Pajzsmirigy göb áttekintés
A pajzsmirigy göbök olyan tömör vagy folyadékkal telt csomók, amelyek a pajzsmirigyen alakulnak ki. A pajzsmirigy pedig a nyak alsó részén, a kulcscsont felett található hormontermelő szerv, amelynek kiemelkedően fontos szerepe van a test anyagcserefolyamatainak szabályozásában.
A legtöbb esetben a pajzsmirigy göbök nem utalnak komoly problémára és nem okoznak tüneteket. Azonban előfordul – az esetek kis százalékában – hogy a csomók veszélyesek lehetnek. Ezért észlelésük esetén minden esetben ki kell vizsgálni őket.
Sokan a pajzsmirigyen található csomókat nem veszik észre, hanem azok egy orvosi rutinvizsgálat alkalmával derülnek ki. A rutinvizsgálat során általában belgyógyász szakorvos tapintással vizsgálja meg a nyaki szerveket és az ereket, ilyenkor figyelhet fel a göbök jelenlétére. Egy másik lehetőség, ha pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat vagy nyaki Doppler-ultrahang során észleli a csomókat a vizsgáló radiológus szakorvos.
Komoly esetben azonban a csomók akár szabad szemmel is láthatók. Ilyenkor a csomók olyan nagyra nőnek, hogy könnyen tapinthatók, szabad szemmel is láthatók. Ezek megnehezíthetik a légzést, így – a strúmához hasonlóan - nehézlégzést vagy nyelési problémákat okozva.
A göbök kezelési módja változatos, attól függően, hogy milyen jellegű a megjelenő göb. A göbök jellegét pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal radiológus szakorvos állapíthatja meg. A csomók okának kivizsgálása érdekében sok esetben javasolt vérvételes laborvizsgálatot is elvégezni.
A pajzsmirigy göbök alapos ultrahangos kivizsgálását rendelőnk radiológus főorvosai végzik. Szükség esetén tapasztalt laborasszisztenseink segítenek a laborvizsgálat elvégzésében is. Amennyiben ezután szakorvosi kezelésre van szükség, belgyógyász szakorvosunk sokéves tapasztalatával tud segíteni a problémán.
Pajzsmirigy göb kivizsgálása és kezelése rendelőnkben
A pajzsmirigy göbök kezelésében az egyik legnehezebb azok korai észlelése és megfelelő diagnózisa.
Rendelőnk több tízéves tapasztalattal rendelkező orvosai éppen ennek a nehéz diagnosztikus lépésnek terhét veszik le az Ön válláról.
A 27 Sellő radiológus és belgyógyász szakorvosai kezében biztos lehet benne, hogy pontos kivizsgálásban és megfelelő kezelésben részesül.
A pajzsmirigy göbök kivizsgálása és kezelése az alábbi módon zajlik:
I. Pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat
Az első és legfontosabb diagnosztikai vizsgálat pajzsmirigy göbök gyanúja esetén az ultrahangos kivizsgálás.
Ennek előnyei az alábbiak:
- Nincs „De mi van, ha…?” – ultrahangos kivizsgálás során nem csak a pajzsmirigyet, hanem a környező ereket, lágyrészeket és szerveket is megvizsgálja a radiológus, így kiderül, ha a tüneteket mégsem a pajzsmirigy okozza.
- Gyorsabban, olcsóbban! – az ultrahangos vizsgálatra gyorsan lehet időpontot kapni és más pajzsmirigy-diagnosztikához képest az ára is alacsonyabb
- Handabanda nélkül – a pajzsmirigy-ultrahangvizsgálata során egy olyan írásos lehet készül, amely alapján pontosan megállapítható, hogy milyen további kivizsgálásra van szükség (ha kell ilyen). Ezáltal megmenekülhetünk attól, hogy összevissza küldözgessenek vizsgálatokra konkrét terv nélkül.
A fentiek miatt a göbök kivizsgálását kötelező pajzsmirigy-ultrahanggal kezdeni!
Radiológus szakorvosaink pedig az ultrahangvizsgálathoz bónuszként fizikális vizsgálatot is végeznek, mivel egy tapasztalt radiológus keze akár lézerpontosságú diagnózisra is képes lehet.
