Irritábilisbél-szindróma áttekintés
Az irritábilisbél-szindróma (vagy IBS) egy gyakori bélbetegség, amely a vastagbelet támadja. A leggyakoribb jelei és tünetei a hasi görcs, hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés.
Az IBS egy krónikus betegség, amely hosszú ideig tartó, belgyógyászati kezelésre szorul.
A betegségben szenvedőknek csak nagyon kis részénél jelentkeznek komoly tünetek. Sőt, egyeseknél előfordul, hogy pusztán a megfelelő étrend, életmód és stresszkezelés segítségével gyakorlatilag tünetmentesen tudják tartani a betegséget.
Súlyosabb esetben a betegséggel rendszeres belgyógyászati kezelésre van szükség, amely általában gyógyszeres kezelést és időszakos diagnosztikai vizsgálatok elvégzését jelenti.
Gyakori tévhit, azonban az IBS nem okoz szöveti elváltozásokat a belekben, illetve nem növeli a vastag- és végbélrák kockázatát.
Irritábilisbél-szindróma gyanúja esetén – még az orvosi vizsgálat előtt – érdemes hasi ultrahangvizsgálatot végezni. Ennek oka, hogy sok hasüregi szerv betegsége nagyon hasonló tüneteket okoz, ezért hasi ultrahanggal először érdemes megállapítani, hogy melyik szerv okozza a problémákat.
Megfelelő ultrahangos lelet birtokában belgyógyász szakorvost kell felkeresni, aki segít a további kivizsgálásban és sokszor már az első vizsgálat alkalmával meg tudja kezdeni a kezelést, amennyiben egyértelmű diagnózisra jut.
Irritábilisbél-szindróma kezelése rendelőnkben
Az irritábilisbél-szindróma egy tartós betegség, amely emiatt tartós odafigyelést igényel.
Rendelőnkben orvosaink holisztikus módszerrel gyógyítanak, azaz összességében igyekeznek kezelni a betegségeket a tünetek egyesével való kezelése helyett.
Emiatt radiológusaink és belgyógyászaink közösen tudnak segíteni a különböző bél- és egyéb betegségek kezelésében.
Az irritábilisbél-szindróma kezelése rendelőnkben az alábbi módon zajlik:
I. Hasi ultrahangvizsgálat
A béltünetek jelentkezésekor (hasfájás, székrekedés, hasmenés stb.) minden esetben érdemes hasi ultrahangvizsgálatot végezni. A vizsgálattal a hasüreg összes szerve látható és így gyorsan ki lehet deríteni, hogy mi okozhatja a tüneteket.
A vizsgálat során a radiológus egy ultrahangfej segítségével a hasfalon keresztül vizsgál. Az ultrahang előképet mutat a hasüregi szervek és a belek állapotáról.
A vizsgálat gyors, olcsó és fájdalommentes, valamint sok esetben pontosan képes kimutatni, hogy hol található a tüneteket okozó probléma, ezért a tünetek jelentkezése esetén mindenképpen ajánlott elvégezni.
II. Belgyógyászati szakvizsgálat
Hasi ultrahanglelet birtokában szükség van arra, hogy belgyógyász szakorvos megfelelően kivizsgálja az ultrahangon található eredményeket.
A leletnek megfelelően a belgyógyász szakorvos először a tünetekről kérdez. A kérdések kiterjedhetnek a tünetek jellegére, tartósságára, erősségére. A saját tünetek mellett közeli rokonok tüneteiről is kérdezhet az orvos.
A szóbeli kivizsgálás után a kezelőorvos fizikális vizsgálatot végez. Ezalatt az orvos igyekszik pontosan behatárolni, hogy hol és milyen jellegű tünetek jelentkeznek.
Sok esetben hasi ultrahang lelet és személyes vizsgálat után az orvos képes megállapítani a probléma okát és azonnal meg tudja kezdeni a kezelést. Egyes esetekben az orvos további diagnosztikai vizsgálatokat írhat elő.
III. Belgyógyászati kezelés
A pontos kivizsgálást követően a kezelőorvos a legtöbb esetben gyógyszeres kezelést javasol. A különféle gyógyszerek a jellegzetes tünetek kezelésében segítenek.
Fontos eleme a kezelésnek az életmódváltás és a megfelelő diéta is, mivel a gyógyszerek önmagukban a legtöbb esetben nem elegendőek a teljes tünetmentességhez, ha nem párosulnak megfelelő életmódváltással.
