Gyomorfekély áttekintés

A gyomorfekélyek olyan nyílt sebhelyek, amelyek a gyomorfalon és a vékonybél felső részének belső falán jelentkeznek. A fekélyesedés leggyakoribb jele a hasfájás.

A gyomorban jelentkező fekélyeknek két fajtája lehet:

• gyomorfekély. Ez a gyomor belső részén jelentkező sebesedést jelenti.
• nyombélfekély. A betegség során a sebhelyek a vékonybél felső részén jelentkeznek.

A fekély leggyakoribb oka egy bakteriális fertőzés, amelyet a Helicobacter pylori  (továbbiakban: H. pylori) nevű baktérium okoz. Fertőzés híján, a sebek kialakulhatnak aszpirin- vagy egyén non-szteroid gyulladáscsökkentő tartós szedése miatt is. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a stressz és a fűszeres ételek fekélyt okoznak, ez tudományosan nem igazolt. Ennek ellenére, ha a fekélyek már kialakultak, stressz és erős fűszerek hatására a tünetek rosszabbá válhatnak.

A tünetek jelentkezése esetén fontos a gyors és pontos diagnózis, mivel a hasfájás sokféle betegség tünete lehet. Emiatt a tünetek jelentkezésekor részletes kivizsgáláshoz keresse fel belgyógyász szakorvosunkat. 

Gyomorfekély kezelése rendelőnkben

Rendelőnkben kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonalon pontos kivizsgálást és gyors kezelést nyújtsunk a fekély miatt jelentkező panaszokra.

A gyomorfekély kezelése rendelőnkben az alábbiaknak megfelelően zajlik:

I. Szakorvosi vizsgálat

Amennyiben gyomorfekély tüneteit tapasztalja magán, érdemes egyből belgyógyász szakorvoshoz fordulni. A szakorvos a személyes vizsgálat során megállapítja, hogy valóban fekélyes betegségről van-e szó.

Ha komolyan fennáll a fekélyesedés gyanúja, az alábbi, komolyabb diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére is sor kerülhet:

• endoszkópia
• laborvizsgálat
• légzésvizsgálat
• felső GI-sorozat

Ezeket lentebb részletesen bemutatjuk.

II. Szakorvosi kezelés

A kezdeti kivizsgálás után belgyógyász vagy belgyógyász-gasztroenterológus kezelőorvos kezeli a tüneteket.

Mivel a fekélyeket elsősorban bakteriális fertőzés okozza, ezért a kezelés leggyakrabban antibiotikumos kezelést jelent.

A fekélyek kialakulásának sokszor van egy tartósabb oka is, ezeknek a csökkentésében is segít a kezelőorvos, hogy a kezelés után ne alakuljanak ki újból a tünetek.

III. Utókezelés

A gyomorfekély elsődleges kezelése általában 2 hét alatt lezajlik, ennyi idegi tart az antibiotikumkúra.

Ezután az utókezelés része lehet például életmódváltás, amellyel a későbbi kialakulást lehet megakadályozni. Ezekről a módszerekről lentebb részletesen írunk.

Ha az elsődleges kezelés nem segít a fekélyeken, olyankor komolyabb kivizsgálásra és kezelésekre is szükség lehet, ez azonban viszonylag ritka.

Gyomorfekély tünetei

A gyomorfekély leggyakoribb tünetei az alábbiak:

• Égető gyomorfájás. Általában jól meg lehet különböztetni az égető gyomorfájást más belső szervek fájdalmától
• Puffadás. A gyomorpuffadás az emésztés rendellenes működése miatt jelentkezhet.
• Teltségérzet. A gyomor helytelen működése miatt állandó teltségérzetet érezhetünk
• Böfögés. A gyomorban az élelmiszerek lebontása során különböző gázok keletkeznek. A gáztermelés mértéke megnövekedhet, ilyenkor többet böföghetünk.
• Étel-intolerancia. Mivel a zsírokat nehéz lebontani, ezért a fekélyes gyomor nem minden esetben képes megfelelően feldolgozni a zsírokat. Ez a többi tünet erősödéséhez vezethet.
• Mellkaségés. A gyomorproblémák miatt olyan érzésünk támadhat, mintha mellkasunk alsó része égne. Ez leginkább gyomorégés, amelyet a mellkasban érzünk. 
• Hányinger. A gyomorpanaszok – így a fekélyek is – gyakran okozhatnak hányingert, esetleg hányást is.

