Állkapocs fájdalom áttekintés

Az állkapocsízület egy gyakran elfelejtett ízület a szokásos nagyízületek – csípő, váll, térd – között. Pedig ugyanúgy megfájdulhat és ugyanúgy kezelésre szorul, mint a „híres” ízületek.

Ez az ízület egy úgy működik, mint egy csúszó pánt, és az állkapocscsontot köti össze a koponyával. Ennek segítségével vagyunk képesek mozgatni a szánkat. Tehát az állkapocsízületnek köszönhető a beszéd, az evés és az ivás is.

Ez az ízület is, mint a legtöbb ízület, páros, azaz az állkapocscsont mindkét oldalán található belőle egy-egy.

Az állkapocs fájdalom oka igen gyakran valamilyen állkapocsízületi rendellenesség, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fogak, illetve a baleseti sérülések miatti csonttörések is okozhatnak fájdalmakat az állkapocsban.

Mindemellett pedig az ízületi rendellenesség jelentkezhet izom- vagy idegfájdalom formájában is. Ez az összetettség pedig azt eredményezi, hogy az állkapocs fájdalom okának pontos felismeréséhez tapasztalt fájdalomterapeuta szakorvosra van szükség – aki képes felismerni, hogy a lehetséges számos ok közül éppen melyik jelentkezik. Erre pedig megfelelő kezelést tud adni.

Szerencsére, a legtöbb esetben az állkapocs fájdalom időszakos, és otthoni kezelési módszerekkel vagy fájdalomterápiás szakorvosi kezeléssel meg lehet szüntetni.

Ha viszont rosszabb a helyzet vagy komolyabb probléma van, olyankor szükség lehet akár szájsebészeti műtéti kezelésre is. Ez azonban ritka.

Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk az állkapocs fájdalom…

• okait,
• tüneteit,
• kivizsgálását…
• és kezelési módjait rendelőnkben.

Azonnal szeretné elkezdeni állkapocs fájdalma kezelését? Töltse le otthoni állkapocs fájdalom kezelési útmutatónkat!

Állkapocs fájdalom okai

Az állkapocs fájdalom pontos eredendő okát sokszor nehéz megtalálni.

Ennek részben az az oka, hogy a fájdalom egyszerre több okra is visszavezethető lehet.

Például:

• genetikai okokra
• ízületi gyulladásra
• vagy sérülésre.

Ráadásul a fájdalmat kiválthatja az is, ha valaki gyakran csikorgatja vagy szorítja össze a fogait: ez legtöbbször éjszaka, alvás közben, öntudatlanul szokott történni.

Nézzük most meg, hogy milyen okai lehetnek a tünetek jelentkezésének:

Rágóízületi gyulladás

Az egyik leggyakoribb oka az állkapocs fájdalomnak a rágóízület gyulladása. Ráadásul ez az a fajta, ami magától ritkán múlik el.

A rágóízület egy olyan két oldalon elhelyezkedő ízület, amely a koponyával köti össze az állkapocscsontot.

Ennek segítségével vagyunk képesek beszélni, enni és inni.

Általában nem tudatosul az emberekben, de a rágóízületet rendkívül sokat használják egy nap során. Ezért, ha valami miatt megfájdul, akkor számos kellemetlenséget okozhat.

A rágóízületi gyulladás kiváltó okai az alábbiak lehetnek (akár egyszerre több is):

• Izomfájdalom. Ilyenkor legtöbbször a rágóizmok akaratlan görcséről van szó, mondjuk túlhasználat következtében.
• Sérülés. Egy sérülés vagy baleset hatására a rágóízület megsérülhet, ennek következtében pedig gyakran begyullad.
• Fogcsikorgatás. Ez legtöbbször öntudatlan tevékenység és éjjel, alvás közben jelentkezik. Ha ez kellő ideig tart és Ön hajlamos az ízületi sérülésre, akkor ez is okozhatja nappali állkapocs fájdalmát.

Összességében a rágóízületi sérülés az egyik leggyakoribb oka az állkapocs fájdalmának.

Mivel azonban a fájdalmakat rengeteg dolog okozhatja, ezért a tünetekkel mindenképpen érdemes először fájdalomterapeuta szakorvoshoz fordulni, aki alapos vizsgálattal és sokéves tapasztalattal segít megtalálni a probléma okát.

