Idegzsába áttekintés

Az idegzsába tulajdonképpen egyszerűen idegfájdalmat jelent: azaz olyan fájdalmat, amikor a fájdalom közvetlenül egy ideg érintettsége (megnyomódása, gyulladása, sérülése) miatt fájdul meg.

Az idegzsába és egyéb fájdalmak között a fájdalom oka a különbség. Míg más típusú fájdalmak esetében az idegek szerepe a fájdalom közvetítése az agy felé, idegzsába esetében magában az idegben van a probléma.

Az idegzsába tehát önmagában nem egy betegség, inkább egy tünetről beszélünk, amelyet valamilyen betegség vagy sérülés produkál.

Nem minden esetben határozható meg egyértelműen, hogy pontosan mi okozza az idegfájdalmat, ezért ilyenkor közvetlenül a tünetet kell kezelni.

Élete során szinte mindenki tapasztal enyhe idegzsábát, azonban ezek a fájdalmak általában rövid ideig tartanak és legtöbbször maguktól elmúlnak néhány nap alatt. Bizonyos idegzsábák azonban tovább tartanak: ezek akár kínzó, a mozgásban, a munkában és az alvásban korlátozó fájdalmakkal járhatnak és rendkívül rontják az életminőséget.

Az idegzsábát rendelőnkben fájdalomterapeuta szakorvos vizsgálja és kezeli. Amennyiben még nincs pontos diagnózis az idegfájdalomról, csupán egy általános tünet jelentkezik, akkor bármely mozgásszervi szakorvosunkhoz fordulhat a szükséges kivizsgálásért és kezdeti kezelésért. Mozgásszervi szakorvosaink ugyanis azonos módszertan szerint dolgoznak és minden első vizsgálatnak része már a kezdeti kezelés is.

A most következő cikkben részletesen és érthetően bemutatunk az idegzsábáról mindent, amit tudni érdemes.

Idegzsába ingyenes otthoni kezelési tippek

Idegzsába fajtái

Az idegzsába fajtáit elsősorban aszerint különböztethetjük meg, hogy a testben hol jelentkezik az idegfájdalom. A testben több, mint 7 ezermilliárd ideg van, amelyeken elméletben mind jelentkezhet idegfájdalom. A gyakorlatban azonban van néhány ideg, amely az esetek nagy részében felelős az idegzsábáért.

Az idegzsába fajtáit tehát ezen gyakran megfájduló idegek alapján fogjuk bemutatni. A leggyakoribb fajták az alábbiak:

Arcidegzsába

Az arcidegzsába az egyik legrosszabb fajtája az idegzsábáknak – főként azért, mert rendkívül fájdalmas.

A betegség során az arcideg fájdul meg, amely főleg az arc alsó részén okoz fájdalmat. Szinte mindig csak az egyik oldalon jelentkezik a fájdalom.

A legrosszabb a betegségben a borzalmasan erős fájdalmak mellett az, hogy a panaszok rövid, megjósolhatatlan rohamokként jelentkeznek. Így a betegségben szenvedők gyakran folyamatos rettegésben élnek, hogy mikor csap le újra a fájdalom. A fájdalomtól való félelem pedig önmagában is egy borzasztóan kellemetlen tünet.

Az arcidegzsábáról részletesen az alábbi linken olvashatja el mindenre kitérő cikkünket.

Nyelv-garat idegzsába

A nyelv-garati idegzsába egy ritka idegfájdalom-típus, amely a nyelv-garati idegen jelentkezik. A nyelv-garati ideg a 9. agyi ideg, amely mélyen a nyakban található.

Abban az esetben, ha ezt az ideget támadja meg valami, akkor éles, szúró fájdalmat érezhet

• a garat hátsó részén,
• a mandulákban,
• a középfülben.

A nyelv-garati idegben jelentkező idegzsábát fájdalomterapeuta szakorvos kell, hogy kezelje. Meglepő lehet, hogy nem fül-orr-gégészhez kell fordulni, hanem fájdalomterapeutához, azonban az ilyen idegi jellegű panaszokra a fájdalomterapeuta lesz a legjobb szakember.

Nyaki idegzsába

A nyaki idegzsába egy olyan idegi fájdalomtípus, amely valahol a fejfájás és a nyakfájás között található.

