Alagútszindróma áttekintés

Az alagútszindróma egy betegség, amely zsibbadást, érzékvesztést, fájdalmat és egyéb tüneteket okoz a kézben, a karokban vagy a lábakban.

A betegséget egy ideg megnyomódása okozza valamilyen alagútban. A testben az alagút egy szűk, idegvezető csatorna, amely leggyakrabban a kézen, az alkarban és a lábakban sérül meg.

Ezeknek az alagutaknak az egyedi felépítése, sajátos egészségügyi problémák és ismétlődő mozdulatok végzése mind hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához.

A témáról írt legalaposabb cikkünkben bemutatjuk a betegség okait, tüneteit és 7 lépéses egyedi kezelési módszerünket, amellyel emberek százainak segítettünk már alagútszindrómájuk kezelésében.

A rendelőnkben végzett megfelelő kezelés hatására elmúlik a zsibbadás és az érzéketlenség, és visszaáll a csukló és a kéz helyes mozgása.  

Azonnal szeretné elkezdeni alagútszindrómája kezelését? Töltse le otthoni alagútszindróma kezelési útmutatónkat!

Alagútszindróma kezelése rendelőnkben

Az alagútszindróma szakértői kezelésében gyakori tévedés, hogy műtéti úton kell kezelni a tüneteket.

Erre a legtöbb esetben nincs szükség, csak két dolog kell:

• Egy kellő szakértelemmel rendelkező fájdalomterapeuta szakorvos, aki tudja, mit csináljon.
• És egy, az orvossal együttműködő gyógytornász.

Szerencsére tudunk ilyennel szolgálni.

Rendelőnkben az alagútszindróma szakértői kezelése az alábbiak szerint zajlik:

1. Szakorvosi vizsgálat

Fájdalomterápia szakvizsgálat során a szakorvos különböző fizikális vizsgálatokkal megvizsgálja az alagútszindrómával érintett kezet, kart vagy lábat.

Különböző speciális tesztek segítségével az orvos pontosan meg tudja állapítani, hogy mi okozza a gondot.

Ezután következik egy kellemes hangulatú és figyelmes beszélgetés, amely során az orvos meghallgatja, hogy mi történt önnel. Olyan segítő kérdéseket tehet fel az orvos, mint:

• Hogyan alakultak ki a tünetek?
• Miben akadályozza a fájdalom?
• Mi az, amit szeretne csinálni és jelenleg nem tud?

A tünetek pontos bemutatása mellett fontos a családi háttér, a korábbi betegségek története és az is, hogy milyen célt szeretne elérni a kezeléssel.

De bármi is legyen a célja, egy biztos: az esetek 99%-ában a műtét elkerülhető.

2. Szakorvosi kezelés

A fájdalomterápiás szakorvosi kezelés általában gyógyszeres kezelést jelent. Ez kétféleképpen történhet meg:

• injekcióval
• vagy szájon át szedhető gyógyszerekkel.

A krémekkel való kezelést nem igazán javasoljuk, mivel hatékonyságuk sokszor nem elég az elvárt eredmények eléréséhez.

• Az injekciós kezelések előnye, hogy azonnal használnak:
  Megkapja az injekciót és BUMM, rögtön képes mozgatni alkarját (vagy lábát) és a fájdalom is szinte teljesen elmúlik.
• Az injekciós kezelés hátránya, hogy nem tart örökké:
  Sokszor csak néhány napig tart a hatás, de még a komoly gyógyszerek is legfeljebb, csak 3 hónapig használnak.
• A szájon át szedhető gyógyszerek előnye,
  hogy 3-6 hónapig is tartósan szedhetők, súlyos következmények nélkül.
• A szájon át szedhető gyógyszerek hátránya,
  hogy önmagukban általában nem elegendőek, mivel csak a tüneteket enyhítik, de az alagútszindróma okát nem.

A fenti okok miatt mind a gyógyszeres, mind az injekciós kezelések mellé szükséges speciális gyógytorna kezelést is végezni.

3. Gyógytorna kezelés

A speciális alagútszindróma gyógytorna kezelésnek egyetlen célja van:
úgy gyógyítani meg a tüneteket, hogy visszatérhessen az élet élvezetéhez és többé ne kelljen a fájdalommal élnie és félnie a következményektől.