Sikeresnek olyankor mondhatjuk a kezelést, ha a tünetek hosszú ideig nem jelentkeznek – ezt remissziós fázisnak nevezzük. Idővel azonban a tünetek visszatérhetnek, ezért van szükség arra, hogy belgyógyász kezelőorvosunkkal rendszeresen konzultáljunk állapotunkról.
Irritábilisbél-szindróma szakorvosok
Tapasztalt radiológus szakorvosaink hasi ultrahangvizsgálattal segítenek a gyulladás felismerésében. Belgyógyász szakorvosaink a betegség kezelését végzik.
Az orvosok képére kattintva elolvashatja bemutatkozásukat, megtekintheti rendelési idejüket és időpontot foglalhat rendelésükre.
Dr. Vass Nikolett - radiológus szakorvos
dr. Berentei Zsolt - neuro- és diagnosztikai radiológus szakorvos
Irritábilisbél-szindróma tünetei
Az irritábilisbél-szindróma tünetei változóak és sokfélék lehetnek, elsősorban egyéni tényezőktől függően.
A leggyakoribb tünetek az alábbiak lehetnek:
Az irritábilisbél-szindróma tünetei sok embernél jelentkeznek, ezek azonban legtöbbször nem jelentenek komoly problémát
- Hasfájás. A hasfájás nagyon gyakori tünet a hasi szervek, különösen a belek problémája esetén. A has sokféleképpen fájhat, a bordakosár aljától egészen a medencéig, középen vagy oldalt, szétterjedten vagy egy pontban. IBS esetén a tünetek székelés után enyhülhetnek.
- Hasgörcs. A hasi görcs erős hasfájás, amely időszakosan és izomfájdalomhoz hasonlóan jelentkezhet. IBS esetén székeléssel szintén gyakran enyhül.
- Puffadás. Haspuffadás során a belekben gáz képződik, amely teltségérzetet és a gyomor felfújódásának érzetét keltheti. IBS során székletürítés után gyakran enyhülnek a tünetek.
- Bélgázképződés. A bélgázok emésztés során keletkeznek. Irritábilisbél-szindróma esetén azonban gyakran jóval több képződik a normálisnál. Ez gyakran a szokásosnál gyakoribb szellentést is okoz.
- Hasmenés és székrekedés. IBS esetén gyakori, hogy székrekedéses és hasmenéses időszakok váltják egymást. Ez egy viszonylag jellegzetes tünete a betegségnek.
- Nyálkás széklet. Normális esetben a székleten nincs látható mennyiségű nyálka. Amennyiben a széklettel sárgás vagy átlátszó nyálka is ürül, abban az esetben valamilyen bélbetegség jelenlétére, esetleg IBS-re érdemes gyanakodni.
Irritábilisbél-szindróma esetében gyakori, hogy váltják egymást sok tünetettel járó és (szinte) tünetmentes időszakok. Tünetmentes – azaz remissziós – fázisban a tünetek egyeseknél teljesen eltűnnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni irritábilisbél-szindrómával?
Amennyiben tartós változás áll be az emésztésében és a székletürítésében, azaz több, mint egy hétig jelentős változást észlel, érdemes hasi ultrahangvizsgálatot végeztetni és belgyógyász szakorvoshoz fordulni segítségért.
Ha az irritábilisbél-szindróma fent nevezett tüneteit észleli magán és a tünetek 2-3 napig úgy vannak jelen, hogy az zavarja a mindennapi életben, szintén érdemes legalább hasi ultrahangos kivizsgálást végezni.
Az alábbi komolyabb tünetek esetén mindenképpen végeztessen hasi ultrahangot és keressen fel belgyógyász szakembert:
Súlyos tünetek jelentkezése esetén mindenképpen érdemes elvégezni a megfelelő kivizsgálást
- Fogyás. Ha akarata ellenére fogy, keressen fel belgyógyászt!
- Éjszakai hasmenés. Amennyiben olyan erős hasmenése van, amely éjszaka felébreszti, mindenképpen forduljon szakértő orvoshoz!
- Véres széklet. Ha véres a széklete vagy végbélnyílása végzik, fontos, hogy ezt szakorvos vizsgálja ki.
- Vashiány okozta vérszegénység. Túl kevés vas esetén a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, amely súlyos problémákat okozhat. A vashiány laborvizsgálattal kimutatható.