(A fizikális vizsgálat valójában nem egy igazi bónusz, sajnos azonban egyes helyeken ezt elspórolják. – nálunk ez nem fordulhat elő Önnel)
II. Laborvizsgálat
Ultrahanglelet birtokában általában szükséges laborvizsgálat, sok esetben még olyankor is, ha az ultrahanglelet negatív, de a pajzsmirigyproblémára utalnak a tünetek.
A laborvizsgálatot a 27 Sellő rendelőben tapasztalt vérvételi asszisztensek segítségével végezheti el. Így a vizsgálat fájdalom- és stresszmentes.
A vérminták már a vérvétel napján a laborba kerülnek, ahol sokszor már aznap elkészül a lelet és emailben meg is érkezik postafiókjába.
Abban az esetben, ha a hormoneredmények nem negatívak (ez a laborleleten látszik), belgyógyász szakorvoshoz kell fordulni további segítségért.
III. Belgyógyászati vizsgálat és kezelés
Ultrahang- és (legtöbbször) laborlelet birtokában a belgyógyászati vizsgálat során a szakorvos – fizikális vizsgálatot követően - felállítja a diagnózist.
Ha a leletek és a vizsgálat alapján rosszindulatú daganatra akár csak a legkisebb esély is van, a szakorvos további kivizsgálást javasol. Ezekről a diagnosztikai módszereknél olvashat részletesebben.
A diagnózis megállapítása után, a belgyógyász szakorvos kezelési tervet állít fel, amelyet részletesen átbeszél Önnel.
Amennyiben a kezelés megkezdéséhez elegendő információ áll rendelkezésre, a kezelést már az első vizsgálaton megkezdni az orvos. A kezelési módszereket lentebb részletezzük.
Ha a kezelés megkezdéséhez további vizsgálatra van szükség, kezelőorvosa javaslatot tesz a legmegfelelőbb vizsgálatra és annak elvégzésére javasolt helyre. A vizsgálat után a leletekkel a kezelőorvos már meg tudja kezdeni a kezelést.
Pajzsmirigy göb szakorvosok
Tapasztalt radiológus szakorvosaink pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal segítenek a gyulladás felismerésében. Belgyógyász szakorvosaink a betegség kezelését végzik.
Az orvosok képére kattintva elolvashatja bemutatkozásukat, megtekintheti rendelési idejüket és időpontot foglalhat rendelésükre.
Dr. Vass Nikolett - radiológus szakorvos
dr. Berentei Zsolt - neuro- és diagnosztikai radiológus szakorvos
Pajzsmirigy göb tünetei
A legtöbb pajzsmirigy göb nem okoz semmilyen tünetet.
Ha azonban a göb kellően nagyra nő vagy a göbök elkezdnek hormont termelni, olyankor az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
A pajzsmirigy göbök tünetei, ha jelentkeznek, olyankor általában a nyak környékén okoznak problémákat, akár a nyeléssel és a légzéssel is
- Szorítás. A megnövekedett csomók miatt a torokban a pajzsmirigy környékén szorítás jelentkezhet. Enyhébb esetben a pajzsmirigy állandó érzete jelentkezik.
- Duzzanat. Nagy göbök esetében ezek akár látható duzzanatként is megjelenhetnek a nyak alsó részén.
- Nehézlégzés. A pajzsmirigy göbök okozta nyomás miatt a légcső beszűkülhet és ilyenkor akár nehézlégzés is jelentkezhet.
- Nyelési nehézség. A megnövekedett pajzsmirigy akár a nyelőcsövet is megnyomhatja, így nyelési nehézséget vagy nyeléskor jelentkező fájdalmat okozva.
- Fogyás. A hirtelen, ok nélküli fogyás jellegzetes tünete a pajzsmirigy-túlműködésnek. Abban az esetben, ha a pajzsmirigycsomók hormonokat is termelnek, pajzsmirigy-túlműködés is kialakulhat miattuk.
A pajzsmirigy göb tünetei azonban gyakran mintázzák a pajzsmirigy-túlműködés tüneteit is a nyaki tüneteken felül
- Remegés. A csomók miatt túlságosan aktív pajzsmirigy felgyorsíthatja a test anyagcseréjét, amely többek között akár remegést is okozhat.
- Idegesség. A túlaktivitás miatt a szervezet egy állandó idegességi állapotba kerülhet.
- Szívdobogás. Ez gyors, erőteljes szívverést jelent. Ha a göbök miatti hormontermelés következtében felgyorsul az anyagcsere, olyankor a szívnek is folyamatosan gyorsabban kell dobognia. Adott esetben szívritmuszavar is jelentkezhet.
