldalra ferdülő gerinc olyan, mint egy normális C alakja, ezt levoscoliosisnak is nevezik.

Attól függően, hogy a görbület a gerinc melyik részén található négyféle típust különböztetünk meg:

• Jobb mellkasi görbület. Ilyen esetben, ha egy egyenes vonalat húznánk a hát közepén, akkor a gerinc jobb oldalra tér ki a felső háti, mellkasi részen.
• Jobb thorakolumbális görbület. Az ilyen görbület a felső háti résztől (thorax) indul ki és egészen az ágyéki (lumbar) részig tart.
• Jobb ágyéki görbület. Ez a görbület jobb oldalra dől a gerinc ágyéki részén.
• Dupla görbület. Általában a dupla görbület tartalmaz egy jobb mellkasi görbületet a  gerinc felső részén és egy bal görbületet az ágyéki, alsó részen. Azok, akiknek dupla görbületük van sokszor nehezebben veszik észre a görbületet, mert a két görbület kiegyenlíti egymást.

A görbületnek sok egyéb fajtája lehetséges, például minden korábbi változat bal oldali fajtája. Ritka esetekben még háromszoros ferdüléseket is találtak.

Gerincferdülés kezelésérére állapotfelmérő diagnosztikai és orvosi vizsgálat után gyógytorna terápia javasolt.

Általában a gerincferdülést az alapján sorolják be kategóriákba, hogy milyen idősen alakult ki a tünet:

• Csecsemőkori gerincferdülés – születéstől 3 éves korig
• Fiatalkori gerincferdülés – 4 és 9 éves kor között
• Serdülőkori gerincferdülés – 10 és 18 éves kor között

A serdülőkori scoliosis az ismeretlen eredetű scoliosisok 80%-át teszi ki. Ez azért van így, mert serdülőkorban a hirtelen gyors növekedés hatására könnyebben jelentkezhet ferdeség a gerincben.

Ezért ebben a korban különösen fontos a gerinc görbületének gyakori vizsgálata.

Ezek mellett az alábbi ferdülési fajták is megjelennek:

A születéskori gerincferdülés viszonylag ritka, körülbelül 1 újszülött érint 10000-ből és a gerinc rossz fejlődéséből alakul ki az anyaméhben.

A magzati fejlődés során a csigolyák helytelen fejlődése az egyik leggyakoribb oka a születéskori gerincferdülésnek.

Ennek oka lehet bizonyos csontok furcsa elrendeződése vagy egy-két csont hiánya a gerincben.

A születéskori scoliosis nem csak egyirányú görbületet jelenthet, hanem akár többet is, mert a test igyekszik kiegyenlíteni a rendellenességeket.

Mivel a születéskori gerincferdülés születéskori gerincproblémákat okozhat, ezért általában már jóval a születés előtt észreveszik és megfelelően fel tudnak készülni ellene.

Születéskor a ferdeség tünetei lehetnek:

• ferde vállak
• egyenetlen csípővonal
• bordák kitüremkedése az egyik oldalon
• fej oldalra dőlése
• test általános oldalra dőlése

Amikor a tünetek kifejlődnek, különböző diagnosztikai módszerek, mint az EOS képalkotás, a röntgen, az MRI és a CT használhatóak a diagnózis megerősítésére.

Bármely oldalirányú – azaz laterális -  görbülete a gerincnek, amely legalább 10 fokos (röntgenvizsgálati mérés alapján) gerincferdülésnek tekinthető.

Ennek ellenére egy ilyen kisarányú görbület még nem látható kívülről és tüneteket sem produkál.

Amint a görbület 20 fokra vagy annál nagyobbra nő, markánsan nő annak az esélye, hogy a beteg vagy egy megfigyelő (tanár vagy szülő) észreveszi a furcsán, egyenetlenül lógó ruhákat vagy a test egyik oldalra való dőlését.

Az idiopátás (kifejezett ok nélküli) scoliosis önmagában és önmagától a legtöbb esetben nem okoz komoly fájdalmakat, különösen serdülőknél és fiatal felnőttek esetében.

Emellett azonban a ferde gerinc okozhat egyensúlyzavart a törzsizmokban és egyéb tüneteket, például izomgörcsöket, amelyek jelentős fájdalommal járhatnak.

A leggyakoribb kor, amikor az embereket gerincferdüléssel diagnosztizálják a serdülőkor, ezért nevezzük ezt serdülőkori gerincferdülésnek. Amikor azonban a scoliosis már 10 éves kor előtt megjelenik, azt fiatalkori gerincferdülésnek nevezzük.