- Hányás. Ha megmagyarázhatatlan okokból többször hány, mindenképpen keressen fel szakértő belgyógyász szakorvost!
- Nyelési nehézségek. Ha nehezen nyel vagy fájdalmassá válik a nyelés, sürgősen keresse fel kezelőorvosát.
- Tartós fájdalom. Ha folyamatos, erős hasfájást érez, amely nem múlik el szellentés vagy székelés hatására és akadályozza a mindennapi életben, végeztessen el egy hasi ultrahangvizsgálatot és keressen fel belgyógyász szakorvost!
Irritábilisbél-szindróma okai
Az irritábilis-bél szindróma pontos okait nem ismerjük.
Az alábbi tényezők állhatnak legvalószínűbben a betegség kialakulása mögött:
A betegség okait nem ismerjük pontosan, azonban az alábbi tényezők jelentősen közrejátszhatnak a betegség kialakulásában
- Bélizomgörcs. A belek falát izomrétegek borítják, amelyek olyan bélmozgást képesek kelteni, amely a bélcsatornában az ételt mozgatni bírja. Az izomösszehúzódások, amelyek erősebbek és tovább tartanak, mint normális esetben, túlzott gázképződést, puffadást és hasmenést okozhatnak. A túl gyenge izomösszehúzódások az étel elakadását okozhatják, amely kemény, száraz székletet okozhat.
- Idegrendszeri probléma. Az emésztőrendszerért felelős idegek rendellenességei azt okozhatják, hogy a szokásosnál nagyobb fájdalmat és kellemetlenséget érzünk olyankor, amikor a hasüreg megtelik gázzal vagy belek megtelnek salakanyaggal. A rosszul időzített idegi jelek az agyban és a belekben azt okozhatják, hogy a test túlságosan erőteljesen reagál az emésztéssel járó természetes bélmozgásokra, ezzel erőteljes hasfájást, hasmenést vagy székrekedést okozva.
- Bélgyulladás. A belek gyulladása kialakulhat annak következtében, ha túl sok immunsejt található meg a belekben, amelyek emiatt elkezdik megtámadni a bélsejteket. Az immunválasz következtében erős fájdalom és hasmenés jelentkezhet. A vastagbélgyulladásról részletesen másik cikkünkben írtunk.
- Fertőzés. Az irritábilisbél-szindróma kialakulhat egy komolyabb gyomor-bélhurut következtében, amelyet egy baktérium vagy vírus okozott. Az IBS a belekben természetesen megtalálható baktériumok túlszaporodása miatt is kialakulhat.
- Bélflóraváltozás. A belek baktériumflórájának megváltozása komoly hatással lehet az egészségre. A belekben található ’jó’ baktériumok összetételének megváltozása sok esetben együtt járhat IBS kialakulásával.
Irritábilisbél-szindróma roham kiváltó okai
Az irritábilisbél-szindróma az arra hajlamosokban jelen lehet akár anélkül is, hogy tüneteket okozna. Azoknál, akik éppen a betegség tünetmentes fázisában vannak, szintén előjöhetnek a tünetek bizonyos kiváltó okok hatására.
Az irritábilisbél-szindróma roham kiváltó okai leggyakrabban az alábbiak lehetnek:
A tünetekkel járó rohamot kiváltó okok leggyakrabban az alábbiak lehetnek
- Étel. Nem teljesen ismert, hogy miként hat az IBS-re az ételallergia és az ételintolerancia. Az igazi ételallergia ritkán okozza a tünetek megjelenését. Gyakran előfordul azonban, hogy bizonyos ételek és italok fogyasztása esetén megjelennek a tünetek. Az ételek közül a gabonafélék, a tejtermékek, a citrusfélék, a hüvelyesek, a salátafélék és a szénsavas italok is kiválthatják a tüneteket.
- Stressz. Sok IBS-ben szenvedő esetében stressz hatására rosszabbodnak a tünetek vagy gyakrabban jelentkeznek a szokásosnál. Habár a stressz felerősítheti a tüneteket, kialakulásukban nem játszik szerepet.
- Hormonok. Nők esetében kétszer gyakoribb az IBS, amelynek valószínűleg hormonális okai lehetnek. Nők esetében a tünetek menstruáció alatt felerősödhetnek.
