Ujjzsibbadás áttekintés

Az ujjak zsibbadása olyan érzés lehet, mintha folyamatosan hangyák másznának az ujjain. Vagy olyan, mintha egy tűvel szurkálnák – nem túl erősen – az ujjakat. A zsibbadás sokszor enyhén égető érzéssel is jár.

A zsibbadás miatt lehetséges, hogy ujjaival a feladatok elvégzése nehezebb, mint szokott lenni. Például lehet, hogy nehezére esik tárgyakat felvenni. Ezzel együtt ujjainak és kezének ereje is lehet, hogy lecsökken.

A zsibbadás lehet időnként jelentkező vagy állandó is. Attól függetlenül, hogy mikor és hogyan jelentkeznek a tünetek, a legtöbb esetben fájdalomterapeuta szakorvos hamar és jól tudja kezelni a problémákat.

Rendelőnkben az ujj zsibbadás kezelését fájdalomterapeuta szakorvosaink végzik.

A cikk további részeiben részletesen bemutatjuk az ujj zsibbadás:

• fajtáit
• okait
• tüneteit
• kivizsgálását
• és a lehetséges kezelési módokat.

Vágjunk is bele!

Azonnal szeretné elkezdeni ujjzsibbadása kezelését? Töltse le otthoni ujjzsibbadás kezelési útmutatónkat!

Ujjzsibbadás fajtái

Az ujj zsibbadás fajtáit elsősorban aszerint különböztethetjük meg, hogy pontosan melyik ujj zsibbad.

Általánosan igaz, hogy legtöbbször nem csak az egyik ujj zsibbad, de szinte mindig található egy olyan ujj, amely a legjobban zsibbad.

Tehát az ujjak fajtái szerint öt fajtája lehet az ujjzsibbadásnak:

Kisujj zsibbadás

A kisujj zsibbadás leggyakoribb oka a kubitális alagútszindróma. Ezt az okozza, hogy egy ideg becsípődik a könyökben, ami utána az ujjak zsibbadását okozza.

Legerősebben ilyenkor a kisujj szokott zsibbadni.

A tünetek legtöbbször felerősödnek:

• reggel ébredés után
• ismétlődő kézmozgások közben
• hosszú ideig behajlított könyök esetén

Az ideg megnyomódása, ami a tüneteket okozza, legtöbbször az alábbiak miatt alakul ki:

• kézen fekve alvás
• intenzív számítógéphasználat
• sok kézben tartott telefonálás
• hosszú ideig behajlított könyökkel tartózkodás

A kisujj zsibbadásának kivizsgálásánál rendkívül fontos megállapítani, hogy a zsibbadást milyen idegi károsodás okozza. Ezt a kivizsgálást fájdalomterapeuta szakorvos végzi.

Gyűrűsujj zsibbadás

A gyűrűsujj zsibbadását a kisujj zsibbadásához hasonlóan legtöbbször a singcsonti ideg megnyomódása okozza. Leggyakrabban ennek az idegnek a megnyomódása alagútszindróma miatt alakul ki.

Az alagútszindrómának több fajtája is van, attól függően, hogy melyik idegen és pontosan hol jelentkezik az ideg megnyomódása. Éppen ezért a gyűrűsujj zsibbadásának kivizsgálásához is minden esetben szakértő fájdalomterapeuta szakorvost kell felkérni.

Középső ujj zsibbadás

A középső ujj zsibbadását már nem ugyanaz az ideg okozza, mint a kisujjét és a gyűrűsujjét. A középső ujjban így a singcsonti ideg helyett az ún. középideg biztosítja az érzékelést.

Amikor ez az ideg valami miatt nem működik megfelelően, olyankor szokott zsibbadást jelentkezni benne. A zsibbadás mellett gyakran égető fájdalom és érzékvesztés is jelentkezhet.

A középideg több okból is megsérülhet, ami a középső ujj zsibbadását okozhatja. Például:

• karpális alagútszindróma
• nyaki gerincbetegség, ami hatással van a karok és a kéz idegeire
• fertőzés az ujjban
• gyulladás miatti zsibbadás, akár reumatoid arthritis miatt
• sérülés, például baleseti törés miatt
• érszűkület, így a túl alacsony vérellátás miatt jelentkezik a zsibbadás. Ilyenkor az ujj is elhidegül.

Azt, hogy pontosan minek következtében kezdett el zsibbadni az ujj, fájdalomterapeuta szakorvos személyes vizsgálattal tudja megállapítani.

