Bélelzáródás áttekintés

Bélelzáródás során egy olyan elzáródás keletkezik a vékonybélben vagy a vastagbélben, amely nem engedi át az ételeket és a folyadékokat így akadályozva a tápanyagfelvételt és salakanyagürítést.

Az elzáródás okai lehetnek műtét után jelentkező rostos szövetből kialakuló letapadások a hasfalon, vagy okozhatja az elzáródást bélgyulladás (pl. Crohn-betegség), béltágulat, sérv vagy vastagbélrák is.

Kezelés nélkül a belek elzáródott része fokozatosan elhal, amely nagyon komoly következményekkel járhat. Ennek ellenére – megfelelő kivizsgálással és kezeléssel – az elzáródás gyakran sikeresen kezelhető.

A betegségnél nagyon fontos a pontos és alapos diagnózis. Gyanú esetén az első lépés minden esetben hasi ultrahangos kivizsgálás, amellyel megállapítható, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. Ezt követően belgyógyász szakorvos vizsgálatára lehet szükség. Amennyiben az ultrahangos és belgyógyászati vizsgálat után beigazolódik a bélelzáródás, olyankor sok esetben kórházi műtéti kezelésre van szükség.

Bélelzáródás kezelés menete

Rendelőnkben elsősorban a bélelzáródás diagnózisával és enyhe eseteivel – pl. részleges elzáródás – foglalkozunk.

Amennyiben kórházi kezelésre van szükség, a megfelelő vizsgálatok után legalkalmasabb partnerintézetünket javasoljuk a kezelésre.

A bélelzáródás kivizsgálása és kezelése rendelőnkben az alábbiak szerint zajlik:

I. Hasi ultrahang

Ha a bélelzáródásra jellemző hasi tünetek jelentkeznek, legelőször hasi ultrahangvizsgálatot kell végezni.

A vizsgálat képes kimutatni, hogy a hasi szervek közül melyikkel van a probléma.

Részleges vagy teljes bélelzáródás, hasi duzzanat és sok egyéb hasi betegség felismerésére is alkalmas a vizsgálat.

II. Belgyógyászati vizsgálat

Amennyiben az ultrahangvizsgálat során bélelzáródást gyanít a radiológus, belgyógyász szakorvos kivizsgálását javasolhatja.

A belgyógyászati vizsgálat során az a szakorvos:

• áttekinti a leleteket – ebbe beletartozik a hasi ultrahangon készült lelet és más elérhető leletek áttekintése is
• felveszi a kórtörténetet – a szakorvos részletesen kikérdezi a tünetekről, azok jellemzőiről és korábbi vagy jelenlegi egyéb releváns betegségeiről
• fizikális vizsgálatot végez – a szakorvos kezével vizsgálja meg a hasat, ahol érzékenységet, bedagadást, keményedést keres. Emellett sztetoszkóp segítségével a szakorvos meghallgathatja a hasfalon keresztül, hogy érzékel-e rendellenes bélműködést.

A vizsgálat végén részletes lelet készül, amelyben szerepelhet a diagnózis, további vizsgálatkérés vagy kezelési javaslat.

III. Szakorvosi kezelés

Attól függően, hogy pontosan mi okozza a tüneteket és azok milyen komolyak, a belgyógyász kezelőorvos gyógyszeres vagy diétás kezelést, de gyakran kórházi ellátást javasol.

Mivel a bélelzáródás egy súlyos betegség, ezért nagyon fontos, hogy jelentkezése esetén a lehető leggyorsabban megszüntessék az elzáródást. Egyes enyhébb esetekben ez megvalósítható pusztán gyógyszeres kezeléssel, azonban gyakran van szükség kórházi, műtéti kezelésre.

Műtéti szükségesség esetén szakorvosaink megfelelő kórházat ajánlanak a kezeléshez. A műtéti kezelés végeztével az utókezelésben is segítenek belgyógyász szakorvosaink.

Bélelzáródás szakorvosok

Tapasztalt radiológus szakorvosaink hasi ultrahangvizsgálattal segítenek a gyulladás felismerésében. Belgyógyász szakorvosunk a betegség kezelését végzi.