Irritábilisbél-szindróma kockázati tényezői
Sok ember esetében az irritábilisbél-szindróma tünetei gyakran jelentkeznek, ez azonban egyáltalán nem jelzi biztosan, hogy IBS-ben szenvedünk – sokszor teljesen más okból jelentkezhetnek hasonló tünetek.
Az alábbi tényezők jelenlétekor azonban érdemes jobban odafigyelni a tünetekre, mivel azok az IBS jelei lehetnek.
Az irritábilisbél-szindróma kockázati tényezői leggyakrabban az alábbiak lehetnek:
A kockázati tényezők jelenléte növeli az esélyét a betegség megjelenésének
- Kor. 50 éves kor alatt sokkal gyakrabban jelentkeznek a tünetek.
- Nem. Nők esetében gyakoribbak a tünetek, mint férfiaknál. Azok, akik ösztrogénkezelésen estek át menopauza környékén, szintén gyakrabban szenvednek a betegségben.
- Genetika. Ha az egyenesági felmenők vagy testvérek között van valaki, aki irritábilisbél-szindrómában szenved, az növelheti az esélyét a betegség megjelenésének.
- Pszichológiai problémák. A tartós szorongás, a depresszió és egyéb pszichológiai betegségek növelhetik az esélyét a betegség kialakulásának. Egyesek úgy vélik, hogy a szexuális, fizikai vagy lelki bántalmazás is növelhetik a kockázatot.
Irritábilisbél-szindróma szövődményei
Az irritábilisbél-szindrómának az alábbi valószínűsített szövődményei lehetnek:
A betegség kezeletlenül hagyva akár szövődményeket is okozhat, amelyek tovább ronthatják az életminőséget
- Aranyér. A krónikus (tartós) székrekedés vagy hasmenés előbb-utóbb aranyér kialakulásához vezethet.
- Életminőség-romlás. Sok ember esetében, akinél erőteljesen jelentkeznek az IBS tünetei, jelentősen romolhat az életminőség. Kutatások belátták, hogy a betegségben szenvedők háromszor annyit vannak betegszabadságon, mint a semmilyen bélpanasszal nem rendelkezők.
- Hangulatzavarok. A tartós bélproblémák és tünetek miatt az IBS-ben szenvedőknél idővel kialakulhat depresszió vagy krónikus szorongás. Ez egy ördögi kört hozhat létre, mivel a depresszió és a szorongás ronthatja a tüneteket.
Irritábilisbél-szindróma megelőzése
A megelőzésben elsősorban a stressz megfelelő kezelése tud segíteni. Ezért az irritábilisbél-szindróma megelőzésére az alábbiakat érdemes megpróbálni:
A betegség megelőzésének lényege elsősorban a stresszkezelés
- Pszichoterápia. Megfelelő pszichoszomatikus tünetekkel foglalkozó pszichoterapeuta segíthet a stressz megfelelő csökkentésében. Kutatások kimutatták, hogy a megfelelő pszichoterápia sokat segíthet a tünetek enyhítésében.
- Biofeedback. A kezelés során elektromos szenzorokat helyeznek a testre, amelyek a test különböző funkcióit mérik. A jelek segítségével egészen apró változásokkal, például egy-egy speciális izom lazításával, lehet elérni a tünetek enyhülését.
- Relaxáció. Progresszív relaxációs technikák segítségével fokozatosan ellazíthatók a test izmai. A lehető legjobb eredmények érdekében kérjük szakképzett pszichoterapeuta segítségét! Az ellazulás során egyesével kell ellazítani az izmokat, először a lábfejen, majd a lábon, a derékon, a karokon és végül az arcon.
- Mindfulness. A mindfulness gyakorlatok speciális gyakorlatok, amelyek segítenek a stresszcsökkentésben azáltal, hogy segítenek a jelenre koncentrálni és elengedni a pillanatnyi gondokat és zavaró tényezőket.
Irritábilisbél-szindróma kritériumai
Az irritábilisbél-szindróma kifejezett diagnózisára nem létezik speciális módszer.
A belgyógyász kezelőorvos a kórtörténet, a fizikális vizsgálat és különböző diagnosztikai vizsgálatok segítségével fokozatosan ki tudja zárni az egyéb – sokszor komolyabb – betegségeket, és végül eljutni az IBS-hez.
A korábban említettek szerint a tünetek jelentkezése esetén érdemes már a szakorvosi vizit előtt is hasi ultrahangvizsgálatot végezni annak érdekében, hogy a szakvizsgálatra már egy részben elkezdett diagnózissal érkezhessünk.