Messze a leggyakoribb tünet az égető gyomorfájás. A gyomorsav jelenléte és az üres gyomor rosszabbá tehetik a tüneteket. A fájdalom bizonyos olyan ételek hatására, amelyek megkötik a gyomorsavat, jelentősen csökkenhet. A különböző savlekötő gyógyszerek is enyhíthetik a tüneteket, azonban a fájdalom könnyen visszatérhet. A legnagyobb fájdalmak étkezések között és éjszaka szoktak jelentkezni.

Fontos tudni, hogy a gyomorfekélyben szenvedők kb. háromnegyedének semmilyen tünete nem jelentkezik.

Egyes esetekben súlyos tünetek is jelentkezhetnek. Ezek például az alábbiak lehetnek:

• Hányás. A hányás akár véres is lehet, ilyenkor fekete vagy piros színe van.
• Véres széklet. A gyomorműködés hibája miatt a széklet sötét színű vért tartalmazhat vagy fekete színe lehet.
• Nehézlégzés. A gyomorpanaszok akár olyan erőteljesek lehetnek, hogy gátolják a normális légzést. Nehézlégzés kezelésére légzésrehabilitációs fizikoterápiás kezelést érdemes alkalmazni.
• Ájulás. A gyomorproblémák miatt akár ájulás vagy szédülés is jelentkezhet.
• Fogyás. Hirtelen és nem tervezett fogyás is jelentkezhet, a gyomor helytelen működése miatt
• Étvágyváltozás. A gyakori étvágyváltozás kifejezetten jelezheti súlyosabb fekély jelenlétét.

Mikor forduljunk orvoshoz gyomorfekéllyel?

Ha a fenti tüneteket tapasztalja és a tünetek 2-3 nap alatt nem múlnak el, érdemes belgyógyász szakorvoshoz fordulni, mivel ő alapot vizsgálattal segíthet a kezdeti panaszok okának felismerésében.

Gyomorfekély okai

A gyomorfekély olyankor alakul ki, ha a gyomorsav lemarja a gyomor vagy a vékonybél falán levő marásgátló sejteket. A gyomorsav fájdalmas nyílt sebeket alakíthat ki, amelyek akár vérezhetnek is.

A gyomorfal és belek fala nyálkahártyával borított, amely normális esetben megvédi a többi sejtet a gyomorsav marásától. Azonban, ha a gyomorsav szintje nagyon megnő vagy a nyálkahártya elvékonyodik, kialakulhatnak a fekélyek.

A mart sebek kialakulásának leggyakoribb okai az alábbiak:

• Baktérium. A Helicobacter pylori nevű baktérium a normális bélflóra része, amely a gyomornyálkahártyán található meg. A baktérium feladata, hogy védje a gyomor és a vékonybelek érzékeny sejteit a gyomorsavtól. Általában a baktérium nem okoz semmilyen problémát, azonban néha gyulladást okozhat a gyomor belső falán, ami fekélyek kialakulásához vezethet. A gyulladást okozó baktériumtörzset általában más emberektől, ételekből vagy vízből juttatjuk be a szervezetünkbe.
• Fájdalomcsillapítók. Aszpirin és egyéb vény nélkül kapható non-szteroid fájdalomcsillapítók rendszeres szedése irritálja a gyomornyálkahártyát és könnyen gyulladást okozhat. Különösen az ibuprofén, a naproxén és a ketoprofén tartalmú hatóanyagok okozhatnak fekélyeket. Az acetaminofen-tartalmú gyógyszerek általában nem okoznak gyulladást.
• Egyéb gyógyszerek. A fájdalomcsillapítók mellett más gyógyszerek, például a szteroidok, a vérhígítók, az alendronát, a risendronát és a szerotoninvisszavétel-gátlók okozhatnak irritációt a gyomorban.