A fájdalom ilyenkor szúró, lüktető vagy elektromos sokkhoz hasonlóan tartósan megmaradó fájdalmat okoz a

• nyak felső részén,
• a fej hátsó részén,
• a fülek mögött.

A tünetek általában csak a nyak és a fej egyik oldalán jelentkeznek – emiatt különbözik jelentősen például a „sima” fejfájástól.

A nyaki idegzsábát mindenképpen fájdalomterapeuta szakorvos kezeli: ugyanis akár nyak-, akár fejfájásról van szó, ő lesz a megfelelő szakember.

Bordaközi idegzsába

A bordaközi idegzsába egy olyan idegi fájdalomtípus, amely elsősorban a bordák alatt jelentkezik.

Aki ilyentől szenved, általában rendkívül erős fájdalmakat él meg a bordáknál, a mellkasban és a felső hasi régiókban.

A tünetek jellemzője, hogy olyan érzés a fájdalom, mintha egy szalagot húznának a mellkas és a has köré.

A tünetek jelen lehetnek állandóak vagy időszakosak. A fájdalommal együtt zsibbadás és érzékvesztés is jelentkezhet.

Általában a panaszok felerősödnek ugrálás, köhögés vagy tüsszentés hatására. A mély ki- és belégzés is fájdalmas lehet.

Komolyabb probléma esetén a tüneteket kiegészítheti lapocka fájdalom, hátfájás vagy belső comb fájdalom.

Övsömör utáni idegfájdalom

Az övsömör utáni idegfájdalom egy rendkívül gyakori szövődménye az övsömör betegségnek. Ez a betegség tulajdonképpen egy „időskori bárányhimlő”, mivel kezdetben ugyanolyan tünetekkel jár, mint a gyermekkorban gyakori bárányhimlő és jellemzően időskorban jelentkezik.

A betegség viszkető és fájdalmas kiütéseket okoz, amelyek elmúlása után sokszor idegfájdalom jelentkezik.

Elsősorban ott szokott jelentkezni az idegfájdalom, ahol a kiütések is jelentkeztek.

A betegséget fájdalomterapeuta szakorvosunk nagy sikerrel kezeli gyógyszeres terápiák segítségével.

Az övsömörről szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja.

Idegzsába háton

A háton jelentkező idegzsába rendkívül ritka, elsősorban azért, mert szinte kizárólag súlyos sérülés következtében alakul ki.

A háton olyankor jelentkezhetnek a tünetek, ha a gerincoszlopból kilépő idegek hálózatában valamilyen sérülés következik be.

Súlyos sérülések, amelyek háti idegzsábát okozhatnak, lehetnek például:

• sportsérülések (kórházi kezelést igénylő hátsérülés)
• szúrt sebek
• rosszul sikerült gerincműtét

A tünetek jellemzően az alábbiak:

• érzékvesztés
• bénulás (mozgásképtelenség)
• lábfájdalom (sugárzó fájdalom)

A fájdalom általában folyamatosan jelen van és szúró jellegű.

Ülőidegzsába

Az ülőidegzsába talán a leggyakoribb idegzsábatípus. Ennek oka, hogy az ülőideg könnyen megnyomódik, amely kiváltja az idegi fájdalmat.

Az ülőideg egy hosszú ideg, amely az ágyéki gerincből lép ki és a lábak érzékelését látja el. Számos helyen becsípődhet, megnyomódhat vagy begyulladhat, azonban leggyakrabban a gerincből való kilépésnél nyomódik meg vagy gyullad be az ideg.

Idegzsába lábban

A lábban jelentkező idegzsába elsősorban az ún. femoralis ideg fájdalmát jelenti.

Ha ez az ideg sérül, akkor égő combfájdalom szokott jelentkezni. A fájdalom égő, szúró jellegű és sokszor zsibbadással is együtt jár. A fájdalmat gyakran a combon a bőr egyszerű érintése is kiváltja.

Jellemző tünet, hogy lépcsőre felmenetelkor érezhető a combizom gyengesége.