Miután egyéb betegségeket sikerült kizárni, a kezelőorvos az alábbi kritériumok segítségével próbálhatja meg megállapítani az irritábilisbél-szindrómát:
Az alábbi kritériumok jelenléte segít annak meghatározásában, hogy a tüneteket IBS okozza-e
- Római kritériumok. A római kritériumok akkor állnak fenn, ha a vizsgálatot megelőző három hónapban, legalább heti rendszerességgel jelentkezett hasfájás és hasi diszkomfort és az alábbi tünetek egyike; fájdalmas székelés, megváltozott székelési ritmus, széklet megváltozott állaga.
- Manning-féle kritériumok. Ezek a kritériumok az alábbiak; fájdalomcsökkenés székeléssel, nyálkás széklet és a széklet állagának változása. A tünetek közül minél több kritérium jelentkezik, annál valószínűbb a betegség jelenléte.
- IBS-fajták. A kezelés szempontjából az irritábilisbél-szindrómát az alábbi három típusba sorolhatjuk; székrekedésdomináns, hasmenésdomináns vagy vegyes. A tünetek jellegétől függően az IBS-fajta meghatározása is elősegítheti a diagnózist és a kezelést.
Irritábilisbél-szindróma diagnózisa
A betegség pontos megállapításához szükség lehet többféle diagnosztikus vizsgálat elvégzésére, a székletvizsgálattól egészen a belek felszívóképességének vizsgálatáig.
Az alábbi diagnosztikus vizsgálatokat végzik el leggyakrabban irritábilisbél-szindróma esetén:
Az alábbi diagnosztikus vizsgálatok segíthetnek az IBS igazolásában és egyéb betegségek kizárásában
- Hasi ultrahang. A tünetek jelentkezésekor, akár már szakorvosi vizsgálat előtt, érdemes hasi ultrahangvizsgálatot végezni, amely sokat segít a panaszok sokféle lehetséges okának leszűkítésében. A vizsgálat rövid és fájdalommentes. A vizsgálat során a radiológus a hasfalon mozgat egy ultrahangfejet, amely élőképet mutat a hasban található szervek állapotáról. A vizsgálat leletkiadással végződik.
- Szigmabéltükrözés. A szigmabél a vastagbél egy kettősen meghajtott, mobilis része. A vizsgálat során egy flexibilis csőre erősített kamera segítségével a szakorvos megvizsgálja a szigmabelet, ott gyulladást és egyéb elváltozást keresve.
- Vastagbéltükrözés. A vastagbéltükrözés vizsgálat során az egész vastagbelet egy flexibilis csövön található kamerával megvizsgálják. Az eljárással kimutatható, ha a vastagbélen akár a legkisebb látható elváltozás található.
- Hasi röntgen. A hasfal és a medence környékének röntgenes vizsgálatára lehet szükség, ha a kezelő belgyógyász szakorvos szükségét látja egyéb betegségek kizárásának. A vizsgálathoz szükség lehet kontrasztanyag (bárium) bejuttatására a vastagbélbe. A kontrasztanyag segít abban, hogy a vizsgálati eredmények pontosabbak lehessenek.
- Laktózintolerancia-vizsgálat. A laktáz enzim egy olyan anyag, amelyre a tejcukor legbontásához van szükség. Ha a szervezet nem termel laktázt, akkor IBS-hez hasonló tünetek jelentkezhetnek, mint például a hasfájás, puffadás és hasmenés. A vizsgálatot kilégzési teszttel végzik, ami azt jelenti, hogy a kilégzett levegőből vesznek mintát az intolerancia megállapításához.
- Kilégzési teszt. A kilégzési tesztet arra is használhatják, hogy megállapítsák az esetleges bakteriális fertőzést a vékonybélben. Bakteriális fertőzés vagy túlszaporodás azoknál gyakori, akik korábban bélműtéten esetek át, cukorbetegek vagy egyéb anyagcsere-lassító betegségben szenvednek.
- Felső endoszkópia. A vizsgálat során egy hosszú, hajlékony csövet engednek le a szájon át a torkon és a nyelőcsövön, egészen a vékonybélig. Az eljárással kimutatható, ha az emésztőrendszer felső szakaszában fertőzés vagy egyéb elváltozás található. A flexibilis cső végén egy kamera található, amellyel az orvos vizuális képet kaphat a vizsgálatról, valamint sejtminta vételére is lehetőség van a vizsgálattal, amelyet utólag laborban vizsgálnak be. Felső endoszkópiára olyankor lehet szükség, ha lisztérzékenység gyanúja merül fel.