Mutatóujj zsibbadás

A mutatóujj zsibbadása a karpális alagútszindróma egy jellemző tünete. Alagútszindróma esetén a mutatóujj mellett a hüvelykujj is szokott zsibbadni.

Fontos információ, hogy a karpális alagútszindróma esetén a kisujj sosem zsibbad! Ha tehát minden ujja zsibbad, akkor valószínűleg nem alagútszindróma okozza a tüneteket.

A mutatóujj zsibbadása általában egy enyhébb idegi problémát jelez, ami a:

• könyökben,
• alkarban,
• vállban
• vagy a nyakban jelentkezik.

Az idegi tünetek okát fájdalomterapeuta szakorvos szinte minden esetben már az első vizsgálaton megtalálja – és megfelelő kezelést javasol megoldásukra.

Hüvelykujj zsibbadás

A hüvelykujj zsibbadását már több dolog okozhatja, mint a többi ujjét általában. Ennek pedig nem csak az oka, hogy a hüvelykujjat többet használjuk, mint a többi ujjakat.

Azonban, mint szinte minden zsibbadást, a hüvelykujjét is idegi probléma okozza a legtöbb esetben.

Ilyen idegi érintettséggel járó betegségek lehetnek:

• karpális alagútszindróma. Ide kattintva részletesen olvashat róla
• nyaki gerincbetegség. Ez gyakran lehet gerincsérv vagy gerinccsatorna-szűkület.
• fibromialgia. Erről az idegi rendellenességről részletes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Van azonban néhány olyan betegség is, ami elsősorban nem idegi érintettségű, mégis okozhat hüvelykujj zsibbadást. Ezek a betegségek lehetnek:

• reumatoid arthritis
• csontkinövések
• ínhüvelygyulladás

Fentieken kívül persze más betegségek is okozhatják a hüvelykujj zsibbadását. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a zsibbadó ujjat szakértő fájdalomterapeuta szakorvos vizsgálja ki, aki fel tudja ismerni a problémák gyökerét.

--

Persze nem csak aszerint különböztethetjük meg az ujj zsibbadás fajtáit, hogy melyik ujj zsibbad, hanem aszerint is, hogy a testen belül hol jelentkezik a zsibbadás. Így még három típusú fájdalomra hívjuk fel a figyelmét:

Ujjbegyek zsibbadása

Az ujjbegyek együttes zsibbadása akkor szokott jelentkezni, ha valamilyen általános vérkeringési vagy idegi probléma van a kézben.

Ha egyszerre csak az egyik ujjbegye zsibbad, akkor általában ugyanaz a zsibbadás oka, mintha az egész ujj zsibbadna, csupán nem elég erős a zsibbadás ahhoz, hogy az egész kezén érezze.

Ha azonban az összes ujja egyszerre zsibbad, akkor érdemes utánajárni, hogy okozhatják-e az alábbi betegségek a tüneteket:

• Nyaki idegbecsípődés. Ilyenkor a kart ellátó, a nyaki gerincből közvetlenül kilépő ideg szokott enyhén sérülni. Legtöbbször ilyenkor kéz- és karzsibbadás is szokott jelentkezni, de egyszerre csak az egyik oldalon.
• Diabéteszes neuropátia. Ez cukorbetegeknél alakul ki, mivel a tartósan magas vércukorszint miatt az idegpályák károsodni szoktak. Ez először az ujjbegyeken okoz tüneteket. Ha ismert cukorbetegsége van és mégis zsibbadnak ujjai, akkor lehet, hogy a vércukorszintje nincs a megfelelő szinten beállítva.
• Alkoholtúladagolás. Ha rendszeresen, hosszú időn keresztül jelentős mennyiségű alkohol ivott, akkor előfordulhat, hogy az alkohol miatt alakul ki érzéktévesztés. Ez akár az ujjbegyek zsibbadásával is járhat.

Összességében elmondható, hogy az ujjbegyek zsibbadását az ujjak zsibbadásához hasonlóan fájdalomterapeuta szakorvosnak kell kivizsgálnia.

A továbbiakban az ujjak zsibbadásáról olvashat, de szinte minden információt vonatkoztathat az ujjbegyek zsibbadására is, mintha csak az ujjzsibbadás „kistestvéréről” lenne szó.