Gyomorfekély kockázati tényezői

A fájdalomcsillapítók mellett több olyan tényező van, amelyek hozzájárulhatnak a fekélyek kialakulásához. Ezek lehetnek:

• Dohányzás. A dohányzás növeli a fekélyes sebek kialakulási esélyét azoknál, akikben már megtalálható a betegséget okozó H. pylori baktérium.
• Alkohol. Az alkohol irritációt okozhat a gyomorban és károsíthatja a gyomorfalon található nyálkahártyát, valamint növelheti a gyomorsav mennyiségét a gyomorban, ezáltal megnövekedhet a fekélyek kialakulásának esélye.
• Stressz. Amennyiben rendszeres és nagymértékű stressz éri, az hozzájárulhat a gyomorfekély kialakulásához, közvetlenül azonban nem okozhatja azt.
• Fűszerek. Az erősen fűszeres ételek megterhelhetik a gyomrot, így elősegíthetik a fekélyek kialakulását.

A kockázati tényezők jelenléte önmagában nem okozhat gyomorfekélyt, azonban fokozhatják a tüneteket és megnehezíthetik a gyógyulást.

Gyomorfekély szövődményei

Abban az esetben, ha a gyomorfekélyt kezeletlenül hagyják, az alábbi szövődmények alakulhatnak ki:

• Belső vérzés. Ahol a fekélyek kimarják a gyomorfalat, lassú belső vérzés alakulhat ki vagy akár komoly vérveszteség is jelentkezhet, amely kórházi kezelést vagy akár vérátömlesztést igényel. Súlyos vérzés esetén véres hányás és véres széklet jelentkezhet.
• Fertőzés. Mivel a fekélyek okozta sebek helyén megszűnik a gyomorfal természetes védőrétege, ezért könnyebben jelentkezhetnek fertőzések, mint például a hashártyagyulladás.
• Elzáródás. A fekélyes sebek akadályozhatják az étel útját az emésztőrendszerben. Ennek következménye lehet, hogy evés közben nagyon gyorsan telinek érezzük hasunkat, hányhatunk és gyorsan lefogyhatunk.

Gyomorfekély megelőzése

Az alábbi módszerek segítségével akár jelentősen csökkenhető a gyomorfekély kialakulásának esélye:

• fertőzésvédelem
• kevés fájdalomcsillapító

Nézzük ezeket részletesebben!

Fertőzésvédelem gyomorfekély megelőzésére

Nincs arról pontos bizonyíték, hogy hogyan terjed a H. pylori baktérium, amely a fekélyeket okozza, azonban valószínűleg emberektől, ételtől és szennyezett víztől lehet elkapni.

A fertőzés elkerülése érdekében gyakori kézmosás szappannal és vízzel, valamint csak teljesen átsült ételek fogyasztása ajánlott.

Kevés fájdalomcsillapító gyomorfekély megelőzésére

Törekedjen a fájdalomcsillapító gyógyszerek mértékletes használatára! Ha rendszeresen használ olyan vény nélküli fájdalomcsillapítókat, amelyek növelik a gyomorfekély kockázatát, igyekezzen a gyógyszert étkezéskor bevenni.

Fájdalomterapeuta szakorvos segíthet abban, hogy kevesebb gyógyszerrel is jelentősen csökkenjenek a fájdalmak. Kerülje az alkoholfogyasztást, amikor gyógyszert szed, mert e kettő kombinációja növelheti a fekélyek kockázatát.

Amennyiben rendszeresen szüksége van fájdalomcsillapítók szedésére, fekélyesedés ellen szüksége lehet antacid, PPI, savlekötő vagy citoprotektív gyógyszerekre. Léteznek olyan non-szteroid fájdalomcsillapítók is, amelyek tartósabb szedés mellett is kisebb valószínűséggel okoznak fekélyesedést. Azonban ezek a gyógyszerek növelhetik szívinfarktus kialakulásának kockázatát, emiatt az ilyen gyógyszerek használatát csak belgyógyász kezelőorvosa kifejezett ajánlására szabad megkezdeni.

Gyomorfekély diagnózisa

Annak érdekében, hogy a belgyógyász orvos pontosan diagnosztizálni tudjon egy fekélyt, először szóbeli vizsgálat során felveszi a kórtörténetet és fizikális vizsgálatot végez.

Ezeken felül, ha gyomorfekély gyanúja lép fel, az alábbi diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére lehet szükség:

• hasi ultrahang
• laborvizsgálat
• légzésvizsgálat
• endoszkópia
• felső GI-sorozat

Lássuk ezeket egyesével!