- Meszesedés. Meszesedés során a pajzsmirigy göbökön kisméretű kalciumdarabok jelennek meg. Ezeket pajzsmirigy-ultrahangon világító pontokként lehet látni. A meszesedés gyakran papilláris pajzsmirigytumor esetén jelenik meg.
Fontos megemlíteni, hogy a fenti tünetek nagyban hasonlítanak a pajzsmirigy-megnagyobbodás és a pajzsmirigy-túlműködés tüneteire, ezért a diagnózishoz minden esetben szükséges a szakmailag pontos kivizsgálás.
A pontos és biztos kivizsgálás elsőként pajzsmirigy-ultrahangvizsgálatot, majd szükség esetén laborvizsgálatot jelent. Probléma esetén további diagnosztikai módszerek alkalmazására is szükség lehet.
Mikor forduljon orvoshoz pajzsmirigy göbbel?
Annak ellenére, hogy a legtöbb pajzsmirigy göb nem rosszindulatú daganatot jelent, így nem jár nagy veszéllyel, mindenképpen érdemes azonnali kivizsgáltatni a pajzsmirigyet, ha göböt vagy egyéb rendellenes kinövést észlelünk rajta.
Az első és legfontosabb kivizsgálási mód a pajzsmirigy-ultrahang, amellyel meg lehet vizsgálni a pajzsmirigy, a nyaki erek és lágyrészek szerkezetét. A vizsgálattal megállapítható a göbök jelenléte, azok súlyossága és akár egyéb tünetek is, amelyek a panaszokat okozhatják.
A pajzsmirigy-ultrahang eredményének függvényében a radiológus szakorvos további kivizsgálást javasolhat. Ezekről a diagnosztikai módszerek között olvashat bővebben.
Mindenképpen gyors kivizsgálásra van szükség, ha a pajzsmirigy-túlműködés alábbi tüneteit tapasztalja:
- hirtelen fogyás - az étkezési szokások változatlansága mellett
- gyakori és erős szívdobogás
- alvászavar
- izomgyengeség
- idegesség
- ingerlékenység
Az érem túloldala, ha pajzsmirigy-alulműködés jeleit észleli magán. Ebben az esetben is gyorsan érdemes pajzsmirigy-ultrahangot végeztetni. A pajzsmirigy-alulműködés tünetei az alábbiak lehetnek:
- fázás
- fáradékonyság
- száraz bőr
- memóriazavar
- depresszió
- székrekedés
Pajzsmirigy göb okai
A pajzsmirigy göbök kialakulását sok betegség okozhatja, ezért fontos a megfelelő kivizsgálás abban az esetben, ha a tüneteket tapasztalja.
A leggyakoribb okok az alábbiak lehetnek:
A göbök okai sokfélék lehetnek: általában valamilyen betegség vagy pajzsmirigy-alulműködés, illetve -túlműködés
- Mirigydaganat. A mirigydaganat azt jelenti, hogy a pajzsmirigy sejtjei nagyobbra nőnek a kelleténél, ezzel csomók kialakulását okozva. A jelenség pontos oka nem ismert, azonban nem rosszindulatú és általában nem igényel komoly kezelést, ha a duzzanat nem túl nagy. Egyes esetekben azonban pajzsmirigy-alulműködést okozhat, ezért alaposan ki kell vizsgálni és szükség esetén belgyógyászatilag kezelni.
- Ciszta. A ciszták olyan folyadékkal telt üregek, amelyek a pajzsmirigyen is megjelenhetnek. Leggyakrabban elhaló mirigydaganatok után alakulnak ki. A pajzsmirigy esetében a ciszták gyakran részben tömörek, részben folyadékkal teltek. A legtöbb esetben ezek nem rosszindulatúak, azonban egyes esetekben tartalmazhatnak rákos sejteket, ezért minden esetben alaposan ki kell őket vizsgálni.
- Gyulladás. Ha a pajzsmirigyben krónikus gyulladás található, olyankor kialakulhatnak megnövekedett csomók. Ez leginkább tartós betegségek, például Hasmimoto-betegség esetén jelentkezhet. Krónikus gyulladás során gyakran jelenik meg pajzsmirigy-alulműködés, ezért ilyenkor rendszeres laborvizsgálatra van szükség.