Ez kizárólag úgy lehetséges, ha fájdalomterapeuta szakorvosi és gyógytorna kezelést egyszerre alkalmaz:
így villámsebesen gyógyul és orvoshoz járás helyett hamarabb visszatérhet azokhoz a tevékenységekhez, amelyeket igazán szeret.

A pontos, nehéz környezetben is bizonyított 7 lépéses kezelési módszerünket lentebb mutatjuk be.

Alagútszindróma fajtái

Az alagútszindróma nem minden esetben ugyanott jelentkezik: így a betegség jelentkezésének helyétől függően több fajtája van a betegségnek.

Ezek a fajták az alábbiak lehetnek:

• Kéztőalagút-szindróma
• Kézközépalagút-szindróma
• Hüvelykujjalagút-szindróma
• Könyök alagútszindróma
• Orsócsonti alagútszindróma
• De Quervain-szindróma
• Szárkapocscsonti alagútszindróma
• Lábtőalagút-szindróma

Lássuk ezek bemutatását sorban!

Kéztőalagút-szindróma

A kéztőalagút-szindróma a leggyakoribb fajtája az alagútszindrómáknak. Annyira gyakori, hogy sokan egyszerűen csak ezt az egy típust sorolják az alagútszindrómák közé (tévesen).

A kéztőalagút egy olyan idegcsatorna, amely az alkaron fut, a tenyér oldalán, középen. Ha kialakul itt a betegség, olyankor

• zsibbadás
• érzékvesztés
• alkarfájdalom
• és a kéz gyengesége

szokott jelentkezni.

A tünetek a kézközépideg megnyomódása miatt jelentkeznek, amelynek feladata az ujjak (kivéve a kisujj) mozgatása és a bőrérzékelés biztosítása.

A betegséget műtét nélkül, ideg- és fájdalomszakértő fájdalomterapeuta szakorvos kezeli.

Kézközépalagút-szindróma

A kézközépideg nem csak a kéztőnél (azaz a csukló kezdeténél) nyomódhat meg. Ha az alkaron kissé feljebb nyomódik meg az ideg, olyankor már kéztő-, hanem kézközépalagút-szindrómáról beszéltünk.

A tünetek nagyon hasonlók:

• zsibbadás
• érzékvesztés
• kéz gyengesége
• alkarfájdalom

A kezdeti tünetek gyakran éjjel jelentkeznek, zsibbadás formájában. Ennek sokszor köze van a pozícióhoz, amiben alszik.

Ilyenkor ébredéskor zsibbadás és érzékvesztés érezhető a kezekben, ami akár egészen a vállakig terjedhet.

Napközben gyakran előfordul, hogy a tünetek felerősödnek, különösen, ha valamit hajlított csuklóval kell fogni – így gyakran jelentkezik a fájdalom könyvolvasás vagy vezetés közben.

Hüvelykujjalagút-szindróma

A hüvelykujjalagút-szindróma tulajdonképpen a kéztőalagút-szindróma egyik alcsoportja. Mi viszont külön említjük, mert kissé más tünetekkel jár: elsősorban a hüvelykujjban és a hüvelykujjpárnában.

A hüvelykujjpárna az puha, húsos rész a tenyéren, ami a hüvelyujj aljánál található.

Ebben találhatók azok az izmok, amelyek segítségével emberré váltunk – a hüvelykujjat szembefordító izmok.

Ezek segítségével vagyunk képesek kezeinkkel számtalan különböző tevékenységet végezni: megfogni apró tárgyakat, mint egy toll vagy egy kanál; gépelni telefonon vagy számítógépen vagy éppen megfogni egy kilincset és nehéz táskákat cipelni.

A rendszeres használat miatt a hüvelykujjpárna alatti ideg megnyomódhat, ami miatt könnyen alagútszindróma alakul ki.

Ilyenkor a hüvelykujj mozgatása során jelentkezik a fájdalom. Sőt, gyakran be is dagad és bepirosodik a hüvelykujjpárna.

Bepirosodás és melegség (a gyulladás jelei) is gyakran tapasztalhatók.

A hüvelykujjpárna alatti ideg alagútszindrómája miatt a fájdalmak mellett zsibbadás, érzékvesztés és áramütésszerű érzet is jelentkezhet.

Könyök alagútszindróma

A könyökben is jelentkezhet alagútszindróma vagy orvosi nevén a kubitális alagútszindróma.

Ez a fajta betegség már jelentősebben különbözik a kézfejen, az alkaron és a hüvelykujjon tapasztalható társától: ilyenkor ugyanis egy másik ideg vezetésére szolgáló alagút nyomódik meg.