Persze nem csak a rágóízület miatt fájhat az állkapocs. A következő gyakori ok a…

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás egy olyan fejfájástípus, ami visszatérő ciklusokban, úgynevezett clusterekben jelentkezik.

A fájdalom jellemzője, hogy a legerősebben a szem körül és mögött jelentkeznek a tünetek. Innen azonban a fájdalom átsugározhat az állkapocsba is, így itt is panaszokat okozhat.

A cluster fejfájás az egyik legerősebb fejfájástípus, ami olyan erős fájdalmakkal szokott járni, hogy a legtöbben szinte azonnal felkeresik vele fájdalomszakértő fájdalomterapeuta szakorvosunkat. Ezzel két legyet üthet egy csapásra, hiszen az orvos azt is észlelni fogja, ha állkapocsízületi problémája van.

A cluster fejfájásról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Arcüregbetegség

Arcüregnek nevezzük azt a levegővel töltött részt az koponyán – a bőr mögött – ami a szem és az állkapocs alja között húzódik.

Ha az arcüreg valamilyen baktérium vagy vírus miatt megfertőződik, akkor olyan nyáktúltermelés alakulhat ki, ami nyomást helyez az állkapocsra, ezzel fájdalmat okozva.

Így például arcüreggyulladás esetén rendkívül gyakori, hogy megfájdul az állkapocs.

Fogfájás

Elsősorban a komolyabb fogászati betegségek szoktak fájdalmakat okozni az állkapocsban. A „sima” fogfájás legtöbbször nem jár az állkapocs fájdalmával.

Durvább fogbetegség – például fogtályog – esetén kialakulhat olyan sugárzó fájdalom, amit az állkapocsban érezhet.

20-30 éves korban, amikor a bölcsességfogak nőnek, olyankor is gyakori, hogy ez állkapocsfájdalmakat okoz.

Ha azonban nem biztos benne, hogy az állkapocs panaszait foga okozza, akkor először érdemes fájdalomterapeuta szakorvoshoz fordulni segítségért, mivel ő képes a lehetséges számos ok közül megtalálni, hogy pontosan mi okozza a fájdalmakat.

Arcidegzsába

Az arcidegzsába egy olyan betegség, amit az arcideg megnyomódása vagy sérülése okozza.

Tehát elsősorban egy idegi eredetű betegségről van szó. A betegség alatt az arc oldalán lefutó ideg sérül meg. Mivel ennek az idegnek a feladata az arc nagy részének a bőrérzékelése és mozgatása, ezért megnyomódása és sérülése esetén gyakran jelentkezik arcfájdalom vagy állkapocs fájdalom.

Az arcidegzsábáról részletesen ide kattintva olvashatja cikkünket.

Szívroham

Rendkívül ritka, hogy az állkapocs fájdalom oka szívroham legyen, azonban előfordulhat.

Szívroham során az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• mellkasi fájdalom
• karfájdalom
• vállfájdalom
• nyakfájdalom
• fejfájás
• zihálás
• izzadás
• hányinger
• szédülés
• állkapocsfájdalom

Ha a fenti tüneteket egyszerre tapasztalja és azok hirtelen jelentkeznek, akkor azonnal hívja a mentőket! Életet menthet!

Általában azonban a fenti tünetek közül csak az egyik jelentkezik, olyankor nincs szó szívrohamról.

Érdekességképpen meg kell még jegyeznünk, nők esetében kifejezett gyakori szívroham esetében a bal oldali állkapocsnál jelentkező erős fájdalom.

A szívinfarktusról részletesen az alábbi cikkünkben olvashat.

Állkapocs fájdalom kockázati tényezői

Bizonyos tényezők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben kialakuljon az állkapocs fájdalom. Itt elsősorban a rágóízületi gyulladás kialakulására érdemes gondolni, hiszen a sérülések miatt kialakuló fájdalmakat nem lehet előre jelezni.

