Vádli fájdalom áttekintés

A vádli fájdalom leggyakrabban egy enyhe sérülés miatt alakul ki, mint például egy izomhúzódás vagy egy „sima” izomgörcs.

De előfordulhat az is, hogy erős vádli fájdalom jelentkezik, ami ráadásul tartósan megmarad. Ebben az esetben mindenképpen szükséges a megfelelő szakorvosi kivizsgálás. A problémát ilyenkor okozhatja akár a vádli vérellátásának csökkenése is – ezt angiológus szakorvos kezeli.

Sokaknál a vádli gyakran görcsöl vagy gyakran sérülnek meg benne az izmok. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a lábfej, a térd, a csípő és a derék olyan tartósan rossz testtartást vett fel, ami extrém terhelést tesz a vádlira. Akik ezt nem kezeltetik megfelelő szakgyógytornásszal, azok között sokak egyre komolyabb vádli fájdalmakat és egyre súlyosabb sérüléseket szenvednek.

A harmadik lehetőség, hogy a vádliban elszakad vagy begyullad egy izom vagy egy szalag. Ebben az esetben mozgásszervi fájdalomterapeuta és reumatológus szakorvosaink segítenek a fájdalom okának megállapításban és az azonnali fájdalomenyhítésben, illetve gyulladáscsökkentésben. Szakgyógytornász irányítása alatt ilyenkor is szükség van a tartós helyreállításhoz gyógytorna kezelésre.

A vádli fájdalomról a következőkben olvashatja a magyar nyelven elérhető legrészletesebb bemutató cikket.

Vádli fájdalom ingyenes otthoni kezelési tippek

Vádli fájdalom tünetei

A vádli fájdalom tüneteinél érdemes pontosítani, hogy pontosan milyen jellegű fájdalom jelentkezik a vádliban. Ez ugyanis hasznos információt szolgáltathat arra vonatkozóan, hogy pontosan mi okozhatja a fájdalmakat.

A legyakoribb tünetek az alábbiak:

Vádli görcs

A vádli görcs önmagában egy gyakori és veszélytelen tünet szokott lenni.

A görcs során a vádli izmai hirtelen bemerevednek. Ilyenkor szándékosan nem tudja ellazítani az izmokat. A görcsölő izom pedig fájdalmat okoz.

A vádliban jelentkező görcs a leggyakoribb izomgörcs a testben, azonban a lábfej és a combok is elég gyakran tudnak görcsölni.

A görcs elmúlása sok esetben még nem hoz teljes enyhülést: utólag is érezhet fájdalmat vagy érzékenységet a vádlijában, akár még órákkal a görcs után is.

A vádli görcsöt ugyanúgy lehet enyhíteni, mint a mozgásszervi eredetű (tehát nem erek miatti) vádli fájdalmat. Erről részletesen lentebb olvashat.

Éjszakai vádli görcs

A vádli fájdalom egy speciális fajtája az éjszakai vádli görcs: ez a fajta görcs gyakoribb, mint a nappali izomgörcs. 4-ből 3 esetben éjjel, alvás közben jelentkezik a görcs.

A görcs oka legtöbbször izomfáradtság, esetleg idegi probléma.

Minél idősebb a szervezet, annál gyakrabban tapasztalhat éjszakai vádli görcsöt. Nők esetében terhesség során nő az esélye az éjszakai görcsök kialakulásának.

Vádli fájdalom egy ponton

Az izomgörcs jellemzően nem csak egy ponton jelentkező fájdalmat okoz: izomgörcs során végig lehet érezni, hogy egy izomról van szó, ami a fájdalmat okozza.

Az egy pontban jelentkező vádli fájdalomnál ezért különösen felmerül a gyanúja, hogy érrendszeri probléma okozza a fájdalmat.

Fontos tudni, hogy ez akár olyan súlyos betegség is lehet, mint a mélyvénás trombózis, ami leggyakrabban szintén a vádliban alakul ki. Erős, egy pontban jelentkező fájdalom esetén, ami látszólagos ok nélkül, csak az egyik lábon jelentkezik, feltétlenül szükség szakorvosi kivizsgálást végeztetni, mivel akár mélyvénás trombózis is állhat a fájdalom hátterében.

A mélyvénás trombózisról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja.

Mindkét vádli fáj

A legtöbb esetben egyszerre nem szokott mindkét vádli fájni.

Előfordul azonban, hogy igen.

Ennek oka legtöbbször az, hogy mindkét lábát egyszerre komolyabb fizikai terhelésnek tette ki. Ilyen például:

• Egy hosszas kirándulás
• Egy új cipő viselése
• Sok lábujjhegyre állás

Előfordulhat még az is, hogy a kétoldali fájdalom valamilyen egyéb betegség miatt jelentkezik. Ilyenkor sok esetben a fájdalommal együtt az alábbi tünetek is jelentkeznek:

• Lábdagadás
• Pirosság

Ezekben az esetekben feltétlenül keresse fel mozgásszervi szakorvosainkat, akik segítenek megállapítani a probléma pontos okát – illetve abban is tudnak gyors segítséget javasolni, ha a fájdalmat esetlegesen vérrög okozza.