- Székletvizsgálat. A székletvizsgálat orvosi laboratóriumban történik, előre gyűjtött székletből. A vizsgálat során a székletben található baktériumokat, parazitákat vagy epesavat vizsgálják. Emellett a vizsgálattal a krónikus hasmenés is kimutatható.
Irritábilisbél-szindróma diéta
Az irritábilisbél-szindróma kezelése elsősorban a tünetek lehető legnagyobb fokú enyhítését célozza meg, annak érdekében, hogy a betegség a legkisebb mértékben zavarja a mindennapi életet.
Enyhe tünetek esetén a stresszkezelés és a megfelelő diéta a legmegfelelőbb kezelési mód.
Az IBS diéta az alábbi ételek kerülését javasolja:
Az alábbi ételek kerülésével akár jelentősen csökkenthetők az IBS tünetei
- Gázképző élelmiszerek. Ha puffadást és jelentős bélgázképződést tapasztal, akkor érdemes kerülni a szénsavas italok, alkoholos italok és koffeintartalmú italok fogyasztását. Ételek közül javasolt elkerülni a nyers gyümölcsöket és a káposztaféléket.
- Glutén. Kutatások kimutatták, hogy az IBS tünetei sokaknál enyhülnek, ha nem fogyasztanak gluténtartalmú élelmiszereket. Ez olyankor is igaz, ha gluténérzékenység nem mutatható ki.
- Erjeszthető szacharidok. Egyes emberek emésztése érzékenyebben reagál olyan bizonyos szénhidrátokra, mint a fruktóz, a laktóz és egyéb szacharidok. Ezek az anyagok egyes gabonafélékben, zöldségekben, gyümölcsökben és tejtermékekben is megtalálhatók. Az erjeszthető szacharidok közül sok esetben a kezdeti szigorúbb diéta után idővel fokozatosan vissza lehet építeni néhány típust az étrendbe. Ennek lehető legjobb időzítéséhez dietetikus szakemberre van szükség.
Irritábilisbél-szindróma orvosi kezelése
Komolyabb tünetek esetén a diéta nem feltétlenül tud kellő tünetmentességet nyújtani.
Ilyenkor depresszió és szorongás jelentkezhet, amelyek tovább ronthatják a tüneteket. Ebben az esetben érdemes lehet szakértő pszichológushoz fordulni.
Az irritábilisbél-szindróma tüneteinek orvosi kezelési módszerei az alábbiak lehetnek:
Az orvosi kezelési módszerek általában a tünetek enyhítését célozzák meg különféle gyógyszerekkel
- Rostkészítmények. A magas rosttartalmú étrendkiegészítők, mint például az útifű maghéj (psyllium) sokat segíthetnek a székrekedés megszüntetésében.
- Hashajtó. Ha a rostkészítmények nem tudnak segíteni a székrekedésen, az orvos magnézium-hidroxid vagy polietilén-glikol szájon át történő alkalmazását írhatja elő.
- Hasfogó. A hasfogó gyógyszerek a hasmenés megszüntetésében tudnak segíteni. Ezeknek egyes fajtái vény nélkül kaphatók, ilyen például a loperamid. Súlyosabb esetben a belgyógyász kezelőorvos felírhat epesavkötő gyógyszert, mint például a kolesztiramin, a kolesztipol vagy a kolezevelám. Mellékhatásként az epesavkötők puffadást okozhatnak.
- Antikolinergek. Az antikolinerg (bolygóidegbénító) gyógyszerek a hasi görcsök enyhítésében tudnak segíteni. A dicikloverin egyfajta ilyen gyógyszer. Sok esetben felírhatja a kezelőorvos a gyógyszert azoknak is, akiknél rohamokban jelentkezik hasmenés. Az antikolinergek legtöbbször biztonságosak, azonban esetenként székrekedést, szájszárazságot és homályos látást okozhatnak.
- Triciklikus antidepresszáns. Ezek a gyógyszerek a depresszió tüneteinek enyhítése mellett hatással vannak a beleket irányító idegekre is, így képesek csökkenteni a fájdalmakat. Amennyiben hasmenés és hasfájás jelentkeznek tünetként (depresszió nélkül), a belgyógyász felírhat kis dózisban imipramint, dezipramint vagy nortriptilint. A gyógyszer mellékhatása lehet álmosság, homályos látás, szédülés és szájszárazság.