Jobb ujjak zsibbadása

A jobb kéz ujjainak zsibbadása azt jelenti, hogy olyan idegi érintettségű betegsége van, ami teste jobb oldalán jelentkezik.

Az időszakosan kialakult idegi panasz jelentkezhet a nyaktól, a vállon, a könyökön és az alkaron át egészen a kézig és annak ujjaiig.

Ha a karidegeket bárhol megnyomja vagy ingerli valami, akkor elsőként zsibbadással szoktak reagálni. Erősebb sérülés esetén égető érzés, érzékvesztés és izomgyengeség is felléphet.

Ha tehát csak egyik kezén jelentkezik a zsibbadás, akkor egyoldali idegi panasz gyanújával kérjen segítséget fájdalomterapeuta szakorvosunktól.

Bal ujjak zsibbadása

A bal kéz ujjainak zsibbadása nem sokban tér el a jobb kéz zsibbadásától: kizárólag abban, hogy jobb oldal helyett egy bal oldali ideg érintett. Ez pedig kezdetben zsibbadást okoz.

Idővel (vagy erősebb sérülés miatt) jelentkeznek komolyabb tünetek is, mint:

• érzékvesztés
• izomgyengeség
• égető érzés

A bal ujjak zsibbadását is először fájdalomterapeuta szakorvosnak kell kezelnie.

--

Fentiekből láthatta, hogy a különböző ujjzsibbadásokat szinte mindig idegi sérülés okozza. De nem kivétel nélkül. A következőkben ezért összeszedtük, hogy mi okozhatja az ujjak zsibbadását.

Ujjzsibbadás okai

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az ujjzsibbadásnak mik a leggyakoribb okai. Ezután pedig egy listát fogunk mutatni olyan egyéb betegségekről is, amelyek esetleg okozhatnak zsibbadást az ujjakban, de nem annyira gyakoriak.

Kezdjük is az ujjzsibbadás gyakori okaival:

Alagútszindróma

Az alagútszindrómának két fajtája van, amely ujjzsibbadást okozhat. Ezek:

• Karpális alagútszindróma. Ez egy olyan betegség, amely során a kézközépideg megnyomódik valahol a kézben. A gyengeség mellett a zsibbadás legtöbbször a középső-, mutató- és hüvelykujjon jelentkezik.
• Ulnaris alagútszindróma. Ez a betegség is egy ideg megnyomódása miatt alakul ki: a singcsonti ideg megnyomódása miatt. A tünetek rendkívül hasonlítanak a karpális alagútszindrómához. Egy fontos különbség, hogy az ujjak zsibbadása gyakran csak a gyűrűs- és a kisujjra terjed ki.

Az alagútszindrómák a leggyakoribb okai az ujj zsibbadásokat. Ezeket fájdalomterapeuta szakorvosunk kezeli.

Nyaki porckorongsérv

A porckorongsérv sok esetben nem érint idegeket. Más esetben viszont igen.

Amikor pedig mindez a nyakban történik, akkor könnyen lehet, hogy éppen egy olyan ideget ingerel a sérv, amely a kezek és az ujjak érzékeléséért is felel.

Ilyenkor gyakran alakul ki ujjzsibbadás. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy legtöbbször ilyenkor a kéz is zsibbadni szokott az ujjakkal együtt.

Idegbecsípődés

Az ujjak és a kezek idegi ellátását egy olyan ideg biztosítja, ami sok helyen megnyomódhat vagy becsípődhet. Ilyenkor pedig a mindig zsibbadás is jelentkezik.

Az idegbecsípődés, ha ujjzsibbadást okoz, olyankor legtöbbször a

• nyakban,
• vállakban
• vagy a könyökben jelentkezik.

Cukorbetegség

Cukorbetegség esetén rendkívül gyakori, hogy az ujjak idővel elkezdenek zsibbadni.

Ezt szakmailag diabéteszes neuropátiának hívják.

Ha cukorbeteg és elkezdenek zsibbadni ujjai, akkor keresse fel belgyógyász kezelőorvosát, mivel lehet, hogy a vércukorszintje nincs megfelelően beállítva.

Raynaud-szindróma

Ez egy olyan betegség, amely a kis, szűk verőereket támadja. Ilyenkor ezek az erek a kezekben begörcsölnek és annyira beszűkülnek, hogy akár teljesen el is záródnak.

Ez a kezek

• zsibbadásával
• érzékvesztésével
• és kihűlésével jár.

A betegséget angiológus érgyógyász szakorvos és fájdalomterapeuta szakorvos közösen kezelik.

