Az ízületi gyulladás olyan állapot, amikor valamelyik “mozgó alkatrészünk” vagyis ízületünk begyullad.

Gyulladás esetén az ízület:

• piros
• bedagad
• nagyon fáj
• nem lehet használni

A gyulladásnak több fajtája lehet, amelyeket egyenként bemutatunk. A gyulladás jellegétől függ az is, hogy milyen kezelési módot javasolnak a gyógyításra. 

Ízületi gyulladás gyors kezelését rendelőnk reumatológus és fájdalomterapeuta szakorvosai végzik. A tartós eredmények eléréséhez gyakran gyógytornára is szükség van.

Azonnal szeretné elkezdeni ízületi gyulladása kezelését? Töltse le otthoni ízületi gyulladás kezelési útmutatónkat!

Az ízületi gyulladásnak számtalan oka lehet. Általában ezek között megkülönböztetünk általános okokat és megkülönböztetünk helyi okokat.

Vannak olyan ízületi gyulladások, amik az egész szervezet betegségével kapcsolatosak, ezek alkotnak egy csoportot. Köztük vannak:

• fertőzéses
• autoimmun
• endokrin (hormoneredetű)

betegséggel összefüggő, akár bármilyen, a szervezet egyéb részét érintő betegséggel kapcsolatos ízületi gyulladások.

Emellett vannak olyanok, amik helyileg alakulnak ki, valami helyi okból.

Fontos, hogy észrevegyük, hogy valóban ízületi gyulladásról van-e szó. Hasonló jellegű fájdalmat produkálhat például egy ínhüvelygyulladás is. 

Az ízületek gyulladásának az alábbi okai vannak:

A túlterheléses gyulladás nem egy betegséghez kapcsolódik, hanem egy egyszerű mozgásszervi probléma, a túlterhelés az oka.

Maga a gyulladás egy végső tünetcsoport, ez pont ugyanúgy, vagy majdnem ugyanúgy néz ki, mint egy másik, általános okból létrejövő gyulladás, de ezeket a túlterhelés okozza. A túlterhelés lehet relatív, és lehet abszolút.

Tehát mindenképpen az történik, hogy egy ízület több terhelést kap, mint amennyit kibírna.

Az oka lehet vagy az, hogy tényleg nagyon sok a terhelés, például házat építettünk vagy árkot ástunk vagy lefutottunk egy maratont, előző edzések, hozzászokás nélkül. Ez abszolút túlterhelés.

Az ízületi túlterhelés lehet relatív, amikor is a normál napi terhelés egy előzetesen sérült, beteg vagy gyenge, esetleg “félreálló” ízületet a napi terhelés begyullaszt. Ez a relatív túlterhelés okozta ízületi gyulladás.

Mindkét fajta túlterhelés esetében előfordulhat akár idegbecsípődés is, ami súlyosbítja a tüneteket.

Hogyha például valakinek:

• már sérült a térde és ezért laza
• porckopás van a térdében
• nagyon lúdtalpas
• a csípője áll rosszul

és nem tud valamiért megfelelően működni akkor ezek az ízületei begyulladhatnak.

A túlterhelés miatti gyulladás sok esetben akár egy injekciós kezeléssel kezelhető, amely után néhány alkalom gyógytorna kezelés javasolt, hogy megtanuljuk az ízület helyes használatát és ne alakuljon ki újra a gyulladás.

Legtöbbször a térd és a váll szokott begyulladni sportolás kapcsán. A térdet a futók szokták “elrontani”, a vállat pedig azok, akik súlyokat emelgetnek. Ezeknek általában az az oka, hogy az ízületet hibásan terhelik, tehát a mozgás minősége rossz.

Például, hogy könnyebben érthető legyen, ha lúdtalpas valaki és sokat fut, akkor a térdének az egyik részét jobban terheli mint a másikat. A térdének az a része gyulladásra hajlamos lesz.

A sportolás közben jelentkező hirtelen derékfájdalom lehet akár egy éppen kiszakadt gerincsérv jele is. Ezt nagyon komolyan kell venni, mert adott esetben a bénulás veszélye is fennállhat.

Ilyen esetben sürgősen forduljunk reumatológushoz vagy fájdalomterapeuta szakorvoshoz, ha tudunk mozogni. Ha mozogni sem tudunk, értesítsük a mentőket!