Ez a könyöknél található úgynevezett ulnáris (magyarul: könyéki) alagút.

Ha ez az alagút megnyomódik vagy túlerőltetik, olyankor begyullad, bedagad és nagyon fáj.

Ennek a betegségnek a tünetei nagyon hasonlítanak arra a fájdalomra, amit akkor érzünk, amikor beütjük a könyökidegünket: áramütésszerű, kellemetlen, az egész alkaron végigfutó fájdalom. Össze sem lehet téveszteni, máshoz nem hasonlítható ez a fájdalomtípus.

Az ulnáris ideg (vagy könyökideg) ugyan leggyakrabban a könyökben okoz panaszokat, de ennél sokkal kiterjedtebb: a nyak oldalsó részétől egészen az ujjak végéig tart.

Ez a betegség leggyakrabban akkor alakul ki, ha nagyon sokat emelgetjük könyökünket (pl. felhúzás vagy nehéz tárgyak emelgetése), illetve olyankor is, ha sokat támaszkodunk könyökünkön. Ezen felül természetesen sérülés hatására is károsodhat a könyökideg alagútja.

A leggyakoribb tünetek a:

• gyűrűsujj és a kisujj zsibbadása és érzékvesztése (különösen hajlított könyök esetén)
• kéz fájdalom
• gyenge fogás és ügyetlenség a gyulladás miatti izomgyengeség következtében
• sajgó fájdalom a könyök belső oldalán

Orsócsonti alagútszindróma

Az orsócsonti (szaknyelven: radiális) alagútszindróma egy olyan betegség, ami az alkar könyökhöz közeli részén és a kezekben okoz tüneteket. A betegség során a radiális, azaz orsócsonti ideg nyomódik meg és gyullad be.

Ez az ideg is a nyak oldalsó részéről egészen a kéz ujjakig terjed. Ez az ideg felelős a kar felső részének mozgatásáért, különösen a tricepsz izom mozgatásáért. A tricepsz a felkar hátsó részén található izom.

Az alagút, ami gyakran megnyomódik, a könyök alatt található – és a könyöktől a csuklóig tart. Ha ez az ideg becsípődik vagy megnyomódik, olyankor fájdalom és izomgyengeség lép fel.

Az ideg sérülését tárgyak tartós húzása, tolása és kézben tartása is kiválthatja. A sérülés leggyakrabban ismétlődő mozgások hatására alakul ki.

A betegségnek számos tünete van:

• kézfej fájdalom
• könyökfájdalom, közvetlenül a könyök alatt
• erősebb fájdalom csuklóforgatás hatására
• erősebb fájdalom ujjak kinyújtása során
• könyök külső részének érzékenysége
• nehézkes megfogása, emelése és elhúzása tárgyaknak
• fájdalom, ha csuklóját egyenesen akarja tartani

De Quervain-szindróma

A De Quervain-szindróma egy fájdalmas betegség, amely valahol az ínhüvelygyulladás és az alagútszindróma között található a betegségek listáján.

A fájdalom ilyenkor leggyakrabban olyankor jelentkezik, ha:

• forgatjuk csuklónkat
• megfogunk valamit
• vagy ökölbe szorítjuk kezeinket

A betegség pontos okait nem tudni, de olyankor alakul ki legtöbbször, amikor ismétlődő kéz- és csuklómozdulatokat tesz – ilyen például a kerti munka, az ütővel játszott játékok (pl. tenisz) vagy a kisgyerekkel való törődés.

A De Quervain-szindróma tünetei az alábbiak:

• fájdalom a hüvelykujj tövénél
• hüvelykujj tövének bedagadása
• nehéz mozgás, ha csípő vagy fogó mozgást kell végezni
• hüvelykujj „beragadó” mozgása

A betegségek minél hamarabb fájdalomterapeuta szakorvosnak kell látnia, mivel kezeletlenül továbbterjedhet a hüvelykujjra és az alkarra, sokkal súlyosabb fájdalmakat okozva.

Szárkapocscsonti alagútszindróma

A szárkapocsideg (szaknyelven: peroneus ideg) a korábbiakhoz hasonlóan szintén egy olyan ideg, amely könnyen megnyomódik, begyullad és alagútszindrómát okoz.

Van azonban egy fontos különbség: az, hogy a lábon található.

Ez a fajta betegség gyakran jelentkezik isiászos panaszokkal együtt.