Reumatoid artritisz

Ez egy autoimmun betegség, amit sokízületi gyulladásnak is hívnak magyarul.

Az autoimmun betegségek az immunrendszer betegségei, amelyek során az immunrendszer a test saját szöveteit támadja meg – jelen esetben az ujjak ízületeit, amelyek így begyulladnak, érzékennyé válnak és elkezdhetnek zsibbadni.

Ezt a betegséget mindenképpen reumatológus szakorvosnak kell kezelnie.

--

A fenti gyakori okok is elegendőek ahhoz, hogy feltétlenül szakértő fájdalomterapeuta orvoshoz legyen szükség a tüneteket kiváltó ok megtalálására.

Ezeken felül azonban még van számos ok, ami az ujjzsibbadás kialakulásához vezethet. Ezek az alábbiak lehetnek:

• Amiloidózis. Ez egy fehérjetermelési rendellenesség, ami akár életveszélyes is lehet. A betegséget elsősorban hematológus szakorvos kezeli.
• Ganglion ciszta. Ez egy olyan folyadékkal teli hólyag, ami legtöbbször a csuklóban, az ínhüvelyek mellett alakul ki. Ha pedig kialakult, akkor megnyomhatja a singcsonti vagy a középideget, ezzel zsibbadást okozva.
• Guillain-Barré-szindróma. Ez egy ritka autoimmun betegség, amely során az immunrendszer megtámadja az idegeket. Ez kézben ujjzsibbadást okozhat.
• Lyme-kór. Ez egy főleg kullancsok által terjesztett betegség, ami bőrpírral és esetenként zsibbadással is járó tüneteket okoz.
• Sjögren-szindróma. Ez egy viszonylag ritka autoimmun betegség, amely elsősorban a könny- és nyálmirigyeket támadja. Első tünetei a jelentős szem- és szájszárazság. Előrehaladott formában idegi érintettségű is lehet, így az ujjakban is okozhat zsibbadást.

Annak ellenére, hogy a ritkább tünetek nem jelentkeznek gyakran, nem szabad megfeledkezni létezésükről, mivel jelentkezésük esetén fel kell őket ismerni. Éppen ezért fontos, hogy tapasztalt fájdalomterapeuta szakorvos végezze el a szükséges kivizsgálást, aki nem hagyja figyelmen kívül az esetleges ritkább okokat sem.

--

Az ujjzsibbadás okairól láthattuk, hogy sokfélék lehetnek. Nem mindegy azonban az sem, hogy az ujjak hogyan fájnak, illetve az sem, hogy a zsibbadás mellett milyen egyéb tünetek jelentkeznek.

Ezeket nézzük meg a következőkben.

Ujjzsibbadás járulékos tünetei

Az ujjzsibbadás önmagában is egy tünet, ezért leginkább nem az „ujjzsibbadás tüneteiről”, hanem az „ujjzsibbadás járulékos tüneteiről” lehet beszélni.

Ezek megemlítése azonban fontos, hiszen rendkívül értékes információ lehet az a vizsgáló orvos számára, hogy a zsibbadás mellett milyen más tünetek jelentkeznek.

Ahogy már többször említettük, az ujjak zsibbadása legtöbbször idegi eredetű. Ezért az idegi fájdalmaknak megfelelő már tünetek is jelentkezhetnek a zsibbadással. Például:

• Érzékvesztés. A zsibbadással kéz a kézben járhat az érzékvesztés is. Az ujjak esetén ez általában az ujjbegyek vagy az ujjak oldalsó részének érzékelésvesztésével jár. Ezt könnyen tesztelheti otthon is: egyik ujjával érintse meg zsibbadó ujja begyét és oldalát. Ha csak látja, de nem érzi az érintést, akkor a zsibbadással együtt érzékvesztés is jár. Ez már komolyabb tünet, ezért ilyenkor érdemes minél hamarabb szakértő orvost felkeresni.
• Fájdalom. Az idegi érintettségű zsibbadás sok esetben az ujjak és a kéz fájdalmával is jár.
• Izomgörcs. Rendkívül gyakori, hogy az idegi panaszokkal együtt izomgörcsök is jelentkeznek. Ez akár görcsös izomrángásokkal együtt is jelentkezhet.
• Izomgyengeség. Az ujjak és a kéz szorítóereje is jelentősen lecsökkenhet, ha a zsibbadást okozó ideg jelentősen megnyomódik vagy más módon károsodik.
• Egyensúlyzavar. Ritka, de idegi érintettségű betegségek esetén egyensúlyzavar is jelentkezhet.
• Lassú reflexek. A zsibbadással érintett ujjak reflexei lehet, hogy nem működnek. Ez egyértelműen arra utal, hogy az ujjakat beidegző ideg nem működik megfelelően.
• Égető érzés. A zsibbadás egyik gyakori kísérője az égető fájdalom, ami szinte mindig jelentkezik, ha egy ideg érintett valamilyen fájdalom kialakulásában.

