A köszvény egy anyagcsere-betegség, ami akkor alakul ki, hogyha valakiben túl sok a húgysav.

Köszvény esetében ez a húgysav valahogy kirakódik, főleg az ízületekben.

Valójában a húgysav ízületekben való lerakódása és az arra adott szöveti reakciók jelentik a tényleges és látható köszvényt.

A köszvény kezelése reumatológus szakorvos feladata. A rendelőben zajló reumatológiai kezelésekről ide kattintva olvashat részletesen.

A köszvényt a szervezetben a húgysav felszaporodása okozza.

Ez többféleképpen történhet. A betegség kialakulásának három oka:

Sok mindentől függ az, hogy valaki köszvényt kap-e vagy nem.

Alapvetően a kor hat rá, tehát idősebb korban gyakoribb a köszvény, mert gyengébb a húgysav kiválasztása a vesén keresztül.

Általában inkább férfiak szoktak köszvényes betegséget kapni. Nőkre kevésbé jellemző a köszvény.

Van egy „metabolikus x” szindrómának nevezett betegségegyüttes, ami egy olyan komplett anyagcserebetegség, amivel köszvény is jár. A metabolikus x szindróma fiatalabbakra jellemző, a harmincas évek táján már jelentkezhet. Ennél korábbi életkorban csak olyan köszvényekkel szoktunk találkozni, amikor kifejezetten a húgysav-anyagcserének van valamiféle zavara.

Az életmód is befolyásolja a köszvény kialakulását. Erre különösen hatással van a(z):

• diéta, mit és mennyit eszünk
• alkoholfogyasztás
• napi folyadékbevitel

Gyakori tévhit, hogy a sok hústól köszvényt lehet kapni. Ez napjainkban már nem igaz. Ennek ellenére ismertek a középkorból olyan híres emberek, akik köszvény betegségben szenvedtek, mivel sok húst fogyasztottak. Azt feltételezzük,  hogy ők rengeteg húst ettek és még ráadásul sok alkoholt is fogyasztottak. Sok szép művészeti alkotáson is látszanak a krónikus köszvény jelei. Régi iratokból is lehet olvasni, hogy egyes királyok korábban köszvényben szenvedtek.

Ma már azt gondoljuk, hogy - legalábbis a városi emberek között - nem gyakori az az életmód, ami a köszvényre hajlamosítana. Ellenben, ha valaki nagyon kövér, nagyon sok húst eszik, sok alkoholt fogyaszt, kevés vizet iszik, hagyja kihűlni a végtagjait (például rossz cipőben jár télen) akkor az hajlamosíthat arra, hogy köszvényt kapjon.

Még emellett is, ha szervezete kiüríti a húgysavat, akkor nem kap köszvényt mindezek ellenére sem.

Összességében elmondható, hogy a köszvényes hajlam nagyon kevéssé befolyásolja a betegség kialakulását. A modern köszvény leginkább anyagcserezavartól alakul ki.

Mint azt már leírtuk, a köszvényt a húgysav túltengése okozza.

A húgysav a szervezetünkben háromféleképpen tud keletkezni:

• az egyik a táplálékkal bevitt húgysav
• a másik a szervezet által képzett húgysav
• a harmadik a sejtszétesés miatti húgysavtúltengés

Húgysavat a szervezetünkbe sejtmagokkal viszünk be, ahogy a nukleinsavak lebomlanak, (DNS, RNS) , ennek a végterméke a húgysav.

Emellett a megemésztett táplálékból a szervezet is képez húgysavat.

Ha valakinek túlprodukciós köszvény betegsége van, olyankor a szervezet túltermeli a húgysavat. Ilyenkor a szervezet által képzett húgysav okozza a betegséget.

Van egy olyan kialakulási mód is, hogy kívülről jut be túl sok húgysav és a húgysavszabályozás károsodik. Ilyenkor megváltozik, hogy a szervezet mennyi húgysavat termel, a bevitt húgysav mennyisége miatt.

Vannak olyan betegségek is, amelyek fokozott sejtszéteséssel járnak, (egyes daganatos betegségek, tályogok, stb.) amikor a sejtszéteséstől jut be túl sok sejtmag a keringésbe.

Ennek lebomlása kapcsán túl sok lesz a húgysav a szervezetben és az ki tud csapódni az ízületekben.

