Tüdőembólia áttekintés
A vér a szívből a tüdőartérián keresztül jut be. A tüdőben ezután a vér megtelik oxigénnel. Az oxigénnel teli vér ekkor visszamegy a szívbe, ahonnan a szív az egész testbe eljuttatja az oxigéndús vért.
Ha egy vérrög elakad a szívből a tüdőbe vezető ütőerek egyikében, azt tüdőembóliának vagy pulmonális embóliának nevezzük. A vérrög ilyenkor megakadályozza a vér normális áramlását.
A tüdőartériák elzáródása nagyon komoly problémákat okozhat: ilyen lehet a tüdőkárosodás vagy a vér oxigénellátottságának csökkenése. Az oxigénhiány a sejtek elhalását okozza, méghozzá nagyon gyorsan. Ha az elakadt vérrög nagy vagy több kis vérrög egyszerre akad el, a tüdőembólia akár halálos is lehet.
Az artériát elzáró vérrög általában a lábak mélyvénáiban alakul ki, majd onnan leszakad és bejut a tüdőbe. Ha a vérrög még a lábban megakad vagy kialakulás után le sem szakad, azt hívják mélyvénás trombózisnak.
A vérrögök a lábban olyankor alakulnak ki, amikor a vér nem tud megfelelően áramolni. Ilyen előfordul hosszú ideig tartó ülés (vagy fekvés) közben. Repülés és hosszas autóban ülés esetén különösen gyakori a vérrögök kialakulása. Műtét vagy betegség miatti hosszabb ágyban fekvéskor is kialakulhatnak vérrögök.
A tüdőembólia kezelésének lényege a megelőzés, így fontos a rendszeres angiológiai Doppler-ultrahangos vizsgálat, amellyel időben felismerhető a probléma.
Rendelőnkben – megfelelő sürgősségi ellátólétesítmények hiányában – nem végezzük tüdőembólia meglétének diagnosztizálását és sürgősségi kezelését, ez sürgősségi osztály feladata! Ilyen esetben a mentőszolgálatot értesítse!
Angiológus orvosaink rendelőnkben rutinjellegű szűrővizsgálatot végeznek a pulmonális embólia és a mélyvénás trombózis korai észlelése céljából. Ezen felül rendelőnkben megelőző kezelést és embólia utáni rehabilitációs kezelést is nyújtunk, angiológus szakorvosaink és rehabilitációs gyógytornászaink segítségével.
Rendelőnk angiológus szakorvosa dr. Szabó Ildikó.
Időpontfoglalás tüdőembólia szűrésre, megelőzésre vagy utókezelésre:
Tüdőembólia szűrésre, megelőzésre vagy utókezelésre válassza az 'Angiológiai szakvizsgálat Doppler-vizsgálattal' szolgáltatást.
Időpontfoglalás tüdőembólia kivizsgálására 5 kattintással
Hogyan zajlik a tüdőembólia szűrése és utókezelése rendelőnkben?
A tüdőembólia egy nagyon komoly betegség, amely, ha kialakult, azonnali sürgősségi ellátásra szorul és kórházban, sürgősségi osztályon kell kezelni.
Rendelőnkben pulmonális embólia szűrővizsgálatot, megelőző kezelést és utókezelést végeznek angiológus szakorvosaink és rehabilitációs gyógytornászaink.
A tüdőembólia szűrése, megelőző kezelése és utókezelése rendelőnkben az alábbiak szerint zajlik:
I. Szakorvosi szűrővizsgálat
Mivel a tüdőartériák elzáródása rövid idő alatt komoly egészségkárosodást okozhat, ezért leginkább a korai szűrésre és szükség esetén a megelőző kezelésre kell fektetni a hangsúlyt.
A tüdőembólia korai észlelésére végzett szakorvosi szűrővizsgálat az alábbiakat tartalmazhatja:
- fizikális vizsgálat (végtagok bedagadásának, vérnyomásának, hőmérsékletének, érzékenységének, fájdalmának, elszíneződésének vizsgálata)
- Doppler-ultrahangos vizsgálat (ez a szűrővizsgálat képes mérni az erekben a véráramlást, ezáltal előre jelezni tudja, ha valahol vérrög vagy annak kezdődő jele található)
- laborvizsgálat (bizonyos eltérések a vér összetételében előre jelezhetik a vérrögök kialakulását, így indokolttá téve a megelőző kezelést)
Ha a fenti vizsgálati eredmények vérrögkialakulást jeleznek előre, az orvos gyógyszeres megelőző kezelést javasolhat.