Ha a fenti tüneteket tapasztalja az ujjak zsibbadása mellett, akkor mindenképpen fontos, hogy minél hamarabb forduljon szakértő fájdalomterapeuta szakorvoshoz megfelelő kivizsgálásért.

A megfelelő kivizsgálás menetéről a következőkben adunk részletes tájékoztatást.

Ujjzsibbadás kivizsgálása

Az ujjzsibbadás kivizsgálását rendelőnk fájdalomterapeuta szakorvosa végzi. A pontos diagnózis felállítása azt jelenti, hogy a legtöbb esetben már az első vizsgálat végére a szakorvos pontosan meg tudja mondani, hogy mi okozza a tüneteket – és azt hogyan lehet úgy kezelni, hogy tartósan ne térhessenek vissza a panaszok.

A pontos diagnózis felállításának lépései az alábbiak:

Szóbeli vizsgálat

Akármennyire meglepő lehet, de a szóbeli vizsgálat még a modern technológia világában is az egyik legfontosabb lépése a megfelelő diagnózis felállításának.

Sajnos, ezt a fontos lépést sok rendelőben „időhiány” miatt elspórolják – és ez sok téves diagnózishoz vezet. Ez rendelőnkben sosem fordul elő.

Azért rendkívüli fontosságú, hogy elsőként szóban kérdezze ki Önt a vizsgáló fájdalomterapeuta szakorvos, mert a célzott kérdésekre adott válaszok alapján az orvos rögtön tudja, hogy milyen lehetséges betegségek okozzák panaszait.

Könnyen lehet például, hogy tünetei alapján csak ujjai zsibbadnak, de olyan betegsége van, ami mondjuk egész testét érintő autoimmun betegség. Ezen betegséget jelenlétét pedig a kezdeti szóbeli vizsgálattal lehet legjobban felmérni.

A szakmai okokon felül természetesen emberi oka is van a tartalmas személyes vizsgálatnak: a beszélgetés alatt személyes kapcsolatba kerül orvosával, aki a betegsége kezelése alatt kapcsolatban fog maradni Önnel.  Remélhetőleg azonban ezen túl is bizalmat szavaz majd orvosának esetleges jövőbeli panaszai esetén – ezért az első vizsgálat alkalmával már célja az orvosnak, hogy kialakuljon az esetlegesen tartós együttműködéshez szükséges kapcsolat.

A szóbeli vizsgálat során az alábbi témákról fogja kérdezni orvosa:

• Milyen tünetei vannak jelenleg? Ezek milyen erősek?
• Van-e tartós betegsége? Pl. magas vérnyomás, asztma, stb?
• Volt-e korábban daganatos betegsége, műtétje?
• Érte-e baleset vagy szenvedett-e valamilyen sérülést a közelmúltban?

Mindezeken felül persze számos kérdés merülhet fel annak függvényében, hogy éppen milyen panaszokkal küzd.

A válaszai alapján a vizsgáló orvosnak már lesz egy sejtése arról, hogy mi állhat a panaszai hátterében, így a testi vizsgálat során célzottan tudja azt cáfolni vagy igazolni.

Leletáttekintés

A leletáttekintés során a vizsgálatot végző orvos megnézi korábbi orvosi és diagnosztikai leleteit.

Természetesen persze akkor is teljes értékű a vizsgálat, ha nincsenek korábbi leletei. Ilyenkor az orvos végzi el az első diagnózist.