Vádli fájdalom nyugalmi állapotban

A nyugalmi állapotban jelentkező vádli fájdalomnak két fajtája lehet:

• Az egyik, a korábban is bemutatott vádli görcs. Ennek során a vádli egy izma elkezd görcsölni. Annak ellenére, hogy legtöbbször a görcs valamilyen mozgás során vagy közvetlenül utána alakul ki, gyakoribb görcsök esetén akár nyugalmi állapotban is kialakulhat egy-egy görcs.
• A másik fajtája a nyugalmi állapotban jelentkező vádli fájdalomnak a hosszas ülés után jelentkező fájdalom. Ilyen lehet például egy repülőút vagy autó- vagy buszút. Ebben az esetben a lehető leghamarabb fel kell keresni angiológus szakorvost, mivel akár mélyvénás trombózis is okozhatja a tüneteket.

Vádli fájdalom járás közben

A járás közben jelentkező vádli fájdalom a leggyakoribb fajtája a vádli fájdalmaknak.

Ha bármilyen izom- vagy szalagsérülés van a vádliban, akkor terhelés hatására fájni fog. Ennek megfelelően járás közben is könnyen jelentkezhet a fájdalom.

Ha a fájdalom nem múlik el magától 7 nap alatt a lent bemutatott otthoni kezelések hatására, akkor ezzel a panasszal is mozgásszervi szakorvosainkat (reumatológus vagy fájdalomterapeuta) kell felkeresni.

Jobb vádli fájdalom / Bal vádli fájdalom

A leggyakoribb eset az, hogy csak az egyik oldali vádli fájdul meg – jobb vagy bal oldalon.

Ezek között is főleg az izom- és szalagsérülések a leggyakoribbak. Ezeket úgy lehet megkülönböztetni a komolyabb érrendszeri okoktól, hogy általában valamilyen szokatlan vagy megterhelő mozgás, illetve sérülés után jelentkeznek. Tehát van egy konkrét vagy legalább feltételezhető oka a sérülésnek.

Az egyoldali fájdalom azonban lehet vérkeringési probléma miatt jelentkező fájdalom is. Ennek jellemzőiről részletesen lentebb írunk.

Térdhajlat és vádli fájdalom

Ha a térdhajlat és a vádli együtt fáj, annak sok esetben olyan probléma az oka, ami a térdben jelentkezik.

Ezek közül is a leggyakoribbak az alábbi problémák:

• Baker-ciszta
• Keresztszalag-szakadás

A Baker-ciszta részletes bemutatását ide kattintva, a keresztszalag-szakadás részletes bemutatását pedig ide kattintva olvashatja el.

Vádli fájdalom okai

A vádli fájdalom bárkit érinthet. Leggyakrabban azonban sportolóknál és azoknál jelentkezik, akik olyan sportokat végeznek, amely során a lábat sokat kell terhelni. Futók esetében például különösen gyakori a vádli fájdalom.

Ilyen sport után vagy közben jelentkező fájdalmakkal mozgásszervi szakorvosaink foglalkoznak: azaz reumatológus és fájdalomterapeuta szakorvosaink.

Különösen 65 éves kor felett gyakori az, hogy az idősödő szervezetben gyakran jelentkező izomgyengeség miatt egyre gyakrabban jelentkezik a vádli fájdalom. Minél kevésbé és aktív életet valaki, annál gyakrabban szokott jelentkezni nála a fájdalom.

A fentiek mellett azonban vannak olyan betegségek és állapotok, amelyek szintén vádli fájdalmat okozhatnak. Ezeknek alapvetően 3 fajtája van:

• Mozgásszervi okok. Ez a leggyakoribb típus, amely során sérülés, túlfáradás vagy izomgyengeség miatt fáj a vádli. Ez izom-, szalag- és csontsérüléseket jelent. Ezt reumatológus vagy fájdalomterapeuta szakorvosunk kezeli, valamint a lent bemutatott otthoni kezelési módok jól tudnak rajta segíteni.
• Gerinceredetű okok. Ha az ágyéki gerincben valamilyen gerincprobléma van (pl. gerincsérv, gerinccsatorna-szűkület, stb), akkor egy ideg megnyomódhat a gerincben, ami éles, elektromos jellegű fájdalommal és zsibbadással szokott jelentkezni a vádliban. Az ilyen fájdalmak kivizsgálását és kezelését rendelőnk fájdalomterapeuta szakorvosa végzi.
• Érrendszeri okok. Ha a vádliban valami miatt nem jó a vérkeringés, akkor a vérellátás hibája miatt jelentkezhet a fájdalom. Ilyen betegségek a mélyvénás trombózis és a visszérgyulladás, valamint a bármilyen okból csökkent vérkeringés. Ilyen panaszokat angiológus szakorvosunk kezel.