A rágóízület gyulladásának kialakulásában azonban az alábbi tényezők tudnak segíteni:

Reumatoid artritisz

Ha a testben például reumatoid arthritisz (sokízületi gyulladás) található, olyankor könnyebben kialakul a gyulladás a rágóízületben is. A reumatoid artritiszről részletesen ide kattintva olvashatja cikkünket.

Csont-ízületi gyulladás

Azaz másnéven kopásos ízületi gyulladás. Ez főleg 50 éves kor felett jelentkezik, ha a rágóízület porca a rendszeres használat miatt elkopik.

Ilyenkor a csontok összeérnek és fájdalmas gyulladás alakul ki az ízületben.

Sérülés

Ha egy ütés vagy fejsérülés hatására az állkapocsízület megsérül, olyankor azonnal is kialakulhat az állkapocs fájdalom.

Azonban egy sérülés után az azonnali gyógyulást követően is kialakulhatnak a fájdalmak, akár évekkel később is.

Fogcsikorgatás

Ha Ön rendszeresen – általában öntudatlanul – csikorgatja a fogát éjszaka vagy nappal, az jobban megterheli az állkapocsízületet, így könnyebben alakulhat ki állkapocs fájdalom.

Kötőszöveti betegségek

A kötőszövetek olyan lágyrészek, amelyek a csontok, izmok és ízületek közötti részben vannak. Ha az állkapocs körül ezek valami miatt nem működnek megfelelően, olyankor könnyebben alakulhat ki állkapocs fájdalom.

--

Összességében a kockázati tényezők nem tudnak kizárólag önmaguktól állkapocs fájdalmakat okozni. Jelenlétük azonban segíti a fájdalmat kialakulását, illetve már kialakult fájdalom esetén nehezítik a gyógyulást.

Állkapocs fájdalom tünetei

Az állkapocs fájdalom önmagában is egy tünet, azonban vele együtt más tünetek is jelentkezhetnek.

Ezek jelenléte általában arra utal, hogy a panaszok komolyabbak és könnyen lehet, hogy szükség van fájdalomterápiás szakorvosi kezelésre az enyhüléshez.

A fájdalom mellett tehát a leggyakoribb tünetek az alábbiak:

Érzékenység

A fájdalom mellett az állkapocs gyakran érzékennyé is válik. Legtöbbször ez rágóízületi problémára enged következtetni.

Az érzékenység itt azt jelenti, hogy érintés hatására az állkapocs jobban fáj.

Fülfájás

Ha az állkapoccsal valami nincs rendben és megfájdul, olyankor a fájdalom gyakran továbbterjed a fülre.

Ilyenkor jellemzően ugyanazon az oldalon, ahol az állkapocs is fáj, a fül sajogva szokott fájni.

Rágási fájdalom

Ha az állkapocs fáj, olyankor mozgás hatására általában felerősödnek a tünetek.

Ilyen mozgásnak számít a rágás is: különösen azért, mert sokkal nagyobb erőkifejtést igényel, mint például a beszéd.

Fontos megfigyelni, hogy rágás közben az ízületnél (fent, a fül alatt) vagy máshol jelentkeznek-e a tünetek. Ez hasznos információ lesz a kivizsgáló fájdalomterapeuta szakorvosnak.

Arcfájdalom

Az állkapoccsal együtt megfájdulhat az arc is. Ilyenkor leginkább a két orcáról beszélünk, ami „az a puha rész a szemek alatt, az orr két oldalán”.

Az állkapocsfájdalom egyik gyakori velejárója, hogy ide, az orcákba is sugárzik a fájdalom.

Szájzár

Komolyabb állkapocs fájdalom esetén és különösen akkor, ha gyulladás is van az ízületben, akár szájzár is kialakulhat.

Ilyenkor az állkapocs berögzül zárt pozícióba, ami akár olyan súlyos is lehet, hogy nem tudja kinyitni a száját.

Ebben az esetben azonnal szakértő fájdalomterapeuta szakorvoshoz kell fordulni segítségért. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szájzár könnyen lehet éppen rosszul kibújó bölcsességfog miatt is – tehát, ha a tüneteket 20-30 éves kora között hirtelen tapasztalja, akkor érdemes először fogorvoshoz fordulni kivizsgálásért.

Ilyenkor a fájdalomterapeuta orvost akkor kell felkeresni, ha a fogorvos nem talált semmi problémát.