A szárkapocsideg feladata, hogy biztosítsa a bőrérzékelést a lábak első és oldalsó részén, valamint a lábfej tetején. Emellett ez az ideg intézi a boka és a lábujjak felfelé emelését is.

Ha a szárkapocsideg megsérül vagy megnyomódik, olyankor:

• érzékvesztés
• lábzsibbadás
• lábfej fájdalom
• járásproblémák
• és „lefittyedt” lábfej

jelentkezhetnek, mint gyakori tünetek.

Lábtőalagút-szindróma

A lábtőalagút-szindróma egyike a két, lábon jelentkező alagútszindrómának.

Ez a betegség is leggyakrabban ismétlődő mozgások miatt alakul ki, amely mozgások miatt megsérül a sípcsonti ideg. Ez az ideg a boka közelében található.

A sípcsonti ideg a lábtőalagúton halad keresztül, amely egy szűk alagút a bokában, amelyek csontok és lágyrészek vesznek körül.

A sípcsonti ideg legtöbbször folyamatos nyomás hatására fájdul meg.

Ilyenkor az alábbi tünetek jelentkeznek leggyakrabban:

• éles, nyilalló lábfájás vagy bokafájdalom
• zsibbadás a bokában
• elektromos sokkhoz hasonló lábfájás
• égető érzés

Alagútszindróma állapotfelmérő kérdőív

Alagútszindróma tünetei

Az alagútszindróma tünetei általában fokozatosan alakulnak ki. Az első tünetek gyakran a hüvelykujj, a mutató- és a középső ujj időszakos zsibbadásaként, érzékvesztéseként jelentkeznek. (Ugyanígy érvényesek a tünetek a lábon is: csak ott alábfejre és a lábujjakra)

A betegség a fenti tüneteken kívül okozhat kellemetlen érzetet a csuklóban és tenyéren. (Vagy a lábszáron és talpon)

A tünetek tehát lehetnek:

• Zsibbadás
• Érzékvesztés
• Izomgyengeség
• Égető fájdalom
• Elektromos sokkszerű fájdalom

Zsibbadás és érzékvesztés alagútszindróma esetén

A kéz és az ujjak (vagy a lábfej és lábujjak) zsibbadása gyakran jelentkezik tünetként.

Általában a hüvelyk-, a mutató- a középső- és a gyűrűsujjon jelentkeznek a tünetek, a kisujj gyakran érintetlen marad. Néha az érzés apró elektromos sokkhoz hasonlítható.

Ezek az érzetek idővel a csuklóra és a karokra (vagy lábfejekre) is kiterjedhetnek. A tünetek napközben gyakorta akkor jelentkeznek, ha telefonálunk, újságot olvasunk vagy autóvezetés közben kormányzunk.

Komolyabb esetben a tünetek éjszakai álmunkból is felébreszthetnek.

Sok ember a tünetek jelentkezésekor megpróbálja ’kirázni’ a zsibbadást a kezéből. Ez egy ideig sikerülhet, azonban idővel a tünetek folyamatossá válhatnak.

Gyengeség alagútszindróma esetén

A betegség kialakulásakor gyengeséget érezhetünk a kezeinkben és elejthetünk tárgyakat.

Ennek oka az idegek érzékvesztése vagy kézen levő alagútszindróma esetén a hüvelykujj szorítóizmának gyengesége, amelyet szintén az érintett ideg irányít.

Égető fájdalom alagútszindróma esetén

Az égető fájdalom egy gyakori tünet bármilyen olyan panasznál, amelyet idegek okoznak - jelen esetben az ideg megnyomódása és gyulladása.

Ennek a fájdalomnak az enyhítésére segíthet a jegelés, de gyógyítani nem fogja tudni: amíg az ideg nyomás alatt van, addig az égető érzés megmarad.

Elektromos sokkszerű fájdalom alagútszindróma esetén

Az elektromos sokkszerű fájdalom oka szintén az, hogy egy idegsérülés okozza a panaszokat.

A sokkszerű érzést az váltja ki, hogy az alagút, amelyben megnyomódott az ideg folyamatosan ingerli az ideget - ezt érzékeljük úgy, mintha elektromos sokk érne.

Ez nem is áll távol a valóságtól, hiszen az idegekben is elektromos jelekkel működnek, akárcsak a villanyáram.

Mikor menjen orvoshoz alagútszindrómával?