A fenti három kategóriába sorolva nézzük meg a vádli fájdalom lehetséges okait!

Vádli fájdalom mozgásszervi okai

A vádli fájdalom mozgásszervi okai közé az alábbiak tartoznak:

Izomhúzódás miatti vádli fájdalom

Az izomhúzódás egy hirtelen mozdulat során jelentkező erős nyújtása az izomnak, ami ettől megsérül.

A húzódás erősségétől függően akár több hétig is fájhat.

Az izomhúzódásról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Izomszakadás miatti vádli fájdalom

Az izomszakadás nagyon hasonlóan alakul ki, mint a húzódás.

„Csak” annyi a különbség, hogy izomszakadás során az izmot annyira megrántják, hogy az részlegesen vagy teljesen el is szakad.

A szakadást mindenképpen mozgásszervi szakorvosnak is látnia kell, hogy megállapítsa, hogy magától is meg tud-e gyógyulni az izom vagy műtéti beavatkozásra van szükség.

Szalagszakadás miatti vádli fájdalom

A szalagszakadás során egy erős megterhelés miatt részlegesen vagy teljesen elszakad egy szalag a vádliban.

Messze leggyakrabban az Achilles-ín szokott ilyen módon megsérülni. Egy másik gyakori sérülés a keresztszalag-szakadás, amely ugyan a térd hátsó részén van, a vádliban is komoly fájdalmakat tud okozni.

Szalagrándulás miatti vádli fájdalom

A szalag rándulás azt jelenti, hogy egy szalag hirtelen túlnyúlik, de nem szakad el. Szakadás ilyenkor ugyan nincs, de ettől még komoly fájdalmak jelentkezhetnek.

A legtöbb esetben otthoni kezelési módszerekkel megszüntethető.

Ha viszont a fájdalmak miatt nem tud dolgozni, aludni vagy nem tudja ellátni magát, akkor keresse fel mozgásszervi szakorvosaink egyikét.

Ínhüvelygyulladás miatti vádli fájdalom

Az ínhüvelygyulladás azt jelenti, hogy az vádlinál vagy környékén az egyik ínt tartó tok (hüvely), begyullad.

Ennek messze leggyakoribb oka a sokat ismétlődő mozgás, amit merev izomzattal végeznek. Leggyakrabban a vádlin az Achilles-ínon jelentkezik.

Az ínhüvelygyulladásról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Csonttörés miatti vádli fájdalom

A csonttörés egy egyértelműen fájdalmas sérülés. Erős behatás hatására alakul ki.

Mindegy, hogy milyen csonttörésről van szó, ha egy sérülés vagy baleset után felmerül akár a legkisebb esélye is, hogy valamilyen csonttörés okozza a fájdalmat, akkor haladéktalanul kórházi sürgősségi osztályra kell fordulni segítségért.

Nyáktömlőgyulladás (térd) miatti vádli fájdalom

A nyáktömlőgyulladás egy kellemetlen gyulladásos betegség, amely a vádlin akkor okozhat fájdalmat, ha a térden alakul ki.

Leggyakoribb oka a sok térdeplés.

A nyáktömlőgyulladásról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Vádli fájdalom gerinceredetű okai

A vádli fájdalom gerinceredetű okai az alábbiak lehetnek:

Gerincsérv miatti vádli fájdalom

A gerincsérv egy olyan betegség, amely során a gerinccsigolyák közötti zselés porckorongok „megadják magukat” és kifolynak a csigolyacsontok közül.

Ennek eredménye egy általában derékban jelentkező gyulladás és sokszor idegi fájdalmak a lábon.

Amennyiben idegi fájdalom is kialakul, olyankor akár a vádliban is tapasztalhatja az elektromos-jellegű fájdalmat és zsibbadást.

A gerincsérvről szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Isiász miatti vádli fájdalom

Az isiász tulajdonképpen egy tünet, nem önmagában egy betegség.

Ennek során a gerincből kilépő egyik legnagyobb ideg, az ülőideg sérül meg.

Emiatt a lábon (és akár a vádlin) fájdalom, zsibbadás, érzékvesztés és izomgyengeség jelentkezhet.

Az isiászról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Perifériás neuropátia miatti vádli fájdalom

A perifériás neuropátia egy olyan idegekkel kapcsolatos betegség, amely során az idegrendszer gerinctől távoli részein (kezek, lábak) alakulnak ki idegi eredetű fájdalmak.

Ezek jellemzője:

• Folyamatos fájdalom
• Elektromos sokkszerű fájdalom
• Zsibbadás
• Érzékvesztés (vagy érzékcsökkenés)
• Izomgyengeség

A neuropátiás fájdalomról ide kattintva olvashatja részletes cikkünket.