Fontos különbséget tenni a fiatalkori és a serdülőkori gerincferdülés között, mert a gyerekek gerincének növekedése 10 éves kor után már lassabb, mint előtte.

Mivel 10 éves kor alatt még nagyon sok csontos változás megy végbe a szervezetben, ezért fontos kiemelt figyelemmel kezelni a korai gerincferdülést, mert ez nem csak a gerincben, hanem a bordákban is elváltozásokat okozhat, ami hatással lehet a tüdő fejlődésére.

Sok esetben a gyerekek, akik korai gerincferdülésben szenvednek nem mutatják semmi jelét bármilyen rendellenességnek, különösen, ha a görbület enyhe.

Annak érdekében, hogy mégis észre tudjuk venni a bajt, fontos odafigyelni a gyermek testének szimmetriájára. Az egyenetlen vállak, csípő, derék, félrebillent fej, oldalra dőlés mind jelei lehetnek a fiatalkori gerincferdülésnek.

A tünetek észlelése után a kezelés nagyon fontos ebben a korban, mert kezelés hiányában tüdő- és szívproblémák alakulhatnak ki a serdülőkor folyamán.

A megfelelő kezelést és vizsgálatot szakértő gyógytornász végezheti el a kellő állapotfelmérő vizsgálatok után.

Messze a leggyakoribb gerincferdülés típus a serdülőkori gerincferdülés, amely 100-ból 4 gyereknél jelentkezik 10 és 18 éves kor között.

A betegség neve abból ered, hogy serdülőkorban fejlődik ki, ezen kívül viszont semmi egyértelmű ok nem áll a kialakulása mögött.

10 éves kor utánra a gerinc növekedése elkezdett lassulni és a gyerek már a megfelelő gerincgörbületek nagy részét kifejlesztette és készül átlépni a felnőttkorba.

A serdülőkori gerincferdülés eredete körül sok a találgatás, amely a hormonegyensúly hiányától az egyenetlen növésig terjed.

Körülbelül a serdülőkori gerincferdüléssel küzdők 30%-ának családjában már jelentkeztek a tünetek, ami genetikai öröklődést jelezhet. Ez azonban még nem bizonyított.

A legtöbb esetben a serdülőkori gerincferdülés nem okoz fájdalmat vagy egyéb idegi rendellenességet, külső szemmel nézve akár tünetmentesnek mondható.

A tünetek fejlődésével a vállak oldalra dőlnek, púpos lehet a hát vagy oldalra dőlhet a test. Néha hátfájás is megjelenhet tünetként.

Annak ellenére, hogy a ferdülés természetesen is csökkenhet a gyerek csontozatának fejlődésével, erősen ajánlott gyógytorna igénybe vétele, amint a görbületet észlelték.

A degeneratív gerincferdülés, vagy felnőttkori scoliosis, egy lassan kifejlődő oldalra dőlő gerincferdülést jelent. Az idősödés természetes következményeként a porckorongok a gerincben elkezdenek kopni és ferdeséget okozhatnak.

A degeneratív scoliosis leggyakrabban az ágyéki gerincben fejlődik ki és egy enyhe C alakot mutat. Ha az oldalra dőlés eléri a 10 fokot (Cobb-szögben mérve), akkor beszélhetünk gerincferdülésről.

Habár a gerincferdülés sok formája nem fájdalmas, a degeneratív scoliosis az lehet.

Gyakori tünetek:

• tompa fájdalom és merevség az alsó háton
• sugárzó fájdalom a lábakba
• zsibbadó érzés a lábakban
• éles lábfájdalom járás közben, amely ülés hatására elmúlik

Mivel az isiász is hasonló tüneteket produkálhat, ezért ilyen tünetek esetén mindenképpen keressen fel fájdalomterapeuta szakorvost.

Egy kutatás kimutatta, hogy több, mint 60%-a a 60 év feletti lakosságnak valamilyen fokú degeneratív gerincferdüléssel rendelkezik.

A degeneratív gerincferdülés közvetlenül az öregedés számlájára írható és korábban panaszmentes felnőtteknél is kialakulhat.

Legkönnyebben fizikai vizsgálat gyógytornász által és röntgenvizsgálat segít a diagnózisban.

A gyakori tünetek izomfáradtsággal és érzéketlenséggel is párosulhatnak. Hosszan tartó tünetek esetén keressen fel fájdalomterapeuta szakorvost.