- Golyva. A golyva (vagy strúma) több göbös változata egy olyan fajta pajzsmirigy-megnagyobbodás, amelyet jódhiány vagy pajzsmirigybetegség okozhat. A több göbös golyva sok különálló csomót okoz, amellett, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodásával is jár.
- Pajzsmirigyrák. Kicsi az esélye annak, hogy a pajzsmirigy göbök rosszindulatú daganatok legyenek. Azonban a nagy és kemény csomók, amelyek akár fájdalmat vagy kellemetlen érzetet is okozhatnak, aggodalomra adhatnak okot. Ilyen csomók észlelése esetén sürgősen meg kell kezdeni az ultrahangos kivizsgálást, majd a legtöbb esetben egyéb vizsgálatokat is el kell végezni. Amennyiben a családjában volt hormoneredetű rákos megbetegedés vagy korábban sugárterhelésnek volt kitéve, mindenképpen forduljon belgyógyász kezelőorvoshoz segítségért a diagnózisban!
- Jódhiány. A túl kevés jódot tartalmazó étrend következtében kialakulhatnak csomók a pajzsmirigyen. A jódhiány szerencsére nem gyakori, mivel a legtöbben jódozott sót használnak, amely elegendő jódot biztosít a szervezetnek.
Pajzsmirigy göb lelki okai
A pajzsmirigy göbök kialakulását az elfogadott tudományos álláspont szerint nem lelki tényezők okozzák, hanem sokkal inkább a fent említett testi okok.
Fordítva, azonban más a helyzet:
A pajzsmirigy göbök miatt kialakult pajzsmirigy-túlműködés vagy -alulműködés akár jelentős hatással is lehet a lelki egészségre.
Pajzsmirigy-túlműködés esetén az alábbi lelki tünetek jelentkezhetnek a leggyakrabban:
- ingerlékenység
- álmatlanság
- szorongás
- nyugtalanság
- depresszió
Pajzsmirigy-alulműködés esetén az alábbi lelki tünetek a leggyakoribbak:
- feledékenység
- kimerültség
- figyelemzavar
- kiegyensúlyozatlanság
Pajzsmirigy göb szövődményei
Ha nem figyelnek oda a pajzsmirigy göbökre azok korai kialakulásakor, olyankor akár az alábbi szövődmények is kialakulhatnak:
A göbök szövődményei egyrészt a pajzsmirigy túl nagyra növéséből, másrészt túlzott aktivitásából eredhetnek
- Nyelési nehézség. A túlságosan nagyra növekedett pajzsmirigy részben elzárhatja a nyelőcsövet, így nyeléskor fájdalom vagy kellemetlen érzés jelentkezhet.
- Nehézlégzés. Hasonlóképpen, a túl nagy pajzsmirigy beszűkítheti a légcsövet is, amely nehézlégzést okozhat.
- Pajzsmirigy-túlműködés. Ha a pajzsmirigy göbökkel nem foglalkoznak és azok elkezdenek hormonokat termelni, olyankor könnyen túl sok pajzsmirigyhormon kerülhet a szervezetbe. A pajzsmirigy-túlműködés gyakran akartalan fogyást, izomgyengeséget, szívdobogást, szorongást és ingerlékenységet okozhat. Ezen tünetek esetén sürgősen meg kell kezdeni a kivizsgálást. Kezeletlenül hagyva a betegség szívritmuszavart és csontelgyengülést is okozhat.
- Pajzsmirigy roham. Ez egy életveszélyes betegség, amely kezeletlen pajzsmirigy-túlműködés esetén alakulhat ki. A betegség hirtelen magas lázzal (gyakran 40+ fok!), gyors szívveréssel, magas vérnyomással, hányással, hasmenéssel, nyugtalansággal jár. Előrehaladott állapotban sokk is kialakulhat, végállapotban pedig szívelégtelenség vagy szívinfarktus is jelentkezhet. A betegséget kórházban, gyógyszerekkel és különböző infúziókkal kezelik, gyakran intenzív osztályon.
Pajzsmirigy göb diagnózisa
A pajzsmirigy göbök és csomók megfelelő kivizsgálása során az egyik legfontosabb cél a rákos daganat kizárása. Emellett a vizsgáló orvos célja a pajzsmirigy működésének vizsgálata is.