Idegzsába okai

Az idegi fájdalmak okai általában nem annyira egyértelműek, mint sok más betegség esetén. Ennek oka, hogy az idegi fájdalmak pontos okát még nem fedezte fel teljes mértékben az orvostudomány.

Az idegzsába oka az adott ideg károsodása, megnyomódása vagy sérülése, ami miatt megváltozik az ideg működése.

A panaszok lehetséges okai az alábbiak:

Fertőzés

A fertőzések a szervezet számos szövetét megfertőzhetik, így az idegeket is. Ilyen fertőzés miatt jelentkező idegfájdalom például a korábban bemutatott övsömör utáni idegfájdalom is.

Azonban a testben bármilyen fertőzés van jelen, van esély arra, hogy egy a fertőzés egy közeli idegre átterjedjen és ott idegzsábát okozzon. Például egy fertőzött fogról is át tud terjedni a fertőzés egy közeli idegre – mondjuk az arcidegre.

Sclerosis multiplex

Ez egy ritka, gyógyíthatatlan betegség, amely az idegrendszer lassú leépülését okozza. A betegség során az idegeket borító mielinréteg bomlik el, ami miatt könnyebben alakul ki idegzsába.

Nyomás/Becsípődés

Az idegek megnyomódása vagy becsípődése azt jelenti, hogy az ideghez közeli szövet összenyomja az ideget. Ez váltja ki az idegi fájdalmat.

Az ideget az alábbi szövetek nyomhatják meg:

• csont
• szalag
• izom
• ér
• daganat

Az idegbecsípődésről részletesen ide kattintva olvashatja cikkünket.

Cukorbetegség

Számos cukorbetegségben szenvedő küzd idegi jellegű problémákkal, olyanokkal, mint például az idegzsába.

Az idegkárosodás oka ilyenkor a tartósan magas vércukorszint, ami rendkívüli módon károsítja az idegeket.

A cukorbetegség miatti idegkárosodás leggyakoribb a

• kezeken
• karokon
• lábfejen
• lábakon

Gyógyszerek

Vannak olyan gyógyszerek, amelyek mellékhatásként is kiválhatnak idegzsábát vagy ahhoz hasonló tüneteket. Elsősorban a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre adott gyógyszerek okozhatnak ilyen mellékhatást.

Ha egy gyógyszert frissen kezdett el szedni és idegzsábára hasonlító tüneteket tapasztal, akkor keresse fel a gyógyszert felíró onkológus orvosát és kérjen helyettesítő gyógyszert a mellékhatások miatt!

Idegzsába tünetei

Az idegi fájdalmaknak vannak olyan jellemző tünetei, amelyek jelentkezésekor akár otthon is megállapítható, ha idegfájdalomról van szó.

Ez azért előnyös, mert elkerülheti a felesleges köröket a kivizsgálásnál, ugyanis egyből fordulhat olyan orvoshoz, aki az idegi tünetek kivizsgálására és kezelésére szakosodott.

Az idegzsába leggyakoribb tünetei az alábbiak:

Érzékenység

Az érzékenység azt jelenti, hogy az érintett testrészen a bőr akár érintésre is rendkívül erősen fájhat.

A gyengéd érintés, de még a szél fújása is kiválthatja a panaszokat, ha az idegzsába erős.  Nyomásra az enyhébb idegi fájdalmak is szinte mindig kiválthatók.

Izomgyengeség

Az izomgyengeség idegfájdalom esetén azért jelentkezik, mert az idegek felelősek a testben az ingerületek továbbviteléért, így az izommozgásokért is.

Ha pedig az ideg károsodik vagy valami miatt ideiglenesen, vagy tartósan sérül, akkor a kapcsolódó izmok működése is korlátozódik.

Izomgörcs

Mivel az idegzsába miatt az izmok működése nem megfelelő, ezért az izmok időnként önkéntelenül is görcsbe rándulhatnak.

Ha pedig olyan izmokról van szó, amelyeket nem tudatos működéssel lehet irányítani (pl. vázizmok), akkor a görcsök tartósabban is görcsök állapotba kerülhetnek az idegzsába következtében.

Az izomgörcsök az idegi probléma megszüntetésével azonnal meg szoktak szűnni.

Égető fájdalom

Az idegfájdalom jellemzője, hogy égő fájdalmat, azaz égető érzést tapasztal.