Ha vannak korábbi leletei, akkor azok közül az alábbiak fontosak az ujj zsibbadás kivizsgálása szempontjából:

• Képalkotó vizsgálatok eredményei. Ha nyakáról, érintett oldali válláról, könyökéről, kezéről vagy ujjairól készült már képalkotó vizsgálat, akkor az arról készült leletet hozza magával a vizsgálatra. A vizsgálati anyagot tartalmazó CD-re nincs szükség, mivel az eredményeket radiológus szakorvos írásos leleten rögzítette. A 2020.01.01 utáni leletek fel is kerülnek az EESZT-be („felhőbe”), így a leletet sem kell magával hoznia.
• Korábbi orvosi leletek. Ha esetleg műtét után vagy más szakorvos vizsgálata után keresi fel orvosunkat, akkor az ott kapott leleteit is hozza magával, így ezekből kiindulva tudja orvosunk elvégezni a vizsgálatát.
• Laborvizsgálati eredmények. Ha az elmúlt 6 hónapban volt bármilyen laborvizsgálata, akkor az ott készült eredményeit is hozza magával.

Megjegyzés: a 2020-as évtől kezdve a magyar TAJ-számmal rendelkezők orvosi és diagnosztikai leletei felkerülnek az EESZT-be, így elektronikusan is elérhetők az orvosi leletek, nem kell azokat papír alapon is cipelni.

A leletáttekintés után a vizsgálatot végző fájdalomterapeuta szakorvos már pontosabban látja, hogy pontosan mi lehet a panaszok oka. Ekkor már megkezdhető a fizikális (azaz testi) vizsgálat.

Fizikális vizsgálat

A diagnózis felállításához elengedhetetlen, hogy az orvos kézzel is vizsgálatot végezzen.

A fizikális vizsgálatnak mindig két része van:

• Általános vizsgálat. Ennek során az orvos az egész testet összességében vizsgálja. Ekkor veheti észre, ha például az egész testet érintő autoimmun betegség van a testen.
• Specifikus ujjvizsgálat. Az általános vizsgálat után az orvos megvizsgálja az ujjakat és a kapcsolódó területeket. A kapcsolódó területek olyanok, mint például a nyak, a nyaki gerinc, a váll, a könyök, az alkar és a csukló. Ha ezek bármelyikében problémát talál az orvos, akár az is okozhatja a tüneteket. A teljes átvizsgálás azért fontos, mert lehet, hogy nem csak egy helyen van probléma a testben – így minden egyes helyet meg kell vizsgálni, ahol a problémák a tüneteket okozhatják. A specifikus ujjvizsgálat során végül az ujjak vizsgálatára is sor kerül.

Mire itt tart a vizsgálattal, a szakorvos nagyjából pontosan tudja, hogy mi okozhatja a tüneteket. Ezt a feltevést azonban még bizonyítani is kell, ehhez szükséges a kivizsgálás következő lépése: a mozgástesztek.

Mozgástesztek

Az ujjak zsibbadását a legritkább esetben okozza közvetlenül az ujjakban jelentkező probléma. Legtöbbször a nyakból az ujjakig érő mozgató- és érzőideg sérül vagy nyomódik meg valahol a nyak és az ujjak között.

A mozgástesztek segítségével tudja megállapítani az orvos, hogy mi, hol és milyen mértékben okozza az ujjak zsibbadását.

Ezek a mozgástesztek kétfélék lehetnek:

• Aktív mozgás. Ezen vizsgálat során az orvos mutat egy mozdulatot (legtöbbször az ujjakkal vagy a csuklóval), amelyet le kell utánoznia. A mozdulat közben jelezni kell az orvosnak, ha fájdalmat vagy a zsibbadás erősödését, illetve gyengülését érzékeli.
• Passzív mozgás. Ennek során az orvos saját kezével mozgatja ujjait, karját, vállát és esetleg nyakát. Ezen mozdulatok célja, hogy megtalálja az orvos, hogy milyen mozdulatokkal válthatók ki a tünetek – és milyen mértékben erősödnek a mozdulatok hatására azok.

Az aktív és passzív mozgástesztek elvégzése után az orvos szinte mindig pontosan meg tudja mondani, hogy hol és milyen mértékű károsodás van az idegben (ha van ilyen).

Mire a vizsgálattal idáig eljutott, addigra fájdalomterapeuta orvosa legtöbbször pontosan meg tudja mondani, hogy mi okozza a tüneteket és azokat hogyan kell kezelni.

--

Egyes esetekben azonban előfordul, hogy az orvos nem 100%-ig biztos a diagnózisban vagy a szakmai protokollok alapján a betegség okát valamilyen további vizsgálattal kell igazolni.