Ezeken felül bizonyos kockázati tényezők jelenléte miatt is tanácsolhatja a vizsgáló angiológus szakorvos a megelőző gyógyszerek használatát.
II. Megelőző kezelés
A tüdőembólia oka egy vérrög elakadása a tüdő ereiben. Emiatt a megelőző kezelés a vérrögök kialakulását igyekszik megakadályozni.
A legelterjedtebb megelőző kezelés a vérhígító gyógyszerek használata. Ezek jól bevált, akár tartósan is szedhető gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a vérrögök kialakulását, kialakult vérrögök esetén pedig gátolják azok növekedését és új rögök kialakulását.
A vérhígító gyógyszeres kezelést angiológus vagy kardiológus szakorvos írhatja elő. A kezelés során a mellékhatásként esetleg kialakuló vérzékenység miatt a gyógyszeres kezelés - személyes vagy online - kontrollja háromhavonta szükséges.
III. Rehabilitációs utókezelés
Amennyiben már volt egy kialakult embóliája, megnő az esélye, hogy az még egyszer kialakul.
Emiatt ilyenkor a vérhígítós gyógyszeres kezelésre - akár tartósan - szükség van.
Emellett a sürgősségi kezelés, amely akár műtéttel is járhat, jelentősen ronthatja az egészségi állapotot. Még olyankor is, ha tartós egészségkárosodás nem alakul ki, a legyengült szervezet izomzatát újra kell építeni és légzésrehabilitációs tornára is szükség lehet.
Rendelőnkben az angiológiai szakorvosi kezelés mellett szakképzett rehabilitátor gyógytornászaink segítenek a gyors és hatékony felépülésben, mind a mozgásszervi, mind a légzésrehabilitációban.
Időpontfoglalás tüdőembólia kivizsgálására 5 kattintással
Tüdőembólia szűrést, megelőző- és utókezelést végző szakembereink
A képekre kattintva elolvashatják szakembereink bemutatkozását és megtekinthetik rendelési idejüket.
dr. Szabó Ildikó - belgyógyász-angiológus szakorvos
Szalmási Ágnes - rehabilitációs gyógytornász
Tüdőembólia okai
Az embólia oka a tüdőben egy vérrög, amely megakad az egyik tüdőartériában. Ennek megfelelően a betegség kialakulásának okait a vérrögök kialakulásának okaira vezethetjük vissza.
A vérrögök kialakulásának okai az alábbiak lehetnek:
A tüdőembólia oka a vérrögképződés, ezért a vérrögképződés okai közvetve az embólia okai is
- mozdulatlanság
- véralvadás növekedése
- fogamzásgátló
- érfalkárosodás
Nézzük ezeket az okokat egyesével!
Tüdőembólia mozdulatlanság miatt
Hosszabb ideig tartó mozdulatlanság esetén – különösen a lábban – előfordulhat, hogy a véráramlás akár jelentősen csökken, így kedvez a véralvadásnak, ami miatt a vérrögök kialakulhatnak.
Olyankor is nő a trombózisveszély, amikor tartós kórházi vagy ágyban fekvést igénylő kezelésre van szükség.
Emellett gyakori a hosszú repülő-, autó- vagy buszút következtében kialakuló embólia is.
Tüdőembólia véralvadás növekedése miatt
Előfordulhat, hogy a vér megalvadása gyorsabbá válik valamilyen ok következtében, ez kedvez a vérrögök kialakulásának.
Az alábbi tényezők növelhetik a véralvadást:
- dohányzás
- rákos megbetegedés
- nemrég elvégzett műtét
- várandósság
A pontos kockázatról kérdezze angiológus kezelőorvosát!
Tüdőembólia fogamzásgátló miatt
Fogamzásgátló tabletta szedésekor jelentkezhetnek bizonyos mellékhatások, ezek között például a tüdőembólia.
Azok a kombinált fogamzásgátló tabletták, amelyek drospirenont tartalmaznak, növelhetik a pulmonális embólia kialakulásának kockázatát. Egyéb hatóanyagok esetén másféle mellékhatások jelentkezhetnek.
Mindazonáltal a fogamzásgátló tabletták miatti vérrögképződés és embólia ritka mellékhatás.
Ha valakinek ezen felül is van trombóziskockázata, érdemes kikérnie nőgyógyásza és angiológusa véleményét a fogamzásgátló tabletta használatáról.
Tüdőembólia érfalkárosodás miatt
Az érfalak károsodása tapadófelületet biztosít az alvadó vér számára, így ott könnyebben kialakulhat egy vérrög. A láb alsó részein történt sérülések gyakorta okozhatnak érfalkárosodást.
Bizonyos, ritka esetekben a tüdőartéria elzáródhat valami vérrögtől különböző dologtól is. Ilyen lehet például egy levegőbuborék vagy egy daganat egy része. Egy nagy csont eltörése esetén a csontvelőből a zsír bekerülhet a véráramlásba és az is elzárhatja a tüdőereket.
Ha az embólia életveszélyes állapotot hoz létre, az orvos vérrögoldó gyógyszereket adhat be, amelyekkel feloldható a vérrög. Extrém esetben műtéti úton is eltávolítható vagy összetörhető az elakadt vérrög, ez azonban ritka a mellékhatások és a kockázatok miatt.
Tüdőembólia kialakulása
A tüdőembólia kialakulása a vérrögképződéssel kezdődik, majd odáig juthat, hogy egy vérrög elzárja a tüdőartériák egyikét, ezzel akár komoly károsodást okozva.
A betegség kialakulásának menete a következő:
- Vérrögök önmagunktól, egészséges szervezetben nem alakulnak ki. A vérrögképződés elindulásához kockázati tényezők jelenlétére van szükség. Ezek lehetnek például: túlsúly, cukorbetegség, egészségtelen étrend, traumás sérülés a lábon, hosszas ágyban fekvés, szív- és érrendszeri betegségek, de sok egyéb tényező is.
- Ha valakinek a vére hajlamos vérrögképződésre és nem szed ez ellen vérhígítót, általában hosszan fekvés (pl. műtét után vagy betegség alatt) vagy hosszas ülés (pl. repülés, buszút) a lábakban vagy a karokban lelassíthatja a véráramlást és kialakulhat egy vérrög a mélyvénákban. Ezt hívják mélyvénás trombózisnak.
- A kialakult vérrögnek sokszor vannak észlelhető jelei, mielőtt még tüdőembóliát okozna. Ezek: lábdagadás vagy karok bedagadása, bőrpír vagy elszíneződés, az átlagnál melegebb bőr, karok vagy lábak fájdalma mozgatáskor
- A tüdőerek elzáródása akkor alakul ki, ha a mélyvénákban található vérrög leszakad és a vérárammal eljut a szívbe, onnan pedig a tüdőbe. Itt – mivel sok vékony ér található – a vérrög könnyen megakadhat. Ez akár heves azonnali tüneteket válthat ki, de enyhébb esetben nem mindig jelentkeznek azonnal. Hirtelen (véres) köhögés, hátfájdalom, jelentős verítékezés és szédülés esetén azonnal mentőt kell hívni, mert tüdőembólia esetén minél gyorsabban oldják fel az erek elzáródását sürgősségi osztályon, annál jobbak a páciens esélyei a túlélésre és a szövődmények nélküli felépülésre.
A súlyos állapot elkerülése végett fontos a rendszeres angiológiai szűrővizsgálatok elvégzése, különösen kockázati tényezők jelenléte esetén.
A vérhígítós kezelésekkel sokszor fájdalommentesen és hatékonyan megelőzhető a vérrögök kialakulása.
A gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban keresse fel angiológus kezelőorvosát!
Tüdőembólia tünetei
A pulmonális embólia tünetei különbözhetnek egyénről egyénre. Az elakadt vérrög méretétől függően a tüdő működésének nehézségei változnak, így a tünetek súlyossága is más-más lehet.
Ha az embólia mellett egyéb fennálló tüdőbetegsége van (pl. COPD, asztma, tüdőfibrózis), az is szerepet játszat a jelentkező tünetek jellegében.
Tüdőembólia sürgősségi tünetei
A tüdőartéria elzáródásának a legtöbb esetben hirtelen jelentkeznek a tünetei.
Azonnal értesítse a mentőszolgáltatot, ha az alábbi tüneteket tapasztalja:
A sürgősségi tünetek hirtelen jelentkeznek és a lehető legrövidebb időn belül sürgősségi ellátást igényelnek
- légszomj, nehézlégzés
- mellkasi fájdalom
- köhögés (akár véres is lehet vagy a felköhögött váladékban lehet vér)
- hátfájdalom
- erőteljes verítékezés
- szédülés, akár ájulás
- elkékült ajkak vagy körmök
Tüdőembólia megelőző tünetei
Ha egy vérrög kialakult a lábban, azt mélyvénás trombózisnak hívjuk. Ha ez a vérrög leszakad, könnyen a tüdőbe kerülhet és embóliát okozhat.
Ha a mélyvénás trombózist időben megtalálják, akkor sok esetben megelőzhető annak leszakadása és a tüdőartériák eltömítése. Azonnal keressen fel angiológus szakorvost, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:
Tüdőembólia megelőző tüneteivel érdemes gyorsan angiológus szakorvoshoz fordulni, aki időben észlelheti a tüneteket és megelőzheti a nagyobb bajt
- lábdagadás vagy a karok bedagadása
- lábfájás vagy a láb érzékenysége állás vagy járás közben
- bedagadt végtagok, amelyek melegebbek a megszokottnál
- vörös vagy elszíneződött bőr az érintett lábon vagy karon
- megnagyobbodott vénák a lábon vagy a karon, amelyen normális esetben kisebbek szoktak lenni
Tüdőembólia szövődményei
A már egyszer kialakult tüdőembóliának egy fontos következménye, hogy az újbóli kialakulás esélye megnő.
Ennek elkerülése végett szoktak az első kezelés után rögtön vérhígítót adni, amelyet legalább 3 hónapig kell szedni, de akár folyamatos szedését is előírhatja az orvos.
A pulmonális embólia egyéb szövődményei az alábbiak lehetnek:
A tüdőembólia szövődményei nagyon komolyak lehetnek, ezért a megfelelő rehabilitációt és utókezelést komolyan kell venni
- hirtelen szívmegállás (szívroham). A betegség során a szív egyszerre leáll, amely sok esetben akár halálos is lehet, ha nem sikerül újraindítani a szívet. A betegséget a szív elektromos jeleinek problémája okozza. A szív helytelen működését kardiológus szakorvos előre igazolhatja, így elkerülhető ez a súlyos szövődmény.
- mellüregi folyadékképződés. A betegség során a mellhártyák között folyadék gyűlik meg, és nehézlégzés, száraz köhögés, illetve mellkasi fájdalom jelentkezhet.
- tüdőinfaktus. Ez az egyik legsúlyosabb szövődmény. A betegség során a tüdőszövetek elhalnak a tüdőembólia alatt kialakult oxigénhiány miatt. Ez a szövődmény leginkább nagy vérrögök által okozott embólia során alakul ki.
- szívritmuszavar. Ez rendellenes szívműködést jelent, amely általában gyors és lassú szívverés váltakozásával jelentkezik. A helytelen szívműködés oka vagy következménye pitvarfibrilláció is lehet. Mindkét betegség kezelését kardiológus szakorvos végzi.
- pulmonális hipertónia. A pulmonális hipertónia a tüdőben jelentkező magas vérnyomást jelenti. Ez nem csak a tüdőszövetek élettartamát csökkentheti, hanem a szívet is gyengítheti, ezzel hozzájárulva szívbetegségek kialakulásához.
Tüdőembólia megelőzése
A tüdőembólia során a tüdő artériáit egy vérrög zárja el, amely komoly egészségügyi következményekkel járhat.
Legtöbbször mélyvénákban alakulnak ki vérrögök, leggyakrabban karokban és a lábakban. Ezt mélyvénás trombózisnak nevezzük, amely szintén egy nagyon komoly, sokszor sürgős kezelést igénylő betegség.
Ha a vérrög leszakad a mélyvénában és bekerül a véráramba, olyankor áll fenn a veszélye annak, hogy a vérrög elzárja a tüdő egyik verőerét.
Ennek megfelelően a tüdőembólia egyik leghatékonyabb megelőzési módszere, ha nem hagyják a vérrögöket kialakulni a mélyvénákban. Ez nehéz lehet, különösen, ha betegség vagy műtét miatt tartósan ágyban kell feküdni vagy sokat kell egyhelyben ülni, például repülőgépen vagy autóban.
Mivel a mélyvénás trombózis leggyakrabban hosszas mozdulatlanság miatt alakul ki, azért a gyakori mozgás és a vénás keringés javítása sokat segíthet a megelőzésben.
Vérrögképződésre megnövekedett kockázat esetén a tüdőembólia kezelésére használt módszerek alkalmazása segíthet. Ezek lehetnek:
Tüdőembólia megelőzésére elsősorban tartós vérkeringésjavító és vérrögképződést gátló módszereket szoktak javasolni
- vérhígító gyógyszerek (ld. lentebb)
- kompressziós harisnya (ld. lentebb)
- rendszeres gyógytorna és sport (ld. lentebb)
- nyújtás. Hosszas ülés vagy fekvés során 30 percenként keljen fel és sétáljon egy keveset. Ha erre nincs lehetőség, pipáljon lábával és feszítse meg lábizmait néhányszor a vérkeringés fokozása érdekében. Huzamosabb idejű vezetés esetén óránként álljon meg pihenni, sétáljon és nyújtson. Utazáskor fogyasszon sok vizet, ami segít a vérkeringés lassulásának elkerülésében.
Tüdőembólia megelőzése életmódváltással
A vérrögök kialakulásának valószínűségét akár jelentősen csökkenthetik az alábbiak:
- egészséges testsúly elérése
- hormontartalmú gyógyszeres kezelések (pl. fogamzásgátló tabletták) orvosi egyeztetés alapján való szüneteltetése
- ha dohányzik, szokjon le róla
Fontos, hogy cukor- vagy szívbetegség esetén ne hagyja abba a gyógyszerszedést, figyeljen étrendjére és konzultáljon kezelőorvosával!
A megelőzés érdekében keresse fel angiológus kezelőorvosát személyre szabott javaslatokért, ha vese- vagy autoimmun betegsége van, illetve, ha a közeli rokonságában volt már tüdőembólia!
Tüdőembólia diagnózisa
Ha bármilyen olyan tünetet észlel, amely a tüdőembólia jele lehet, azonnal keressen szakorvosi vagy sürgősségi segítséget a tünetek jellegétől függően!
Nem sürgősségi esetben az angiológus a vizsgálat során először fizikális vizsgálatot végez. Ennek során az orvos először megvizsgálja a karokat és a lábakat, hogy azok:
- nincsenek-e bedagadva?
- érzékenyek-e?
- van-e rajtuk elszíneződés?
- melegebbek-e a test többi részénél?
Ezek vérrög jelenlétét jelenthetik, ezért van szükség az alapos fizikális vizsgálatra.
Az alapvető diagnosztikus vizsgálatokat szűrővizsgálati jelleggel ajánlott elvégezni, különösen kockázati csoportban levőknél
- A fizikális vizsgálat után az orvos szinte minden esetben Doppler-ultrahangos vizsgálatot végez, amely segítségével megállapítható, ha a karok vagy lábak ereiben véráramlási problémák vannak.
- Pulmonális embólia esetén az orvos mellkasi röntgenvizsgálatot is kérhet, amely segítségével látható az ott elakadt vérrög.
- Emellett szükség lehet laborvizsgálatra is, amely a vér oxigén- és szén-dioxidtartalmát, valamint az ún. D-dimer jelenlétét vizsgálhatja. A D-dimer egy olyan kisméretű fehérje, amely akkor mutatható ki, ha a szervezet lebontott egy kialakult vérrögöt.
Egyéb diagnosztikai vizsgálatokra is sor kerülhet az angiológus orvos belátása szerint:
Amennyiben további kivizsgálásra van szükség, több módszer is rendelkezésre áll, ám ezek nem mindig könnyen elérhetők és drágák lehetnek
- CT angiográfia. Ez a vizsgálat egy speciális röntgenképet készít és tüdőembólia gyanúja esetén nagyon gyakran szükség van rá. A vizsgálat során kontrasztanyagot adnak be a véráramba. Ennek segítségével a mellkasi röntgenfelvételen jól kirajzolódik a tüdőerek vérellátása és azok esetleges elszorulása vérrög miatt.
- Ventillációs-perfúziós tüdőszcintigáfia. Ezt a vizsgálatot szokták javasolni, ha a CT angiográfiára nincs lehetőség vagy a páciens állapotára az nem lenne megfelelő vizsgálati módszer. A vizsgálat során radioaktív anyagok segítségével meg lehet állapítani, hogy a tüdő mely részén van levegőkeringés és melyik részén van vérkeringés. Ha a tüdő egyik részén a véráramlás alacsonyabb, de a levegőáramlás normális, azt elakadt vérrög okozhatja.
- Tüdő angiográfia. Ez a legpontosabb vizsgálat tüdőembólia kimutatására. Olyankor használhatják, ha más vizsgálatok nem tudták egyértelműen kimutatni az érelzáródás jelenlétét a tüdőben. A vizsgálat során egy katétert (hosszú, vékony csövet) helyeznek be a testbe, általában az ágyéki ereken keresztül, és onnan jutnak el egy éren belül a tüdőbe. Itt az orvos a katéterből kontrasztanyagot fecskendez be. Ezután röntgenfelvételen jól látható lesz a tüdő vérkeringése, ezáltal a vérrög által okozott probléma is.
- MR-vizsgálat. Várandós anyák vagy kontrasztanyagra érzékeny páciensek esetén az angiológus orvos az MR-vizsgálati módszert is javasolhatja.
- Szívultrahang. A szívultrahang ugyan nem képes kimutatni a tüdőerek elzáródását, azonban a szív deformitása tüdőembóliára utaló jel lehet.
Tüdőembólia kezelése
A tüdőartériákban megakadt vérrög komoly szövődményeket, akár halált is okozhat. Jó hír, hogy az angiológus szakorvos által elég korán felismert embólia a legtöbb esetben gyógyítható.
A tüdőembólia kezelésére az alábbi módszereket szokták javasolni:
A tüdőembóliára alkalmazott kezelés a betegség súlyosságától és a páciens állapotától függ
- vérhígító gyógyszerek
- katéteres kezelés
- vena cava inferior filter beültetése
- kompressziós harisnya
- műtéti kezelés
Lássuk ezeket sorban!
Tüdőembólia kezelése vérhígító gyógyszerekkel
A vérhígítók – latinosan antikoagulások – a leggyakoribb kezelési módjai a tüdőben kialakuló vérrögöknek.
Feladatuk kettős: megakadályozzák, hogy egy kialakult vérrög tovább növekedjen és megakadályozzák további vérrögök kialakulását.
A vérhígító gyógyszerek nem képesek feloldani a már kialakult vérrögöket. A test természetes működése idővel gondoskodik a megfelelő lebontásról.
A leggyakrabban felírt vérhígító a warfarin és a heparin nevű hatóanyagok. Ezek szájon át bevezető gyógyszerek, amelyeket a kezelő angiológus szakorvos írhat fel. A fentiek mellett léteznek más vérhígítók is, amelyeket az orvos olyankor szokott felírni, ha az az egyéni állapot valami miatt indokolja.
A vérhígítós kezelés lehet megelőző kezelés embólia előtt, és korábbi kórházi kezelés után is előírhatja a kezelőorvos a folyamatos gyógyszerezést. A kezelés időtartama az egyéni állapottól függ és akár élethosszig is tarthat.
Bizonyos esetekben szükség van vénásan beadható vérhígítókra is, elsősorban műtét után, de van, hogy otthoni alkalmazásra is előírja az orvos. Ilyen alacsony molekulatömegű heparinos gyógyszerek az alábbiak:
- dalteparin (Fragmin néven kapható)
- enoxaparin (Claxane néven kapható)
A vérhígítók mellékhatása lehet belső vérzés. Olyankor fordulhat elő ilyen, ha a vér túlságosan felhígul. Ennek megelőzése érdekében gyakori laborvizsgálatot írhat elő az angiológus orvos. Ettől függetlenül, a legmegfelelőbb kezelés mellett is előfordulhat belső vérzés.
Életveszélyes helyzetben az orvos vérrögoldó gyógyszereket is alkalmazhat. Ezek gyorsan feloldják a vérrögöket, amelyek az életveszélyt okozzák. Mellékhatásként sajnos hirtelen vérzést okozhatnak, ezért csak kifejezetten súlyos esetben és megfelelő elővigyázatosság mellett alkalmazzák.
Tüdőembólia kezelése katéterrel
Bizonyos alaposan kiválogatott esetekben, olyankor, ha sürgősségi segítség kell a tüdőembóliára, az orvos katéteres kezelést alkalmazhat.
A katéter egy vékony, hosszú cső, amelyet egy combban vagy egy karban levő érbe helyezbe az érsebész az éren keresztül eljut a tüdőbe.
Itt a katéter segítségével eltávolítható vagy gyógyszer befecskendezésével feloldható a vérrög.
A kezelés után szükség van megfelelő mozgásszervi és légzésrehabilitációs kezelésre.
Tüdőembólia kezelése vena cava inferior filter beültetéssel
Olyankor, ha a vérhígítós kezelés nem bizonyul hatékonynak, az orvos például vena cava filter beültetését is javasolhatja..
A vena cava inferior (alsó üres visszér) egy nagy véna, amely a lábból a szív felé szállítja a vért. Az orvos egy filtert (szűrőt) helyezhet ebbe az érbe, amely megállíthatja a vérrögöt még mielőtt az a tüdőbe juthatna.
A kezelés a vérrögképződést nem állítja meg – pusztán biztosítja, hogy egy lábban kialakult vérrög ne juthasson a tüdőbe.
Tüdőembólia kezelése kompressziós harisnyával
A kompressziós harisnya lényege, hogy a bokától a térdekig nyomás alatt tartsa a lábakat, így ott nem tud meggyűlni a vér és nem tud kialakulni vérrög sem.
Mivel a tüdőbe jutó vérrögök nagy része a lábon alakul ki, ez egy hatékony megelőzési mód lehet.
Kompressziós harisnyát angiológus kezelőorvos írhat fel receptre, egyénre szabva.
Tüdőembólia kezelése műtéttel
Bizonyos ritka esetekben kifejezetten nyílt műtéttel kell eltávolítani egy elakadt vérrögöt.
Ezt a módszert lehetőség szerint kerülni szokták, mivel jelentős kockázattal járhat és a kezelés utáni rehabilitáció is időigényesebb és nehezebb, mint más kezelési módok esetében.
Rehabilitáció tüdőembólia után
Tüdőembólia során a tüdőben megakadt vérrög, amely elzárja a vér- és oxigénellátást, komoly károkat okozhat a szervezetben.
Emiatt olyankor is, amikor sikeres a kezelés, a megfelelő rehabilitáció hetekig vagy akár hónapokig is tarthat.
Ha már volt egy kialakult tüdőembóliája, megnő egy másik kialakulásának esélye is. Szerencsére vannak módszerek, amelyek segítségével jól megelőzhető a későbbi kialakulás.
Az otthonában fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze lábát, hogy jelentkeznek-e rajta vérrögképződés jelei. Értesítse angiológus orvosát, ha az alábbi tünetek jelentkeznek:
- lábdagadás
- lábfájdalom
- érzékenység a lábon
- az átlagosnál melegebb bőr
- bőrpír vagy elszíneződött bőr
Az alábbi módszerek hatékonyan segíthetnek a tüdőembólia utáni felépülésben:
A tüdőembólia utáni rehabilitáció fontos célja az erőnlét és a tüdőfunkció visszanyerése, valamint a későbbi kialakulás megelőzése
- megfelelő tápanyagbevitel és gyógyszerek
- rehabilitációs gyógytorna
- kompressziós harisnya
- lelki egészség fenntartása
Lássuk ezeket egyesével!
Megfelelő tápanyagbevitel és gyógyszerek tüdőembólia után
A tüdőembólia megelőzésére és utókezelésére az angiológusok által használt elsőszámú gyógyszerek a vérhígítók.
Ezek feladata, hogy nehezebbé tegyék a véralvadást. A gyógyszer ugyan nem képes feloldani a kialakult vérrögöket, de megakadályozza a kialakult rögök növekedését.
Vérhígítók tartós szedésekor változtatni kell az étrenden. Fontos, hogy kerüljük a K-vitaminban gazdag ételeket, mivel a K-vitamin segíti a véralvadást és csökkentheti a véralvadásgátló hatását. Ez azt jelenti, hogy érdemes kevesebb zöld, leveles zöldséget és halat fogyasztania. Emellett májat és bizonyos zöldségek olaját sem ajánlott fogyasztani. Pontos étrendi tanácsokat angiológusától vagy dietetikustól kérhet!
Kérje ki orvosa tanácsát arról, hogy alkoholt milyen típusút és milyen mennyiségben fogyaszthat! Lehetőség szerint a minél kevesebb az ideális.
Az étrendi tanácsok mellett mindenképpen tájékoztassa angiológus kezelőorvosát egyéb tartósan szedett gyógyszereiről és olyan vény nélkül kapható gyógyszerekről, amelyeket használni szokott. Mivel a különböző gyógyszerek egymással is kölcsönhatásba léphetnek, ezért fontos, hogy az orvos tudjon egyéb gyógyszerek fogyasztásáról.
A vérhígítók működését az alábbi gyógyszerek is módosíthatják:
- aspirin
- megfázás elleni gyógyszerek (pl. Coldrex, Neocitran)
- fájdalomcsillapító gyógyszerek
- altatók
- antibiotikumok
A vérhígítók szedésére legalább 3 hónapig, de akár tartósan is szükség lehet, akár élethosszig is.
Rehabilitációs gyógytorna tüdőembólia után
A tüdőembólia után a legtöbb ember járásképes, önfenntartásra képes és könnyű házimunkát tud végezni, azonban előfordulhat, hogy ez fárasztó vagy nehézlégzéssel jár.
A megfelelő egészségi és erőnléti állapot elérésére érdekében rehabilitációs gyógytornát érdemes végezni. Ennek része a mozgásszervi rehabilitációs torna, amely az izmok erejét növeli, valamint a légzésrehabilitációs torna, amely a légzésfunkciót és a tüdőt erősíti.
Fontos, hogy kövesse kezelőorvosa és gyógytornásza utasításait a pulmonális embóliát követő időszakban, azonban figyeljen oda, hogy ne jelentkezzen fájdalom vagy bedagadás.
Ha ilyen tüneteket tapasztal, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával!
Kompressziós harisnya tüdőembólia után
A legtöbb esetben a vérrögök a lábakban alakulnak ki, majd onnan kijutva az ereken keresztül jutnak el a tüdőbe, ahol elakadnak.
Emiatt sokat segíthet, ha a megbizonyosodunk róla, hogy a lábakban megfelelő a keringés, mivel így megelőzhetjük a vérrögök újbóli kialakulását.
A kompressziós harisnya egy olyan harisnya, amely bokától térdig ér és szorítja a lábakat. A harisnya a bokánál a legszorosabb, ezáltal segítve a lábizmokat a vér felfelé áramoltatásában.
A megfelelő kompressziós harisnyát az angiológus kezelőorvos receptre írja fel az egyéni állapottól függően.
Lelki egészség fenntartása tüdőembólia után
Minden súlyosabb betegség után fontos a betegség lelki oldalának feldolgozása.
Ez különösen fontos lehet tüdőembólia esetén, amely egy komoly és fájdalmas betegség. A túlélés után a páciensek gyakran szomorúak vagy ijedtek, különösen, ha a felépülés nem lehet teljes valamilyen szöveti károsodás következtében. Szorongás, depresszió is jelentkezhet a betegség után.
A lelki gondok leküzdéséhez érdemes lehet szakértő pszichológushoz fordulni, aki segíthet a problémák mentális következményeinek kezelésében.
Tüdőembólia szűrés, megelőzés és utókezelés időpontfoglalás
Foglaljon időpontot tüdőembólia szűrésére, megelőzésére vagy utókezelésére magánrendelőnkbe!
Az alábbi űrlapon válassza az Angiológiai szakvizsgálat Doppler-vizsgálattal szolgáltatást és foglalja le azonnal időpontját online!
Időpontfoglalás tüdőembólia kivizsgálására 5 kattintással
Angiológia vélemények
Nagyon kedvesen, barátságosan fogadott. Minden kérdésemre, egy laikus számára is érthetően válaszolt.
Minden részletre kiterjedő, alapos vizsgálat, korrekt tájékoztatás az eredményről, hasznos tanácsok a kezelésre.
Megfelelő időt hagyott a probléma megbeszélésére, megértésére
Elvárásaimon felüli figyelmességet, alaposságot, kedvességet kaptam. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Magas színvonalú, tökélestes ellátást kaptam. Doktornő nagyon kedves, minden kérdésemre kielégítő választ kaptam
Tüdőembólia szűrés, megelőzés, utókezelés árak
Tüdőembólia szűrés, megelőzés és utókezelés esetén 'Angiológiai szakvizsgálat Doppler-vizsgálattal' szolgáltatásunkat javasoljuk, amelynek aktuális árát az árlista 'Első szakorvosi vizsgálat és ellátás' pontjában találja meg.
Szűrés esetén, kockázati csoportba tartozó páciensnél, évente érdemes elvégezni a szűrővizsgálatot.
Megelőző, vérhígítós kezelés kontrollját 3 havonta kell megtenni. Ha az állapot tartós, idővel ritkább kontroll is elég lehet.
Utókezelés során az angiológus az első vizsgálat során felméri az állapotot és megkezdi a gyógyszeres kezelést. A rehabilitáció ezután 2-6 hétig tart, amelynek része heti egy - személyes vagy online - mozgásszervi vagy légzésrehabilitációs terápia.
Tüdőembólia kapcsolódó cikkek