Az égő fájdalommal sok esetben éles, hasító fájdalommal jár együtt. Sokan elektromos sokkhoz hasonlítják a fájdalmakat, amelyeket idegi problémák esetén éreznek.

A fájdalom az idegi érintettség megszüntetésével szinte azonnal megszűnik.

Mozgásképtelenség

Súlyos idegzsába vagy idegsérülés esetén az ideg olyan mértékben károsodik, hogy az adott ideg által beidegzett részt nem lehet mozgatni.

A legtöbb esetben ez egy ideiglenes mozgásképtelenség, amely az idegi érintettség megszüntetésével elmúlik: tartós bénulásról tehát szó sincs.

Leggyakrabban a mozgásképtelenség először a perifériákon jelentkezik, azaz:

• ujjakon
• lábfejen
• lábujjakon

--

Az idegi érintettség sokszor nem csupán önmagában jelentkezik, ilyenkor természetesen más tünetek is előfordulhatnak.

Idegzsába kivizsgálása

Az idegzsába szakszerű kivizsgálása nem egyszerű feladat, amelyet nem minden orvos tud elvégezni.

Mozgásszervi rendelőnkben bármely mozgásszervi szakorvosunk (fájdalomterapeuta, reumatológus) képes felismerni a test bármely részén jelentkező idegzsábát, majd megfelelő kezelést adni rá.

Rendelőnkben az idegzsába kivizsgálási lépései egy szigorú sorrendet követnek, amelyet több évtizedes tapasztalattal állítottak össze rendelőnk vezető mozgásszervi orvosai.

Ezt a kivizsgálási módszertant mutatjuk be az alábbiakban.

Szóbeli vizsgálat

A szóbeli vizsgálat minden panasz esetén rendkívül fontos. Így van ez az idegzsába esetében is.

A szóbeli vizsgálat során a mozgásszervi szakorvos meghallhatja panaszait, tünetei történetét és azt is, hogy eddig milyen kezelést próbált a panaszaira.

Ezután az orvos további tájékozódó kérdéseket tesz fel a problémával kapcsolatban. Ez segíti az orvost abban, hogy körülhatárolja, hogy pontosan mi lehet a problémák oka.

Az alapos szóbeli kivizsgálás azért is rendkívül fontos, mert ennek során kiderülhet számos olyan probléma vagy tünet, amely alapvetően meghatározza a további kivizsgálást és kezelés. Ilyen például a korábbi daganatos betegség, örökölt családi betegség vagy átélt balesetek.

Az alapos szóbeli vizsgálatnak mindemellett célja az is, hogy ne érezze magát kellemetlenül az orvosi vizit közben.

Miután a szóbeli vizsgálatnak vége, a szakorvos kezével is megvizsgálja a panaszos régiót és a hozzá közel álló régiókat. Ezelőtt azonban az orvos átnézi a korábbi leleteit is, ha vannak.

Leletáttekintés (ha vannak)

Ha adott idegzsábájával vagy egyéb panaszával kapcsolatban vannak korábbi orvosi leletei, azokat érdemes magával hoznia az első kivizsgálásra.

A leletáttekintés során elsősorban a 6 hónapnál nem régebbi felvételek azok, amelyek legfontosabbak.

Különösen hasznos információt jelent idegzsába esetén, ha rendelkezésre áll:

• 6 hónapon belüli vérvételi eredmény
• EMG (elektromiográfia) vizsgálati eredmény
• ENG (elektroneurográfia) vizsgálati eredmény
• képalkotó vizsgálati eredmények (MRI, röntgen, CT, ultrahang)
• mozgásszervi szakorvosi (neurológus, fájdalomterapeuta, reumatológus, ortopéd szakorvos) szakorvosi vélemény

FONTOS: a leletekre nincs szükség a rendelőnkben történő megfelelő kivizsgáláshoz, mivel a legtöbb esetben ezek nélkül is teljes értékű kivizsgálást és kezelést kaphat. Ha viszont rendelkezésre állnak leletek, akkor jobb, ha magával hozza azokat a kivizsgáláshoz.