Az orvosok képére kattintva elolvashatja bemutatkozásukat, megtekintheti rendelési idejüket és időpontot foglalhat rendelésükre.

Bélelzáródás tünetei

A bélelzáródás leggyakoribb tünetei az alábbiak lehetnek:

• Hasfájás. Leggyakrabban görcsös hasfájás jelentkezik, amely általában nem állandóan, hanem hullámokban érezhető.
• Étvágytalanság. A bél- és emésztési problémák egy gyakori tünete az étvágytalanság, így van ez bélelzáródás esetében is.
• Székrekedés. Ha a belek elzáródnak, olyankor a széklet sem a megszokott ütemben ürül. Bélelzáródáskor szinte mindig székrekedés is jelentkezik.
• Hányás. Mivel a belekben az elzáródás miatt felhalmozódnak az étel- és folyadékmaradványok, ezek idővel túlcsordulhatnak és visszajuthatnak a gyomorba. Ez hányingerrel és gyakran hányással jár.
• Szélgörcs. A bélelzáródás miatt könnyen kialakul szélgörcs is a székrekedés mellett.
• Haspuffadás. A belek fokozatos telítődésével a has is egyre nagyobbra duzzadhat.

Mikor kell orvos bélelzáródásra?

Mivel a bélelzáródás akár nagyon súlyos szövődményekkel is járhat, ezért a fenti hasi tünetek jelentkezésekor gyorsan végeztessen el egy hasi ultrahangvizsgálatot és forduljon belgyógyász szakorvoshoz!

A hasi tünetek betegséghez kötése igen nehéz lehet, mivel a legtöbb hasi szerv betegsége nagyon hasonló tünetekkel jár.

Emiatt fontos a tünetek kivizsgálását hasi ultrahanggal kezdeni, mivel ezzel a vizsgálattal az összes hasi szervet megvizsgálja a szakorvos és egyértelműen meg tudja mondani, hogy melyik okozza a tüneteket.

Bélelzáródás fajtái

A bélelzáródásnak két fajtája van:

• Mechanikus bélelzáródás. Mechanikus elzáródás során a belekben valamilyen fizikai akadály miatt nem tud mozdulni a széklet. Ilyenkor az akadály eltávolítása általában megoldja a problémát.
• Paralitikus bélelzáródás. Paralitikus bélelzáródás esetén nincs mechanikai elzáródás. Ilyenkor a belekben azért nem tud mozogni a béltartalom, mert idegi- vagy simaizomproblémák miatt a bélmozgás leáll. Ettől a belekben levő ételek és folyadékok nem tudnak mozdulni, így hamarosan kialakul az elzáródás.

Lássuk a bélelzáródás két fajtájának okait!

Mechanikus bélelzáródás okai

A bélelzáródásnak számos oka lehet. Ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak:

• Bélösszetapadás. Ebben az esetben a hasüregben levő rostos szövetek okozzák a belek összetapadását. Leggyakrabban hasüregi vagy medenceműtét után jelentkezhet az összetapadás.
• Vastagbélrák. A vastagbélrák egy gyakori oka a vastagbél elzáródásának. A rákos tumor növekedése miatt ilyenkor a vastagbél egyre szűkebb, majd egyszerre eldugul. Az elzáródás gyakran fokozatosan alakul ki, először székrekedésként, később teljes elzáródásként jelentkezve.
• Bélbetüremkedés. Ez egy súlyos betegség, amely leggyakrabban gyermekeknél jelentkezik. Bélbetüremkedéskor a bél önmagába csúszik: a bél egyik része betüremkedik a mellette levő bélrészbe. Ilyenkor a bél jelentősen beszűkül, és könnyedén kialakul az elzáródás.
• Sérv. Sérv során a bél kikerül arról a helyről, ahol lennie kell. Ilyenkor a bél kitüremkedett részén gyakran előbb-utóbb jelentkezik a bélelzáródás.