Hosszú idő alatt a pácienseknél rossz tartás és egyensúlyzavar is jelentkezhet, de a kezelés nehéz lehet, mivel idősebb korban a műtétek nagyobb kockázattal járnak. A rossz tartás és egyensúlyzavarok miatt akár felnőttkori lúdtalp is kialakulhat.

A neuromuszkuláris (ideg-/izomeredetű) gerincferdülés a gerincvelő, az agy és az izmok rendellenességei miatt alakulhat ki.

A gerinc görbülete akkor alakul ki, ha az idegek és izmok nem képesek megtartani a megfelelő tartást és nem képesek egyensúlyban tartani a gerincet és a törzset. 

Ez a görbület felnőttkorban erősödhet és olyan komollyá fejlődhet, hogy a járást is megakadályozhatja.

Ennek elkerülésére gerincpanaszok esetén keressen fel gerincszakértő gyógytornászt.

A neuromuszkuláris gerincferdülés okozhat komoly betegségeket, mint a

• mielodiszplázia (vörösvértest-képződés rendellenessége)
• cerebrális parézis (mozgásfogyatékosság)
• Duchenne izomdystrophia (váz- és tüdőizomsorvadás)
• Friedreich ataxia (egy öröklődő gerinc- és idegbántalom)
• gerinceredetű izomsorvadás (gerincferdülést és gerincsérvet is okozhat)

Mint láthatjuk ezek a betegségek igen komolyak, ezért mindenképpen forduljunk reumatológus vagy fájdalomterapeuta orvoshoz, ha felnőttkorban alakul ki gerincferdülésünk.

A neuromuszkuláris gerincferdülés általában nem fájdalmas, hacsak a görbület nem nagyon erős. Sok esetben a ferdeség első jele egy tartásbeli változás – előre vagy oldalra dőlés – ülés közben.

A diagnózist megerősíthetik klinikai vizsgálaton teljes gerincröntgennel, ami tipikusan egy C-alakú görbületet mutat, amely szinte az egész gerincen átível.

Amíg a gerincferdülés definíció szerint egy olyan görbület, amely oldalirányú, a kyphosis a gerinc előre görbülését jelenti.

A gerincferdülés általában az alsó hátat érinti, míg a kyphosis a nyaki és a háti gerincen jelentkezik.

A Scheuermann-kór egyike a háromféle kyphosisnak és általában serdülőkorban fejlődik ki. Másodlagosan alakul ki, valamilyen strukturális deformitás következtében, amely legtöbbször a csigolyákban jelentkezik.

A betegség korai tünetei lehet

• rossz tartás
• hátfájás
• izomfájdalmak
• hátizmok merevsége

A legtöbb esetben ezek a tünetek állandóak és általában nem rosszabbodnak az idővel a komoly eseteket kivéve.

Scheuermann-kór esetén keressünk fel gerincszakértő gyógytornászt, aki a megfelelő gyakorlatok segítségével enyhítheti a tüneteket.

Komoly és tartós fájdalom esetén gyógytornász előtt keressünk fel fájdalomterapeuta szakorvost, aki segít a fájdalomcsökkentésben a gyógytorna megkezdése előtt.

Ahogy a neve is mutatja, a másodlagos gerincferdülés, valamilyen szindróma (betegség) következményeként fejlődik ki.

Néhány betegség, amelyeket gyakran kapcsolnak szindrómás gerincferdüléshez:

• Rett-szindróma (öröklött fejlődési rendellenesség, ami a központi idegrendszert támadja)
• izomsorvadás
• Osteochrondrodystropia (egy öröklött porcfejlődési rendellenesség)

Mivel a szindrómás gerincferdülés sokféle különböző betegség következtében kialakulhat, ezért a tünetei is igen változatosak.

Annak ellenére, hogy a tünetek nem különösebben fájdalmasak, okozhatnak kellemetlenséget és fájdalmat üléskor, valamint komolyabba is lehetnek.

Mivel a kapcsolat különböző rendellenességek és a másodlagos scoliosis között jól ismert, ezért az ilyen rendellenességekkel diagnosztizált gyermekeket már fiatal korban szűrik gerincferdülésre is.

A gerincferdülésnek a legtöbb esetben nem lehet megállapítani az okát. Az orvosok a legtöbb esetekben nem tudják megállapítani a ferdeség pontos okát.

A ferdeségnek ha van oka, akkor az alábbiak lehetnek:

A gerincferdülés tünetei szerencsére a legtöbb esetben egyértelműek és viszonylag könnyen azonosíthatóak.