Hasi ultrahang egyéb problémák diagnózisára

Ezt a gyors vizsgálatot minden esetben ajánlott elvégezni, ha bármilyen hasfájás több, mint 2-3 napon keresztül tart.

A hasi ultrahangvizsgálat azonban NEM a gyomorfekély diagnosztizálására való. Mivel azonban a panaszok általában nem egyértelműen köthetők egy adott betegséghez, ezért hasi panaszok esetén érdemes hasi ultrahangvizsgálatot végezni.

Laborvizsgálat gyomorfekély diagnózisára

A fekélyesedés megállapításához fontos a H. pylori baktériumot is kimutatni képes laborvizsgálat elvégzése.

Belgyógyász szakorvos javaslatára a baktériumot vérből vagy székletből is ki lehet mutatni.

A székletmintából pontosabban megállapítható a baktérium jelenléte, ezért vérmintát csak a legritkább esetben szoktak használni.

Légzésvizsgálat gyomorfekély diagnózisára

A H. pylori baktériumot légzésvizsgálattal is ki lehet mutatni. Ez az eljárás pontosabb, mint a székletből vagy vérből vett mintával elvégzett vizsgálat.

A légzésteszt során radioaktív szenet tartalmazó italt vagy ételt kell elfogyasztani. A H. pylori baktérium ezt az anyagot részekre bontja a gyomorban. Rövid idő elteltével egy zsákba kell kilélegezni, amelyet légmentesen lezárnak a kilégzett levegővel együtt. Ha a H. pylori megtalálható a szervezetben, akkor a kilégzett mintában megtalálhatók lesznek a radioaktív részecskék szén-dioxid formájában.

Ha savközömbösítőt szed, akkor a vizsgálat előtt erről tájékoztassa orvosát! Attól függően, hogy a vizsgálathoz milyen anyagot használnak, szükség lehet a savközömbösítő gyógyszeres kezelés rövid idejű leállítására a vizsgálat előtt. Ellenkező esetben a vizsgálat téves negatív eredményt mutathat.

Endoszkópia gyomorfekély diagnózisára

Belgyógyász-gasztroenterológus szakorvos endoszkópos vizsgálatot is végezhet, amellyel az emésztőrendszert egészében lehet vizsgálni.

Endoszkópia során az orvos egy vékony csövet enged le az (előzetesen érzéstelenített) nyelőcsövön a gyomorba és a vékonybélbe. A cső végén egy kamera vagy ultrahangos vizsgálófej található, amely segítségével az orvos részletesen megvizsgálhatja a fekélyt. Ha a vizsgálat során gyomorfekélyre gyanakszik az orvos, akkor az endoszkóp segítségével mintát is vehet a fekélyből. Ezt nevezik biopsziának.

A mintának kivett sejteket alapos vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák, hogy a H. pylori baktérium megtalálható-e benne. 

Endoszkópos vizsgálatot általában olyankor szoktak előírni, ha idősebb páciensről van szó vagy a fekély komoly tünetei (belső vérzés, nyelési problémák, hirtelen fogyás, stb.) jelentkeznek.

Amennyiben a kezdeti endoszkópia kimutatja a fekélyt, a kezelés után egy újabb kezelésre van szükség, amellyel megállapíthatják, hogy a sebek elmúltak. Ezt olyankor is el kell végezni, ha a tünetek szemlátomást javultak.

Felső GI-sorozat gyomorfekély diagnózisára

Teljes nevén a felső gasztrointersztinális sorozat egy olyan vizsgálat, amely során röntgenfelvételeket készítenek a nyelőcsőről, a gyomorról és a vékonybélről.

Mivel a belső szervek vizsgálatáról van szó, ezért ahhoz, hogy a röntgenfelvételen jól láthatók legyenek az eredmények egy báriumtartalmú radioaktív folyadékot kell meginni a vizsgálat előtt, amely megtapad az emésztőszervek falán, ezzel jól láthatóvá téve az esetleges fekélyeket.

Gyomorfekély kezelése

A gyomorfekély kezelésének módja nagyban függ a fekélyek kialakulásának okától.

Általában a kezelés lényege a H. pylori baktérium kipusztítása a szervezetből, a non-szteroid fájdalomcsillapítók elhagyása vagy csökkentése és – lehetőség szerint – a fekélyek gyógyszeres kezelése.