Másik gyakori eset, amikor valaki egyszerűen túlterheli a vállát, mert nehéz súlyokat emelget, de nem a megfelelő technikával. Ilyen emberekben könnyen begyullad a vállízület, ami elég nagy baj, mert az ízület sokáig gyulladt marad és lassan gyógyul.

Ilyen esetekben a ráedzés semmiképpen nem segít a problémán, legjobb, ha nem is próbálkozunk vele.

A gyulladt ízületet nem szabad tovább terhelni, mert az komoly későbbi károsodáshoz vezethet. Arról nem beszélve, hogy addig is nagyon fáj.

Sport miatti ízületi fájdalom esetén is reumatológushoz forduljon, aki gyors segítséget adhat a fájdalomra. Ezután manuálterápia vagy gyógytorna segíthet a tartós fájdalommentesség elérésében.

A baktériumok miati ízületi gyulladás azt jelenti, hogy bizonyos esetekben baktériumok telepednek meg az ízületekben és ott gyulladást okoznak.

A baktériumok olyan kórokozók, amelyek önálló életre képesek, ezek a legkisebb ilyen kórokozók. Baktériumok élnek az emberi szervezetben normálisan is, ezeket nevezzük normál flórának a bőrön, a torokban, bélrendszerben és egyéb helyeken.

Hogyha ezek a baktériumok, vagy más baktériumok netán bejutnak az ízületbe, akkor ott gennyes ízületi gyulladást okoznak. Ez veszélyes betegség és mindenképpen kezelni kell.

Természetesen, a bakteriális és sérülés okozta ízületi gyulladás két nagyon különböző dolog. Teljesen másképp kezeljük őket, azonban mindkét esetben először reumatológus orvos segít a gyógyulásban.

Egy sportolástól kapott ízületi gyulladás nem nagy probléma, egy bakteriális ízületi gyulladás betegség viszont komolyabb orvosi ellátásra és antibiotikumos kezelésre szorul minden esetben.

Az autoimmun ízületi gyulladások alatt a köznyelv azokat érti, amik a szervezet immunrendszeréhez társuló ízületi gyulladások. Ez egy nagy betegségcsoport, tehát így önmagában nem sokat jelent, azonban bizonyos autoimmun betegségek az ízületeken jelentkezhetnek.

A leggyakoribb ezek közül a rheumatoid arthritis, (magyar helyesírással reumatoid artritisz, mind a kettő helyes!) amit sokan ismernek. Sajnos sokan, mert viszonylag gyakran fordul elő Magyarországon.

Számos más autoimmun betegség is van, amelyek az ízületek gyulladását okozhatják. Az autoimmun betegségek diagnózisa hosszadalmas lehet (hasi ultrahang, pajzsmirigy ultrahang, laborvizsgálatok, stb) és reumatológus vagy immunológus szakember kell hozzá. 

Autoimmun betegségekkel reumatológus szakorvoshoz kell fordulni!

A köszvény nem autoimmun, hanem egy anyagcserehiba miatti ízületi gyulladás.

Köszvényes esetben vagy álköszvény esetében is kristályok csapódnak ki az ízületben. Köszvény esetében húgysavkristály csapódik ki az ízületben. Az ízület ezt nem tűri, és egy lángoló, nagyon erős, nagyon hirtelen jelentkező, rendkívül fájdalmas ízületi gyulladással reagál.

Köszvényes roham esetében mindig reumatológus orvoshoz kell fordulni. Egyébként ha típusos köszvénye van valakinek és nem fordul orvoshoz, a roham akkor is megszűnik, csak nagyon fáj.

Orvoshoz azért érdemes mindenképpen fordulni, mert a krónikussá váló köszvényes ízületi gyulladás tönkreteszi az ízületet és akkor már nem nagyon lehet rajta segíteni.

Az ízületi gyulladás esetleges lelki oka eléggé “síkos pálya”.

Vannak olyan ízületi problémák, melyek az autoimmun ízületi gyulladások között szerepelnek és lelki okból indulnak el.

Bizonyos autoimmun betegségeket pszichés stressz vagy lelki megrázkódtatás is provokálhat, beindíthat.

Ezek az okok gyakran kimutathatók, de maga a betegség nem lelki okú, hanem az indította el az autoimmun megbetegedést. Az ilyen autoimmun betegséget reumatológus kezeli, kiegészítésként esetleg pszichoterápiát is alkalmazhatnak.