• Gyulladás. A belek különböző – általában tartós – gyulladásos betegségei is okozhatnak elzáródást. Az egyik leggyakoribb ilyen bélgyulladás a Crohn-betegség.
• Divertikulitisz. Magyarul béltágulat. A betegség során a bél apró, kidomboruló kitüremkedései begyulladnak vagy megfertőződnek. Ennek hatására a kidomborulás helyén elzáródhat a bél.
• Bélcsavarodás. Bélcsavarodás során a bél megcsavarodik önmaga körül, így egy helyen összezárul és elszorul. Tünetként ilyenkor hasfájás, haspuffadás, hányás, székrekedés vagy véres széklet jelentkezhet.
• Impaktált széklet. Az impaktált széklet olyan besült széklet, amely külső beavatkozás (pl. beöntés) nélkül nem tud távozni a végbélből. Az állapot kezelés nélkül akár súlyosra is fordulhat. Tünetek szempontjából ez egy nagyon erős székrekedéshez hasonlítható.

Paralitikus bélelzáródás okai

Paralitikus elzáródás során nincs egy konkrét mechanikai oka az elzáródásnak. Ehelyett az alábbi okok akadályozhatják meg a bélizmok mozgását:

• Műtét. Hasi vagy medenceműtét után előfordulhat, hogy a bélizmokat működtető idegek károsodnak, így a bélizmok nem tudnak megfelelően működni. A bélelzáródás ritka szövődmény műtétek esetén, azonban fontos tudni, hogy a betegség műtéti szövődményként is jelentkezhet.
• Fertőzés. Egyes fertőzések szintén okozhatják a bélműködésért felelős simaizmok leállását. Ez történhet az izmok károsodása vagy az azokat működtető idegek károsodása által.
• Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerkészítmények, amelyek az izmokra és az idegekre hatnak, okozhatják mellékhatásként a bélmozgás ideiglenes leállását. A leggyakoribb ilyen gyógyszerek a triciklikus antidepresszánsok (pl. amitriptilin, imipramin) és az opioid fájdalomcsillapítók (pl. hidrokodon, oxikodon).
• Idegi betegség. Egyes izmokra és idegekre ható betegségek, mint például a Parkinson-kór, okozhatják a bélmozgató izmok vagy idegek leállását, így elősegítve a bélelzáródást.

Bélelzáródás kockázati tényezői

A bélelzáródás kialakulásának kockázatát az alábbi tényezők jelenléte növelheti:

• Műtét. Hasi vagy medencei műtét után gyakran alakulnak ki szöveti letapadások, amelyek gyakran okozhatnak bélelzáródást.
• Crohn-betegség. Ez egy krónikus bélgyulladás, amely során megvastagodhat a belek fala, így beszűkítve a beleket, ezzel is elősegítve az elzáródás kialakulását.
• Rák. Hasi rosszindulatú daganat esetén – különösen, ha hasi műtéttel vagy sugárkezeléssel el kellett távolítani – megnő az esélye a bélelzáródás kialakulásának.

Bélelzáródás szövődményei

Kezeletlenül hagyva az elzárt belek nagyon komoly, akár életveszélyes szövődményeket okozhatnak.

A leggyakoribb szövődmények az alábbiak:

• Szövetelhalás. Az elzáródott bélnek egy részén – az elzáródás miatt - a vérellátás akár teljesen leállhat. Tápláló vér hiányában az elzárt sejtek a bélfalakon elkezdenek elhalni. A szövetelhalás akár a bélfal perforációjához (átlyukadásához) is vezethet. A bélperforáció gyakran okoz fertőzéseket.
• Hashártyagyulladás. Ez egy olyan fertőzés, amely a hasüreget támadja meg. A hashártyagyulladás életveszélyes betegség, amely azonnali kórházi orvosi kezelést és gyakran műtéti ellátást igényel.

A szövődmények elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy már a tünetek korai jelentkezésekor elvégeztessük a szükséges hasi ultrahangos kivizsgálást és konzultáljunk belgyógyász szakorvossal.

Az ultrahang és belgyógyászati szakvizsgálat segítségével megállapítható a pontos probléma és szükség esetén még időben megtörténhet a műtéti beavatkozás, mielőtt még maradandó károsodás alakulna ki.