Kattogás

Az állkapocsízület egyeseknél hajlamos kattogó vagy nyikorgó hangot adni olyankor, amikor kitátja a száját vagy rág.

Ez egészen addig nem probléma, amíg a kattogással nem jár fájdalom – ilyenkor kezelésre sem szokott szükség lenni.

Ha azonban a kattogás állkapocs fájdalommal együtt jelentkezik, akkor rágóízületi probléma gyanújával fájdalomterapeuta szakorvoshoz kell fordulni.

--

A fenti, fájdalommal együtt járó tünetekből megtudhatta, hogy mely esetekben szükséges szakértő fájdalomterapeuta orvoshoz fordulni segítségért állkapocs fájdalom esetén.

A következő részben arról lesz szó, hogy amikor elment a fájdalomterapeuta orvoshoz, akkor ott mi fog történni és milyen lépéseken keresztül fogja megállapítani az orvos, hogy pontosan mi a probléma. És az hogyan kell kezelni.

Állkapocs fájdalom kivizsgálása

Az állkapocs fájdalom kivizsgálását rendelőnkben sokéves tapasztalattal rendelkező fájdalomterapeuta szakorvos végzi.

Ennek oka az, hogy mivel a fájdalmakat sokféle dolog okozhatja, ezért olyan szakemberre van szükség, aki a betegségek széles palettáját fel tudja ismerni.

Ezen felül a fájdalomterapeuta orvos fog tudni segíteni az ízületi, idegi és izomeredetű fájdalmakon, amelyek az esetek döntő többségében okozzák az állkapocs fájdalmakat.

Az orvos azt is fel tudja ismerni, ha problémája a fogakból ered: ebben az esetben szakértő fogorvost vagy szájsebészt fog javasolni a megfelelő kezelésre.

Érdemes már a kivizsgálás elején tudni, hogy annak ellenére, hogy az első kivizsgálást és kezelést fájdalomterapeuta szakorvos végzi, a tartós eredmények eléréséhez legtöbbször szükség van állkapocsszakértő gyógytornász kezelésére is.

A bevezetés után tehát következzenek az állkapocs fájdalom kivizsgálási lépései:

Szóbeli vizsgálat

A szóbeli vizsgálat máig az egyik legfontosabb eleme a megfelelő orvosi vizsgálatnak.

Ennek szakmai háttere az, hogy számos tünet nem önmagában jelentkezik, hanem például egy egész szervezetet érintő betegség egyik tüneteként. Ha tehát az orvos nem kérdezné ki alaposan a problémákról, akkor könnyen elsiklana összetettebb betegségek felett.

Éppen ezért a szóbeli vizsgálat során a fájdalomterapeuta általános egészségével és állkapcsával kapcsolatban kérdéseket tesz fel – és megindul egy beszélgetés.

Ez a beszélgetés azonban nem csak orvosszakmailag fontos: a megfelelő orvos-páciens kapcsolat kialakításában is segítségére lesz.

Sajnos, számos rendelőben a szóbeli vizsgálatot félvállról veszik. Rendelőnk fájdalomterapeuta szakorvosánál azonban biztos lehet a lehető legalaposabb kivizsgálásban, mivel az orvos tudja, hogy a probléma pontos megállapítása a legfontosabb lépés a gyógyuláshoz.

Leletáttekintés

Miután az orvossal elkezdték a tünetek megbeszélését, adja magát a helyzet, hogy megmutassa korábbi leleteit vagy orvosi véleményeit a tüneteivel kapcsolatban.

Erre persze nincs lehetőség olyankor, ha a panasszal kapcsolatban nincsenek korábbi leletek, mert még nem járt velük orvosnál. Ez egyáltalán nem probléma, a fájdalomterapeuta szakorvos ebben az esetben elsőként fogja megállapítani, hogy mi okozza a panaszokat.