Abban az esetben, ha fent említett tünetek rendszeresen és tartósan jelentkeznek és gyanítja, hogy alagútszindrómája van, keressen fel szakértő fájdalomterapeuta orvost, aki segíthet kezelni a problémát.

Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünetek folyamatosak és zavarják a mindennapi életben vagy az alvásban. 

Először természetesen érdemes kipróbálni otthoni kezelési módszereinket is, amelyekkel akár teljesen meggyógyíthatja alagútszindrómáját otthona kényelméből is.

Vigyázzunk azonban az orvoslátogatás halogatásával, mivel a kezeletlen tünetek tartós ideg- és izomkárosodást okozhatnak.

Alagútszindróma okai

Az alagútszindrómát egy ideg megnyomódása okozza, leggyakrabban a kézben, az alkarban, a könyökben vagy a lábakban.

Ezek az idegek felelősek a kezek vagy lábak mozgatásáért és a karokon vagy lábakon található bőrérzékelésért.

Bármi, amely elszorítja vagy irritálja ezeket az idegeket az alagútban hozzájárulhat a tünetek kialakulásához. Például, egy csuklótörés összeszűkítheti a carpalis alagutat és irritálhatja az ideget.

Emellett reumatoid artritisz esetében a bedagadt vagy begyulladt testrészek is kiválthatják a tüneteket.

Sok esetben a szindrómának nem egy egyszerű oka van. Legtöbbször több kockázati tényező kombinációja együttesen okozza a betegség kialakulását.

Sok olyan tényező van, amely kapcsolatban lehet az alagútszindróma kialakulásában.

Habár általában ezek önmagukban nem okozzák a betegség kialakulását, növelhetik az esélyét annak, hogy elkezdődjön vagy romoljon a medián ideg sérülése.

Ezek a főbb okok az alábbiak lehetnek:

• anatómiai okok
• nemi okok
• idegkárosító betegségek
• gyulladásos betegségek
• túlsúly
• testfolyadék változása
• munkahelyi okok

Lássuk ezeket sorban!

Anatómiai okok az alagútszindróma kialakulásában

• Csuklótörés vagy csuklórándulás
• Ízületi gyulladás, amely a csukló kis csontjait támadja megváltoztathatja a carpalis alagútban levő helyet és megnyomhatja a mediális ideget, ami az alagútszindrómát okozza.
• Kis alagutak. Azok, akiknek kisebb a carpalis alagútjuk, könnyebben kapják el a szindrómát.

Nemi okok az alagútszindróma kialakulásában

A tünetek gyakrabban jelentkeznek nők esetében. Ennek oka az lehet, hogy általában kisebb a nők carpalis alagútja, mint a férfiaké.

Azok a nők, akiknél jelentkeznek a tünetek, sokszor még a női átlagnál is szűkebb carpalis alagúttal rendelkeznek.

Idegkárosító betegségek az alagútszindróma kialakulásában

Bizonyos krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, növelhetik az idegkárosodás kialakulásának valószínűségét.

Ennek következtében könnyebben sérülnek meg azok az idegeket, amelyek az alagutakban vannak.

Adott esetben a sclerosis multiplex nevű súlyos és gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség is hozzájárulhat az alagútszindróma kialakulásához.

Gyulladásos betegségek az alagútszindróma kialakulásában

Azok a betegségek, amelyek gyulladással járnak, mint például a reumatoid artritisz vagy az ízületi gyulladás, hatással lehetnek a csukló körüli ínszalagokra és ínhüvelyekre, amelyek ínhüvelygyulladás mellett alagútszindrómát is okozhatnak.

Túlsúly szerepe az alagútszindróma kialakulásában

A túlsúlyosság egy komoly hatással bíró tényező a betegség kialakulásának tekintetében. Ez is hatással lehet gyulladásos betegségek kialakulásában, így a carpalis alagút gyulladásában is.

Testfolyadék változása miatti alagútszindróma

A vízvisszatartás növelheti a nyomást a carpalis alagútban, ezzel ingerelve a mediális ideget. Ez gyakran előfordul terhesség és menopauza idején.

A terhesség közben jelentkező tünetek általában a szüléssel elmúlnak.

Munkahelyi okok miatti alagútszindróma

Abban az esetben, ha vibráló eszközökkel, futószalag mellett dolgozunk vagy olyan munkánk van, amely a csukló ismétlődő feszítésével jár, komoly és káros hatást tehetünk mediális idegre és károsíthatjuk azt.