Bélelzáródás diagnózisa

A bélelzáródás észlelésére és pontos diagnózisára többféle módszer is létezik. Ezek közül a legjobbak az alábbiak:

• Hasi ultrahang. A hasi ultrahang az elsőszámú diagnosztikus módszer hasi panaszok esetén, minden esetben ezzel a vizsgálattal kezdődik a kivizsgálás rendelőnkben. A hasi ultrahang nagy előnye, hogy egyszerre képes vizsgálni az összes hasi szervet, gyorsan és fájdalommentesen. Ennek következményeképpen a vizsgálattal gyorsan megállapítható, ha a belekkel vagy valamely másik hasi szervvel van probléma.
• Fizikális vizsgálat. A bélelzáródás kivizsgálása során fontos a belgyógyász által végzett fizikális vizsgálat. Ennek része a kórtörténet felvétele és a tünetek bemutatása. A belgyógyász kezelőorvos elzáródást gyanít, ha a hasüreg fel van duzzadva, vagy a hasfal érzékeny, esetleg kinövés található a hasfalon. A vizsgálat során a bélmozgás vizsgálatára sztetoszkóppal is megvizsgálhatja az orvos a hasat.
• Röntgen. Amennyiben a hasi ultrahang és a fizikális vizsgálat alapján bélelzáródást gyanítanak, a belgyógyász kezelőorvos hasi röntgenvizsgálatot javasolhat. Ez azonban nem mindig ajánlott, hiszen a bélelzáródás egyes típusait nem képes kimutatni ez a vizsgálat.
• CT. A CT vagy komputertomográfiás vizsgálat lényege, hogy a testről szeletenként, különböző szögekből röntgenképek készülnek, amelyeket utólag a számítógép háromdimenziós képpé alakít át. Ezek a vizsgálati képek részletesebbek egy hagyományos röntgennél, így nagyobb eséllyel képesek kimutatni a bélelzáródást.
• Báriumos beöntés. Az eljárás során báriumos kontrasztanyagos beöntést végeznek a vastagbél röntgenvizsgálata előtt. A vizsgálat előnye, hogy a végbélen keresztül bejuttatott kontrasztanyag megvilágítja a röntgenképet, így pontosan meg lehet belőle állapítani, hogy hol található elzáródás és az milyen méretű.

Annak ellenére, hogy sokféle diagnosztikus módszer létezik, leggyakrabban először hasi ultrahangvizsgálatot, majd belgyógyászati vizsgálatot kell végezni. Amennyiben ezek alapján alapos gyanúja merül fel az elzáródásnak, olyankor lehet szükség további vizsgálatokra.

Bélelzáródás kezelése

Az igazolt bélelzáródás kezelése jelentősen függ attól, hogy milyen probléma okozza azt, a legtöbb esetben azonban szükség van kórházi kezelésre.

A konkrét probléma kezelésének megkezdése előtt sokszor szükséges az állapot stabilizálása. Ez azért rendkívül fontos, mert a kezelésekhez stabil állapotba kell kerülni ahhoz, hogy biztonsággal el lehessen őket végezni.

A stabilizáló kezelés az alábbiakból állhat:

• Infúzió. A kiszáradás elkerülése érdekében a kórházba érkezéskor infúziót köthetnek be, amellyel kellő mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot juttathatnak a szervezetbe.
• Nazogasztrikus szonda. A nazogasztrikus szonda egy olyan cső, amelyet az orron keresztül vezetnek le a gyomorba, majd ezen keresztül kiszívják onnan a felesleges levegőt és folyadékot. Ezzel a hasi duzzanat jól csökkenthető.
• Katéter. A húgyhólyagba katétert helyezhetnek, amely egy vékony, hajlékony cső és a vizelet elvezetésére szolgál.