A scoliosis tünetei lehetnek:

• egyenetlen vállak
• az egyik lapocka jobban kitüremkedik a másiknál
• egyenetlen derék
• az egyik csípő magasabb a másiknál

Ha a gerincgörbület rosszabbá válik, akkor a gerinc meg is csavarodhat vagy elfordulhat, az oldalra dőlésen felül. Ettől a bordák az egyik oldalon jobban kitüremkednek, mint a másikon.

Az egyenetlen tartás miatt egyéb mozgásszervi fájdalmak is kialakulhatnak, például:

• Hátfájás
• Nyakfájás
• Vállfájdalom
• Térdfájás
• Sarokfájás
• Ízületi gyulladás

Ha a gerincferdülés tüneteit tapasztalja magán vagy gyermekén, forduljon szakértő gyógytornászhoz, hogy megelőzze az esetleges következményeket!

Amíg a legtöbb ember esetében, akinél jelentkezik a gerincferdülés nem jelentkeznek komoly komplikációk, bizonyos esetekben jelentkezhetnek komolyabb következmények:

• Szív- és tüdőbetegségek. Komoly gerincferdülés esetén, amikor a mellkas a tüdőt és a szívet összenyomja, légzési nehézségek és szívproblémák merülhetnek fel, mert a szívnek nehezebb a vért pumpálnia. Ilyen esetben kardiológiai vizsgálatra is szükség lehet.
• Hátproblémák. Azok a felnőttek, akiknek gyermekkori gerincferdülésük volt, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak krónikus hátfájdalmat, mint az átlagos populáció.
• Megjelenés. Ahogy a gerincferdülés komolyabb lesz, akár szemmel látható változásokat is észlelhetünk, mint az egyenetlen vállak, kitüremkedő mellkas, egyenetlen csípők és a törzs dőlése. A scoliosissal élők gyakran szégyellik megjelenésüket.

A következmények elkerülése végett fontos, hogy már az enyhe gerincferdülést is szakértő gyógytornásszal kezeltessük.

Fájdalom, illetve komoly panaszok esetén fájdalomterapeuta vagy reumatológus szakorvost keressünk fel.

Ha a gerincferdülés elkezd látható deformitásokat okozni vagy nagy kockázattal ez várható, az orvos fűzőt írhat fel, ami megakadályozza, hogy a ferdülés még nagyobb legyen.

Általában a fűzőt serdülőkorban adják és addig kell hordani, amíg a gyerek el nem éri a csontos kifejlettséget.

A kezelés meghatározásában meghatározó, hogy a ferdülés valószínűleg fog-e komolyodni?

A merevítő fűző komoly időráfordítást igényel és kényelmetlen a serdülők számára – fizikailag és mentálisan is, ezért általában nem írják fel, ha más megoldás is van.

Az idiopáthiás gerincferdüléses esetek 90%-ában nincs szükség komoly kezelésre, mert a tünetek enyhék, ilyenkor gyógytornát szoktak javasolni.

Általában ez egy megfigyelési időszakkal együtt jár, amikor a gyermekorvos 4-6 havonta folyamatosan ellenőrzi a páciens állapotát, amíg a csontos fejlődés véget nem ér.

A hagyományos scoliosis kezelés a következőket tartalmazhatja:

Bizonyos esetekben szükséges merevítő fűző használata, ha az alábbi két tényező legalább egyike megvalósul:

• A gerincferdülés 25-30 fokos és még jelentős csontnövekedésre számítunk
• 4-6 hónap alatt legalább 5 fokot rosszabbodott a görbület.

Ha a görbület nagy és gyorsan fejlődik, akkor a megfigyelés és a gyógytorna már nem elég, merevítő fűzőt kell használni.

A merevítő fűző általában kétféle lehet:

• Állandó fűző. Ezeket a fűzőket napi 16-23 órában kell hordani. A cél, hogy fürdésen és edzésen kívül mindig viseljük.
• Éjszakai fűző. Ezek a fűzők hiper-korrektív erőket használnak (amelyeket nem lehetne használni állandóan, mert a testet kizökkentik az egyensúlyából). Ezeket minden éjszaka 8 órán át kell viselni.

Az állandó és az éjszakai fűző közötti választás nagyban függ a gerincferdülés mértékétől és helyétől, valamint a beteg akaratától is.

Néhány kutatás kimutatta, hogy az éjszakai fűző hatékonyabb, mert a betegek nagyobb valószínűséggel viselik, míg más kutatások szerint a nappali fűző működik hatékonyabban.