A fekélyeket az alábbi módokon lehet kezelni:

• gyógyszeres kezelés
• otthoni kezelés
• alternatív kezelés

Lássuk ezek bemutatását sorban!

Gyomorfekély gyógyszeres kezelése

A gyomorfekély kezelésében elsőleges fontosságúak a különböző gyógyszerek. A leggyakrabban használtak az alábbiak lehetnek:

• Antibiotikum. Ha H. pylori baktériumot találnak az emésztőrendszerben, olyankor a belgyógyász kezelőorvos antibiotikumos kezelést javasolhat a baktérium kiirtására. Ilyen antibiotikumok lehetnek a(z): amoxicillin, clarithromycin, metronidazol, tinidazol, tetraciklin vagy a levofloxacin. A pontos gyógyszerválasztás attól függhet, hogy a baktérium az emésztőrendszer melyik részén él és milyen ellenállóképessége van az antibiotikumokkal szemben. Általában a kezelés 2 hétig tart, amely mellett sokszor savlekötőt és protonpumpa-gátló gyógyszert is kell használni.
• Protonpumpa-gátlók. A protonpuma-gátló gyógyszerek csökkentik a gyomorsavszintet azáltal, hogy gátolják a gyomorsavat termelő sejtek működését. Ezeket a gyógyszereket belgyógyász szakorvos receptre írhatja fel, az enyhébb fajták azonban vény nélkül is kaphatók. A gyógyszert csak szakorvosi ajánlásra szabad szedni, mivel hosszú távon ezek a gyógyszerek mellékhatásként növelhetik a csípő-, csukló- és gerinctörés kockázatát. Orvosi javaslatra ennek elkerülésére kalciumtartalmú étrendkiegészítőt lehet érdemes használni.
• Savgátló. A savgátló gyógyszerek, másnéven antihisztaminok, segíthetnek a gyomorsavtermelés csökkentésében, ezáltal a fekélyek okozta fájdalom csökkentésében és a sebgyógyulás gyorsításában is. Ezeket a gyógyszereket is belgyógyászati szakorvosi javaslatra érdemes csak szedni.
• Savlekötő. A savlekötők lényege, hogy semlegesítik a gyomorsav savasságát, így gyorsan enyhítve a fájdalmakat. Mellékhatásként azonban székrekedést vagy hasmenést okozhatnak, attól függően, hogy milyen hatóanyaggal készülnek. A savlekötők jól használhatók a tünetek enyhítésére, azonban általában nem segítenek a fekélyek gyógyításában.
• Gyomorvédők. Ezek a gyógyszerek védik a gyomor és a vékonybél falát. Ezeket citoprotektív gyógyszereknek is nevezik, mivel a sejteket védik. Gyomorvédőt belgyógyász szakorvos írhat fel.

Gyomorfekély otthoni kezelése

Az otthoni kezelési módok lényege, hogy életmódváltás segítségével – a szakorvosi kezelés mellett – csökkentsük a tüneteket és elősegítsük a gyógyulást.

Gyomorfekélyre az alábbi otthoni kezelési módokat lehet alkalmazni:

• Egészséges étrend. Igyekezzen sok A- és C-vitamintartalmú gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, valamint fogyasszon teljes kiőrlésű gabonatermékeket. Ha nem eszik elég vitamindús élelmiszert, a fekélyek gyógyulása lassabb lehet.
• Probiotikumok. A probiotikumok olyan élelmiszerek, amelyek a szervezet számára hasznos baktériumokat tartalmaznak. Ilyen élelmiszerek például a joghurt, az érlelt sajtok vagy a savanyú káposzta.
• Tejfogyasztás csökkentése. Előfordulhat, hogy a tejivás időszakosan csökkenti a fekélyek okozta tüneteket. Azonban az emésztés során a tejből tejsav keletkezik, amely növelheti a fájdalmat. Kérje belgyógyász kezelőorvosa tanácsát a tejfogyasztással kapcsolatban!
• Fájdalomcsillapító váltása. Ha rendszeresen szed fájdalomcsillapítót, kérje fájdalomterapeuta szakorvos tanácsát abban, hogy milyen más szerre cserélheti le gyógyszerét, amely nem okoz gyomorfekélyt. Az acetaminofen például ilyen hatóanyag lehet.
• Stresszcsökkentés. A rendszeres stressz ronthatja a fekélyek okozta tüneteket. Igyekezzen csökkenteni a mindennapos stresszt, ezáltal a tünetek is csökkenhetnek. Amennyiben szakértő segítségére van szüksége, keressen fel megfelelő pszichológus szakembert.
• Leszokás dohányzásról. A dohányzás gyengítheti a gyomorfal védőrétegét, ezáltal növelve az esélyét a fekélyek kialakulásának. Emellett a rendszeres dohányzás növeli a termelt gyomorsavmennyiséget is.
• Alkoholfogyasztás csökkentése. A sok és rendszeresen fogyasztott alkohol károsíthatja a gyomor és a vékonybél falán található nyálkahártyát, ezáltal gyulladást és vérzést okozva.
• Alvás. Az elegendő és megfelelő körülmények között végzett alvás erősíti az immunrendszert és segít a stresszcsökkentésben. Elalvás előtt közvetlenül már lehetőleg ne egyen semmit!