Gerinccsatorna-szűkület miatti vádli fájdalom

A gerinccsatorna-szűkület azt jelenti, hogy a csigolyák közepén található gerinccsatorna – amelyben a gerincvelői ideg fut az agy és a test között – beszűkül.

Ez a szűkület egy idő után elkezdni nyomni az ideget, ami miatt különböző fájdalmak alakulhatnak ki – így például láb- vagy vádli fájdalom.

A gerinccsatorna-szűkületről szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Vádli fájdalom érrendszeri okai

A vádli fájdalom érrendszeri okai az alábbiak lehetnek:

Mélyvénás trombózis miatti vádli fájdalom

A mélyvénás trombózis egy súlyos, azonnali kezelést igénylő érrendszeri betegség.

Ennek során egy vérrög képződik, amely jellemzően a láb egyik vénájába kerül és elzárja azt. A keringéshiány miatt ilyenkor erős fájdalom jelentkezik.

A betegséggel főleg az a probléma, hogyha leszakad a vérrög a lábból, akkor gyakran a tüdőbe kerül, ahol az érelzáródás akár halálos is lehet. Ezt nevezzük tüdőembóliának.

A mélyvénás trombózisról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja.

Visszérgyulladás miatti vádli fájdalom

A visszérgyulladás azt jelenti, hogy jellemzően a lábon található visszerek begyulladnak. Ez sokszor egy vérrög miatt alakul ki.

A tünetek között

• lábfájdalom
• vádli fájdalom
• melegség
• érzékenység
• kemény bőrfelület
• és sokszor hőemelkedés található meg.

A visszérgyulladásról szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Vádli fájdalom kivizsgálása

A vádli fájdalom kivizsgálását több, mint 15 éves szakmai magánrendelői módszertan segítségével végezzük el Önök: ennek tudatában biztos lehet benne, hogy a legalaposabb kivizsgálást kapja.

A szakorvosi vizsgálatok ráadásul 40-45 percesek, amely idő alatt bőven jut idő a teljes kivizsgálásra, a kezelésre és az Ön kérdéseink megválaszolására is.

Lássuk, hogyan zajlik a vádli fájdalom kivizsgálása:

Szóbeli vizsgálat

Minden egyes szakorvosi vizsgálat a rendelőben szóbeli vizsgálattal kezdődik. Ez független attól, hogy milyen szakterület melyik orvosa vizsgálja ki.

A szóbeli vizsgálat menete az alábbiak szerint történik:

• Tünetek bemutatása. Ennek során Ön elmondja panaszait és azt, hogy azok mióta jelentkeztek.
• Korábbi kezelési módok. Az orvos számára rendkívül hasznos információ arról, hogy milyen más kezelési módokat próbált ki – és milyen eredménnyel.
• Célzott kérdések. Miután bemutatta panaszait, a vizsgálatot végző szakorvos célzott kérdéseket tesz fel állapotával kapcsolatosan. Ezeknek a célja az, hogy a szakorvos felfedhessen olyan általános betegségeket vagy tüneteket, amelyeket rákérdezés nélkül nem lehetne megállapítani.

Leletáttekintés (ha vannak)

A szóbeli vizsgálat után a szakorvos áttekinti a korábbi leleteket, ha vannak. Ezek közül a legfontosabbak:

• Háziorvosi lelet. Amennyiben a panasszal járt már háziorvosnál, akkor az ott készült dokumentációt is át szokta tekinteni a szakorvos.
• Laborlelet. Lehetőleg 6 hónapon belüli. Ebből látszik, ha a szervezetben valamilyen gyulladás, általános betegség vagy egyéb tünet jelentkezik.
• Szakorvosi lelet. Lehet, hogy már volt más szakorvosnál a panaszával. Ebben az esetben a vizsgálatot végző szakorvos tájékozódás céljából ezt is megszokta nézni.
• Képalkotó lelet. Ha a panaszokkal kapcsolatban készült röntgen, MR-vizsgálat vagy CT-vizsgálat, akkor azt is megtekinti a szakorvos.

A leletáttekintésre csak akkor van szükség, ha vannak leletei. Természetesen akkor is el tudjuk végezni az ellátást, ha nem állnak rendelkezésre korábbi leletek.

FONTOS: A leletek hivatalosan fent vannak az EESZT „felhő” rendszerben, azonban néha előfordul, hogy nem minden. Ezért érdemes ellenőrizni, hogy fent van-e mind vagy a biztonság kedvéért elhozni őket papíron is.