A pajzsmirigy göbök legfontosabb diagnosztikus módszerei az alábbiak lehetnek:
A göbök diagnózisában feltétlenül szükséges az ultrahang, melynek része a fizikális vizsgálat is. A hormonszint vizsgálatára szinte mindig kell a laborvizsgálat is. A további vizsgálatokat pedig elsősorban tumorgyanú esetén kell elvégzeni.
- Pajzsmirigy ultrahang. Minden esetben ezzel a vizsgálattal érdemes kezdeni a kivizsgálást. Ennek oka a vizsgálat pontossága, gyors elérhetősége és az, hogy képes megállapítani azt is, ha nem a pajzsmiriggyel, hanem valamely más környező szervvel van probléma. A vizsgálatot tapasztalt radiológus szakorvosunk végzi. Az ultrahang magas frekvenciájú hanghullámok segítségével részletes HD minőségű élőképet tud mutatni a pajzsmirigyről. A vizsgálat során a szakorvos meg tudja különböztetni a cisztákat a tömör göböktől, valamint azt is észlelheti, ha több göb van jelen. A vizsgálatot kiegészítésként is használhatják aspirációs citológia (ez egy minimális beavatkozással járó tumorvizsgálat) esetén is.
- Fizikális vizsgálat. Pajzsmirigy-ultrahang során és belgyógyászati szakorvosi vizsgálat alkalmával is sor kerül fizikális vizsgálatra. A vizsgálat alatt az orvos, kezét a nyakra téve vizsgálja meg a pajzsmirigyet és a környező szöveteket. A vizsgálat alatt sokszor a nyelés menetét is tapintással vizsgálja az orvos. A pajzsmirigy-túlműködés látható jeleit is vizsgálja az orvos. Ilyen a remegés, a túl aktív reflexek vagy a túl gyorsan dobogó szív. Száraz bőr, lassú pulzus és az arc bedagadása esetén pajzsmirigy-alulműködés gyanúja merülhet fel.
- Laborvizsgálat. A pajzsmirigyhormonok pontos szintjét vérmintából történő laborvizsgálattal lehet megállapítani. Ebből a vizsgálatból kiderül, ha pajzsmirigy-alulműködés vagy pajzsmirigy-túlműködés van jelen. A vizsgálatot gyakran el kell végezni, azonban csak pajzsmirigy-ultrahang után ajánlott, mivel a laborvizsgálat igazolni tudja az ott felállított diagnózist.
- Aspirációs citológia. A vizsgálatot vékonytű biopsziának is nevezik, mivel a vizsgálat során egy vékony tű segítségével vesznek sejtmintát a pajzsmirigyből (a sejtmintavétel neve biopszia). A vizsgálat célja, hogy a sejtmintából megállapítsák, hogy rosszindulatú daganat okozza-e a csomókat. A vizsgálat kb. 20 percet vesz igénybe és nagyon kis kockázattal jár. Gyakori, hogy a vizsgálatot ultrahangvezérléssel végzik, ami azt jelenti, hogy a tű útját vizuálisan követik ultrahangvizsgálattal. Így érhető el, hogy a legjobb helyről sikerüljön a mintavétel.
- Pajzsmirigy szcintigráfia. Az első vizsgálatok után a belgyógyász kezelőorvos javasolhat radioaktív izotópos vizsgálatot, azaz szcintigráfiát. A vizsgálattal a rákos sejteket lehet részben beazonosítani. Az eljárás során radioaktív izotópot injekcióznak be a kar egyik vénájába. Ezt követően egy speciális kamera alá kell feküdni. Az izotóp által kibocsátott sugarak ezután egy monitoron jelennek meg. Úgynevezett ’meleg göbről’ olyankor beszélhetünk, ha a pajzsmirigy göbök termelnek hormont. Ezek a vizsgálati képen színesen jelennek meg. A meleg göbök szinte sosem utalnak rákra. Hideg göbnek nevezzük azokat a csomókat, amelyek kevesebb izotópot vesznek fel. Ezek lehetnek rosszindulatúak, azonban további kivizsgálást igényelnek.
Pajzsmirigy göb kezelése
A pajzsmirigy göbök kezelése jelentősen függ attól, hogy milyen jellegűek a csomók. Ennek megfelelően a kezelési módokat három részre oszthatjuk:
- Jóindulatú pajzsmirigy göbök kezelése
- Pajzsmirigy-túlműködést okozó göbök kezelése
- Rákos pajzsmirigy göbök kezelése
Lássuk a kezelési módok bemutatását sorban!