A köszvény az egész szervezet betegsége, de általában az ízületeken látszik.

Az ORFI (Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet) definíciója szerint a köszvény 

Ujjakon nem gyakran alakul ki köszvényes roham.

Jellemző tulajdonsága az akut (hirtelen jelentkező) köszvénynek, hogy egyes nagyobb ízületeken alakul ki.

Ezzel szemben a krónikus köszvény, a köszvény másik formája, az deformáló ízületi gyulladásokat okoz a kisízületeken.

(Ízületi gyulladásokról általában itt olvashat.)

Így például a kézujjakon, esetleg lábujjakon, de a legtöbb esetben, a krónikus köszvény legjobban a kézujjakon látszik.

Fontos leszögezni, hogy ha valaki köszvényes, akkor köszvényes, nincs olyan, hogy akut vagy krónikus köszvény. A megjelenésében van csak különbség, hogy milyen gyakran és mennyi ideig jelentkeznek a tünetek.

Attól, hogy valakinek magas a húgysavszintje, még nem biztos, hogy köszvényes. De a magas húgysavszint az első állomás a betegség kialakulása felé.

A köszvény akkor kezdődik, amikor a magas húgysavszint miatt a sav kicsapódik az ízületekben és ott felgyülemlik. Ilyenkor jelentkezik egy akut köszvényes roham. Az akut köszvényes roham általában egyszerre csak egy ízületen jelentkezik, sokízületi köszvényes roham nagyon ritka. Az ilyen köszvényes roham minden esetben – bizonyos idő után – megszűnik, mivel a húgysav az ízületekből felszívódik.

Néhány esetben azonban a szervezetnek nem sikerül eltávolítani az összes húgysavat az ízületből. Ilyenkor a felesleges húgysav az ízületben lerakódik és krónikus (idült) köszvényt okoz.

Az idült köszvény jellemzője, hogy az ízületben lerakódott húgysav csúnya deformitásokat okoz az ízületben, amelyek tartósan megmaradnak. Ezek a deformitások nagyon jellegzetesen látszanak röntgenképen is. Az idült köszvény veszélye, hogy a lerakódó húgysav „megeszi” a ízületet. Ilyenkor a húgysav feloldja az ízületet és szép lassan eltünteti.

A húgysav a csontokban is lerakódik, ahol kis lyukakat váj és így gyengíti azt.

Arról nem beszélve, hogy a krónikus köszvény életet veszélyeztető vesebetegséget okoz. Ezért az idült köszvényt mindenképpen kezelni kell.

Az akut köszvényt a krónikus (idült) köszvénytől nagyon könnyű megkülönböztetni, mivel jellegzetes tüneteik az előbb leírtak szerint nagyban különböznek.

A reumás fájdalmak vagy amit az emberek reumás fájdalomnak tartanak, általában egy  krónikus (tehát hosszan tartó) régóta fennálló, merevséggel járó ízületi fájdalom.

Figyelem! A krónikus derékfájás adott esetben gerincsérvet is jelenthet. Ha hosszantartó derékfájása van, látogassa meg reumatológus orvosát gerincsérv gyanújával!

Köszvény esetén csak a krónikus köszvény és a végállapotú köszvény produkál ilyen fájdalmakat. Ezzel szemben a köznyelvben arra mondják, hogy "reumás a kezem", ha krónikus köszvény érinti.

Maga az akut, hirtelen fellángoló, heveny ízületi gyulladás nagyon feltűnő. Ilyenkor biztosak lehetünk, hogy köszvényes rohammal állunk szemben. Hasonlít ugyan néhány más eredetű ízületi gyulladásra, de igazából nem lehet összekeverni őket.

Összességében egy heveny köszvényes rohamot nem lehet krónikus reumás fájdalommal összetéveszteni. A köszvényes rohamot onnan tudjuk megkülönböztetni a reumás fájdalomtól, hogy nagyon hirtelen jelentkezik és borzasztóan fáj, míg a reumás fájdalom egy folyamatosan jelentkező, krónikus fájdalom, rohamok nélkül.

Fontos tudni és leszögezni, hogy reuma, mint olyan, nem létezik. Ez csak az ízületi és mozgásszervi fájdalmaknak, merevségérzések krónikus formájának az összefoglaló, népies neve. Maga a reuma ezért nem betegség.