A másik eset, amikor lelki okból fáj egy ízület. Ilyenkor általában nem tudunk meghatározni konkrét ízületi gyulladást. Ebben az esetben a páciensnek olyan panaszai vannak, mintha ízületi gyulladása lenne, de mégsem látszanak rajta az ízületi gyulladás objektív okai. Ilyenkor általában egy-két reumatológiai kezelés segít a gyógyulásban, emellett alkalmazhatnak pszichoterápiás kezelést is.

Ezzel végeztünk is az ízületi gyulladás okaival. Nézzük meg az ízületi gyulladás fajtáit.

Alapvetően háromféle gyulladásáról beszélhetünk az ízületeknek:

Az egyik fajta a porckopásos eredetű, a másik fajta a gyulladásos betegség okozta, általában autoimmun eredetű sokízületi gyulladás, leggyakoribb ezek közül a reumatoid artritisz. A harmadik fajta az akut ízületi gyulladás.

A fenti leggyakoribb három gyulladás mellé kell sorolni a túlterheléses ízületi gyulladásokat és a sérülés okozta ízületi gyulladást is.

A gyulladás következő fajtáiról fogunk írni részletesebben:

• porckopásos gyulladás
• reumatoid artritiszes gyulladás
• akut gyulladás

A porckopás igazából csak akkor okoz ízületi gyulladást, hogyha azt túlterhelik.

Maga a porckopás nagyon hosszú ideig és lassan jön létre, nagyon hosszú ideig semmiféle panaszt nem okoz. Ez egy természetes kopásos folyamat, ami az élet velejárója és nem okoz semmiféle panaszt.

Ha azonban egy porckopott ízület begyullad, akkor annak van valamilyen oka, amit az orvosi vizit alkalmával meg kell keresni. 

Példuál, ha valakinek kopott az egyik térde, olyankor általában a másik is kopott, mert ez egy idővel kialakuló, korral járó jelenség. Ha ekkor az egyik térd begyullad, akkor annak általában van valami oka: megsérült, vagy a szervezetben más helyen jelen lévő, általános betegség okozza a gyulladást.

Ilyen ok lehet, ha:

• a beteg foga vagy mandulája begyullad
• vírusfertőzést kapott
• bármilyen más betegség miatt  begyullad az egyébként porckopott ízület

Emiatt porckopásos ízületi gyulladás igazából nem létezik, mert a porckopott ízület csak akkor gyullad be, ha

• túlterhelik
• a szervezeten belül egyéb oka van

Az viszont igaz, hogyha porckopásos az ízület, akkor sérülékeny és könnyebben kap ízületi gyulladást.

Szerencsére ezt a problémát  kezelni is könnyebb, mert általában egy-egy injekciós kezelésre vagy gyulladáscsökkentőre jól reagál a térd és megszűnik   gyulladásos állapot. Fájdalomterapeuta orvos is ilyen injekciót ad sürgős fájdalomcsillapítás esetén.

Az általános ízületi gyulladás - amelyek közül a leggyakoribb a reumatoid arthritisz - egy autoimmun betegség.

Ez belgyógyászati betegség és a szervezet egészét érinti, bár elsősorban az ízületeken jelentkezik.

A reumatoid artritisz súlyos betegség. Hiába elsősorban az ízületek gyulladnak be és deformálódnak, alapvetően az egész szervezetet érinti, tehát súlyos szövődményekkel járhat más szervekre vonatkozólag is, úgyhogy mindenképpen évekig kezelésre szorul.

Azt is tudjuk, hogy a reumatoid artritisz soha nem gyógyul meg. Viszont jól kezelhető és fájdalommentessé tehető, a szövődmények megfelelő kezeléssel elkerülhetők.

Nagyon fontos, hogy a reumatoid arthritiszt korán elkezdjük kezelni, mert maga a gyulladás olyan szinten roncsolja a porcot, hogy azt túl későn kezdett kezeléssel soha nem lehet megjavítani.

A kezeletlen ízületi gyulladás eredménye az, hogy a porcba is “belerág” a gyulladás, nem szorítkozik az ízület belsejére. Ezzel roncsolja az ízületeket és idővel jellegzetes deformitásokat, esetleg egyes ízületeken mozgásképtelenséget okoz.

Ma már nagyon jó módszerek állnak rendelkezésre, hogy ha időben kezeljük, akkor a gyulladásos jelenségeket és a károsodásokat el tudjuk kerülni, úgy, hogy a betegnek nem fáj semmije és majdnem pontosan úgy néznek ki az ízületei, mint egy egészséges emberé.