További diagnosztika (nem mindig)

Sokszor nincs szükség az orvosi vizsgálat után további vizsgálatokra, ha azonban igen, akkor az alábbiak elvégzését javasolhatja az orvos:

Röntgenvizsgálat

A képalkotó vizsgálatok olyan vizsgálatok, amelyek eredménye egy képen mutatja a test valamely belső szerkezetét.

Ujjzsibbadás esetén a legtöbbször nem szokott szükség lenni képalkotó vizsgálatra.

Ha mégis, akkor az általában egyszerű röntgenvizsgálat szokott lenni. Ezzel megállapítható, ha csonttörés vagy ízületi elváltozás okozza a tüneteket.

A vizsgálat azonban nem képes kimutatni a leggyakoribb okokat, mint például az alagútszindróma – ezt a testi vizsgálattal lehet legjobban megmutatni.

EMG-vizsgálat

Ez egy olyan módszer, amely az izmok által kibocsátott elektromos jeleket tudja vizsgálni.

A vizsgálat során legtöbbször az alkar és az ujjak mozgatóizmait kell vizsgálni annak érdekében, hogy megállapíthassák, ha a kézközépideg problémái miatt az izmok nem működnek rendesen.

ENG-vizsgálat

Csak egy betű a különbség az EMG és eközött – és a vizsgálat maga sem különbözik sokban: működési elve is hasonló.

Ennél a vizsgálatnál azonban nem az izmokat, hanem az idegeket vizsgálják. Azok közül is elsősorban a kézközépideget, mivel legtöbbször ez okozza az ujjzsibbadást.

Erre akkor lehet szükség, ha az orvos nem teljesen biztos benne, hogy milyen idegi rendellenesség okozhatja a tüneteket.

Labordiagnosztika (nem mindig)

Vérvétellel történő labordiagnosztikai vizsgálatra elsősorban akkor lehet szükség, ha az orvos autoimmun betegség vagy valamilyen más, tartós betegség miatt tartja valószínűnek a tünetek jelentkezését.

Különösen az alábbi – zsibbadást gyakran okozó betegségek – kivizsgálásánál szükséges mindenképpen a laborvizsgálat:

• Cukorbetegség. Ilyenkor nagyrutint kell levenni, ezen felül pedig vércukorszintet kell mérni és terheléses vércukorvizsgálatot csináltatni.
• Reumatoid artritisz. Szintén nagyrutin mellé kell kiegészítéséként reuma faktor (RF) és CRP (C-reaktív-protein) paraméter.

A vérvételről és a rendelőben zajló laborvizsgálatokról ide kattintva tájékozódhat.

--

Ha idáig eljutott a kivizsgálásban, akkor a vizsgálatot végző fájdalomterapeuta orvos meg tudja mondani, hogy pontosan mi okozza az ujjzsibbadást.

Miután már tudja a pontos okokat, akkor csak egy dolog van hátra: a megfelelő kezelés…

Ujjzsibbadás kezelése

Az ujjzsibbadás kezelési módja attól függ, hogy milyen erősek a tünetek.

Általánosságban, ha nincs semmilyen sürgősségi tünet, akkor enyhe tünetek esetén nem is feltétlenül kell orvosi kezelés – akár otthonában is leszámolhat a fájdalommal.

De előfordulhat olyan súlyos állapot is, hogy műtéti úton kell kezelni a panaszokat.

A súlyosságtól függően tehát az alábbi kezelési fajták léteznek ujjzsibbadásra:

Ujjzsibbadás otthoni kezelése

Elsőként a legtöbb betegséget érdemes megpróbálni otthon kezelni. 

Mivel rengetegen kérdezték, hogy mi a leghatékonyabb módja az ujjzsibbadás otthoni kezelésének, ezért összeállítottunk egy 7 módszerből álló riportot, amellyel – ha ez lehetséges – otthon is megszüntetheti ujjzsibbadás miatti panaszait. Ráadásul mindössze 7 nap alatt! (Vagy legalábbis jelentős enyhülést érhet el)

Íme:

Ujjzsibbadás orvosi kezelése

Az ujjzsibbadás orvosi kezelése alapvetően háromféle lehet (és ezek kombinációja):

Sínbe tétel

Bizonyos idegi sérülések esetén a gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy az irritált ideg nyugalomban legyen néhány hétig.

Ehhez az orvos gyógyászati segédeszközt írhat elő: jelesül sínt.

Ezt a sínt az alkarra téve kell hordani. Orvosi utasításra csak éjjel, csak nappal vagy állandóan kell hordani a sínt a tünetek enyhüléséig.