Testi vizsgálat (általános, speciális)

A szóbeli vizsgálatot és esetleges leletáttekintést követi a testi vizsgálat, amelyet mozgásszervi szakorvosaink az alábbi módszertan szerint végeznek:

• Általános vizsgálat. Ennek során a szakorvos a test általános állapotát vizsgálja át. Ebbe beletartozik a testalkat, a bőr, a testtartás, a járás és panasztól függően egyéb területek általános vizsgálata. Erre a lépésre azért van szükség, mert ebből derülhet ki, ha olyan probléma okozza az idegzsábát, amely az egész testet érinti.
• Specifikus vizsgálat. Ez a vizsgálati rész azt jelenti, hogy a szakorvos az aktuálisan panaszos testrészt vizsgálja meg. A vizsgálat során az orvos megvizsgálja az érintett testrészen a bőrt, az érintésre adott reakciót, az izomerőt és egyéb tényezőket, amelyek segítenek megállapítani, hogy milyen állapotban van az ideg.

Az általános testi vizsgálat végére az orvos elég pontosan sejti, hogy pontosan mi lehet a tünetek oka.

Mozgástesztek (aktív passzív)

A mozgástesztek olyan speciális mozgások, amelyeket a mozgásszervi szakorvosok arra használnak, hogy megállapítsák, hogy egy-egy tünet pontosan honnan ered (pl. melyik idegből). Emellett arra is választ adnak a mozgástesztek, hogy milyen mértékű a károsodás az adott testrészen.

A mozgásteszteknek két fajtáját végzik el szakorvosaink az idegzsába kivizsgálása során:

• Passzív mozgástesztek. Ezek során az érintett testrészt a szakorvos saját kezével mozgatja különböző irányokba. Eközben Önnek vissza kell jeleznie arról, hogy milyen az adott mozdulat közben mit érez.
• Aktív mozgástesztek. Ezek olyan speciális mozgások, amelyeket saját erejéből kell kiviteleznie orvosi utasításra. Közben orvosa visszajelzést kér Öntől, hogy tapasztal-e fájdalmat a kivizsgálás során.

A mozgástesztek végére a legtöbb esetben a szakorvos pontosan tudja, hogy mi a probléma és az mennyire súlyos.

Egyes esetekben azonban előfordul, hogy a problémák hátterében olyan okot sejt az orvos, amelyet képalkotó vizsgálattal meg kell vizsgálni (pl. gerinckárosodás vagy csonttörés).

Képalkotó vizsgálatok

A képalkotó vizsgálatok olyan orvosdiagnosztikai módszerek, amelyek segítségével képet lehet alkotni a test belső szerkezeteiről. Ezeken a képeken a radiológus szakemberek mozgásszervi orvos kérésére meg tudnak válaszolni fontos kérdéseket az adott ideggel vagy más szövettel kapcsolatban.

Az idegzsába esetén esetlegesen szükséges vizsgálatok az alábbiak lehetnek:

Röntgenvizsgálat

A röntgenvizsgálat az egyik leggyakoribb képalkotó diagnosztikai vizsgálat. A vizsgálat során kis adag röntgensugárral egy vagy több irányból képet készítenek a testről.

A vizsgálat előnye, hogy olcsó, széles körben és gyorsan elérhető.

A röntgen elsősorban csontok és ízületek törésének és vagy kopásának megállapítására alkalmas módszer.

Ultrahang-vizsgálat

Az ultrahangvizsgálat egy rohamosan fejlődő ága a mozgásszervi betegségek kivizsgálásnak. Népszerűségének oka, hogy a modern technika segítségével gyorsan és jól megállapítható, hogy az adott régióban milyen elváltozás található.

Nem csupán csontok és ízületek, hanem lágyrészek és idegek vizsgálatára is alkalmas. Nem annyira pontos, mint a rétegmetszeti technológiával készülő MR- és CT-vizsgálat, azonban könnyen elérhető és sok esetben megfelelő módszer a legtöbb idegzsába kivizsgálására is.

Az ultrahang további előnye, hogy véráramlásmérésre és mozgás közbeni vizsgálatra is alkalmas.

MR-vizsgálat

Az MR-vizsgálat mágneses térrel dolgozik.