Ennek ellenére tudományosan nincs alátámasztva, hogy az ilyen munkavégzésnek közvetlen következménye lenne a betegség kialakulása.

Több kutatás vizsgálta, hogy van-e összefüggés a számítógéphasználat és az alagútszindróma között. A számosságuk ellenére egyik sem tudta hatékonyan igazolni, hogy a számítógéphasználat egyértelmű okozója lenne a tüneteknek.

Ennek ellenére

• kézfájdalmat
• vállfájdalmat
• nyakfájást 

könnyen okozhat a tartós számítógéphasználat.

Alagútszindróma megelőzése

Nincs teljesen biztos módszer az alagútszindróma megelőzésére, azonban az alábbi módszerek használatával csökkenthetjük a kezekre és a csuklóra eső terhelést:

• szorítóerő csökkentése
• gyakori szünetek
• helyes tartás
• kezek melegítése

Lássuk ezeket egyesével:

Szorítóerő csökkentése alagútszindróma ellen

Munkánk során, ha kasszázunk vagy gépelünk, a billentyűket gyengén üssük le.

Hosszan tartó kézírás (vizsgázás) esetén használjunk nagy markolatú, puha fogású tollat.

Gyakori szünetek alagútszindróma ellen

Munka során időnként óvatosan nyújtsuk és hajlítgassuk kezeinket és csuklónkat. Lehetőség szerint váltogassuk a feladatokat munkavégzés közben.

Ez különösen fontos, ha rázkódó eszközzel dolgozunk vagy munkánk során kezünkkel nagy erőt kell kifejteni.

Helyes tartás alagútszindróma ellen

Kerüljük a csuklók véghelyzetig való nyújtását. A laza középtartás a legjobb. A billentyűzetet tartsuk könyökmagasságban vagy kicsivel az alatt.

A helytelen tartás előreejtett vállakat, rövid nyakizmokat és nyakfájást, nyaki meszesedést vagy szédülést okozhat. Ezek a rendellenességek hatással lehetnek a csuklóra és a kezekre is.

Kezek melegítése alagútszindróma ellen

A fájdalom könnyebben kialakul, ha hidegben dolgozunk. A fájdalom mellett a be is merevedhetnek tagjaink.

Ha a munkahelyi hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni, ujj nélküli kesztyű segítségével melegen tarthatjuk kezeinket és csuklónkat.

Alagútszindróma kivizsgálása

A fájdalomterapeuta szakorvos az első kivizsgálás alkalmával elvégezheti az alábbi tesztek egyikét (vagy többet is) az  alagútszindróma azonosítása érdekében. Ezek az alábbiak lehetnek:

• tünetvizsgálat
• fizikai vizsgálat
• röntgenvizsgálat
• elektromiográfia
• idegvezetés-vizsgálat

Nézzük meg ezeket sorban:

Tünetvizsgálat alagútszindróma esetén

A fájdalomterapeuta szakorvos megvizsgálja a panaszos területet. Például, ha az érzékvesztés a kisujjon is jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel valamilyen más betegség okozza a tüneteket.

Az alagútban megnyomódott ideg okozta fájdalmak leggyakrabban telefonálás, olvasás, vezetés vagy éjszakai mozgolódás közben jelentkeznek.

Fizikai vizsgálat alagútszindróma esetén

Az orvos a tünetek vizsgálata után fizikai vizsgálatot végez. Ez az ujjak érzékelésének és a kéz izomerősségének vizsgálatát jelenti.

A csukló hajlítása, az ideg egyszerű megérintése vagy megnyomása kiválthatja a tüneteket.

Röntgenvizsgálat alagútszindróma esetén

Bizonyos esetekben a szakorvos röntgenvizsgálatot ajánlhat az érintett csuklón, hogy kizárhasson egyéb betegségeket, mint az ízületi gyulladás vagy a csonttörés.

Elektromiográfia alagútszindróma esetén

Ez a teszt az izmok által kiváltott apró elektromos ingereket képes mérni. A vizsgálat során az orvos egy vékony tűvel egy elektródát helyez bizonyos izmokra, amely ezek aktivitását képes mérni feszített és ellazult állapotban.

Ez a vizsgálat alkalmas az izomkárosodás megállapítására és egyéb betegségek kizárására.

Idegvezetés-vizsgálat alagútszindróma esetén

Az elektromiográfiától különbözve, az idegvizsgálat során két elektródát ragasztanak a bőrre.