A köszvény viszont ténylegesen betegség. Tehát a hirtelen ízületi gyulladások egy részét nevezzük köszvénynek, a reuma pedig az ízületi gyulladások egy összefoglaló neve.

Az álköszvény nagyon sok mindenben hasonlít a köszvényre.

A megjelenése nagyjából teljesen ugyanolyan, de nem húgysavkristály okozza, hanem az úgynevezett pirofoszfát kristály. A kémiai háttér itt olvasható.

A pirofoszfát kristály is ugyanúgy kirakódik az ízületekben és ugyanúgy gyulladást generál, de ha megnézzük mikroszkóp alatt a kristályokat az ízületi folyadékban, akkor megtapasztalhatjuk a különbséget.

Az ízületi folyadékot, amit leszívunk, meg lehet nézni egy speciális mikroszkóppal, hogy van-e benne kristály és ha igen, pontosan milyen kristály.

Az álköszvényt nem ugyanolyan kristályok okozzák, mint a rendes köszvényt, hanem pirofoszfát kristályok, ezért a két betegség megkülönböztethető polarizációs mikroszkóppal.

Az álköszvény kezelése is egy picit másféle, mint a hagyományos köszvényé.

Mindemellett fontos megjegyezni, hogy az álköszvény sokkal ritkább, mint a normál köszvény, ezért itt eltekintünk a betegség részletezésétől.

Panaszok esetén keressen fel reumatológus szakorvost, aki hatékonyan tud segíteni mind az álköszvény, mind a hagyományos köszvény esetében.

A köszvény egy anyagcserebetegség, tehát mindenképpen laboros kivizsgálásra szorul.

El kell különíteni, hogy egy köszvény túlprodukciós típus (tehát a szervezet termel túl sok húgysavat) vagy pedig egy másodlagos, egy kiválasztási probléma miatti köszvényt keresünk.

Ezt különféle vizsgálatokkal el lehet különíteni, amelyet laborban kell elvégezni.

Túlprodukciós esetben, (tehát magas a húgysavszint, de a kiválasztás rendesen működik) el kell dönteni, hogy egy elsődleges köszvénybetegség vagy pedig egy másodlagos köszvénybetegség okozza a tüneteket.

Ilyenkor meg kell állapítani, hogy a köszvényt mi okozta? Két lehetőség van:

• magától alakult ki egy „sima” köszvény
• gyógyszerek, daganatok, jó pár másik betegség is oka lehet a tüneteknek

A diagnózis felállításához minden egyéb betegséget ki kell zárni, valamint azokat a gyógyszereket, amik köszvényt vagy köszvényes rohamot provokálhatnak.

Ilyen kivzsgálás esetén a gyanús gyógyszereket vagy meg kell vonni, vagy megfelelően beállítani, hogy ne okozzanak ilyen mellékhatást.

Ha kitaláltuk, hogy mi a baj, akkor már a krónikus kezelés jön. Ilyenkor ténylegesen elkezdhetjük kezelni a köszvényt.

A köszvénynek alig vannak gyógyszerei, melyek elérhetők: összesen háromféle.

Természetesen a gyógyszercégek folyamatosan fejlesztik az új, hatékonyabb gyógyszereket.

Emellett mindenképpen ragaszkodnunk kell a legfrissebb ajánlásokhoz Magyarországon (Ezek nemzetközi kezelési útmutatók, melyek a lehető legbiztonságosabb gyógyszereket javasolják). 2016-ban jött ki a köszvény kezelésének nemzetközi ajánlása, amelyik nagyon világosan leírja, hogy milyen sorrendben kell milyen gyógyszereket, milyen célokkal adni.

A gyógyszeres kezelés alatt egyébként az ízületi gyulladást is csökkenteni kell. Ez is a reumatológus szakorvos dolga. Ez minden esetben több alkalmas kezelést igényel, mert az orvosnak ellenőriznie kell a gyógyulási folyamatot.

Egy reumatológus a köszvényt tehát előbb kivizsgálással megállapítja, elkezdi a gyógyszeres kezelést, majd általános ízületi gyulladásra vonatkozó kezelést alkalmaz.