Ez talán a legpontosabb képalkotó diagnosztikai eljárás, azonban nehezebben elérhető és a vizsgálat a többi módszerhez képest hosszabb és kellemetlenebb.

A mágneses térben készülő képeken a szakorvos három dimenzióban láthatja a csontokat, az ízületeket, az izmokat és az idegeket, így rendkívül jól meg lehet rajtuk állapítani, hogy pontosan milyen elváltozást található a szervezetben.

Ez a legdrágább képalkotó diagnosztikai vizsgálat, ezért csak valódi szükség esetén javasolják orvosaink.

CT-vizsgálat

A CT-vizsgálat a „sima” röntgenvizsgálathoz hasonlóan röntgensugárzással dolgozik. Ez a módszer azonban egy 360 fokos körben készít felvételt az adott testtájról.

Ezután a számítógép szoftvere egy háromdimenziós felvételt készít, amelyben részletesen látható, hogy az adott testrészen milyen mélyen, milyen jellegű elváltozás található.

CT-vizsgálatra olyankor szokott szükség lenni, ha a röntgenfelvételen esetleg nehezen vizsgálható régió áttekintésére van szükség.

Ez a vizsgálat is viszonylag drága és nehezebben elérhető, ezért ezt is csak kifejezett szükség esetén javasolják szakorvosaink.

Laborvizsgálat (ritkán)

A laborvizsgálatok előnye, hogy segítségükkel kiválóan megállapítható, ha az egész szervezetet érintő probléma miatt alakulnak ki a panaszok.

Ez idegzsába esetén nem gyakori, ezért csak abban az esetben van laborvizsgálatra szükség, ha az orvos mondjuk cukorbetegséget vagy más idegzsábát okozó, egész szervezetet érintő betegséget sejt a panaszok hátterében. Ez viszonylag ritka.

A rendelőnkben végzett laborvizsgálatokról ide kattintva tájékozódhat.

További vizsgálatok

Idegzsába esetén előfordulhat, hogy a kivizsgáló orvos tartós idegkárosodást gyanít. Ebben az esetben kétféle, speciálisan idegi működést vizsgáló módszert javasolhatnak szakorvosaink:

ENG (elektroneurográfia)

Ez a vizsgálat az idegek ingerületátvivő képességét vizsgálja.

A vizsgálat segítségével megállapítható, hogy az adott ideg működése milyen mértékben károsodott.

EMG (elektromiográfia)

A vizsgálat célja a test izmai működésének vizsgálata. A vizsgálattal megállapítható az izmok akaratlagos működése során történő aktivitás és a nyugalmi állapotban történő aktivitás is.

--

Rendelőnk mozgásszervi szakorvosai messze a legtöbb esetben már az első vizsgálaton, képalkotó vizsgálat nélkül is meg tudják állapítani az idegzsábát. Ennek alapján az orvos kezelési tervet készít, amelyet átbeszél Önnel.

Idegzsába kezelése

Az idegzsába kezelését rendelőnk mozgásszervi szakorvosai már az első vizsgálat során megkezdik.

Az idegzsábát azonban nem csak orvos kezelheti. A lehetséges kezelési módok az alábbiak:

Idegzsába otthoni kezelése

Idegzsába otthoni kezelési tippek

Elsőként a legtöbb betegséget érdemes megpróbálni otthon kezelni. Ez teljesen igaz az idegzsábára is.

Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja az idegzsába otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti idegzsába miatti panaszait. Ráadásul mindössze 7 nap alatt! (Vagy legalábbis jelentős enyhülést érhet el)

Íme:

Idegzsába orvosi kezelése

Az idegzsába orvosi kezelését rendelőnk mozgásszervi szakorvosai (reumatológus, fájdalomterapeuta) végzik.

A lehetséges kezelési módszerek az alábbiak:

Non-szteroid gyulladáscsökkentők

Ezek olyan gyógyszerek, amelyeknek enyhébb fajtáit vény nélkül is lehet kapni a patikákban.

Ezek a hatóanyagok egyszerre képesek csökkenteni a gyulladásokat és a fájdalmakat.

Hátrányuk, hogy nem annyira erősek és mellékhatásként gyomorpanaszokat okozhatnak, valamint jelentősen megterhelik a májat és a vesét.