Deformáció sem jelentkezik, tehát gyakorlatilag semmit nem vesz észre magán a páciens, azon kívül, hogy rendszeres gyógyszeres kezelést kap.

A kezelést reumatológus szakorvos végzi.

A térden levő ízületi gyulladást könnyebb észrevenni. A térden viszonylag elöl van az ízület, mindenki látja, hogy

• be van dagadva
• elől be van púposodva
• hátul megjelenik egy pukli
• nem lehet behajlítani
• nem lehet kinyújtani
• nem lehet ráállni

A térdfájásnak természetesen nem csak ízületi gyulladás lehet az oka. A térdfájásról bővebben itt olvashat.

A vállízületen az ízületi gyulladás többféle is lehet. A vállízületi gyulladás egyike a leggyakoribb okoknak, amitől vállfájdalom alakul ki.

Amikor az orvos azt mondja, hogy be van gyulladva az ízület, az azt jelenti, hogy magában az ízületi résben felszaporodott az ízületi folyadék és begyulladtak a szövetek.

Ennek speciális tünetei vannak, amiket el lehet különíteni a váll körüli lágyrész gyulladás okozta vagy lágyrészsérülés okozta fájdalomtól, meg sok egyéb mindentől.

A vállon egy speciális mozgásbeszűkülés minta jelzi azt, hogy be van gyulladva a váll. Ennek vizsgálata nagyobb szakértelmet igényel, ezért a vállízület vizsgálatához általában reumatológus vagy fájdalomterapeuta szakorvos szükséges.

Egy másik speciális mozgásbeszűkülés a befagyott váll, amely egy egészen különleges vállfájás típus és fájdalomterapeuta szakorvos kezeli.

Ha ízületi gyulladással fordul valaki orvoshoz, akkor először is alapvető, hogy rengeteg kérdésre kell számítani az orvostól.

Az orvos azért kutakodik a betegnél, mert igyekszik rájönni, hogy az ízületi gyulladást, (tételezzük fel, hogy az van) vajon mi okozhatja?

Rengeteg általános kérdést kell föltenni az egészségi állapotra vonatkozólag, ki kell kérdezni, hogy:

• vannak-e a páciensnek ismert betegségei?
• volt-e korábban súlyosabb megbetegedése,sérülése?
• jár-e valaki a korának megfelelő kötelező szűrővizsgálatokra?
• van-e ilyen-olyan panasza, hasmenése, láza, köhögése, stb?

Sajnos az ízületi gyulladásnak az okát mindenképpen meg kell találnunk, mert nagyon sok alapvetően nem ízületi betegség jelentkezik ízületi gyulladás formájában.

Ilyenkor az ún. góckutatást kell elrendelni és az érintettnek megcsinálni, ami hosszadalmas és gyakran negatív eredményt hozó vizsgálatsorozat, amit azonban a beteg érdekében muszáj megcsinálni.

Tehát mindenképpen arra kell számítani valakinek, akinek hosszan tartó ízületi gyulladása van, hogy:

• fogorvos
• fül-orr-gégész
• labor
• mellkasi és hasi ultrahang
• röntgenvizsgálat
• székletvér vizsgála
• urológus
• és számtalan társszakma vizsgálatára még szükség van.

Szerencsére góckutatást nem kell mindig elvégezni.

Azonban ha a tünetek arra utalnak, tehát hogyha nem találni egyéb okot az ízületi gyulladásnak, gócbetegségre kell gondolni, és akkor a góckutatást sajnos meg kell csinálni, elég sok esetben. Még autoimmun betegség esetén is gyakran meg kell csináltatni a góckutatást a sikeres kezelés érdekében.

Az első vizsgálatot reumatológus szakorvosnál kell megtenni, aki megfelelő vizsgálat után kezelési módot javasol.

Most térjünk rá az ízületi gyulladás kezelési módjaira! Először az otthoni kezelési módszereket mutatjuk be, majd az orvosi kezeléseket.

Az ízületi gyulladás kezdeti kezelésére nem alkalmas a gyógytorna, tehát magát a gyulladt ízületet nem lehet gyógytornával kezelni. Ezért az ízületi gyulladás kezelése kizárólag gyógytornával lehetetlen.

Azonnali orvosi segítség és sikeres gyulladáscsökkentés után már nagyon  lényeges a megfelelő gyógytorna. Tehát az ízületi gyulladások visszatérésének megelőzésére hatékonyan  alkalmazhatjuk a gyógytornát, amely a sérülések megfelelő rehabilitációját tűzi ki célul.