Egy apró elektromos ingert vezetnek a mediális idegbe, hogy megállapítsák, hogy az inger lelassul-e a carpális alagútban.

Ez a vizsgálat az idegkárosodás megállapítására és más betegségek kizárására alkalmas.

Alagútszindróma kezelése 7 lépésben

Az alagútszindróma kezelése a tünetek jelentkezése utáni lehető leggyorsabban szükséges.

A kezelés megkezdése előtt fontos, hogy gyakran pihentessük kezeinket. Kerüljük azokat a tevékenységeket, amelyet rontják a tüneteket és hideg borogatással igyekezzünk enyhíteni a tüneteket.

Több, mint 15 év alatt kitapasztaltuk az alagútszindróma kezelésének legjobb módját. Ez az alábbi 7 lépéses módszer:

1. Alagútszindróma otthoni kezelése

Elsőként a legtöbb betegséget érdemes megpróbálni otthon kezelni. Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja az alagútszindróma otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti alagútszindrómáját.

Íme:

2. Alagútszindróma kivizsgálása fájdalomterápia szakvizsgálaton

Ha az otthoni kezelési módszerek nem hozzák el a kívánt gyógyulást vagy gyorsabb eredményeket szeretne, olyankor fájdalomterapeuta szakorvoshoz kell fordulni.

Ne higgyen azoknak, akik azt mondják, hogy csak műtéttel lehet meggyógyulni: ezt legtöbbször azok mondják, akik még soha meg sem próbáltak meggyógyítani senkit műtét nélkül.

Igen, van, amikor muszáj a műtét, de ezt csak a legvégső esetben szabad megpróbálni – mivel kockázatokkal jár a műtét és egy műtött testrész már soha nem lehet olyan jó, mint egy teljesen egészséges.

Szakértő fájdalomterapeutánk nap, mint nap foglalkozik alagútszindróma kezelésével – és tegyük hozzá nagy sikerrel.

A siker titka az egyedi módszertan, ami az alábbi elvekre épül:

• Teljes odafigyelés: a vizsgálat alatt az orvos teljesen magára figyel – nincs semmi zavaró tényező, ami zavarhatná önt vagy az orvost. Mivel csak odafigyelve lehet rendes munkát végezni.
• Kellő mennyiségű idő: sok rendelőben csak úgy darálják a viziteket 10-20 perc alatt. Tapasztalatunk szerint sokkal hatékonyabb a vizsgálatokra kellő időt szánni, így a teljes vizsgálatra és az összes kérdés nyugodt körülmények közötti tisztázására is jut idő. Fájdalomterápiás szakorvosi vizitünk egyedülálló módon 45 perces.
• Egymásra épülő módszertan: hisszük, hogy az alapos és rendszeresen tökéletesített módszertan az, ami meghozza a kezelési eredményeket. Ezért terápiáink során ragaszkodunk bevált módszertanunkhoz, amely a szakorvos, a gyógytornász és a páciens együttműködésén alapul. Ez az együttműködés pontosan addig tart, ameddig a gyógyulás nem jön el: nem engedjük el a kezét félúton és nem adunk félmegoldást.
• Életre szóló kapcsolat: ezt csak az értheti meg, aki már járt nálunk. Itt semmiképpen nem fogja azt tapasztalni, hogy a kezelés után már meg sem ismerjük. Az életnek velejárója, hogy időnként sajnos mindenkinek fáj valamije – ezért egy „kész” terápia után sem engedjük el a kezét, mert előfordulhat, hogy kiújul az állapot vagy más betegség jelentkezik, amelyet újra kell kezelni.
• Abban segíteni, amit Ön akar: előfordul, hogy ön azért akar meggyógyulni, hogy sportolhasson. Az is lehet, hogy csak annyira szeretne jobban lenni, hogy törődhessen szeretteivel vagy végezhesse munkáját. Lehet, hogy ki nem állhatja a fájdalmat és addig akar kezelésre járni, amíg makkegészségessé nem válik. A mi dolgunk, hogy segítsünk elérni a célját – ezért a hogyan?-ban segítünk, de a miért?-et Önre bízzuk.

3. Alagútszindróma kezelése gyógyszerekkel

A fájdalomterápia szakvizsgálat végén olyan gyógyszereket kaphat, amelyek segítenek enyhíteni a fájdalmakat, a zsibbadást és a gyulladást.