- SSRI-k. Az SSRI-k (szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók) szintén antidepresszánsok, amelyek a depresszión, a hasfájáson és a székrekedésen is tudnak segíteni. Ilyen gyógyszer például a fluoxetin vagy a paroxetin.
Az IBS kezelésére felírt további gyógyszerek az alábbiak lehetnek
- Fájdalomcsillapítók. A fájdalomcsillapítók, mint a pregabalin vagy a gabapentin segíthetnek a komoly fájdalmak és a puffadás enyhítésében.
- Aloszetron. Az aloszetron kifejezetten az irritábilisbél-szindrómára kifejlesztett gyógyszer, amely segít a vastagbél ellazításában és lelassítja a bélmozgást a belek alsó régióiban. A gyógyszert kizárólag nőknek adhatják be, különleges orvosi felügyelet mellett és csak olyankor, ha egyéb kezelésekkel nem sikerült kezelni a betegséget. A gyógyszert férfiak nem használhatják.
- Eluxadolin. Az eluxadolin egy olyan hatóanyag, amely segíthet a hasmenés enyhítésében azáltal, hogy csökkenti a belekben az izomösszehúzódásokat és növeli a vízfelszívást, valamint növeli a végbél izmainak tónusát. A gyógyszer mellékhatásként hányingert, hasfájást és enyhe székrekedést okozhat. Ritka esetben a gyógyszer hasnyálmirigy-gyulladást okozhat.
- Rifaximin. A rifaximin egyfajta antibiotikum, amely csökkenteni tudja a baktériumok túlzott elszaporodását és az emiatt jelentkező hasmenést is.
- Lubiprostone. Ez a gyógyszer segíteni tud a vékonybél vízkiválasztásának növelésében, amely segít a székletürítésben. Általában a gyógyszert csak azok a nők használhatják, akiknél komoly IBS tünetek jelentkeznek. Férfiak a gyógyszert nem használhatják.
- Linaklotid. A linoklotid szintén a vékonybél vízkiválasztására van hatással, amely segíthet a székrekedés megszüntetésében. Mellékhatásként a gyógyszer hasmenést okozhat. Ha a gyógyszert evés előtt 30-60 perccel szedik be, a mellékhatások kialakulásának esélye jelentősen csökkenhet.
Irritábilisbél-szindróma otthoni kezelése
Megfelelő diéta és életstílus mellett sok esetben jelentősen csökkenhetnek az irritábilisbél-szindróma tünetei. Az alábbi módszereket érdemes kipróbálni otthonunkban a tünetek enyhítésére:
Az otthoni kezelési módszerek gyógyszeres kezelés mellett is sokat segíthetnek a tünetek enyhítésében
- Rostfogyasztás. A rostfogyasztás sokat tud segíteni a székrekedés csökkentésében, azonban növelheti a gáztermelést és a hasgörcsöt. Érdemes néhány hét alatt fokozatosan növelni a rostfogyasztást olyan természetes élelmiszerekkel, mint a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek. Szükség esetén rosttartalmú étrendkiegészítőt is használhatunk, amely kevésbé okoz gázképződést és puffadást.
- Feketelista. Tudatosan kerüljük az olyan ételek fogyasztását, amelyek kiváltják a tüneteket.
- Pontos étkezés. Igyekezzünk minden nap ugyanakkor enni és ne hagyjunk ki étkezéseket. Ez sokat tud segíteni a megfelelő bélműködés kialakításában. Hasmenés esetén a gyakoribb, ritkább étkezések javasoltak. Székrekedés esetén a nagy mennyiségű rostban gazdag étel fogyasztása segíthet a tünetek enyhítésében.
- Rendszeres mozgás. A testmozgás segít a depresszió és a stressz csökkentésében, valamint serkenti a bélmozgást. Fizikai állapottól függően érdemes lehet kardiológiai kivizsgálást végeztetni, mielőtt elkezdünk sportolni egy hosszabb kihagyás után.