A leggyakrabban megtekintett leletek – ha rendelkezésre állnak – az alábbiak:

• Képalkotó vizsgálatok eredményei. Az állkapocsról, ha fáj, gyakran készítenek röntgen- vagy MR-vizsgálatot. A fájdalomterapeutának ilyenkor bőven elég az írásos, papír alapú lelet, a vizsgálati képekre nincs szükség, hiszen azokat radiológus szakorvos már értékelte lelet formájában.
• Korábbi orvosi leletek. Ha panaszával vagy kapcsolódó betegségével járt már orvosnál, akkor az ott készült leleteket hozza magával. Ez azért jó, mert ilyenkor a fájdalomterapeutának nem kell újrakezdenie a vizsgálatot – illetve lát egy másik orvosi véleményt, amellyel sajátját is össze tudja hasonlítani.
• Laborvizsgálati eredmények. Annak ellenére, hogy az állkapocs vizsgálatához nem szokott kelleni laborvizsgálati eredmény, amennyiben rendelkezésre áll 6 hónapnál nem régebbi lelet, érdemes őket magával hoznia.

Figyelem: Természetesen az EESZT-ből („felhőből”) a vizsgálatot végző szakorvos le tudja tölteni a leleteket, azonban előfordul, hogy informatikai hiba miatt nem kerültek feltöltésre korábbi leletei. Emiatt ajánlott a fent említett legfontosabb leleteket magával hoznia a vizsgálatra.

--

A leletáttekintés végére a vizsgáló fájdalomterapeuta szakorvosnak van róla egy elég pontos sejtése, hogy milyen betegségek okozhatják a tüneteket. Annak érdekében, hogy megtalálja azt az egyet, amelyik a tüneteket okozza, a leletáttekintés után fizikális (testi) vizsgálat történik.

Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat azt jelenti, hogy a szakorvos a kezével és a szemével vizsgálja meg állkapcsát – de nem csak azt.

A fizikális vizsgálat ugyanis két részből áll:

• Általános vizsgálat. Ez a test általános állapotának vizsgálatát jelenti, amelyre azért van szükség, hogy az orvos felismerje, ha az állkapocsnál jelentkező tünetek valamilyen egész szervezetet érintő betegség (reumatoid arthritisz, köszvény, stb) miatt jelentkeznek. Sok téves diagnózis oka az, hogy ezt az általános vizsgálatot egyes rendelőkben egyszerűen kihagyják – ez fájdalomterapeuta orvosunknál nem történhet meg.
• Speciális állkapocsvizsgálat. A test általános vizsgálata után a fájdalomterapeuta szakorvos részletesen megvizsgálja az állkapcsot és annak környékét, azaz a füleket, az orcákat, a fejet és a nyakat. Esetleg a vállakat is. A vizsgálatot az orvos kézzel és szemmel végzi – elsősorban tapintás útján kell Önnek visszajeleznie, hogy tapasztal-e fájdalmat vagy valamilyen kellemetlenséget az állkapcsa, arca, nyaka, füle stb. érintése során.

Mire idáig eljut a vizsgálattal, a fájdalomterapeuta szakorvos általában sejti, hogy mi okozza a tüneteket.

Ezt a feltevést, azonban bizonyítani kell, mert csupán sejtésről van szó. Erre valók a mozgástesztek.

Mozgástesztek

A mozgástesztek elsősorban a tüneteket okozó sejtések igazolására valók. Emellett ezek segítségével lehet megállapítani, hogy milyen mértékű a károsodás mértéke az állkapocsban és pontosan mi romlott el.

A mozgástesztek kétfélék lehetnek:

• Aktív mozgás. Aktív mozgás során az orvos szóban elmondja – vagy megmutatja – hogy milyen mozgást végezzen, majd ezt kell leutánoznia. Az ilyen speciális mozgások során jelentkező tünetek jellege és erőssége segít az orvosnak meghatározni, hogy pontosan mi okozza a panaszokat: ízület, ideg, izom vagy valami más.
• Passzív mozgás. Ezek a mozgások olyan mozdulatok, amely során az orvos kezével mozgatja az Ön testét, állkapocs esetében állkapcsát, fejét vagy nyakát. Szintén az Ön visszajelzésére van szükség: az orvos a jelentkező vagy éppen nem jelentkező tünetekből tudja megmondani, hogy mi a fájdalmak oka. A fájdalom nem cél, ezért, ha fájdalmat tapasztal, azt azonnal jelezze orvosának, aki abbahagyja a mozgatást.