Jóindulatú pajzsmirigy göbök kezelése
Ha a diagnosztikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a pajzsmirigy göb jóindulatú, olyankor az alábbi kezelési módok állnak rendelkezésre:
A jóindulatú göbök nem minden esetben szorulnak kezelésre. Ha mégis igen, az klasszikusan hormonkezelést vagy műtétet jelent
- Alapos megfigyelés. Ha biopszia során kiderült, hogy a pajzsmirigyen található göb nem rákos, olyankor a belgyógyász kezelőorvos tartós megfigyelést javasolhat. A megfigyelés során 3-6 havonta belgyógyászati szakvizsgálatot és laborvizsgálatot kell végezni. Adott esetben szükség lehet pajzsmirigy-ultrahangos vizsgálatra is. Ha a göbök növekedésnek indulnak, újabb biopsziára lehet szükség. Ha a göbök nem változnak, kezelésre sok esetben nincs szükség.
- Hormonterápia. Ha a laborvizsgálati eredmények szerint nem termel a szervezet elegendő pajzsmirigyhormont, olyankor belgyógyász szakorvosunk felügyeletével hormonterápiára lehet szükség.
- Műtét. Ha a pajzsmirigy göb túl nagyra nő és nehézlégzést vagy nyelési problémát okoz, olyankor műtétre lehet szükség. A műtétet a belgyógyász kezelőorvos javasolhatja, abban az esetben, ha a több csomós pajzsmirigy káros hatással van a nyelőcsőre, a légcsőre vagy a nyaki erekre. Az esetlegesen rákos csomókat is szokás műtéti úton eltávolítani, majd részletesen kivizsgálni.
Pajzsmirigy-túlműködést okozó göbök kezelése
Ha a pajzsmirigy göbök elkezdenek hormonokat termelni, olyankor a hormonszint a szükségesnél magasabbra emelkedhet. Ilyenkor a pajzsmirigy-túlműködés kezelésére van szükség. Ezek a kezelési módszerek az alábbiak lehetnek:
A pajzsmirigy-túlműködés kezelése különféle hormonkezelésekkel lehetséges. Ha ezek nem tudnak segíteni, szükség lehet műtéti eszközök bevetésére
- Radioaktív jód. A kezeléshez radioaktív jódot használhat a belgyógyász kezelőorvos. A radioaktív jódot tabletta vagy folyadék formájában kell beszedni. A pajzsmirigy felszívja a jódot, aminek hatására a göbök kisebbek lesznek, így a pajzsmirigy-túlműködés tünetei is csökkennek. A kezelés általában 2-3 hónap alatt teszi meg hatását.
- Pajzsmirigy elleni gyógyszerek. Bizonyos esetekben a belgyógyász kezelőorvos javasolhatja pajzsmirigy elleni gyógyszerek alkalmazását, például metimazolt, amely segíthet a pajzsmirigy-túlműködés tüneteinek enyhítésében. A kezelés általában hosszú távra szól és súlyos hatással lehet a májra, így belgyógyász kezelőorvosa csak kellő mérlegelés és belegyezés esetén alkalmazza ezt a kezelési módot, amelyhez az Ön beleegyezése is kell.
- Műtét. Ha a radioaktív jódos kezelés és a pajzsmirigy elleni gyógyszerek nem alkalmazhatók, olyankor műtéti úton lehet szükség a pajzsmirigy egy részének eltávolítására. A műtét kockázatait belgyógyász kezelőorvosával és sebészével is egyeztetni kell.
Rákos pajzsmirigy göbök kezelése
A rákos pajzsmirigy göbök kezelése sok – de nem minden - esetben műtéti kezelést is igényel. Ezek a kezelési módok az alábbiak lehetnek:
A rákos pajzsmirigy kezelése szinte minden esetben műtéti. Ha nem, olyankor a megfigyelés vagy alternatív alkoholos kezelés jöhet szóba
- Megfigyelés. Az egészen apró rákos daganatokat, amelyeknek növekedési esélye alacsony, alapos megfigyelés esetén nem minden esetben kell azonnal kezelni. Ebben az esetben az egyéb kezelési módot a belgyógyász kezelőorvos és pajzsmirigy-specialista endokrinológus közös döntésének eredményeképpen kell meghatározni. A megfigyelés részeként rendszeres pajzsmirigy-ultrahangra és laborvizsgálatra van szükség.