Testi vizsgálat

A szóbeli vizsgálat után a szakorvos testi vizsgálatot végez. Ennek kétféle módja van:

• Általános vizsgálat. Függetlenül attól, hogy érszakértő angiológus vagy mozgásszervi szakértő fájdalomterapeuta vagy reumatológus vizsgálja Önt, ezt a vizsgálatot mindketten elvégzik. Az általános vizsgálat célja, hogy segítsen megállapítani olyan egész szervet érintő betegségeket, amelyeket csak az egész test vizsgálatával lehet észlelni.
• Vádli vizsgálat. A speciális vádli vizsgálat azt jelenti, hogy az orvos alaposan megvizsgálja a panaszokkal érintett vádlit: a bőrt, az ereket, a hőmérsékletet, a tapintásra való érzékenységet és sok mást. Ha csak az egyik vádli fáj, akkor mindezt a másik (egészséges) lábbal való összehasonlításban is meg lehet tenni.

A testi vizsgálat végére a szakorvos a legtöbb esetben sejti, hogy mi okozhatja a problémát. Ezt kell a továbbiakban igazolnia vagy megcáfolnia.

Mozgástesztek

A mozgástesztek olyan vizsgálatok, amelyet elsősorban egy-egy testrész működését és állapotát írják le. Ezek segítségével lehet megállapítani sok esetben a panaszokat okozó betegségek pontos helyét és a károsodások mértékét.

A mozgásteszteknek két fajtája van:

• Passzív mozgásteszt. Ezek során a szakorvos arra fogja kérni, hogy engedje lazára vádliját és lábát – és engedje, hogy saját kezével mozgassa őket a szakorvos. Amennyiben fájdalmat vagy kellemetlenséget észlel, mindenképpen jelezze.
• Aktív mozgásteszt. Aktív mozgástesztek során a szakorvos mutat vagy mond egy gyakorlatot és azt legjobb tudása szerint kell Önnek önállóan kiviteleznie. Ezen gyakorlatok során is azonnal jelezze, ha fájdalmat érez.

A mozgástesztek elvégzése után a szakorvos a legtöbbször pontosan tudja, hogy mi okozza a panaszokat és milyen mértékű a károsodás.

Képalkotó vizsgálat

Képalkotó vizsgálatra csak kifejezetten indokolt esetben van szükség: tehát olyankor, ha a szakmai protokollok előírják, hogy egy adott betegség felismeréséhez és leírásához kötelező az adott képalkotó vizsgálat megléte.

Kivétel ez alól az angiológiai (érgyógyászati) kivizsgálás: itt ugyanis a vizsgálat részeként minden esetben készül Doppler-vizsgálat is.

Az első orvosi vizit előtt nincs szükség képalkotó vizsgálatra, mert:

• Egyrészt sok esetben egyáltalán nincs szükség rá a megfelelő diagnózishoz és kezeléshez
• Másrészt szükség esetén a szakorvos csak személyes vizsgálat után tudja pontosan megmondani, hogy melyik fajta vizsgálatra van szükség.

A vádli fájdalomra alkalmazható képalkotó vizsgálatok az alábbiak:

Doppler-vizsgálat

Ez egy speciális áramlásmérő készülék, amely segítségével az angiológus (érgyógyász) szakorvos láthatja, hogy a vádli ereiben megfelelő-e a véráramlás.

Amennyiben az áramlás nem megfelelő vagy egy bizonyos betegségre jellegzetesen jellemző, akkor a szakorvos ez alapján meg tudja állapítani a betegség jelenlétét – és megfelelő kezelést javasolni rá.

A Doppler-vizsgálatról részletesen ide kattintva olvashat.

Röntgen

A röntgenvizsgálat elsősorban csontok és ízületek vizsgálatára alkalmas módszer. Előnye, hogy gyorsan és könnyen elérhető. Hátránya, hogy izmok és szalagok nem láthatók jól vele.

MR-vizsgálat

Az MR-vizsgálat során szalagokat, izmokat, ízületeket és csontokat is lehet vizsgálni. Főként olyankor van rá szükség, ha izom- vagy szalagproblémák felderítésére van szükség.

Hátránya, hogy viszonylag drága.

CT-vizsgálat

A CT-vizsgálatot úgy érdemes elképzelni, mint egy 360 fokos röntgent. A röntgen ugyanis csak egy irányból képes képet adni az adott testrészről, a CT azonban 360 fokból.

Ennek előnye, hogy pontosabb képet mutat, mint a röntgen.

Laborvizsgálat (nem mindig)

Laborvizsgálatra akkor szokott szükség lenni vádli fájdalom esetében, ha a szakorvos valami olyan betegséget sejt, amelyet a vér egyes alkotórészeinek vizsgálatával ki lehet mutatni.

Tehát olyankor kell laborvizsgálat legtöbbször, ha az orvos az egész testet érintő betegségre vagy gyulladásra gyanakszik.

A rendelőnkben végzett laborvizsgálatokról részletesen ide kattintva olvashat.

Mikor kell orvos vádli fájdalomra?