Említettük, hogy nagyon kevés gyógyszer van a köszvényre. Általában még nehezebb a dolgunk dolgunk, mivel köszvénybetegségre kapható vény nélküli gyógyszer nincs. Ezek mindenképpen vénykötelesek, egyrészt a mellékhatásaik miatt, másrészt mivel ezek erős hatású gyógyszerek.

Szerencsére az ízületi gyulladásra lehet kapni vény nélküli szereket. Pontosan ugyanúgy kell ezeket adagolni, mint más ízületi gyulladásos esetben. Tehát az összes ibuprofen készítmény, diclofenac készítmény kapható vény nélkül és alkalmazható is.

Az egy kicsit gondot jelent, hogy a köszvény olyan erősen fáj, hogy a legerősebb gyulladáscsökkentők felírása szokott csak segíteni. Ezek pedig nem kaphatók vény nélkül, hanem reumatológus vagy fájdalomterapeuta írhatja fel őket.

Ennek ellenére ha valaki köszvényes rohamot kap és nincs a kéznél orvos, aki felírjon neki egy erős szert, akkor a diclofenac vagy az ibuprofen alkalmazandó gyors fájdalomcsillapítás céljából.

A köszvényes rohamot ugyanúgy kell kezelni, mint másmilyen ízületi gyulladásokat.

Ezt

• gyulladáscsökkentővel
• hűtéssel (borogatással)
• injekciózással lehet elérni. 

Itt tehát semmiben nem különbözik a köszvényes ízületi gyulladás kezelése más akut ízületi gyulladás kezelésétől. Az ízületi gyulladás kezelésében másik részletes cikkünkben olvashat.

Sokféle természetes gyógymóddal próbálkoznak az emberek, minden betegség esetében.

Az akut köszvényt ugyanúgy kezelhetjük természetes eszközökkel, mint más gyulladást. 

Az ún. Richter protokoll szerint ezért:

• hűtjük
• felpolcoljuk
• kíméljük
• és megmutatjuk orvosnak a gyulladást.

Ezeken kívül a borogatás is hasznos lehet.

Be is lehet kenni krémekkel az akut gyulladást, bár ennek kevés szokott lenni a haszna, mivel a köszvényes roham nagyon fáj.

A természetes gyógymódok inkább a köszvény krónikus kezelésében jönnek szóba:

• Krónikus köszvény esetében mindenképpen bőven kell folyadékot fogyasztani.
• Annak, aki szeret gyógyteákat fogyasztani, ezek is javallottak. Érdemes olyat választani, amelyek fokozzák egy kicsit a húgysav kiürülését. Ezt úgy kell elérni, hogy lúgosítjuk a vizeletet, hogy ki tudjon menni gyenge savként a húgysav.

A köszvény diétás kezelése nagy múltra tekint vissza.

Még mindig elérhetőek nagyon-nagyon régi listák, hogy mit nem szabad enni. Ezekkel az a baj, hogy gyakorlatilag semmit nem szabad enni, amiben sejtmagok vannak.

Húsokból is csak a csirkét szabad enni, valamint nem szabad enni zöld ételeket (spenót, sóska, brokkoli, uborka, saláta).

Rendkívül népszerűek a diétás levesek a köszvényesek körében. Ezek fogyasztásáról idült köszvény esetén mindig kérje ki orvosa tanácsát.

Tilos a csokoládé, gomba, banán is. Nem szabad fogyasztani egyáltalán alkoholt.

Így kevés dolog marad és ezek is általában ütik a többi diétát:

Például, ha valaki cukorbeteg, azaz egy komplett anyagcserezavara van, ami miatt nem ehet, annyi szénhidrátot, akkor nem sok minden marad, amit tudna enni.

Tehát kizárt a fogyás.

Emellett a köszvény diétás kezelése nem is váltja be igazából a hozzá fűzött reményeket.

Ezért a diétát nem szokás olyan nagyon szigorúra előírni, de vannak bizonyos dolgok, amelyeket kerülni kell:

Az alkoholfogyasztást be kell tiltani vagy nagyon lecsökkenteni. Legrosszabb a sör, a vörösbor, meg a rövidital. Úgyhogy egy kis fehér fröccsöt szabad inni.

Diéta esetén képzeljék el, hogy mit enne Mátyás király egy igazi lakomán, és akkor mindezt biztos nem szabad. Minden mást meg igen.