Az aktív és passzív mozgatások elvégzése után a fájdalomterapeuta szakorvos legtöbbször pontosan meg tudja állapítani, hogy mi okozza a panaszokat. Remek, a legfontosabb lépés kész is van!

Vagy mégsem? Nem feltétlen! Ugyanis bizonyos betegségek (pl. kopásos ízületi gyulladás) esetén szükség lehet arra, hogy képalkotó vizsgálatokkal megállapítsák a károsodás mértékét.

Ilyenkor tartós kezelést a vizsgálati eredmények előtt nem kaphat, azonban a fájdalmak és tünetek csökkentésére már ilyenkor is felír gyógyszereket az orvos – szükség esetén pedig akár injekciós fájdalomcsillapítást is alkalmazhat.

A képalkotó vizsgálatok az alábbiak szerint zajlanak, ha az orvos szerint szükség van rájuk…

Képalkotó diagnosztika (nem mindig)

Képalkotó vizsgálatokra állkapocs fájdalom esetén elsősorban akkor van szükség, ha azt kell megvizsgálni, hogy a fogak vagy az állkapocscsont okozzák-e a fájdalmat.

Gyakori például, hogy egy növekvő fog ingerli az arcideget, ami a fájdalmakat okozza. Ilyenkor fogászati röntgenvizsgálatra van szükség. Komolyabb esetben arckoponya CT-vizsgálatot is kérhet az orvos.

Képalkotó vizsgálatokkal persze nem csak a fogakat lehet szükséges vizsgálni állkapocs fájdalom esetén. Talán a leggyakoribb oka a fájdalomnak – különösen 30 éves kor felett – a rágóízület károsodása, például gyulladása vagy sérülése. Ezt MR-vizsgálattal szokták megállapítani.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a fájdalomterapeuta szakorvos személyes vizsgálata előtt nem érdemes képalkotó vizsgálatot végezni, hiszen erre sokszor egyáltalán nincs is szükség. Ezen felül fontos tudnia, hogy szakorvosunk feleslegesen sosem fog kérni képalkotó vizsgálatot. Ebből tudhatja, hogyha igen, akkor arra megfelelő oka van.

Egy azonban még így is biztos: a képalkotó vizsgálat eredményének függvényében a kezelő fájdalomterapeuta szakorvos meg tudja állapítani, hogy pontosan mi okozza állkapocs fájdalmát. Ha ez megtörtént, akkor következik a panaszok kezelése az alábbiak szerint…

Állkapocs fájdalom kezelése

Az állkapocs fájdalom kezelésében alapvetően két út van. Az, hogy melyiken kell elindulni, attól függ, hogy fogászati vagy mozgásszervi okról van szó.

Fogászati okról akkor beszélünk, ha a fájdalmakat fogak okozzák. Ez legtöbbször növekvő bölcsességfog 20-30 éves kor között. A fogászati ok azonban még így is ritkább.

Mozgásszervi okról akkor beszélünk, ha rágóízületi probléma, fejfájásszindróma, izom-, ideg- vagy csontsérülés okozza a panaszokat. Ebben az esetben az első kezelést mindig fájdalomterapeuta szakorvos végzi. Ezután azonban a tartós gyógyulás eléréséhez – a fejfájásszindrómák kivételével – minden esetben gyógytorna kezelésre van szükség.

Súlyos esetben azonban műtéti kezelésre is sor kerülhet.

Attól függően, hogy mennyire súlyosak a tünetek, az alábbi kezelési módszerek alkalmazhatók az állkapocs fájdalom kezelésére:

Állkapocs fájdalom otthoni kezelése

Elsőként a legtöbb betegséget érdemes megpróbálni otthon kezelni. Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja az állkapocs fájdalom otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti állkapocsproblémái miatti fájdalmait. Ráadásul mindössze 7 nap alatt!

Íme:

Állkapocs fájdalom műtéti kezelése

Szerencsére műtéti kezelésre csak a legritkább esetben van szükség. Legtöbbször fájdalomterápiás kezeléssel és gyógytornával tökéletesen kezelhetők a tünetek – így elkerülhető egy fájdalmas és kockázatos műtét.