Ezek a gyógyszerek garantáltan hatékonyak és azonnal csökkentik a fájdalmakat. Jobban, mint bármi, amit vény nélkül is kaphat a patikában.

De ennek megvan az ára is:

• legtöbbjüket nem szabad túl sokáig szedni, mert máj- és vesekárosodást okozhatnak
• illetve az erősebb fájdalomcsillapítóknak kellemetlen mellékhatásai lehetnek

Éppen ezért kell óvatosnak lenni ezekkel: ezért csak arra az időre írják fel orvosaink a gyógyszereket, amennyi ideig kell ahhoz, hogy a teljes kezelési tervet végig tudja csinálni és ezáltal meggyógyuljon.

4. Alagútszindróma kezelése injekcióval

Nagyon súlyos panaszok esetén vagy ha nem tűri a fájdalmat, olyankor injekciós kezelést is kaphat fájdalomterapeuta orvosunktól.

Erre általában az első vizsgálat utáni héten kerül sor, ha azt a vizsgálat és a panaszok indokolják és ön is akarja a kezelést.

Az injekciós fájdalomcsillapítás nagyon hatékony:
perceken belül enyhíti a fájdalmat és erőteljesen lép fel a gyulladás ellen is. Azonban gyógyulást nem hoz.

Emiatt az injekció után is szorgalmasan folytatni kell a kiírt kezelési tervet ahhoz, hogy elérhesse célját és tartósan meg is tarthassa az elért célt.

5. Alagútszindróma kezelése gyógytornával

A fájdalomterápiás vizsgálatról egy kész kezelési tervvel távozhat, amely egy térképet ad ahhoz, hogy elérje célját a kezelésben – legyen az bármi.

A térkép birtoklása azonban önmagában nem elég: végig is kell haladni az úton ahhoz, hogy elérje a célját.

Szakértő gyógytornászaink folyamatosan támogatják abban, hogy elérje céljait. Ez szintén egyedileg történik:

• lehet, hogy jobban szereti, ha a gyógytornász dolgozik többet és speciális technikák segítségével gyógyít
• de lehet az is, hogy kellően motivált ahhoz, hogy otthon is tornázzon. Ilyenkor az egyéni igényeitől függően sok vagy kevés személyre szabott otthoni gyakorlatot kaphat alagútszindrómájára.

6. Az orvosi kontroll szerepe az alagútszindróma kezelésében

Mire idáig jut, valószínűleg jelentősen enyhülnek tünetei és már majdnem gyógyult. Ezek remek hírek! De ilyenkor kell vizsgázni a következőre:

Még nem gyógyult meg teljesen – ezért ne is viselkedjen úgy.

Várja ki türelemmel, hogy teljesen meggyógyuljon és csak utána kezdjen neki annak a tevékenységnek, ami miatt az egész terápiát végigcsinálta. Máskülönben kockáztatja azt, hogy visszaesik és kezdheti elölről az egészet.

Hosszú évek alatt jöttünk rá, hogy ez a legfontosabb szerepe az orvosi kontrollnak: erőt és türelmet adni az utolsó lépések megtételéhez.

Persze az is előfordul, hogy valami miatt a kezelés nem halad olyan gyorsan, ahogy terveztük. Ilyenkor a kontrollvizsgálaton még lehet módosítani a kezelésen úgy, hogy végül az előre kiszabott időn belül érje el célját.

7. Teljes gyógyulás

A teljes gyógyulás a legtöbb esetben pontosan akkorra jön el, amikorra azt az orvos az első vizsgálaton a kezelési tervben ígérte.

Ilyenkor az orvosa és gyógytornásza is együtt örül önnel: sikerült közösen elérni a célt, hogy végre úgy élhesse az életét, hogy az alagútszindróma nem szólhat bele.

Könnyen előfordulhat, hogy a kezelés végére tudatosabbá válik és szeretné még jobbá tenni az egészségét.

Ilyenkor „szintfenntartó” kezeléseket szoktunk javasolni. Ez legtöbbször havi rendszerességű gyógytorna - ez épp arra elég, hogy lépésről lépésre egészségesebbé tegye egész testét és megelőzze bármilyen más betegség kialakulását.

Készen áll a kezelés megkezdésére? Töltse le ingyenes alagútszindróma riportunkat és kezdje meg a kezelést most azonnal!

Alagútszindróma szakemberek

Alagútszindróma kapcsolódó cikkek