Gyomorfekély alternatív kezelése

A kalcium-karbonát segíthet a gyomorfekély gyógyításában, azonban nem szabad ezt használni elsődleges kezelésként. Kalcium-karbonát egyes recept nélkül kapható gyógyszerekben is található.

Egyes kutatások kimutatták, hogy a cink is segíthet a fekélyek gyógyításában.

A gyógynövények közül az alábbiak lehetnek hasznosan a fekélyek kezelésében:

• kurkuma
• masztix
• káposzta
• imafüzérfakéreg

Habár a gyógynövények segíthetnek a tünetek enyhítésében és a gyógyulás gyorsításában, nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy az alternatív terápiák kiválthatnák a hagyományos gyógyszeres kezelést.

Emiatt azt javasoljuk, hogy alternatív kezelési módokat csak belgyógyász kezelőorvosa tanácsára alkalmazzon.

Gyomorfekély kezelés után

A gyomorfekély kezelése gyakran sikeres és a fekélyes sebek begyógyulásához vezet. Abban az esetben azonban, ha a tünetek komolyak és a kezelés ellenére sem gyógyulnak be, olyankor a kezelőorvos endoszkópos vizsgálatot javasolhat az egyéb okok feltárása végett.

Endoszkópos vizsgálatra olyankor is szükség van, ha a fekélyt első alkalommal endoszkóppal találták meg. Ilyenkor kontrollvizsgálati jelleggel kell elvégezni az endoszkópiát.

Amennyiben a kezelés nem bizonyult hatásosnak, érdemes lehet ismételten hasi ultrahangvizsgálatot végezni, mivel ez is segíthet feltárni a fájdalom okait és elvégzése sokkal könnyebb és kényelmesebb, mint az endoszkópos vizsgálat.

Mit tegyünk, ha nem gyógyul a gyomorfekély?

Azt a fajta gyomorfekélyt, amely nem gyógyul meg a hagyományos kezelés hatására makacs gyomorfekélynek nevezzük.

Több oka lehet annak, hogy miért nem gyógyul meg egy fekély. Ezek leggyakrabban az alábbiak lehetnek:

• nem megfelelően beszedett gyógyszerek
• antibiotikumokkal szemben ellenálló H. pylori fertőzés
• dohányzás
• rendszeres fájdalomcsillapító-használat

Ritkább esetben az alábbi okok miatt sem gyógyulnak a fekélyek:

• túlzott gyomorsavtermelés, például Zollinger-Ellison-szindróma miatt
• fertőzés, amelyet nem H. pylori baktérium okoz
• gyomorrák
• egyéb fekélyesedéssel járó betegség, például Crohn-betegség

A makacs gyomorfekélyek kezelésének célja általában a gyógyulást gátló faktorok megszüntetése, leggyakrabban különböző antibiotikumok segítségével.

Ha a fekély miatt súlyos szövődmény – például hirtelen belső vérzés vagy gyomor-bél-perforáció – jelentkezik. olyankor akár műtéti kezelésre is szükség lehet. Szerencsére a gyógyszerek folyamatos fejlődésével a műtéti kezelésekre egyre ritkábban van szükség.

Gyomorfekély gyakori kérdések

Gyomorfekély kapcsolódó cikkek