Az orvostudományban nincs konszenzus arról, hogy az állandó vagy az éjszakai fűző a legmegfelelőbb. 35 foknál kisebb görbület esetén az ajánlások nem preferálják egyiket sem, 35 foknál nagyobb görbület esetén állandó fűzőt javasolnak.

40-50 foknál nagyobb görbület esetén műtéti megoldásra lehet szükség.

Amíg néhányan úgy vélik, hogy a csekély beavatkozást igénylő fizikoterápia segíthet a gerincferdülés megállításában, nemigen található tudományos bizonyíték erre a módszerre.

Bizonyos esetekben tartásjavítás céljából, gyógytorna mellett, segíthet a kineziológiai tapaszos kezelés, azonban csak enyhe esetekben.

Egyelőre a fűző az egyetlen nem műtéti kezelés, ami bizonyítottan hatásos lehet ok nélküli gerincferdülésre.

A legtöbb esetben, amikor még nem komoly a gerincferdülés, hasznos lehet a gyógytornás kezelés. Ehhez fontos, hogy szakértő, gerinchez jól értő gyógytornászhoz forduljunk segítségért.

Komolyabb gerincferdülés esetén sajnos a gyógytorna már nem segít, itt a már említett fűző lehet a megoldás kulcsa.

Scoliosis műtét után ismét nagyon fontos szerepet kap a gyógytorna – immár a rehabilitációban. 

Egy műtét – különösen egy gerincműtét – után rendkívül fontos, hogy a beteg minél gyorsabban visszanyerje mozgékonyságát. Ebben 10 hetes műtét utáni rehabilitációs csomagunk tud segíteni.

A gyógytorna segít abban is, hogy műtét után úgy használhassa gerincét a páciens, ahogy a betegsége előtt.

A gerincferdülés műtétnek három fajtája van:

Fúzió. E műtét során a sebész tartósan összeforraszt 2 vagy több csigolyát. Ennek célja, hogy így a csontok együtt nőnek és egy stabil támpontot nyújtanak, amely később sem tud elmozdulni. A modern eszközök (csavarok, horgok, drótok, stb.) segítettek abban, hogy jobb eredményt érhessenek el az orvosok ezzel a kezelési móddal.

A fúzió előnye, hogy hosszú távon is biztonságos és hatékonyan kezeli a gerincferdülést. Hátránya, hogy az összeforrasztott csigolya elveszti a mobilitását, ami a hajlításban és a csavarásban később meglátszik.

Folyamatos fúzió. Ilyenkor a gerincbe illesztenek egy rudat, amely segít egyenesen tartani a gerincet a növekedés alatt. Minden 6-12 hónapban egy újabb műtétre kerül sor, amely során a rudat a növekedéshez mérten megnövelik.

Amint a beteg elég közel kerül a csontos kifejlettséghez, általában egy fúziós műtétet is végrehajtanak. Ezt a műtétet azért kell alkalmazni, mert 10 évnél fiatalabb korban egy fúziós műtét fejlődési rendellenességeket okozhat például a tüdőben.

Fúzió nélküli. Az új, fúziómentes műtétek lényege, hogy a gerincben található csontok növekedését szabályozzák a gerincferdülés korrekciója céljából. Az elmélet lényege, hogy tartós nyomás esetén a csont lassabban nő, így korrigálni lehet a ferdeséget.

Az ilyen műtétek egyik fajtája egy csigolyapányvázó rendszert használ, ami alatt csontokat ültetnek a görbület külső részére és ezeket egy kifeszített zsineg segítségével helyes irányba terelik. A módszer előnye, hogy jobb csigolyamozgást biztosít a fúziónál. Ennek ellenére ez egy új módszer, amelynek lehetséges előnyeiről, hátrányairól és kockázatairól keveset tudunk.

Napjainkban, ha gerincferdülés műtétre kerül sor, a fúziós műtét messze a leggyakoribb fajta.

Fontos még egyszer megjegyezni, hogy a gerincferdülés műtét után a rehabilitációs torna elengedhetetlen a teljes gyógyulás eléréséért.

Szerencsére a legtöbb esetben gyógytorna kezeléssel, kicsit komolyabb esetben fűzővel jól lehet kezelni a gerincferdülést. Műtétre ritkán van szükség.

Foglaljon időpontot gerincferdülés kezelésre magánrendelőnkbe!

Az alábbi űrlapon válassza a fájdalomterápia vagy reumatológia szakorvosi vizsgálatot ha gyors fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kezelést szeretne. 

Tartós eredmények eléréséhez válassza az egyéni gyógytorna szolgáltatást és foglalja le azonnal időpontját online!