Irritábilisbél-szindróma alternatív kezelése
Amennyiben sem a gyógyszeres, sem az otthoni kezelési módszerek nem tudtak segíteni a tüneteken, akkor meg lehet próbálkozni az alábbi alternatív módszerekkel:
Az alternatív kezelési módszereket olyankor érdemes megpróbálni, ha a hagyományos módszerek nem tudtak segíteni
- Hipnózis. A kezelés során egy képzett (pszicho-)terapeuta segít megfelelően ellazítani a has és a belek izmait. Ez a módszer segíthet a hasfájás és a puffadás csökkentésében irritábilisbél-szindróma esetén.
- Mindfulness. A mindfulness lényege, hogy megtanuljuk pontosan és kifinomultan érezni testünk jeleit az adott pillanatban, a jelenben. A módszer megtanulása sokat tud segíteni a testi és a lelki kiegyensúlyozottságban.
- Akupunktúra. Egyeseknek jól használhat az akupunktúrás kezelés a tünetekre a megfelelő szakorvosi kezelés mellett.
- Borsmenta. A borsmenta egy természetes görcsoldó szer, amely segíthet a belek simaizmainak ellazításában. A módszerrel rövid távon lehet csökkenteni az IBS tüneteit, tartós kezelésre nem alkalmas.
- Probiotikum. A probiotikumok ’jó’ baktériumok, amelyek részét képezik a normál bélflórának. Ezek a baktériumok megtalálhatók egyes joghurtokban és étrendkiegészítőkben. A megfelelő bélflóra beállítása segíthet a hasfájás, a puffadás és a hasmenés csökkentésében, olyankor, ha irritábilisbél-szindrómában szenvedünk.
- Stresszcsökkentés. A jóga vagy a meditáció képes lehet segíteni a stresszcsökkentésben. A különböző módszereket online vagy személyes tanfolyam segítségével is meg lehet tanulni.
Irritábilisbél-szindróma kezelése időpontfoglalás
Foglaljon időpontot irritábilisbél-szindróma kivizsgálására és kezelésére magánrendelőnkbe!
Az alábbi űrlapon válassza az Ultrahang - hasi ultrahang szolgáltatást és foglalja le azonnal időpontját online!
Amennyiben már van hasi ultrahang lelete, a 'belgyógyászat' kategória 'belgyógyászati szakvizsgálat' nevű ellátását válassza.
IDŐPONTFOGLALÁS
A megjelenő oldalon válassza ki az Önnek megfelelő időpontot
"Hasi ultrahangra",
amely során teljes kivizsgálást és kezelést kaphat.
Irritábilisbél-szindróma kezelés árak
Irritábilisbél-szindróma kezelésére 'hasi ultrahang' szolgáltatásunkat javasoljuk, amelynek aktuális árát az árlista 'Hasi ultrahang' pontjában találja meg.
A teljes gyógyuláshoz általában belgyógyászati szakvizsgálat is szükséges, akár több alkalmommal is. A belgyógyászati szakvizsgálat árát az árlista 'Első szakorvosi vizsgálat és ellátás' pontjában találja meg.
Egyes esetekben a hasi ultrahang mellett egyéb diagnosztikai vizsgálatokra is szükség van, ezekre állapottól függően lehet szükség.
Irritábilisbél-szindróma kapcsolódó cikkek
Irritábilisbél-szindróma gyakori kérdések
Nincsen kifejezett vérvizsgálat irritábilisbél-szindróma diagnózisához. Amennyiben a belgyógyász kezelőorvos laboros kivizsgálás mellett dönt, olyankor vérképet, székletvizsgálatot, laktózintolerancia-vizsgálatot és lisztérzékenységet szoktak elvégezni.
Sok esetben az irritábilisbél-szindróma nem okoz különösen komoly tüneteket, így ilyenkor szabad edzeni. Ha a tünetek éppen fellángolnak és erőteljesen jelentkeznek, olyankor nem ajánlott túlságosan megerőltető sportokat végzeni – ilyenkor érdemes könnyedebb edzésre váltani, amíg a tünetek el nem múlnak. Nagyon súlyos tünetek esetén az edzést a tünetek enyhüléséig ajánlott szüneteltetni.
A nyugalmi (remissziós) időszakok megfelelő diéta, stresszkezelés és életmód mellett gyakran hónapokig eltartanak tünetek jelentkezése nélkül. A nyugalmi időszakokat megzavaró fellángolások általában 2-4 napig tartanak. Egyéni tényezőktől is függ, hogy a fellángolások milyen súlyos tünetekkel járnak. A megfelelő kezelést követően azonban sokszor ismét hosszabb nyugalmi periódus következik.
Radiológia (hasi ultrahang) vélemények