Éppen ezért orvosi javaslat nélkül ne használjon ilyen fájdalomcsillapítókat 14 napnál tovább!

A leggyakoribb non-szteroid fájdalom- és gyulladáscsökkentők az alábbiak:

• aszpirin
• diklofenák
• ibuprofén
• naproxén
• paracetamol (acetaminofén)

Ezek a szerek ugyanolyan jók: egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Viszont minden embernél változhat, hogy melyik a leghatásosabb.

Opioidok

Ezek a gyógyszerek jóval erősebb fájdalomcsillapítók, mint a non-szteroid gyulladáscsökkentők. Helytelenül használva azonban komoly mellékhatásokat okozhatnak. Éppen ezért kizárólag szakorvosi receptre írhatók fel.

Ráadásul, a gyógyszerek függőséget okozhatnak, ezért használatuk feltétlenül mozgásszervi szakorvosi felügyelet mellett kell, hogy történjen.

Az opioidok olyan kémiai anyagokat szabadítanak fel a testben, amelyek képesek jelentősen csökkenteni a fájdalomérzékelést.

Általános hatásuk, hogy lassítják a légzést és a szívritmust, ami gyakran a fájdalomcsökkentésben is segít.

Működésüket úgy kell elképzelni, hogy még azelőtt csökkentik a fájdalomjeleket a testben, mielőtt azok az agyba elérnének.

Számos opioid gyógyszer létezik, azonban a legtöbbnek van mellékhatása. Ezek legtöbbször hányinger és kimerültség, álmosság.

Az opioidokat szájon át szedhető tablettás gyógyszerként vagy helyi injekcióként is lehet alkalmazni.

Kiválóan használhatók az idegzsábára az opioidok, azonban kizárólag rövid ideig- praktikusan addig, amíg más kezelési módszerrel (pl. gyógytornával) meg nem szüntetik a fájdalmat kiváltó probléma okát.

Izomlazítók

Az izomlazító gyógyszerek olyan gyógyszerek, amelyet a test görcsös tartóizmait, az úgynevezett vázizmokat képesek lazítani. Erre azért van szükség, mert számos mozgásszervi fájdalom és idegzsába eredete ezen izmoknak a tartós görcse.

Az izomlazító gyógyszerek csökkentik ezt a görcsöt, így enyhítve a fájdalmat és növelve a test mozgékonyságát.

Az idegzsába során gyakran jelentkező izomgörcsök csökkentésére is kiválóan alkalmazhatók.

Antidepresszánsok

Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket egy adott betegség ellen fejlesztenek ki, aztán kiderül más betegségek kezelésére is alkalmas: az antidepresszánsok is ilyenek.

Eredetileg a depresszió kezelésére használták őket, azonban felfedezték, hogy egyes fájdalmak kezelésére is alkalmazhatók.

Elsősorban tartós fájdalmak esetén szokták alkalmazni, mint például:

• cukorbetegség miatti idegzsába
• övsömörös idegzsába
• fejfájásszindrómák

Rohamoldók

A rohamoldók is olyan gyógyszerek, amelyeket először nem fájdalomkezelésre fejlesztettek: ezek a gyógyszerek eredetileg az epilepszia során jelentkező ideggörcsök kezelésére voltak csak alkalmasak.

Később felfedezték, hogy idegi eredetű fájdalom esetén kiválóan alkalmasak fájdalomcsillapításra is, mivel idegnyugtató hatásúak.

Égő, szúró idegfájdalom esetén javasolhatják mozgásszervi szakorvosaink, elsősorban nehezen kontrollálható idegfájdalmak esetén.

Idegblokád injekció

Az idegblokád injekciók olyan fájdalomcsillapító módszerek, amelyek során egy konkrét ideg fájdalmát csökkenti az orvos helyi injekció segítségével.

Ilyenkor általában a fenti fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek speciális keverékét adja be a szakorvos.

Az ilyen injekciók hatása szinte azonnal érezhető: általában a beadást követő 30 percben már teljes a hatása. Többnyire 1-2 hétig alkalmasak a fájdalommentesítésre: ez idő alatt meg kell kezdeni a gyógytornát, amely segít abban, hogy az érintett, fájdalmas ideg a gyógyszer hatásának elmúlásával se tudjon ismét megfájdulni.