Más esetekben azonban van, hogy tényleg elkerülhetetlen a műtét.

Ilyenkor a szájsebészek az alábbi módszereket alkalmazhatják:

Állkapocsízületi artroszkópia

Bizonyos esetében szükség lehet arra, hogy a sérült ízületet vagy izmot műtéti úton javítsa meg a sebész.

Ilyenkor artroszkópos műtétre kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a sebész csak egy apró vágást ejt, majd egy vékony csövön keresztül egy kamerát és apró sebészeti eszközöket vezet be az állkapocsba. A műtétet ilyenkor a kamera képének segítségével végzi el az orvos.

Ez módszer kiváló lehet, mert nem terheli meg túlságosan a testet, azonban nem alkalmazható minden esetben.

Még az ilyen műtétek után is rehabilitációs gyógytorna kezelésre van szükség annak érdekében, hogy ne maradjon tartós fájdalom az állkapocsban és a mozgás is fájdalommentessé váljon.

Ízületi fejecsműtét

Az állkapocsízületen található egy úgynevezett ízületi fejecs, amelynek módosításával kezelhetők bizonyos állkapocsízületi rendellenességek, amelyek rendszeres fájdalmakat okoznak.

Elsősorban erős és tartós fájdalmak enyhítésére alkalmazzák ezt a módszert, valamint szájzár ellen is használatos az eljárás.

Egy ilyen egyszerűbb műtét után is kiemelkedően fontos a szakértő által előírt rehabilitációs gyógytorna elvégzése.

Nyílt ízületműtét

Nyílt ízületműtétet csak legvégsőbb esetben alkalmaznak a szájsebészek a bennük rejlő kockázat miatt.

Ez a módszer arra jó, hogy megjavítsák a sérült ízületet vagy teljesen kicseréljék azt.

Mivel azonban ez a műtét kockázatos, ezért csak a legvégsőbb szükség esetén alkalmazzák.

Ezen műtét után is feltétlenül szükség van szakértő rehabilitációs gyógytornára.

--

Összességében a műtéti eljárásokat kerülni kell. Különösen igaz ez az állkapocsra, ahol műtét nélkül is kiváló eredményeket lehet elérni fájdalomterápia és gyógytorna közös használatával.

Állkapocs fájdalom orvosi kezelése

Az állkapocs fájdalom orvosi kezelését fájdalomterapeuta szakorvos végzi. Szinte minden komolyabb esetben a kezelés itt kezdődik, majd idővel átkerül a gyógytornász kezébe.

Az orvosi kezelési módszerek az alábbiak lehetnek:

Állkapocsízületi punkció

Ez egy olyan injekcióstűvel végzett beavatkozás, amely során vékony tű segítségével a fájdalomterapeuta szakorvos le tudja csapolni az állkapocsízületben felszaporodott folyadékot, meg tud szabadulni a gyulladást okozó törmeléktől és egyéb gyulladásos melléktermékektől.

Ezt a beavatkozást a szakorvos injekciós felár ellenében akár már az első vizsgálaton elvégezheti, amennyiben ezt indokoltnak tartja.

Állkapocsízületi injekció

Az injekció abban különbözik a punkciótól, hogy ilyenkor az injekción keresztül nem leszívnak folyadékot, hanem beadják azt. Természetesen gyógyszert.

A beadott gyógyszerek legtöbbször erős fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek keveréke. Az ilyen gyógyszerek előnye, hogy rendkívül gyorsan érezhető a hatásuk, de nem is múlik el azonnal.

Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy egy ilyen injekció gyógyulást nem fog hozni. Erre csupán azért van szükség, hogy fájdalmak nélkül meg tudja kezdeni a valódi eredményeket hozó gyógytornát.

Állkapocs fájdalom gyógyszeres kezelése

A gyógyszeres kezelés az állkapocs fájdalom esetében leginkább fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerek alkalmazását szokta jelenteni.