A kellő előkészületek után az alábbi kezelési módszereket alkalmazhatják bélelzáródás kezelésére:

• Báriumos beöntés. Akár a beöntés is megfelelő kezelés lehet bélbetüremkedés esetén, különösen, ha fiatal páciensről van szó. Ha a beöntéstől elmúlik a betüremkedés, olyankor általában további kezelésre nincs szükség.
• Diéta. Abban az esetben, ha a bélelzáródás csak részleges – azaz nincs teljesen elzáródva a bélcsatorna – nem feltétlenül szükséges kórházi kezelés. Ebben az esetben a belgyógyász kezelőorvos speciális, alacsony rosttartalmú diétát javasolhat, amelyet könnyebben meg lehet emészteni még részlegesen elzáródott belekkel is. Ha a részleges elzáródás rövid idő alatt nem múlik el magától, olyankor műtéti kezelésre lehet szükség.
• Műtét. Ha semmi nem tud áthaladni a beleken, olyankor általában műtéti úton kell megszüntetni az elzáródást. A konkrét műtéti módszer jelentősen függ attól, hogy mi okozza az elzáródást és a belek melyik része érintett. A műtét alatt egyrészt eltávolítják az elzáródást okozó tényezőt, másrészt kiveszik az esetlegesen elhalt vagy sérült bélszekciókat.
• Sztent. Alternatív kezelési módszer lehet a bélelzáródás kezelésére az öntáguló sztentbeültetés. Az eljárás során fémdróthálócsövet helyeznek a bélbe endoszkópos eljárással a szájon vagy a végbélen keresztül. A fokozatosan táguló sztent szétnyitja a belet, ahonnan így ki tud ürülni az elzáródást okozó anyag. Általánosságban olyankor szoktak sztentet használni, ha vastagbélrákos a páciens vagy ideiglenes enyhítés szükséges, amíg kellően stabil állapotba kerül az érintett. Stabil állapot esetén sztentbeültetés után is szükséges lehet a hagyományos műtéti kezelés.
• Szondatáplálás. Erre az eljárásra olyankor lehet szükség, ha paralitikus bélelzáródás jelentkezik. Ha a belgyógyász kezelőorvos paralitikus bélelzáródást állapított meg, olyankor néhány napos kórházi megfigyelésre lehet szükség, mivel a paralitikus elzáródás magától is megjavulhat. Annak érdekében, hogy elkerüljék az éhezést, szondatáplálást alkalmazhatnak. Szondatápláláskor egy csövön keresztül juttatják le az ételeket a gyomorba.
• Gyógyszer. Szintén paralitikus bélelzáródás esetén lehetséges, hogy a kezelőorvos izomösszehúzódást keltő gyógyszert ír fel, amely beindíthatja a bélműködést. Abban az esetben, ha a panaszokat valamilyen betegség okozza, az adott betegség gyógyszeres kezelésére kerül sor. Ha a tünetek egy gyógyszer mellékhatásaként jelentkeznek, a kezelés során az adott gyógyszer elhagyására lehet szükség.
• Dekompresszió. A dekompressziós, azaz nyomáscsökkentő kezelésre olyankor lehet szükség, ha a vastagbél megvastagodott és emiatt záródott el a bélcsatorna. A dekompressziót kolonoszkópiával (vastagbéltükrözéssel) is elvégezhetik, amely során a végbélen keresztül vezetnek fel egy csövet, amellyel a műtétet végzik. A dekompressziós eljárást szükség esetén normál műtéttel is végezhetik.

Bélelzáródás kezelése időpontfoglalás

Bélelzáródás kezelés árak

Bélelzáródás kivizsgálására először hasi ultrahangos kivizsgálást javasolunk, amelynek aktuális árát az árlista 'hasi ultrahang' pontjában találja meg.

Diangosztizált bélelzáródás kezelése általában kórházban zajlik, azonban, ha részletes szakorvosi kivizsgálást szeretne, foglaljon időpontot 'belgyógyászati szakvizsgálat' szolgáltatásunkra, amelynek árát az árlista 'Első szakorvosi vizsgálat és ellátás' pontjában találja meg.

Bélelzáródás kapcsolódó cikkek

Bélelzáródás gyakori kérdések

Radiológia (ultrahang) vélemények