Attól függően, hogy pontosan milyen jellegű tüneteket tapasztal, az alábbi kezelési módokra lehet szükség:

Sürgősségi kórházi ellátás

Azonnali segítségre van szükség, ha az alábbi problémákat tapasztalja:

• Nyílt törést szenvedett (kilátszik a csont vagy a szalag)
• Egyáltalán nem tud járni vagy testsúlyt terhelni a lábára
• A vádli egyszerre fáj, duzzad, piros és meleg
• Sérülés közben pattanó vagy reccsenő hangot hallott

Ezekben az esetekben azonnal keressen fel kórházi sürgősségi osztályt, mivel olyan állapotban lehet, amelyet haladéktalanul kezelni kell.

Sürgős orvosi vizit

Minél hamarabbi angiológiai (érgyógyászati) szakorvosi ellátásra van szükség az alábbi esetekben:

• Fertőzés jelei mutatkoznak (pirosság, melegség a vádlin és hőemelkedés/láz)
• Lábdagadás, elfehéredett lábak és szokatlanul hideg láb
• Vádli fájdalom hosszas ülés (például utazás) után
• Mindkét láb duzzanata és légzési problémák

Nem sürgős orvosi vizit

Az alábbi esetekben nem kell 1-2 napon belül orvoshoz menni, de ha 7 napnál tovább fennállnak a tünetek, akkor fel kell keresni a megfelelő szakorvost (zárójelben):

• Járás közben vagy járás után jelentkező fájdalom (fájdalomterapeuta / reumatológus)
• Mindkét láb duzzanata (angiológus)
• A fájdalom egyre rosszabbá válik (angiológus)
• Otthoni kezelés hatástalannak bizonyult (fájdalomterapeuta / reumatológus)
• Fájdalmas visszerei vannak (angiológus)

Otthoni kezelés

Az enyhe vádli fájdalmakat jól lehet otthoni módszerekkel is kezelni.

Ezeket a módszereket lentebb bemutatjuk.

Vádli fájdalom kezelése

A fentiek alapján látható, hogy a vádli fájdalom egyes esetekben rendkívül komoly betegséget leplezhet: emiatt nem szabad félvállról venni a tüneteket.

A fentiekben bemutattuk, hogy milyen esetekben milyen gyorsan kell felkeresni az orvost.

Most pedig megmutatjuk, hogy a fájdalom kezelése pontosan hogyan zajlik.

Vádli fájdalom otthoni kezelése

Elsőként a legtöbb betegséget érdemes megpróbálni otthon kezelni. Ez teljesen igaz a vádli fájdalomra is.

Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja a vádli fájdalom otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti vádli fájdalom miatti panaszait. Ráadásul mindössze 7 nap alatt! (Vagy legalábbis jelentős enyhülést érhet el)

Íme:

Mozgásszervi vádli fájdalom orvosi kezelése

A vádli fájdalom mozgásszervi szakorvosi kezelése legtöbbször annyit jelent, hogy a szakorvos megállapítja az adott csont, izom vagy szalag pontos problémáját és erre megfelelő kezelést ad.

A mozgásszervi kezelés legnagyobb része a személyre szabott szakgyógytorna terápia, amelyet rendelőnk szakorvosai felügyelnek annak érdekében, hogy Ön a lehető leghamarabb tapasztalja a jótékony eredményeket – és szükség esetén orvosi kezelést kaphasson a terápia közben is.

Emellett a tartós gyógyulást is az orvosi felügyelet biztosítja.

A szakorvosi kezelési módszerek az alábbiak:

Gyulladáscsökkentő gyógyszer

A gyulladáscsökkentés a mozgásszervi orvosi kezelés egyik legfontosabb eleme: a gyulladt izmokat, szalagokat és ízületeket ugyanis nem lehet jól mozgatni, mivel rendkívül fájdalmasak.

Ezért van szükség gyógyszeres gyulladáscsökkentésre: így megfelelően fogja tudni mozgatni vádliját a gyors gyógyulás érdekében.

Fájdalomcsillapító gyógyszer

A fájdalomcsillapító gyógyszerek nagy része gyulladáscsökkentő hatású is. Ennek megfelelően a szakorvos sok esetben kombinált fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszereket alkalmaz a vádli fájdalom kezelésére.

A fájdalomcsillapításra szintén azért van szükség, hogy a tartós eredményeket elérő gyógytornát megfelelően tudja végezni: ezt azt jelenti, hogy fájdalommentesen tudjon mozogni annak érdekében, hogy lehető leggyorsabban és szövődmények nélkül meggyógyuljon.

A fájdalomcsillapítókról szóló részletes cikkünket, több, mint 50 fájdalomcsillapítóval, ide kattintva olvashatja el.

Fájdalomcsillapító krémek

A vádli fájdalom sok esetben helyi fájdalomcsillapító kezeléssel – azaz krémekkel és kenőcsökkel – is jól kezelhető.