Ezek olyan speciális szerek, mint:

• Fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentők. Ezek kombinált szerek, amelyek a fájdalomcsillapítás mellett a gyulladást is csökkentik. Számos fajtájuk van, amelyek erősségben, hatóanyagban és tartósságban is változnak. A kellően hatásos, de mégsem káros gyógyszer kiválasztása fájdalomterapeuta szakorvosi feladat.
• Triciklikus antidepresszánsok. Az ilyen gyógyszerek, mint például az amitriptilin, elsősorban depresszió kezelésére voltak használatosak. Alacsony adagolással azonban rendkívül jól képesek enyhíteni az állkapocs fájdalmakat, segítenek az éjszakai alvásban és az akaratlan fogcsikorgatás csökkentésében.
• Izomlazítók. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek a görcsös izmok ellazításában segítenek. Hatásuk néhány napos, de a fájdalmat okozó izomgörcsöket az egész testben jól képesek megszüntetni. Ha az állkapocs fájdalmat izomgörcs okozza, akkor a fájdalomterapeuta szakorvos ilyen gyógyszert írhat elő.

--

Ezzel végeztünk is az állkapocs fájdalom orvosi kezelési módszereivel.

Az első orvosi kezelés után azonban még messze nem beszélhetünk gyógyulásról, hiszen az orvosi kezelés csupán a tüneteket tudja enyhíteni, azok okát nem. Az okok megszüntetéséhez van szükség állkapocsszakértő gyógytornászaink segítségére.

Állkapocs fájdalom gyógytorna kezelése

Az állkapocs fájdalom gyógytorna kezelésére alapvetően háromféle mód van:

Orvosi kezelés után

Állkapocs fájdalom esetében legtöbbször orvosi kezelés után kerülhet gyógytornászhoz.

Ez ugyanis a klasszikus út: az orvos elvégzi a fájdalom pontos okát, majd fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kezelést végez. (Tulajdonképpen még műtét esetén is csupán ennyi történik).

Ezt követően egy rövid ideig a gyógyszerek hatása alatt tud fájdalommentesen mozogni úgy, hogy állkapcsában is jóval kisebb a gyulladás.

Ebben az időszakban kell helyes gyógytornával megalapozni azt, hogy a gyógyszerek hatásának elmúlása után se térhessenek vissza a fájdalmak. Igen, erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kitartóan elvégzi a szükséges gyógytornát.

Enyhébb esetekben 2 hét állkapocstorna is elég lehet, de rosszabb esetben is 6 hét alatt teljes gyógyulás érhető el az esetek döntő többségében.

Az orvosi kezelés utáni gyógytornát rendelőnk állkapocsszakértő gyógytornászai végzik. Ez azért előnyös, mert gyógytornászaink szorosan együtt dolgoznak a vizsgálatot végző fájdalomterapeuta szakorvossal.

Így biztos lehet benne, hogy egy teljes csapat dolgozik majd azon, hogy maradéktalanul meggyógyulhasson.

Orvosi kezelés helyett

Ha az állkapocs fájdalom enyhébb, olyankor elég lehet, ha orvosi kezelés nélkül, egyből gyógytornával kezeli állkapcsát.

Erre leginkább olyankor kerül sor, ha a fájdalom és mozgásbeszűkülés nem olyan nagy, hogy akadályozza a normális életvitelben vagy az éjszakai alvásban.

Ilyenkor az orvosi kivizsgálás helyett állkapocsszakértő gyógytornászaink végzik el az alapos vizsgálatot. Ha itt kiderül, hogy mégis szükség van orvosi kezelésre, akkor gyógytornászunk fájdalomterapeuta szakorvosunkhoz irányítja.

Online videógyógytorna

Nincs kedve gyógytornára járni vagy túl messze van a rendelő? Vagy egyszerűen csak elfoglalt és időhiányban szenved?

Jó hírünk van: személyes megjelenés nélkül is gyógyulhat.

Az országban egyedülálló online videógyógytorna rendszerünkkel személyre szabott gyógytorna gyakorlatait az interneten keresztül is elő tudja írni gyógytornászunk.

Emellett folyamatosan kapcsolatban maradhat terapeutájával chat- és videókonzultációs modulunk segítségével.

Mindemellett árban is jóval kedvezőbb az online torna, mint a személyes.

Érdeklik a részletek? Kattintson ide és tekintse meg az online videógyógytorna rendszer működését!

Állkapocs fájdalom szakemberek

Állkapocs fájdalom kapcsolódó cikkek