Egy egyszerű példa: lényeges dolog, hogy térd keresztszalag sérülés után, ha már egyszer megnyugodott, ne gyulladjon be ismét  a sérült térdízület. Ezt megfelelő izomerővel és a térd terhelésének harmonikussá tételével érhetjük el, melyhez gyógytorna végzése szükséges. Ezért kell a gyógytorna az ízületi gyulladás megelőzésében és rehabilitációjában is. Nagyon fontos, hogy a a sérült ízület a funkcióját teljes mértékben vissza tudja nyerni.

A gyulladás orvosi kezelése utáni rehabiltációt csoportos gyógytorna keretein belül is el lehet végezni.

A krónikus ízületi gyulladások, reumatoid arthritisz, bármilyen egyéb deformáló ízületi gyulladás a kezelésében is jelentős szerepe van a gyógytornának, hogy a deformitásokat meg tudjuk előzni.

Az ízületi gyulladásokat általában belgyógyászatilag kezeljük, tehát nem műtétesen.

Kivétel ez alól a már említett bakteriálisan fertőzött ízület, amit műtétileg kell kezelni. A fertőzött ízületet “ki kell takarítani” általában, amikor gennyes, ezen felül antibiotikumot, gyulladáscsökkentőket, esetleg egyéb gyógyszereket kell adni. Tehát a fertőzött ízület mindenképpen sebészeti kezelésre szorul.

Az éppen gyulladt ízületet általában nem operáljuk. A gyulladt ízület műtétileg nem kezelhető, csak az ízületi gyulladást kiváltó oka vagy a gyulladás következménye kezelhető műtétileg ortopéd szakorvos vagy más sebész által.

Magát az ízületi gyulladást általában gyógyszeresen kell kezelni vagy tablettásan vagy pedig akár injekcióban beadott gyulladáscsökkentőt kell alkalmazni.

Az ízületi gyulladás esetleges következményeit pedig utána sebészetileg lehet megoldani, ha ez orvosilag indokolt.

Tehát a reumatológus gyógyszert ad vagy injekciót, a gyulladás következményeit pedig utána, ha szükséges, a sebész oldja meg.

Amennyiben műtétre kerül sor, utána minden esetben szükség van gyógytornász által végzett rehabilitációra, hogy helyreálljon a megfelelő mozgás.

Ha nem múlik el gyorsan és magától az ízületi gyulladás, akkor kell specialistához fordulni, ez a specialista pedig a reumatológus szakorvos.

A kezelő szakorvos attól függően, hogy mi mindent lát még az egész emberen, előírja a további vizsgálatokat. Sokszor az orvos már az első vizsgálaton megkezdi a kezelést:

• gyógyszert
• fizikoterápiát
• más gyulladáscsökkentést javasol
• esetleg injekciós kezelést alkalmaz.

Ezután a beteget röntgenre vagy más képalkotó vizsgálatra, laborba küldheti, és esetleg góckutatást rendel el, ha ezt a gyulladás súlyossága indokolja.

Amíg ezek a vizsgálatok zajlanak, a kezelés már folyik. Kontrollvizsgálatok során tudja az orvos felmérni, hogy halad-e a gyógyulás útján a beteg, illetve tudja ellenőrizni, hogy megtalálta-e már valamelyik vizsgálat az okát a panaszoknak. Az orvos a kontrollok alkalmával szükség esetén módosítja a kezelést, ahogy az a betegnek a legjobb.

Szerencsés esetben gyorsan végére érnek a vizsgálatoknak, sikeres már az első kezelés és a beteg gyógyultan távozhat a rendelőből.

Fontos, hogy minden esetben az orvos már az első megjelenéskor megkezdi a kezelést és elkezdi a kivizsgálást is, hogy minél hamarabb biztosan meggyógyuljon a páciens.

Fájdalomterápia ízületi gyulladásra

Bizonyos esetekben, amikor az ízületi gyulladásra sürgősen injekciót kell adni, fájdalomterapeuta szakorvos is beadhatja azt.

Abban az esetben, ha a gyulladást még nem vizsgálta ki senki, a fájdalomterapeuta is javasolhat különböző diagnosztikai vizsgálatokat vagy reumatológiai kontrollt.

A tartós ízületi gyulladás kezelése reumatológus szakorvos dolga, azonban sürgős ízületi fájdalomcsillapításban a fájdalomterapeuta is gyors segítséget tud nyújtani.