- Műtét. Az egyik leggyakoribb kezelési mód a rákos sejtek kezelésére a műtéti úton való eltávolítás. Korábban a pajzsmirigysejtek nagy részét eltávolították egy ilyen műtét során, manapság azonban a pajzsmirigy felét is elég lehet eltávolítani egyes daganatok esetében. Ha kiterjedt rosszindulatú daganatról van szó, olyankor szükséges lehet a pajzsmirigy majdnem teljes eltávolítása. A műtét során a hangszálak működéséért felelős ideg és a kalciumszabályozásért felelős mirigy károsodhat. A műtét után élethosszig tartó levotiroxinos hormonpótlásra van szükség. A megfelelő gyógyszeradag beállítását belgyógyász kezelőorvosa végzi.
- Alkoholos kezelés. Egyes kisméretű rákos göbök kezelésére alkoholos kezelés is alkalmazható. A kezelés során kis mennyiségű alkoholt oltanak be a rákos csomóba, amely elpusztítja azt. A kezelést többször meg kell ismételni. Ennek a kezelési módnak a hatékonyságáról megoszlanak a vélemények.
Pajzsmirigy göb időpontfoglalás
IDŐPONTFOGLALÁS
A megjelenő oldalon válassza ki az Önnek megfelelő időpontot
"Pajzsmirigy ultrahangra",
amely során teljes kivizsgálást és kezelést kaphat.
Pajzsmirigy göb árak
Pajzsmirigy göb kivizsgálására elsőként 'pajzsmirigy ultrahang' vizsgálatunkat javasoljuk, amelynek aktuális árát az árlista 'pajzsmirigy ultrahang' pontjában találja meg.
További labordiagnosztikai kivizsgálás szükségessége esetén 'Pajzsmirigy plusz csomag' szolgáltatásunkat javasoljuk, amelynek árát az árlista 'Labordiagnosztikai vizsgálatok' pontjában találja meg.
Amennyiben a diagnózis már készen van, olyankor belgyógyászati szakorvosi kezelésre van szükség. Ennek árát az 'Első szakorvosi vizsgálat és ellátás' pont alatt találja meg.
Sok esetben szükséges rendszeres kontrollvizsgálat állapotkövetés céljából. Kontrollvizsgálatra állapottól függően 3-6 havonta van szükség.
Pajzsmirigy göb kapcsolódó cikkek
Gyakori kérdések
Echoszegény vagy hideg göbnek nevezik azt a fajta göböt, amely radioaktív izotópos vizsgálat során nem veszi fel az izotópot, így színtelen - ’hideg’ – színnel jelenik meg a vizsgálati képernyőn. Ez a fajta göb nem termel hormont és van esélye, hogy rosszindulatú, ezért további kivizsgálást igényel.
Pajzsmirigy göbök esetén, ha azokat hormonzavar okozza, érdemes általános pajzsmirigydiétát folytatni. Pajzsmirigy-túlműködés esetén energia-, szénhidrát-, egészséges zsír- és fehérjedús élelmiszereket kell fogyasztani. Kerülni érdemes a túlzott húsfogyasztást, a kávét, az energiaitalokat és a fűszeres ételeket. Pajzsmirigy-alulműködés esetén rostban és vitaminokban gazdag, energiaszegény ételeket kell fogyasztani – erre kiválóak a zöldségek. Fontos, hogy az ételek ízesítéséhez ilyenkor jódozott sót használjon.
Előfordul, főleg kisebb göb esetében, hogy a pajzsmirigy göb magától elmúlik. Ez leginkább olyankor igaz, ha a göb oka egy ciszta, amelyből a folyadék idővel magától elmúlhat. Nagyon fontos, hogy ne várjon arra, hogy a göb magától elmúlik, mivel a göb akár lehet rosszindulatú is! A kivárás kizárólag megfelelő kivizsgálás után, belgyógyász kezelőorvos javaslatára alkalmazható.
Igen, abban az esetben, ha a pajzsmirigy göbök nem működő sejtek, azaz nem terhelnek hormont, a TSH hormonszint a legtöbb esetben normál szinten marad. Sajnos, ez gyakran rossz hír, mivel a nem aktív, „hideg göbök” sokkal nagyobb valószínűséggel rosszindulatúak, mint aktív társaik.
Radiológia (hasi ultrahang) vélemények