Idegzsába gyógytorna kezelése

Az idegzsába megfelelő kezeléséhez szinte minden esetben szükség van gyógytornára, mivel a legtöbb idegzsába valamilyen izom-, ideg-, szalag- vagy csontrendellenességből fakad, amelyet gyógytornával lehet gyógyítani.

A megfelelő szakorvosi gyulladás- és fájdalomcsökkentés után egy-két nappal meg kell kezdeni a gyógytornát annak érdekében, hogy még a fájdalomcsillapító hatásának elmúlása előtt kifejtse hatását a gyógytorna.

A gyógytorna kezelés az alábbiak szerint zajlik:

Fájdalomcsökkentés

Elsőként, frissen a szakorvosi kezelés után a gyógytornász még elsősorban a fájdalomcsökkentésre fókuszál.

Ennek keretein belül használhat fizikoterápiás módszereket a fájdalomcsillapításra.

Emellett saját kezével is többet dolgozik a problémás testrészen, hogy minél hatékonyabban enyhítse a fájdalmakat.

Nyújtás

Szinte minden mozgásszervi fájdalom oka legalább részben valamilyen merev, görcsös izom vagy szalag. Ezeket az izmokat meg kell nyújtani annak érdekében, hogy a fájdalom enyhüljön és helyreálljon a megfelelő izomegyensúly.

A nyújtások egy részét a gyógytornász betanításával otthon is lehet végezni, azonban a kezdeti időszakban elengedhetetlen, hogy a gyógytornász a saját kezével, a rendelőben nyújtsa meg a szükséges izmokat.

Erősítés

Ha már kellően tud mozogni a fájdalmas régió és a fájdalom is megszűnt, akkor kell elkezdeni megerősíteni azokat az izmokat, amelyek később is meg fogják tudni tartani úgy az adott testrészt, hogy ne alakuljon ki újra a fájdalom és a merevség.

Az erősítés személyre szabott, speciális gyakorlatok segítségével történik, amelyek azokat a speciális izmokat erősítik meg, amelyekről a legtöbb ember korábban azt sem tudta, hogy létezik.

Funkcionális erősítés

A tartóizmok megerősítése után szükséges megerősíteni és újratanítani azokat az izmokat, amelyek a mozgásokat végzik.

Ez egy összetettebb feladat, mert az izmok egymáshoz képesti ereje és működési sorrendje is változó.

Sokszor a helytelen mozgásminták miatt alakul ki kezdetben az idegzsába. Funkcionális erősítéssel ezeket a mozgásmintákat lehet kijavítani. Ezzel elérhető, hogy később megterhelő mozgás, sport vagy komoly megerőltetés során se alakuljon ki újra a fájdalom.

Tartós fájdalommentesség

A tartós fájdalommentesség eléréséhez a gyógytorna terápia utolsó heteiben a gyógytornász segítségével fel fog tudni készülni arra, hogy akár évekig is fájdalommentesen éljen. Ráadásul mindezt a gyógytornász közreműködése nélkül.

A tartós fájdalommentesség eléréséhez gyógytornászunk olyan gyakorlatokat is fog adni Önnek, amely segítségével a jövőben megelőzheti az idegzsába kialakulását.

Emellett természetesen továbbra is kapcsolatban maradhat kezelőorvosával és – gyógytornászával annak érdekében, hogy bármilyen későbbi probléma esetén idejében felkereshesse őket.

--

A rendelőben zajló gyógytorna kezelésekről az alábbi oldalon olvashat részletesen.

Idegzsába szakemberek

Idegzsába kapcsolódó cikkek

Idegzsába időpontfoglalás

Amennyiben úgy gondolja, hogy idegzsábáját minél gyorsabban lássa szakember, jelentkezzen be mozgásszervi magánrendelésünkre, ahol garantáltan szakértő kezelést kap fájdalmára.

Ne húzza el a kezelést, mert ezzel maradandó károkat okozhat!

Az alábbi űrlap segítségével foglalja le időpontját mozgásszervi szakorvosunkhoz első, szuperalapos kivizsgálasra most: