Érszűkület áttekintés

Érszűkület akkor alakul ki, ha az oxigént és a tápanyagokat szállító erek megvastagodnak és megmerevednek, így csökkentve a belső szervek és szövetek vérellátását.

Az egészséges erek rugalmasak és hajlékonyak, idővel azonban megkeményedhetnek és beszűkülhetnek.

A szűk ereket az is okozhatja, ha felhalmozódnak zsírok, koleszterin és egyéb anyagok az erekben, amelyek azok szűkületét okozzák. Ez a lerakódott plakk leszakadhat és vérröggé válhat. Az érelmeszesedés is nagyon hasonló betegség.

Habár az erek legtöbbször a szív környékén szűkülnek be, a test más verőereiben is jelentkezhetnek a tünetek.

Az érszűkületet angiológus orvos gyógyítja. Rendelőnk angiológus szakorvosa dr. Szabó Ildikó.

Érszűkület tünetei

Az erek folyamatosan, lassan szűkülnek be. Az enyhe szűkületnek általában tünetei sincsenek.

Általában semmilyen tünet nem jelentkezik, egészen addig, amíg egy ér annyira el nem szorul, hogy nem képes megfelelően ellátni a belső szerveket és egyéb szöveteket.

Bizonyos esetekben egy vérrög teljesen eldugíthatja a véráramlást és akár szívrohamot vagy agyvérzést is okozhat.

A közepes és komoly érszűkület tünetei attól függően változnak, hogy melyik érben jelentkezik a szűkület:

• Nyaki szűkület esetén mellkasi nyomás vagy mellkasi fájdalom jelentkezhet
• Agyban futó ér szűkülete esetén hirtelen érzéketlenséget vagy gyengeséget érezhetünk a lábainkban vagy kezeinkben, beszéd- és látásproblémák jelentkezhetnek. Ezek az agyvérzés korai jelei, ha ilyet tapasztal azonnal forduljon a sürgősségi osztályhoz!
• Karokban és lábakban futó erek szűkülete esetén leggyakrabban lábzsibbadás, lábfájdalom jelentkezik.
• A vesékbe futó erek szűkülete esetén magas vérnyomás vagy veseleállás lehetnek a tünetek.

Mikor forduljon orvoshoz érszűkülettel?

Ha gyanítja, hogy érszűkülete van, forduljon angiológus szakorvoshoz. Érdemes odafigyelni a helytelen véráramlás korai jeleire, mint az angina, lábfájdalom vagy lábzsibbadás.

A korai diagnózis és kezelés segít elkerülni a tünetek rosszabbodását, amely segíthet megelőzni egy szívrohamot, agyvérzést vagy más életveszélyt.

Érszűkület okai

Az erek hosszú idő alatt szűkülnek be, a lassú elzáródás már akár gyermekkorban elkezdődhet.

Annak ellenére, hogy a pontos okokat nem ismerjük, sokan úgy gondolják, hogy a lerakódás kezdete az artéria falán keletkező sérülés.

Ezt a sérülést okozhatja:

• Magas vérnyomás
• Magas koleszterinszint
• Magas trigliceridtartalom a vérben (egyfajta vérzsír)
• Dohányzás
• Inzulinrezisztencia, túlsúly vagy cukorbetegség
• Gyulladás: ízületi gyulladás, bőrfarkas, reumatoid artitisz vagy más gyulladásos betegségek miatt

Ha az érfal sérült, vérrészecskék és más anyagok könnyebben megtapadnak rajta és ottragadnak a belső érfalon.

Idővel, zsíros plakk és egyéb sejtes anyagok rakódhatnak le az érfalon. Ezek az anyagok ott megkeményedhetnek és beszűkíthetik az ereket. Idővel a szűk erek nem képesek megfelelően táplálni a kapcsolódó szerveket és szöveteket.

Máskor a zsíros lerakódások leszakadhatnak és bekerülhetnek a vérkeringésbe, ahol megakadhatnak és teljesen elzárhatnak egy eret, és például trombózist vagy tüdőembóliát okozhatnak.

Ráadásul a lerakódott plakk folyamatosan szivárogtatja a koleszterint és egyéb anyagokat a vérkeringésbe.

Érszűkület kockázati tényezői

Az évek elteltével az erek megkeményednek. Az idősödés mellet azonban egyéb tényezők is növelhetik az erek szűkülésének sebességét. Ezek a:

• magas vérnyomás
• magas koleszterinszint
• cukorbetegség
• túlsúly
• dohányzás
• öröklött hajlam szív- és érrendszeri betegségekre
• mozgásszegény életmód
• egészségtelen étrend

Érszűkület következményei

Attól függően, hogy melyik ér milyen mértékben szűkült be, az alábbi következményei lehetnek a szűk ereknek:

• Koszorúér-betegség. Amikor a szívhez közeli erek szűkülnek be, kialakulhat a koszorúér-betegség, amely mellkasfájdalmat vagy anginát okozhat, következménye pedig lehet szívroham vagy szívleállás.
• Nyaki verőérszűkület. Ha a szűkület az agyba menő ereket szűkíti be, kialakulhat átmeneti ischemiás roham vagy agyvérzés is.
• Perifériás artériás betegség. Ez a betegség akkor alakul ki, amikor a lábak vagy a karok erei szűkülnek be. Ilyenkor a végtagok kevésbé lesznek érzékenyek a hidegre és a melegre, így égés- és fagyveszély alakulhat ki. Ritka esetekben a szűkület üszkösödést is okozhat, amely akár halálhoz is vezethet.
• Aneurizma. A szűk erek okozhatnak aneurizmát, amely egy súlyos betegség és a testben bárhol megjelenhet. Az aneurizma az artériák falán megjelenő dudor. Ez a legtöbb esetben nem okoz tüneteket, máskor azonban lüktető fájdalmat okoz és sürgősségi ellátást igényel. Ha egy aneurizma kifakad akár életveszélyes belső vérzés is kialakulhat. Ez általában egy hirtelen jelenség, megeshet azonban a lassú belső vérzés is.
• Krónikus vesebetegség. Lehetséges, hogy a beszűkült erek a vesébe vezető verőerek. Ez megakadályozza, hogy az oxigéndús vér eljusson a vesébe. Idővel ez károsíthatja a vesét, amely a káros anyagok felhalmozódását okozhatja a szervezetben.

Érszűkület megelőzése

Bizonyos fokú életmódváltoztatás segíthet a szűk erek kezelésében és megelőzésében is. Például:

• leszokás a dohányzásról
• egészséges étrend
• rendszeres testmozgás
• ideális testsúly megtartása

Fontos, hogy az életmódbeli változásokat fokozatosan vezessük be és csak olyan változtatásokat tegyünk életmódunkban, amelyeket hosszú távon is fent szeretnénk tartani.

Érszűkület kivizsgálása

Fizikai vizsgálat során az orvos találhat beszűkült, megnagyobbodott vagy megkeményedett ereket, melynek hozadéka lehet a:

• gyenge vagy nem létező pulzus az ér beszűkült része alatt
• csökkent vérnyomás az érintett testrészen
• sztetoszkóppal hallható jellegzetes hang

A fizikai vizsgálat eredményétől függően az orvos az alábbi vizsgálatokat javasolhatja:

• Vérvétel. Laborvizsgálat során ki lehet mutatni a magas koleszterin- vagy vércukorszintet, amely növeli az érszűkület kialakulásának esélyét. Vérvétel előtt 9-12 órával nem szabad enni és csak vizet szabad inni, ezért ezt a reggeli órákban szokás végezni. Amennyiben kezelésre érkezik a laborvizsgálat eredményeit (ha van) hozza magával.
• Doppler-vizsgálat. Az orvos egy speciális ultrahangvizsgálatot, a Doppler-vizsgálatot végezhet, amely segít megmérni a vérnyomást a karok és lábak bizonyos pontjain. Ezek a mérések segítenek az angiológusnak felmérni, hogy milyen mértékű az érelzáródás és milyen sebességgel folyik a vér az erekben.
• Boka-kar index mérés. Ez a vizsgálat segít megmutatni, ha beszűkült erek találhatók a lábon vagy a karokon.
• EKG-vizsgálat. Ezt a vizsgálatot kardiológus szakorvos végzi a szív állapotának felmérésére. Ez a vizsgálat segít felmérni a szívroham kockázatát is.
• Terheléses EKG. Abban az esetben, ha a tünetek főleg mozgás vagy sport közben jelentkeznek, terheléses EKG-vizsgálattal lehet kimutatni az ilyen irányú szívproblémákat. Ezt a vizsgálatot szobabiciklizés közben kell elvégezni. Fontos, hogy a biztonság érdekében terheléses EKG-t csak helyben vagy 6 hónapon belül készült szívultrahang lelettel áll módunkban elvégezni, az esetleges terheléssel kapcsolatos problémák elkerülése végett.
• Szívkatéterezés. Ez a vizsgálat segít megmutatni, ha a szív főerei beszűkültek vagy elzáródtak. Érfestéses vizsgálattal röntgen segítségével lehet megtekinteni a vizsgálat eredményeit.
• Egyéb diagnosztikai vizsgálatok. Az erek speciális vizsgálatára használhatnak ultrahangot, CT-t vagy MR-vizsgálatot.

Érszűkület kezelése

A legtöbb esetben az érszűkület kezeléséhez feltétlen szükséges életmódváltás, amely diétát, több mozgást tartalmazhat.

Ez akkor is igaz, ha gyógyszeres vagy műtéti kezelést is kap.

A kezelési módok az alábbiak:

• gyógyszeres kezelés
• műtéti kezelés
• otthoni kezelés
• gyógyszer nélküli kezelés

Lássuk ezeket részletesebben!

Gyógyszerek érszűkületre

Többféle gyógyszer van, amelyek lelassítják vagy akár visszafordíthatják az erek szűkülését. A leggyakoribb gyógyszerek az alábbiak:

• Koleszteringyógyszerek. A „rossz” koleszterinszint csökkentésével lelassítható, megállítható vagy akár visszafordítható a zsíros lerakódás az érfalakon. A „jó” koleszterin szintjének növelése is segíthet a szűkülés megállításában.
• Vérhigítók. A vérhigító csökkenti a véralvadást, azáltal, hogy csökkenti a vérlemezkék számát. Ez csökkenti a plakk lerakódását az erekben és egy vérrög kialakulásának esélyét.
• Bétablokkolók. Ezek a gyógyszerek a koszorúér-betegség egyik leggyakoribb gyógyszerei. A gyógyszer csökkenti a szívritmust és a vérnyomást, ezáltal csökkentve a szív terhelését és az esetleg jelentkező mellkasi fájdalmat. Ezen felül segíthet a szívroham megelőzésében és bizonyos szívritmuszavarok kezelésében.
• Vérnyomáscsökkentők. Ezek a gyógyszerek segíthetnek az erek szűkülésének lelassításában a vérnyomás csökkentésével. A visszatérő szívroham kialakulását is csökkenthetik.
• Kalciumcsatorna-blokkolók. Ezek a gyógyszerek csökkentik a vérnyomást és bizonyos esetekben az angina kezelésének elemei lehetnek.
• Vízhajtók. A magas vérnyomás a szűk ereknek az egyik oka lehet. A vízhajtók csökkentik a vérnyomást, így csökkentve az erek szűkülésének esélyét.

Érszűkület műtéti kezelése

Bizonyos komoly érszűkületek esetében műtéti kezelésre lehet szükség. Ha komoly tünetek vagy érelzáródás jelentkezik, amely sejtelhalással járhat, az alábbi műtéti kezelésekre lehet szükség:

• Angioplasztika és sztent beültetése. E módszer során az orvos egy hosszú, vékony csövet (katétert) helyez az elzáródott vagy beszűkült részére az adott artériának. Ezután egy második katétert helyeznek be egy leeresztett ballonnal az elzáródott részre. Amikor a ballont felfújják, az összenyomja az eret elzáró plakkot. Az eljárás után egy sztentet szoktak bent hagyni, amely nyitva tartja az artériát.
• Érműtét. Bizonyos esetekben a zsíros plakkot műtéttel kell eltávolítani az érfalról, ezt akár a karotisz érről is meg lehet tenni.
• Fibrinolitikus terápia. Ha érelzáródás van a testben, az orvos dönthet úgy, hogy gyógyszerek segítségével próbálja meg szétbomlasztani az okozó vérrögöt.
• Bypass-műtét. Az orvos a test egy másik erének felhasználásával vagy szintetikus cső felhasználásával egy másik eret formál, amely segíti a vér átfolyását a beszűkült vagy elzáródott ér mellett.

Érszűkület kezelése otthon

Az életmódváltás sokat segíthet abban, hogy lelassítsa vagy megállítsa az erekben a plakk lerakódását.

Az otthoni kezelés elemei lehetnek:

• Leszokás a dohányzásról. A dohányzás károsítja az ereket, ezért a dohánytermékek fogyasztásának felhagyásával lassítható az erek beszűkülése.
• Rendszeres testmozgás. A heti szinte minden nap végzett testmozgás segít a keringés fokozásában. Mozgás során az izmok oxigénfelhasználó-képessége is javul. A jobb keringés megnyilvánulhat alacsonyabb vérnyomásban és a cukorbetegség kockázatának csökkenésében. A legjobb eredmények érdekében napi 30 percet ajánlott mozogni. Ha nem bír ennyit, ossza fel 10 perces intervallumokra. Egyszerű megoldás lift helyett lépcsőt használni vagy többet sétálni.
• Egészséges étrend. A szívkímélő étrend sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes gabonát tartalmaz. Az egészséges étrend segít az ideális testsúly elérésében és fenntartásában, a vérnyomás, a koleszterin- és vércukorszint megfelelő szinten tartásában. A helyes étrend kialakításában kérje kezelőorvosa vagy dietetikus szakember segítségét.
• Ideális testsúly elérése és fenntartása. Túlsúlyosság esetén néhány kiló lefogyása csökkentheti a magas vérnyomás és koleszterinszint kialakulását, amelyek a két legfontosabb előjelei az érszűkületnek. A fogyás segít a cukorbetegség megelőzésében és segíthet azoknak is, akik már ebben a betegségben szenvednek.
• Stresszkezelés. Igyekezzen csökkenteni a stresszt, amennyire csak tudja. Relaxációs technikák és a helyes légzés megtanulásával hatékonyan csökkenthető a stresszt.

Abban az esetben, ha már igazoltan magas a koleszterin- vagy vércukorszintje, cukorbetegségben vagy más krónikus betegségben szenved, kérje orvosa tanácsát a teendőkkel kapcsolatban!

Érszűkület kezelése gyógyszer nélkül

Bizonyos ételek és gyógynövények segíthetnek a koleszterinszint és a magas vérnyomás csökkentésében. Ezek azonban semmi esetre sem helyettesítik az orvosi kezelést!

Orvosa beleegyezésével az alábbi táplálékkiegészítők és ételek segíthetnek a vérnyomás és a koleszterinszint csökkentésében:

• alfa-linolénsav
• árpa
• béta-szitoszterol
• fekete tea
• kalcium
• kakaó
• csukamájolaj
• halolaj
• folsav
• fokhagyma
• zöld tea
• C-vitamin

Mielőtt a fentiek közül bármelyiket szedni kezdené, kérdezze meg orvosát javaslatairól. Bizonyos étrendkiegészítők kölcsönhatásba léphetnek gyógyszerekkel, amelyek káros mellékhatásokat okozhatnak.

A gyógyszer nélküli kezelésben fontos szerepe lehet a relaxációs technikák elsajátításának, amelyek csökkentik a stresszt és segítenek a lazításban.

Ezek a módszerek hosszabb távon is csökkenthetik a vérnyomást és az erek beszűkülésének valószínűségét.

Felkészülés érszűkület orvosi vizsgálatára

Ha attól fél, hogy érszűkülete van vagy valamelyik közeli rokonának szív- és érrendszeri betegsége van, érdemes megcsináltatni egy laborvizsgálatot és ellenőrizni a koleszterinszintet.

Magas koleszterin- vagy vércukorszint esetén érdemes ellátogatni angiológiai szakvizsgálatra, ahol a fizikai és ultrahangos diagnosztikai vizsgálatokat, valamint kezelési javaslatot is egyszerre kaphat.

Hasznos tanácsok a vizsgálat előtt és közben:

• Érdemes listát készíteni a tünetekről, minél részletesebb, annál jobb. Ha például mellkasi fájdalom vagy légszomj jelentkezik, az intő jel lehet az orvosnak a sürgős (műtéti) kezelésben.
• A vizsgálatra hozza magával az összes korábbi leletét, hiszen ezek mind releváns információt tartalmazhatnak az állapotáról. Ezeket elektronikus formában is elegendő magunkkal hozni.
• A rendszeresen szedett gyógyszerekről ne felejtse el tájékoztatni orvosát!
• Hasznos lehet előre leírni a kérdéseket az orvos felé, így biztosan nem felejt el semmit.

A vizsgálat során az orvos kérdéseket tehet fel, készüljön fel az alábbi kérdések lehető legpontosabb megválaszolására:

• Van a családban szívbeteg, magas koleszterinszinttel vagy magas vérnyomással küzdő?
• Milyenek az étkezési és edzési szokásai?
• Dohányzik vagy dohányzott korábban?
• Volt más koleszterinszintmérésen? Milyen eredményei voltak a vizsgálatnak?
• Járás vagy fekvés közben érez mellkasi vagy lábfájdalmat?
• Volt már agyvérzése, megmagyarázhatatlan érzékvesztése, zsibbadása, elgyengülése a test egyik oldalán? Esetleg beszédproblémák jelentkeztek?

Érszűkület szakorvosok

Dr. Szabó Ildikó angiológus szakorvosunk szeretettel várja pácienseit rendelésén. Bemutatkozását és rendelési idejét a képre kattintva olvashatják el:

Érszűkület időpontfoglalás

Foglaljon időpontot érszűkület kezelésre magánrendelőnkbe!

Az alábbi űrlapon válassza az angiológia szakvizsgálat Doppler-vizsgálattal szolgáltatást és foglalja le azonnal időpontját online.

Érszűkület kapcsolódó cikkek

Angiológia vélemények