Ezt leginkább kiegészítő kezelésként szokták alkalmazni fájdalomterapeuta és reumatológus szakorvosaink, mert önmagukban sokszor nem elegendőek a komoly fájdalmat csillapítására.

Orvosaink által kiírt fájdalomcsillapító krémek jóval erősebbek tudnak lenni, mint a vény nélkül kapható fajták. Ez egyszerűen azért van így, mert az orvos javasolhat olyan hatóanyagokat is, amelyek erősebbek, ezért orvosi javaslat nélkül nem kaphatók.

Ráadásul, szakorvosaink olyan krémeket is gyakran írnak fel, amelyeket egyedi recept alapján gyógyszertárban kevernek ki Önnek. Sok esetben ezek hozzák meg a legjobb fájdalomcsillapító hatást az összes krém közül.

Sín vagy merevítő

Abban az esetben, ha izom- vagy szalagszakadás, esetleg csonttörés okozza a vádli fájdalmat, a mozgásszervi szakorvos merevítőt vagy sínt írhat fel.

Ezek segítenek a megfelelő helyzetben tartani a vádlit és megakadályozzák, hogy újrasérüljön a terhelés hatására.

Ezek a segédeszközök is receptre írhatók, így indokolt esetben kedvezményes áron lehet hozzájuk jutni.

Mankó

Ha a vádli olyan mértékben sérült vagy fáj, hogy nehezen tud vele járni, akkor mankó használatát javasolhatja az orvos.

Általánosan igaz, hogy sokkal jobb mankózni, mint egyáltalán nem mozogni és hetekig „pihentetni” a vádlit. A túl sok pihenés ugyanis káros lehet: a szervezet ellustul, az izmok elgyengülnek és bemerevednek – és lelassul a gyógyulás.

Szükség esetén mankót is írhatnak szakorvosaink receptre, amely így költséghatékonyan segíti a gyógyulást.

Érrendszeri vádli fájdalom orvosi kezelése

Ahogy a cikk korábbi részeiben látszott, előfordul, hogy a vádli fájdalmat nem mozgásszervi (izom, szalag, csont, ideg, ízület), hanem érrendszeri vagy vérkeringési probléma okozza.

Ebben az esetben a kezelést angiológus (érgyógyász) szakorvos végzi az alábbiak szerint:

Keringésjavító gyógyszer

A keringésjavító gyógyszerek célja, hogy serkentsék a vérkeringést a lábakban.

A jobb keringés ugyanis azon is tud segíteni, ha a vérkeringés csökkenése okozta a fájdalmakat, valamint segít a későbbi vérrögök és gyulladás kialakulásának megelőzésében.

Vérrögoldó gyógyszer

Amennyiben a vádli fájdalmat vérrög okozta (pl. mélyvénás trombózis formájában), akkor az angiológus kezelőorvos vérrögoldó gyógyszert alkalmazhat.

Ennek két fajtája van:

• Azonnali vérrögoldó. Ha a vizsgálat során éppen jelen levő mélyvénás trombózist állapít meg a szakorvos, akkor azt a rögöt azonnal oldani kell speciális injekció segítségével.
• Vérrögképződést gátló gyógyszer. Annak érdekében, hogy a vérrögök a vizsgálat után nem alakulhassak ki (újra), olyan gyógyszer szedését javasolhatja a szakorvos, ami megakadályozza a vérrögképződést.

„Vérjavító” gyógyszer

Hivatalosan nem így hívják ezeket a gyógyszereket, de használatuk eredményeképpen „jobb” lesz a vér: azaz kisebb valószínűséggel alakul ki vele bármilyen érrendszeri probléma.

Ezek a gyógyszerek lehetnek:

• Vérnyomáscsökkentő
• Koleszterinszint-csökkentő
• Vércukorszabályozó

Életmódtanács

Az érrendszeri betegségek nagyrészt életmódból fakadnak. Természetesen a gyógyszerekkel rendkívül jól lehet javítani az állapotot, azonban a tartós eredmények eléréséhez sokszor életmódváltás is szükséges.

A legjobb hatást az alábbiakkal lehet elérni:

• Nátriumszegény diéta
• Koleszterinszegény diéta
• Telített zsír- és cukormentes diéta
• Rendszeres testmozgás (elsősorban állóképességi, nem erőnléti)
• Leszokás a dohányzásról (és más dohánytermékekről)

Egyéb személyre szabott életmódtanácsokat szakorvosi vizsgálat keretében adhat szakorvosunk.

Kompressziós harisnya

A kompressziós harisnya egy olyan speciális harisnya (nem csak nőknek!), amelyet térdig lehet felhúzni.

Ez éppen megfelelő mértékben szorítja a vádlit annak érdekében, hogy javítsa ott a vérkeringést és megakadályozza, hogy a vér felgyűljön a vádliban és a lábfejben.

Ilyen harisnyát szükség esetén a szakorvos receptre írhat fel.