A rendelőben orvosi indok esetén orvosaink el tudják rendelni a szükséges segédeszközt.

Gyógyszer

A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek széles tárházából válogathat az a fájdalomterapeuta szakorvos, akire bízza ujjzsibbadása kezelését.

A gyógyszerek azonban a tünetek ideiglenes enyhülését képesek csak biztosítani, így tartós eredmények elérésére nem alkalmasak. Éppen emiatt szokott szükséges lenni szinte minden esetben a gyógytorna kezelésre is.

A gyógyszeres kezelések olyan esetben is elengedhetetlenek, ha a panaszokat autoimmun betegség okozza. Ilyenkor az adott betegség ellen kell beadni az immunrendszerre ható gyógyszereket, amelyek csökkentik a szervezet önroncsolását. Ezekkel párhuzamosan a tünetek enyhítésére más szereket is javasolhat az orvos.

Az is előfordulhat, hogy keringési zavar okozza a zsibbadást. Ilyenkor keringésjavító vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszert szokott javasolni az angiológus kezelőorvos.

Injekció

A szájon át szedhető vagy krém formájában kapható fájdalomcsillapítóknál és gyulladáscsökkentőknél egy kaliberrel erősebbek az injekciós kezelések.

Ha az ujjak zsibbadását olyan probléma okozza, amely kezelhető injekcióval, akkor azt fájdalomterapeuta szakorvosunk be is adhatja.

Természetesen az, hogy az injekció beadható-e csak személyes vizsgálaton derül ki – hiszen lehet, hogy olyan problémája van, ami nem kezelhető injekcióval.

Ujjzsibbadás műtéti kezelése

Az ujjzsibbadás műtéti úton történő kezelésére csak a legvégső esetben kerül sor, ha más orvosi kezelések nem tudták megoldani az ujjzsibbadást.

Ezt is csak akkor lehet alkalmazni, ha a zsibbadást alagútszindróma okozza. Ez egyébként gyakori.

A műtéti eljárás során a singcsonti- vagy a középideget megnyomó részt távolítják el, legtöbbször egy apró bevágással.

Erre kétféle gyakori műtéti technika van:

• Endoszkópos műtét. Ennek során az orvos egy apró kamerával és szikével felszerelt teleszkópszerű eszközzel végzi el a műtétet. A módszer előnye, hogy a lehető legkisebb szövetkárosodást okozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kockázatmentes lenne.
• Nyílt műtét. Ilyenkor a csuklón megejtett vágáson keresztül végzi el az orvos a beavatkozást, annak érdekében, hogy felszabadítsa a zsibbadást okozó ideget.

Annak ellenére, hogy ezek nem nagy kockázattal járó műtétek, mindenképpen igyekezni kell őket elkerülni, mert szövődmények még a legszerencsésebb esetben is kialakulhatnak.

Ezen felül pedig a műtét után minden esetben rehabilitációs gyógytornára van szükség, hogy teljesen és zsibbadásmentesen vissza tudjon állni az ujjak egészsége.

Ujjzsibbadás gyógytorna kezelése

Az ujjak zsibbadásának kezelésében kulcsszerepet játszik a gyógytorna.

Bármilyen idegi érintettség esetén a tartós eredményt csak az hozhatja meg, ha eléri, hogy az ideg kellően védve legyen ahhoz, hogy legközelebb ne sérülhessen és ne nyomódhasson meg.

Ehhez például szükséges lehet:

• kijavítani a helytelen testtartást
• helyes pozícióba helyezni a vállat
• megerősíteni a hátizmokat
• helyes mozgásra tanítani a könyököt és a csuklót

Mindezek mellett természetesen a gyógytornára olyankor is szükség lehet, ha műtéti beavatkozással kellett megszüntetni a zsibbadás okát.

Összességében fontos tudnia, hogy az ujjzsibbadás tartós kezeléséhez szinte biztos, hogy szükséges gyógytorna kezelésre is.

A rendelőnkben személyesen végzett gyógytorna kezelésekről az alábbi oldalon tájékozódhat.

Ha pedig nincs ideje minden nap bejárni, akkor olvassa el online videógyógytorna platformunk működését bemutató oldalunkat, amellyel a világ bármely részéről gyógyíthatja ujjzsibbadását.

Ujjzsibbadás szakorvosok

Ujjzsibbadás kapcsolódó cikkek