Vádli fájdalom gyógytorna kezelése

A vádli fájdalom tartós kezelésére a legtöbb esetben gyógytorna szükséges. Főként mozgásszervi eredetű fájdalmak gyógyításában van szerepe, azonban érrendszeri problémák gyógyításában és a keringésjavításban is alkalmazható.

A rendelőnkben zajló szakgyógytorna különlegessége, hogy minden esetben szakorvosi felügyelet alatt állnak a gyógytornászok: így az orvos be tud avatkozni, ha bármi miatt nem halad megfelelő ütemben a gyógyulás.

Ezen módszertan segítségével a legtöbb esetben 6 hetes terápiák alatt pácienseink sikeresen elérik a teljes, tartós gyógyulást, amivel akár évtizedekig is fájdalommentesen élhetnek tovább.

A gyógytorna kezelés az alábbiak szerint zajlik:

Fájdalomcsökkentés

A vádli fájdalom kezelésének kezdetén a fókusz a fájdalomcsökkentésen van. Rendelőnkben azt valljuk, hogy a fájdalom nem egy „szükséges rossz” – ezért fájdalom nélkül is meg lehet gyógyulni.

A kezdeti fájdalommentességet gyógyszerekkel lehet elérni, valamint olyan gyógytorna gyakorlatok segítségével, amelyet a fájdalomcsökkentést célozzák.

A gyógytorna terápia kezdeti fázisában a gyógytornász saját kezével dolgozik Önön: azaz speciális nyújtó, átmozgató és stabilizáló mozdulatokat végez, amelyek jelentősen képesek csökkenteni a fájó részeket és aktivizálni azokat az izmokat, amelyek eddig nem megfelelően dolgoztak.

A fájdalomcsillapításban emellett a fizikoterápiás kezelés is tud segíteni: ezek olyan gyógyszermentes módszerek, amelyet lágylézer, ultrahang vagy enyhe elektromos áram segítségével segítenek a gyulladás- és fájdalomcsökkentésben.

A fizikoterápiás kezelésekről ide kattintva olvashat részletesen.

Nyújtás

A nyújtás a következő a terápiás fókusz során: ugyanis a mozgásszervi vádli fájdalmak jelentős részét görcsös és merev izmok okozzák.

A görcsök tartós oldása pedig megfelelő aktív és passzív nyújtással érhető el. Az aktív nyújtás az, amikor Ön végzi a nyújtást, a passzív nyújtás az, amikor a gyógytornász speciális technikával nyújtja meg az Ön izmait.

Erősítés

Amikor szükséges (általában apró, de annál fájdalmasabb) izmokat megnyújtották, akkor szükség van a szintén apró, mélyen fekvő stabilizáló izmok megerősítésére.

A vádli sérülések és fájdalmak ugyanis sokszor amiatt alakulnak ki, hogy a vádli izomegyensúlya felborult: egyes kulcsfontosságú izmok elgyengültek, mások begörcsöltek.

A megfelelő görcsoldás után tehát a tartós eredmények eléréséhez napi 2-3 személyre szabott gyakorlat segítségével kell megerősíteni ezeket a kulcsfontosságú izmokat.

Erre azért kell a gyógytornász, mert a legtöbb embernek ezek a mély izmai annyira gyengék, hogy eleinte tudatosan mozgatni sem tudja őket. A gyógytornász annak megtanulásában segít, hogy hogyan kell ezeket az izmokat aktívan és helyesen használni.

Funkcionális erősítés

A kezdeti erősítés után ún. funkcionális erősítés következik. Ez azt jelenti, hogy elkezdenek a gyógytornász irányításával olyan mozgásokat végezni, amit a hétköznapi életben is fog használni.

Ezeket a mozdulatokat is meg kell tanulni helyesen végezni: például nagyon sokféleképpen lehet járni, de azt is meg kell tanulni, hogy hogyan kell úgy járni, hogy az ne károsítsa izmait vagy ízületeit.

Erről szól a funkcionális erősítés.

Tartós fájdalommentesség

A tartós fájdalommentesség a terápia utolsó hetének témája. Ekkor a cél az, hogy berögzüljenek a megtanult mozgásminták – ennek eredményeképpen pedig tartósan elérheti a fájdalommentességet.

A tartós fájdalommentesség sokszor azt jelenti, hogy akár évekig, évtizedekig fájdalommentesen élhet – ez ráadásul független attól, hogy korábban mennyi ideig érezte a fájdalmat: hiszen gyakorlatilag egy teljesen új mozgásmintát sajátított el a terápia alatt.

Emellett a terápiát végző szakgyógytornász olyan gyakorlatokat is mutat, amelyeket bevethet a fájdalom ellen, ha később mégis újra elkezdenének kialakulni a panaszok.

A rendelőnkben végzett gyógytornáról részletesen ide kattintva olvashat.

Vádli fájdalom szakemberek